És ​addig éltek, amíg meg nem haltak 12 csillagozás

Csíkszentmihályi Mihály: És addig éltek, amíg meg nem haltak

Akkor vagyunk boldogok, ha elértük a célt? Melyiket? Mikor? Ennek így soha sincs vége. Mindig vannak új célok, amelyek miatt szem elől tévesztjük a lényeget. Akkor ez most jó vagy rossz?

A kacsalábon forgó villa, méregdrága autó, bahamai nyaralás, de még a lottó főnyereménye sem tesz tartósan senkit boldoggá – állítja Csíkszentmihályi Mihály, a világszerte elismert boldogságkutató. Az anyagi javak és pénzért megvásárolható szolgáltatások természetesen fontos, szükséges és nagyon kellemes összetevői az életünknek, de nem tévesztendők össze azzal a mélyebb elégedettségérzettel, ami akkor fog el bennünket, ha elértük a magunk elé kitűzött fontos célt, vagy igazán jól érezzük magunkat egymás társaságában.

>!
Kulturtrade, Budapest, 1998
178 oldal · ISBN: 9639069272 · Fordította: Boross Ottilia

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
miss_antrophy
Csíkszentmihályi Mihály: És addig éltek, amíg meg nem haltak

Azért tegyük hozzá, hogy ez az értékelés (a 4,5 csillagozás) egészen szubjektív vélemény. Négyest adtam volna rá – de bele gondoltam abba, hogy mégiscsak jó kis könyv volt, általa találkoztam elsőként a szerzővel (aki mellesleg kifejezetten szimpatikussá vált számomra). Lepörgettem két nap alatt, 3-5 óra időtartam között. Szóval az, hogy (1) számomra kifejezetten érdekes dolgokról írt, (2) szimpatizálok az íróval, és az is, hogy (3) könnyen emészthető volt, gyorsan elolvastam – megkapta tőlem ezt az értéket.

Máskülönben meg kevesebbet érdemelhetne, hiszen eléggé „pop-pszichológia részleg”, nekem eléggé csapongónak hatott az egész, és felületesnek, hogy egy 30 évnyi kutakodást eképpen írjon le (persze azért egy könyvben aligha lehetne kifejteni mindent…). De az a lényeg, hogy felcsapott számomra egy nagyon érdekes következtetést/témát/kifejezést, és nem fejezte be, otthagyta, és ment tovább. Vannak benne nagyon jó/hasznos összefüggések, és értékes gondolatok, de mindezt (természetesen általános szövegformázás mellett / szövegforma mellett) körülbelül 20-30 oldalra tevődik ki, és ez még nem is a legszűrtebb változat. Ha kivonjuk a könyvből a 80% felesleget, a 20%-ot megszűrjük, akkor marad mondjuk egy tömör, ütős 10, legfeljebb 15 oldal, ami tartalmazza a könyv lényegét, magyarázatokat, fontos részleteket, összefüggéseket – mindezt egymással összekapcsolva, egybefüggve, hogy egymásra hagyatkozva alkossák a hasznos egészet.

Az elején sokkal kíváncsibb voltam arra, hogy mi lesz ebből, de mikor elkezdte félbehagyni a fontos meglátásait… akkor kezdem oda jutni, hogy ez bizony megint csak nem a teljességre próbál törekedni (ami mondjuk ok: eléggé elérhetetlen, legalább is nagyon nehéz, és akkor lehet 2000 oldalas lett volna, ha mindent meg akar említeni… egy élet nem elég arra, hogy kiverjem a fejemből azt, hogy én mindennek a dacára egyszer „egy ilyet” akarok írni.) Szóval: a könyv értéke folyós, itt-ott vegyes a kép. / Persze ez sem teljesen igaz, de van benne igaz.

Na lényegtelen, nem kellene ennyire perfekcionistának lennem (legalább is nagyon úgy fest, hogy annak kell lennem – kizárásos alapon). Megkapta minden vélt hibája ellenére majdnem az ötöt. Nagyon szimpatikus az író, szeretnék többet hallani felőle. Fogok még olvasni könyveit. A Kreativitás c. műve mondjuk egy ennél sokkal vaskosabb irománya, amire lehet, hogy nem is nagyon lesz időm/erőm. :(

