Villy mámorról mámorra járt. Csak cigarettázott, ivott és jegyzetelt, Teleszívta a máját, és belebámult a Le Monde ólomkamráiba. Hallotta, ahogy elönti lelkét a vér. Jó kis hazai! Az olcsó bort vedelte vacsora után. Mohón, hogy rá is löttyent az útikönyvre. szétáztatta a komplett Cahmps-Elysées-t. „Sebaj! Több is veszett Mohácsnál! Töltsd újra, idd, nyakald, vedeld a habzó párizsi bort! Részegedj le a forradalomhoz. Az lesz az első megmérettetés. Te! Te elázott finnugor párizsi! Beintett neked az Isten!” Villy ettől kábult el nyilván: ostobán, részegen, a körutak fényeiben fürdőzve, belélegezve a közeledő halovány párizsi tavasz rigolyáit. Kényeskedve görbítette el a verssorok végeit, puhán huppanó rímeket rajzolt a macskabajszos gondolatok kiszöggellései után. Mint aki nadragulyát evett. Bevett ezt az agyonhistorizált kultúrmaszlagot. Párizs! Párizs, te Hattyúerotikus hableány! „Csak múlna el az az átkozott kelés, fekélyes miazma, bánat, Pestpor, a tinta. Fogyjon el minden! Itt.… (tovább)
Párizsi sarok 1 csillagozás
Kiemelt értékelések
Csikós Attila: Párizsi sarok Ásatási jegyzőkönyv
Párizsi kávéház-illat, a Montmarte nyüzsgése, a Pigalle buja levegője, a Sully-palota kertjében éneklő vén dalnok fogatlan szája, utcák, terek hajnali, nappali és esti fényei, bárok összhangzattana, honvágy és elvágyódás. Egy kis doboznyi hangulat-bombon rímekkel, gondolatfutamokkal, emlékfoszlányokkal. Ahogy a szerző fogalmaz: „Hát így lett ez a kötet. A Szajna partján, az Eiffel-torony alatt, a Montmarte-on talált, elhagyott mondatokból raktam össze, kilesett veszekedések, kihallgatott suttogások ellopott töredékeiből rekonstruáltam egy világot, ami minden kétkedésünk ellenére létezik. Egy gondos kutató felelősségével közreadom hát a felfedezett leletegyüttest és csatolt szakvéleményeket.”
Nekem pedig kedvem támadt útra kelni Párizs felé.
Népszerű idézetek
Homelessbár
(…)
A színpadon egy ruhátlan amazon,
elférne tán egy üres Kamazon.
Lába alatt a deszka recseg,
szutyok kis nő, de sosem fecseg.
Pigalle, Pigalle!
Sejtésszinten vagyok,
kísérleti stádium, a mellei puhák és nagyok.
További fogyasztásra nincs keret,
még fel se álltam, máris elmegyek.
(…)
62. oldal
Csikós Attila: Párizsi sarok Ásatási jegyzőkönyv
Szerető szép szemedbe
Most Párizsra vágyom,
vagy hogy Te légy ánizs álmom…
Most jó vagy sem
ez a dupla élű gyötrelem?
Szerelem.
Vagy?
Rágyújtok,
s füstté szívom arcodat.
36. oldal
Csikós Attila: Párizsi sarok Ásatási jegyzőkönyv
Istenem, Párizsban minden költőnek szajhalelke van! Én nem szégyelltem, azt se bántam, ha a dűlők, az áporodott kapualjak, a fakó szőrűek becsaptak néha, és fogatlan lépcsőházaik nem adták a várva várt kielégülést!
Mentem, szerelmes lovagja Párizs alabástromtestének, s nem is tudom, mi részegített meg jobban, az ital vagy a vágy, hogy egy gőzölgő vulva torkába vethessem magam…
S a vágy a kiismerhetetlen sors szerint vitt, a Pigalle felé. Vulvák boulevard-ja, ez volt az első gondolat! Szűkebb utca, azt hiszem, minden férfi ismeri, s ellátogat ide, megbámulni Párizs nagycéda testének élő rostjait, szerelemtemplom lapocka- és tomporerdejét, a henteskampóra vetett gót ívű melleket. (…)
Csak egy pillanat volt, aztán mentem, mentem tovább Párizs méhcsatornáin át, szeretett ódon nyálkahártyái között, kielégíthetetlen, kíváncsi, tízszer szép, százszor elcsábult, ezerszer bánatos, búsképű magyar!
Aztán hazahozott a vágy. Fiókokba dugdosni impotens verseim.
Az asztalnak talán ez is örömet szerez.
54. oldal
Csikós Attila: Párizsi sarok Ásatási jegyzőkönyv
Vannak utak Párizsban, amikről úgy tetszik, az egész Földet is körbeérhetik.
Zengő távlatokat nyitnak, „háztól házig” száguldó átlátásokat, áthallásokat korból korba, a végtelen síkot ezerdimenziós térré szabva, legalább olyan fényűző zsarnoksággal öntve formába az egész várost, mint annak egyetlen terét. Építészeik mintha eligazodtak volna egész emlékezetük vérkörútjain.
S valódi Jövő suhan a történelmi fák között, csak a szerelmesek bokáin bucskázva át meg át…
47. oldal
Csikós Attila: Párizsi sarok Ásatási jegyzőkönyv
Lemegyek a mosdóba, azt tervezem, felvágom az ereim. Barátom riadtan bámult, amikor megvallottam neki, hogy vonz a mély. A budiajtó két frankra nyílik, ennyinél azért többet ér az életem. Visszamászom (…)
59. oldal
Csikós Attila: Párizsi sarok Ásatási jegyzőkönyv
Hasonló könyvek címkék alapján
- Ladányi-Turóczy Csilla (szerk.): A tavaszidő édessége ·
Összehasonlítás - Dobossy László (szerk.): Mai francia költők ·
Összehasonlítás - Timár György (szerk.): Szajna-parti Erosz ·
Összehasonlítás - Rónay György: A francia reneszánsz költészete ·
Összehasonlítás - Murányi-Kovács Endre (szerk.): Párizsi csatadal ·
Összehasonlítás - Jacques Roubaud: Költészet és emlékezet ·
Összehasonlítás - Francis Ponge: A dolgok oldalán ·
Összehasonlítás - Dobossy László (szerk.): Ha rózsaszál leszel… ·
Összehasonlítás - Sümeginé Tóth Piroska: Virágirodalom 94% ·
Összehasonlítás - Valachi Anna: József Attila ·
Összehasonlítás