Vörös-kék ​lobogók (A félhold alkonya 1.) 60 csillagozás

Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók

Magyar ​Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni.

A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők a „felkelők”, az „insurgensek”, a „kurucok” az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét.

Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának első kötete, a Vörös-kék lobogók 1682-ben veszi fel a történet szálát a Magyarország középső… (tovább)

>!
Gold Book, Debrecen, 2016
320 oldal · ISBN: 9789634264347
>!
Gold Book, Debrecen, 2016
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634264316

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Hunyadi János

Helyszínek népszerűség szerint

Duna · Nándorfehérvár


Kedvencelte 15

Most olvassa 4

Várólistára tette 54

Kívánságlistára tette 41


Kiemelt értékelések

ZsúésKrisz_Olvas>!
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók

"Összességében nagyon tetszett a kötet. Megvolt benne minden, ami egy igazi jó könyvvé, kalandregénnyé teszi (humor, csaták, jó szereplők, jó történet). Bárkinek nyugodt szívvel ajánlom, aki egy humoros, izgalmas történetre vágyik.
Mondhatom új kedvencemmé lépett elő. Nagyon várom a következő részt, miként is fognak alakulni az események."
További értékelésem itt olvashatod:
http://zsuolvas.blogspot.hu/2018/01/csikasz-lajos-voros…

robinson P>!
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók

A történet legfőbb erőssége a kalandok mellett, irodalmian szép nyelvezete, humora. Ez teszi igazán olvasmányossá a fordulatos történetet.

http://gaboolvas.blogspot.hu/2016/12/voros-kek-lobogok.html

3 hozzászólás
jehuka P>!
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók

Mindent egybevetve jó kis könyv volt :)
A történet egy hihetetlenül izgalmas korba kalauzolja az olvasót. Bevallom őszintén eddig nem volt a kedvencem ez a korszak, de ez a fajta hozzáállásom most alapjaiban változott meg.
A történet különböző „életképekkel” kezdődik, folyamatosan bontakoznak ki a korszak különböző hatalmi gócpontjai (egy végvár, a császári udvar, Thököly tábora) fokozatosan ismerjük meg kik, milyen erkölcsi nézetek, érdekek, illetve tervezett szövetségek mentén képzelik a jövőt, alakítják terveiket. A szálak felváltva, párhuzamosan (egyszer-egyszer egymást keresztezve) egyenrangúan haladnak előre (többször próbáltam sikertelenül eldönteni, melyik oldallal, a végváriakkal, vagy a lázadókkal szimpatizálok), így nincs is igazán főhős. Talán ebből adódik, hogy számomra egysíkúak, nem elég kidolgozottak a karakterek, valahogy hiányzik belőlük az a hús-vér jelleg, amitől megkedvelhettem volna őket. Így egyelőre semlegesen viszonyultam a sorsukhoz. Remélem a folytatásban ez változni fog.
Viszont, ami kiemelkedő értékkel bír, az a könyv stílusa, ízes nyelvezete (hihetetlen gazdag szókinccsel!) és humora. Valószínűleg ez segített át a történet középrészén is, ami számomra nem sikerült elég kalandosra. Több olyan rész is volt, amik úgy tűnt, nem viszik előre elég intenzíven a történetet, a cselekmény szempontjából nem volt funkciójuk, a konfliktusok pedig varázsütésszerűen megoldódtak. Szerencsére aztán az utolsó harmad kárpótolt mindenért :) az események felpörögtek, s végül egy eseménydús, izgalmas végkifejlet kerekedett ki. Türelmetlenül várom a folytatást!

5 hozzászólás
Habók P>!
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók

Remek történelmi regény élvezetesen megírva egy olyan korról, amelyről szépirodalmi mű elég kevés van. Végre valaki erről is ír. Várom a folytatást (folytatásokat…) Azt hiszem, kedvenc írót avatok.

7 hozzászólás
Lyanna P>!
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók

Csikász Lajos könyvéről csupa jó értékeléseket olvastam. A figyelmemet igazán az keltette föl, hogy belenéztem egy vele való beszélgetésbe, ahol hosszan ecsetelte, hogy hogyan talált rá erre a különös képre, amely a borító lett. Figyelemfelkeltő, nagyon tetszetős. A másik érdekesség a Vörös Oroszlán vendégfogadó története. Szintén nagy rajongója vagyok a Csengetett, Mylord? című sorozatnak. Nagy izgalommal és lelkesedéssel fogtam hozzá a regény olvasásához. Engem teljesen lenyűgözött szellemessége megnyerő. Kiemelkedő volt számomra Caprara követ (aki a kedvenc karakterem) konstantinápolyi tartózkodása. Gyönyörű leírást olvastam a város mozgalmas életéről és a rózsalugas ábrázolása igazi gyöngyszem. Összességében kiváló történet, várom a folytatást.

Vác_nembéli_István_fia_istván>!
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók

2014. július 19. nagy napra ébredtem ajánlás alapján beszereztem Ezüst sávok, arany liliomokat és azóta további 3 regény meg egy novella íródott,így nem is volt
kétségem arról hogy a legújabb Csíkász a „kun” Lajos regény sorozatát meg vegyem.
Vörös-kék lobogók – A félhold alkonya 1. könyv
Rögtön két jó pont az elején, térkép szeretem ha van ,nincs mindig előtte mi is hol volt akkoriban, a másik a regényben szereplő személyek listája .
1682 a három részre szakadt ország . Fülek vára Lehoczky Ferenc és Szentiványi Péter hadnagyok velük ismerkedünk meg először. .Lipót német-római császár és magyar király egy ideig úgy gondolta hogy a magyar majd megfogja az oszmánok seregét,így nem nagyon foglalkozott Bécs várának erősítésével,de a sikertelen magyar lázadás leverése , a magyarok sanyargatása ,az egyre erősödő kuruc lázadok azzal a veszéllyel fenyegetnek hogy a törökkel szövetkezve támadásba lendülnek.nem kis riadalmat okozva a császári fővárosban aki akkoriban adót fizettek a békéért.ezt csak halkan jegyzem meg nem változott sokat a világ.Szinre lép még Zrínyi Ilona és Thököly Imre kurucok vezére,na és a kis Rákóczi Ferike ezen egy kicsit mosolyogtam..Fülek várába menedéket kapó nemes úr ki ármánykodásához megtalálja a megfelelő társat.Szeretem Fülek várának minden napi kis életét,reggel a hentes levágja az aznapi ennivalót,cselédlányok takarítanak„a várőség fázós katonái morgolódnak , isznak,lányokat hajkurásznak,és mindenfajta szóbeszéddel ellenében pletykásabbak mint a fehérnép,főleg ha nem volt elég dolguk .Nehéz elgondolni milyen is lehetett egy szétszabdalt országba élni ,elvileg 20 éves békét kötött az udvar és a török porta ,azért egy kis vitézség el kell ,mind két részről vannak kisebb portyák, ilyenbe veti bele magát a két Füleki hadnagy .A hódoltsági magyart is megadóztatják a huszárok
mivel a Bécsi udvar nem mindig fizette ki zsoldot ,enni meg ugye muszáj..Nemesi,vagy uralkodói játszmák,politikai intrikák teljesen mindegy úgy is a kisember,mi esetünkben az ország szívja meg.mert Lipót inkább feláldozza a magyar földet ,inkább a franciákkal kakaskodott,nagyobb veszélyt látott bennük .A harcok gyorsak ,amennyire én meg tudom ítélni hihetőek,mindkét oldalon van sebesült, meg halott,és persze ott van az kedvenc részem egy jó kis vár ostrom, ami most is remek lett.Olvasás közben azon gondolkodtam végig melyik is az igazi út amit Thököly a kurucokkal csinált,vagy amit Koháry a Füleki várkapitány gondolt helyesnek.Regényből egy kis részletet idéznék amiből látni mire is számíthat az olvasó „hogy vajon mit fog szólni a nemes Lehoczky família ahhoz,ha a nemzetség reménysége egy meggondolatlan ötletnek engedve vackorággal oltja be a család gondozott és mindeddig gondosan metszett ,nemesített körtefáját ”.Évek során a szerző rengeteget fejlődőt ,jó olvasni a regény minden sorát,látszik hogy szívből írta nem kötelességből,nem csak újabb regényen akart túl lenni,mindent bele adott,semmi felesleges okoskodás,ízig vérig egy remek történelmi kaland regény.A borító most is testvére Csíkász Katalin készítette,neki is köszönet jár.