Jó, kimondom a dolgot. Mindenáron tudni szeretném, hogy hogyan lehet a Flow-t tudatosan átélni, minél gyakrabban. Hogyan élhet az egyén minél tökéletesebb életet, a rengeteg hatás ellenében is – engem ez a téma személyesen nagyon érdekel, és ezért is szimpatizálok az íróval annyira, ahogy Zarathustra egy kész biblia számomra, pedig még csak el sem olvastam végig. Érzem, hogy kivételes darab, és sok részletet kimásoltam már belőle magamnak. Továbbá mélyíteni akarom az önismeretemet, például, hogy valóban lehetek-e természetemből adódóan komplex, főleg kreatív ember. Elméletileg igen, de gyakorlatilag már kevésbé biztos. Esély van rá, abból kifolyólag, hogy az MBTI szerint INFJ vagyok. Persze nem tegnap kezdtem ennek az elemzését, az önreflexióm meg eléggé makacs, szóval úgy sem érném be a felületességgel. (stb)

És, aki olvasta ezt az értékelést, kérem kövezzen meg, mert nagyon eltértem az objektivitás világától, meg attól, hogy az értékelésre koncentráljak csak. Mondjuk tök nyóc.

>!
JUEX P
Csíkszentmihályi Mihály: És addig éltek, amíg meg nem haltak

A legrövidebb, legközérthetőbb Csíkszentmihályi könyv az áramlatélményről. Alapmű.
Kiadták ismét „Az öröm művészete” címen.


Népszerű idézetek

>!
sicci

Csak a feladat végeztével lazulhatunk el és vehetjük számba azt, ami történt, ekkor adhatjuk át magunkat az élmény nagyszerűsége felett érzett örömnek és hálának – azaz csak utólag lehetünk boldogok. A boldogság meglátogathat bennünket természetesen áramlatélmény nélkül is. Lehetünk boldogok átadva magunkat a pihenés édes örömének, a langyos napsütésnek vagy egy derűs kapcsolat békességének is. Ezek is értékes pillanatok, csakhogy ez a boldogság igen törékeny és kiszolgáltatott a kedvező külső körülményeknek. Az áramlatot követő boldogság a mi saját teremtményünk, mely tudatosságunk komplexitásának növekedéséhez és kiteljesedéséhez vezet.

e-könyv

>!
sicci

Az autotelikus életet élő emberek igyekeznek csökkenteni a velük kapcsolatba kerülők tudatának entrópiáját, azok viszont, akik pszichés energiájukat az erőforrásokért való küzdelem szolgálatába állítják és saját egójukat hatalmasra duzzasztják, csak feleslegesen szaporítják az emberiség összentrópiájának mennyiségét.

e-könyv

>!
Chi

Döntenünk kell, hogy a mindenkori jelen és a majdan elkerülhetetlenül bekövetkező vég közé eső életünket „élve” vagy a halálra készülődve akarjuk-e inkább élni.

>!
Chi

Ne reménykedjünk tehát abban, hogy valaki majd a segítségünkre siet, és elmagyarázza, hogyan kell helyesen élni. Magunknak kell szép lassan rájönnünk mindenre.

>!
Chi

Az élet csakis annak fedi fel titkait, aki lassú türelemmel egyszerre faggatja a múlt realitásait és a jövő lehetőségeit, s közben mai ésszel próbálja értelmezni őket.

>!
Chi

Élni annyit jelent, mint cselekvések, érzések és gondolatok segítségével megtapasztalni a világot.

>!
Chi

Meg kell tanulnunk gondosan bánni időnkkel, mégpedig nem valami majdani, homályba vesző gazdagság és biztonság reményében, hanem azért, hogy életünk itt és most élvezhető legyen.

>!
Chi

Azt hiszem, az elénk tornyosuló akadályok legnagyobbika mi magunk vagyunk. (Richard Stern)

>!
Chi

Életminőségünkben jelentős javulás állna be akkor, ha megtanulnánk szeretni azt, ami elkerülhetetlen.


Hasonló könyvek címkék alapján

Szendi Gábor: Értelmes szenvedés: a boldogság
Soma Mamagésa: Hogyan ne sárkányosodjunk el?
Molnár Dorka: Esküszöm, hogy rosszban sántikálok
Susan Jeffers: Alakítsd át a félelmet erővé!
Szondy Máté: A boldogság tudománya
Pándy Mária – Ranschburg Jenő – Popper Péter: Láthatatlan ellenségek
Fiáth Titanilla – Heller Ágnes – Popper Péter – Réz András: Hová tűnt a nyugalom?
Polcz Alaine: Rend és rendetlenség
Csernus Imre: A férfi
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban