A ​kuruc király (A félhold alkonya 2.) 51 csillagozás

Csikász Lajos: A kuruc király

Magyar ​Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud, és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni.
A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők a „felkelők”, az „insurgensek”, a „kurucok” az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét.
Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának második kötete, A kuruc király szerves, de önállóan is olvasható folytatása a sorozat első… (tovább)

>!
Gold Book, Debrecen, 2017
320 oldal · ISBN: 9789634264262
>!
Gold Book, Debrecen, 2017
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634264248

Kedvencelte 15

Most olvassa 2

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

ZsúésKrisz_Olvas>!
Csikász Lajos: A kuruc király

„Összességében nagyon tetszett a második kötet. Egy igazi történelmi regény. A sorozat és maga az író is a kedvenceim közé lépett elő. A könyv minden szempontból kiszolgálja az olvasót. Nagyon várom majd a folytatást ha tervezi az író további részek megírását. Remélem minél hamarabb a kezemben tarthatom majd és olvashatom miként is fognak alakulni kedvenc főhőseim kalandjai. :) ”
Teljes értékelésem a könyvről itt olvashatod:
http://zsuolvas.blogspot.hu/2018/02/csikasz-lajos-kuruc…

jehuka P>!
Csikász Lajos: A kuruc király

Nem csalódtam. Remek háborús történelmi regény izgalmas cselekménnyel, igényes, már-már szépirodalmi nyelvezettel megírva és nem kevés humorral fűszerezve. Nagyon tetszett.
A Kuruc királynak pont az a legnagyobb erőssége, amit a sorozat első résznél kifogásoltam: a karakterek. Eltűntek a kissé „népmesés” lesarkított, olykor parodisztikus alakok, helyettük árnyalt személyiséggel felruházott hús-vér hősöket kaptam, akiknek rettenetes horderejű döntéseket kell meghozniuk. Azt viszont, hogy melyik a helyes döntés, egyáltalán nem egyszerű eldönteni, több száz év távlatából az olvasónak sem, nemhogy a kor emberének. A maga módján igaza van Kohárynak és Thökölynek is, mindkét értékrenddel, állásponttal lehet, és kell is azonosulni. Az író folyamatosan ütközteti a nézeteket a különböző szereplők közötti párbeszédekben, ezzel folyamatosan fenntartja az ellentmondásból fakadó drámaiságot.
Kissé féltem a kétszáz oldalas ostromtól, de, mint kiderült teljesen alaptalanul. Olvasmányos és szemléletes csatajeleneteket kaptam felvonultatva a kor valamennyi fegyvernemét, de a részletgazdagság nem csapott át sehol sem túlzásokba, nem ment a gördülékeny cselekményvezetés rovására.
Különösen élveztem azokat a részeket, ahol felbukkan a kis Rákóczi Ferike, úgyhogy már alig várom, hogy kezembe vehessem a szerző – az ő életét bemutató – legújabb sorozatának kezdő kötetét :)

2 hozzászólás
robinson P>!
Csikász Lajos: A kuruc király

A történet irodalmi igénnyel megírt, sokszor széles mosolyra is késztető, humoros fordulatokban bővelkedik. Remek tempójú, sodróan izgalmas regényt olvashattam. Imádtam a körmönfont, ízesen humoros, színes magyar nyelvezetet. Csikász Lajos úgy mesél, hogy leköti, megragadja és nem engedi az olvasót.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2017/06/a-kuruc-kiraly.html

salidigger>!
Csikász Lajos: A kuruc király

Kérem szépen, Csikász Lajos megint megcsinálta! Persze, aki olvasta minden könyvét az nem túlzottan lepődik ezen meg…azaz hogy meglepődik. Lajos minden egyes kötetével meg tud lepni. A kuruc király jó része egy irgalmatlan nagy csata/ostromjelenet, de írói bravúr, hogy ez nem fullad egy idő után közönybe, pedig itt aztán van puskapor és vérszag dögivel! Aki kedveli a 17. század harcászatát annak garantált a megelégedettség érzése.
Mégis: becsukva a kötetet nem az akció az ami megmarad az emberben, hanem a karakterek ábrázolása és a korabeli politikai helyzet tűéles átültetése a lapokra, illetve, hogy a nagypolitika hogyan hatott akkoriban az emberekre. Fejedelmen át egy egyszerű katonáig…és bizony elgondolkodik az ember, hogy mennyire nincs fejlődés, mennyire nincs új a nap alatt. Manapság ugyanúgy marjuk egymást a politika miatt, talán csak pengét és puskát nem szegezünk a másikra. A „kinek van igaza?”., „miért van-miért nincs” kérdéskör talán a regény legfontosabb motívuma.
Összegezve: egy kiváló író kiváló sorozatának kiváló második része! Lajos képtelen hibázni! Öt csillag, kedvencelés! Csak azért nem hőbörgök a harmadik részért, mert jön majd Öcsöd ötödik kalandja és Rákócziról is sorozatot indít a derék (és nem kicsit grafomán) szerző. Vivát Csikász Lajos! Olvassátok!

Lyanna P>!
Csikász Lajos: A kuruc király

Mi történt Csikász Lajossal? Csak gratulálni tudok neki. Nagyon vártam már, hogy elolvassam A félhold alkonyának második kötetét. Egyszerűen FENOMENÁLIS ez a történet és az író stílusa. Sokkal jobb, mint a Liliomok. Egy karakteres, határozott és céltudatos nyelvet használ és történetet jelenít meg. Egyszerűen elképesztően jól sikerült ez a regénye. Tipikusan férfias regény, de nők is olvashatják. Nagyon jó a humora, kiváló a karakterábrázolása. Szépek a tájleírások, pont annyi, amennyi kell. Nemcsak filmszerűen peregnek az események, hanem a cselekmény részeseivé válok, érzni lehet a karakterek kisugárzását, megjelenését. Hol a harmadik kötet?!

1 hozzászólás
Citadella>!
Csikász Lajos: A kuruc király

Minden történelmi regénybe jól jön egy kis harc, egy kis csata, izgulhat az olvasó, melyik karakterrel mi lesz. Ám némely regényben annyira csupán erre van kiélezve a történet, hogy egy idő után már csak a repedő csontokról, a leszakadó testrészekről, a patakokban folyó vérről lehet olvasni. De nem Csikász Lajosnál, aki úgy tud megírni egy csatát, hogy bár érezzük a rettenetet, nem undorral olvassuk.
Minél több Csikász Lajost olvasok, annál inkább látom, milyen egyensúlyba tudja hozni a (valós) történéseken belül a (kis, egyedi) történeteket. Nem billen ki egyik irányba sem a mérleg nyelve, van előzmény és van végkifejlet, és nem csupán a csatáról olvasunk, hanem az emberi sorsokról, az érzésekről, a véleményekről, a vágyakról is.
Nagyon figyeljetek a párbeszédekre! Oda rejtette el Csikász Lajos a véleményét, a gondolatait, a kétségeit és a felmerülő kérdéseit a valós történelmi eseményekről. De ott van a jellemábrázolásában, és ami nem megszokott, még a (táj)leíró részekben is éreztem egy kissé, hogy a szerző milyen gondolatokkal küzd.
Azt már tudom a korábban olvasott novelláiból és regényeiből, hogy kiváló a jellemábrázolása, hogy könnyen olvasható, hogy élvezetes a stílusa, hogy egyensúlyt tud teremteni a leíró részek és a párbeszédek között… és hogy roppant jó a humorérzéke. Ebben a regényében is ott van minden, ami egy jó író tulajdonsága.

Habók P>!
Csikász Lajos: A kuruc király

Ez is öt csillag. Ilyen körömrágva utoljára az Egri csillagok ostromát olvastam. (Nagy különbség, hogy amíg Gárdonyi regényében könnyű volt eldönteni, hogy kinek adok igazat, ebben a regényben viszont… nos, mindenkinek van igaza is. És értem mindenki választását.

Mariann_ P>!
Csikász Lajos: A kuruc király

A könyv az előző részben megismert szereplőkkel Fülek várának ostromát írja le részletesen, sok-sok oldalon keresztül.
A történelemkönyvekben pár mondatban leírt események megelevenednek előttünk, játszva tanuljuk a történelmet.
Fantasztikusan megírt könyv, nyelvezete élvezetes, egyetlen dolog ami levon az élményből : nem szeretem a harcokat, a csaták ecsetelését, az ágyúdörgést, a gránátok robbanását, a belek kifordulását, a felnégyelés és a karóba húzás részletezéséről nem is beszélve.
De ez legyen az én problémám, attól a könyv még nagyon jó !
Pár éve Füleken és Kassán is jártam, felelevenedett a könyv elején található várrajz.
Egy csipetnyi romantika nekem hiányzott belőle, de megkaptam az írótól a Rákócziban.
Örülök, hogy elolvastam, megint tisztázódott és kiegészült némely hiányos ismeretem.
A szerző utószavát minden könyvénél szeretem olvasni .

5 hozzászólás
Vác_nembéli_István_fia_istván>!
Csikász Lajos: A kuruc király

A szerző nagy fába vágta a fokosát a 17. századdal kapcsolatban szeretjük, a kurucos romantikát szeretünk úgy gondolni a kuruc legényekre, hogy ők az abszolút jó fiúk bezzeg a gonosz népnyúzó Habsburgok, Na a valósság nem ilyen egyszerű a jó kuruc legények ugyan úgy sarcolták a jobbágyokat mint a Habsburg vagy a török. Amennyire vissza tudok emlékezni az iskolai tanulmányaimra pontosabban a tanárom talán nem hagyományos történelem óráira, aki kicsit árnyaltabban magyarázott a korszakról és főleg Thököly Imre, aki remek hadvezér, de annál dörzsölted politikus volt, aki ha jól emlékszem dobta volna a magyar földet jó Osztrák birtokért természetesen csakis a béke kedvéért.
A jó pont jár a szereplők, karakterek kidolgozásáért szeretem, ha az egyszerű ember szemszögéből is látjuk az eseményeket, mind két oldalról ismerhetünk meg embereket. Persze nem gáncs nélküli lovagok van sok hibájuk esendő emberek, de ha kell, helyén van a szívűk. A rossz sem feltétlenül rossz vagy gonosz csak éppen ő az ellenség saját hazájának parancsnokainak engedelmeskednek.
Nagyon tetszett Thököly kis beszélgetése Lehoczky Ferenc hadnaggyal a végén meg Petrőczky is elbeszélgettet vele mind a kettő nagyon érdekes kis eszmefutatás volt, hogy ki is a Magyar királyság igazi ellensége, hogy mit is kellene tenni a várva várt szabadság kivívása érdekében. Valahogy történelmünk mindig így alakult magyar harcol, magyar ellen erről nem tudunk leszokni, pedig mennyivel erősebbek lennénk, ha végre össze fognánk. Aztán ott vannak a köpönyegforgató álszent urak a világ itt sem változik.
Az események fő mozgató rugója egy jó várostrom sok sok oldalakon át szerencsére nem volt össze csapva jól ki volt dolgozva, az más dolog hogy tudtam mi lesz a vége most hírtelen nem emlékszem melyik regényben olvastam Fülek sorsáról, de az addig vezető események izgalmasak és hihetőek voltak. Legalábbis amennyire én meg tudom ítélni nem olvastam utána hogy is történt igazából.
A regény elején és a végén is volt egy térkép furcsa volt látni kedvenc városom is török kézen volt a nevemből könnyű kitalálni a város nevét.
Szóval már csak egy kérdés van hátra – hol a harmadik rész ???? :)