salidigger>!
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók

Remek tempójú , korhű, izgalmas regény! Imádtam a körmönfont, kacsgaringós és ízesen magyar nyelvezetet. A humor is fenomenális. Mindenkinek csak ajánlani tudom! Én új kedvencet avattam. :)

Mariann_ P>!
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók

A könyv olvasása azért húzódott el ilyen sokáig, mert a nővérem elkönyörögte tőlem, amikor meglátta, így felénél tartva odaadtam neki.
Most befejeztem.
Női szemmel nézve voltak olyan részek, amiket szerettem olvasni, alig vártam, hogy odaérjen a történetet.
De…… mivel én a Rákóczit előbb olvastam , abba beleszerettem, így ahhoz hasonlítottam…..talán hiba volt, de az nagyobb élményt adott.
Kíváncsian folytatom a 2. könyvvel .

Ildiee>!
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók

Ez az első könyvem Csikász Lajostól, de kérdem én magamtól miért nem.olvastam tőle eddig? :)
1682- ben játszódik a könyv, a három részre szakadt Magyarországon. A császárnak megfelel ez a helyzet, a török szultán pedig szeretné az egész országot „az igaz hit” zászlaja alá hajtani.
A könyvben minden van ami számomra kell: kaland, némi szereelem, humor. Az külön tetszett, hogy a csata leírása nem nyúlt túl hosszúra.
Ez a korszak kimaradt eddigi olvasmányaimból, most úgy érzem ezen változtatnom kell :)
Szerencsére nálam van a kötet folytatása …
Az biztos, hogy fogok még az írótól olvasni.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

robinson P>!

– Minden magyar tud lovagolni, legföljebb nem telik neki nyeregre meg lóra.

276. oldal

robinson P>!

– Már mért lenne baj, ha szerelmes? – lepődött meg a hadnagy. – Nincs annál szebb dolog a világon!
– Tudom én azt, fiacskám, tudom én… – legyintett az asszony. – Fiatalabb koromban nekem is többször tüzet fogott a pendelyem.

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
robinson P>!

– Én csak azt mondom, könnyebben csusszan a penge a bejáratott hüvelybe – vigyorgott vele szemközt Máté. – katona vagyok, ennyit már rég megtanultam.

101. oldal

2 hozzászólás
robinson P>!

Ők ketten azonban tudták, hogy a világ téved, az emberek vakok, csupán a pénz, a vagyon és a hatalom frigyét látják, pedig azok mit sem számítanak akkor, ha az ifjú késmárki gróf megáll a még mindig viruló fejedelemasszony előtt, megfogja a kezét és mélyen a szemébe néz.

138. oldal

robinson P>!

Az Úr 1682. év február havának elején igazi téli fergeteg csapott le a királyi Magyarországra.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: 1682 · Magyarország
robinson P>!

– Öregapám szerint a betört csizma jobban simul az ember lábár, mint az új.

101. oldal

robinson P>!

Szikrát vetettek az összecsapó acélok, vadul vonaglottak a kar- és mellizmok, de a két vitéz egy jottányit sem tudott egymás fölébe kerekedni.

162. oldal

robinson P>!

Pongrác kőből faragott arcáról semmit sem lehetett leolvasni.

173. oldal

robinson P>!

Hollók gyülekeztek a bokrok ágain, varjak köröztek a magasban, a földön pedig felhangzott és egyre közelebbről hallatszott egy farkasfalka esti dala.

131. oldal

robinson P>!

– Akkora az én hálám, hogy szavakkal ki se tudom fejezni – szólalt meg Orsolya.

43. oldal


A sorozat következő kötete

A félhold alkonya sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

R. Kelényi Angelika: Bűnös örömök városa
Bíró Szabolcs: Királyok éneke
Benkő László: A másik ösvény
Bányai D. Ilona: Boszorkánykör
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Bán Mór: A Hadak Villáma
B. Czakó Andrea: Hervadhatatlan
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Urbánszki László: A nemzetségfő
Bányai D. Ilona: Sasok közt a galamb