1 hozzászólás
turorudi>!
Csikász Lajos: A kuruc király

Hat csillag, hét, nyolc, a francba vele, túl rövid a skála! Gárdonyi jó száz éve írta az Egri csillagokat, a 21. század eleje pedig elhozta nekünk a Füleki csillagokat! Egy fergeteges küzdelem, amely tüzében az erősek megedződnek, a gyengék elhamvadnak, ahol nem tudhatod, tényleg barát-e a barát, és ki az aki az életedre tör, amikor napok alatt lehetett a mennyből a pokolba és a pokolból a mennybe kerülni, ahol mindenki jellemét próbának veti alá az élet. Iszonyat jó!
Már csak egy kérdésem van: mikor jön az újabb Csikász-regény???


Népszerű idézetek

robinson P>!

– Tudsz valamit Apafi hadáról?
– Már nem járnak messze. Bár a sólyomszárnyak helyett inkább a teknőclábakat választották a haladásra, mégis úgy vélem, három-négy napon belül ideérnek.

172. oldal

jehuka P>!

Ha a szíved bizonytalan, hallgass az eszedre, ha az eszed is cserben hagy, nem maradt más, mint az esküd

55. oldal

robinson P>!

– Öreganyám azt mondaná, hogy a nagy erőlködésünknek nyögés lesz a vége.

265. oldal

robinson P>!

Thököly nem először lepődött meg Ferike társaságában. Ez a fiú figyel, tanul, és sokkal érettebb koránál. Még a végén tényleg büszke leszek rá, hogy én nevelhetem! – pillantott rá elismerően.

14. oldal

robinson P>!

– Hazudjak? – ütközött meg Lehoczky.
– Asszonynak, gyereknek, csatát vesztett katonának a hazugság a legjobb fegyvere – mosolygott a brigadéros –, és te most egy kardcsapás nélkül vesztettél el egy portyányi huszárt.

58. oldal

Bielik_Drea>!

Csak a pápisták mutogatnak az Úrra és kenik rá a restségükből vagy határozatlanságukból fakadó terheket, miközben azt mondják, ő mindent elrendeltetett. Te viszont a megreformált egyház hitét követed, ahol az Úr csupán irányt mutat, de neked kell eldöntened, mit és hogyan teszel, mert ezek a tettek azok, amelyeket a végítélet napján majd mérlegre helyez és dönt a további sorsod felől. Nem mutogathatsz rá, hogy Uram, én csak azt tettem, amit te már úgyis eldöntöttél, mert ő csak megteremtett, aztán a kezedbe adta a választás lehetőségét, és az üdvösséged múlik azon, miként élsz vele.

233. oldal

robinson P>!

Az ostromló seregben utoljára zengett fel a dervisek szava és a fadzsr véget ért. Több tízezernyi férfi markolta meg a fegyverét, parancsok harsogtak mindenfelől és a török tábor bottal megbolygatott hangyabolyként bocsátotta ki a napkelet harcosainak tömegét.

139. oldal

Bielik_Drea>!

Mindig van egy felsőbb úr, aki képes a legbátrabbak és legügyesebbek sorsáról is dönteni, és az ítélete ellen nincs apelláta.

turorudi>!

A keresztény világban a Megváltó eljövetelét követő ezerhatszáznyolcvankettedik év július havának huszonegyedik napját írták, amikor egy magányos, jól felfegyverzett lovas küzdötte át magát a Kassa északi városkapuja előtt feltorlódó tömegen.

(első mondat)


A sorozat következő kötete

A félhold alkonya sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

R. Kelényi Angelika: Bűnös örömök városa
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Bányai D. Ilona: Sasok közt a galamb
Budai Lotti: A magányos trónörökösnő
Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka
Márton László: Jacob Wunschwitz igaz története
Takács Tibor: Thököly ifjúsága
Moldova György: Negyven prédikátor
Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző
Bíró Szabolcs: Ötvenezer lándzsa