A ​két fejedelemasszony (Rákóczi 2.) 46 csillagozás

Csikász Lajos: A két fejedelemasszony

Ezerhatszázhetvenhat. ​Nem sokkal fia, a későbbi II. Rákóczi Ferenc megszületése után I. Rákóczi Ferenc megbetegszik és meghal. Nem lehet tudni, bizonyítani pedig végképp nem, hogy mérgezés történt, az azonban bizonyos, hogy a bécsi udvarnak érdekében állt a legerősebb és leggazdagabb magyar főnemesi család meggyengítése, ugyanis ha a családfő fiúörökös nélkül hal meg, leánya csak birtokai negyedét örökölheti, a többi a császári kincstárra száll.

Az újszülött Ferenc és nővére, Julianna két főúri származású, vasakaratú és igen tehetséges asszony gondoskodása közepette nő fel. Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona kapcsolata azonban nem mentes konfliktusoktól, különösen azokban az időszakokban, amelyekben az idősebb fejedelemasszony hagyja, hogy az unokái és özvegy menye iránt érzett szeretetét elnyomja két állandó kísérője, jezsuita gyóntatója és apáca nővére pusmogása.

Csikász Lajos II. Rákóczi Ferenc élettörténetét megörökítő történelmi regénysorozatának második kötete, A… (tovább)

>!
Gold Book, Debrecen, 2019
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634265368
>!
Gold Book, Debrecen, 2019
336 oldal · ISBN: 9789634265399

Enciklopédia 2


Kedvencelte 14

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Csikász Lajos: A két fejedelemasszony

Elképesztő a háttér, az emberi sorsok kiszolgáltatottsága, ami a politika kereszttüzében állt. Igazi családregény, belső személyeskedésekkel és a hatalom árnyékával spékelve. Szerelem, összeesküvés, érzelmek kavarognak a történelem viharában. Természetesen a jól ismert Csikász-humor is megjelenik a lapokon. Szépirodalmi igényességgel megírt, finom lírai részekkel tűzdelt a regény. Ok és okozatok, a miértek adnak választ a történelmi tényekre.
https://gaboolvas.blogspot.com/2019/06/a-ket-fejedelema…

4 hozzászólás
Baráth_Zsuzsanna P>!
Csikász Lajos: A két fejedelemasszony

Zrínyi Ilonánál egyetlen keményebb asszony élt saját korában, az anyósa, Báthory Zsófia. Nem meglepő módon a két erős nő olyannyira nem kedvelte egymást, hogy kicsi volt kettejüknek a munkácsi vár, ezért I. Rákóczi Ferenc a békesség kedvéért inkább egy másik családi kastélyba költözött feleségével és gyermekeivel. Azonban amikor az ifjú fejedelem hirtelen elhunyt, szembe kellett nézniük a ténnyel, hogy össze kell fogniuk, vagy a Rákóczi-vagyonra ráteszi a kezét a Habsburg császár. Ezt nem hagyhatták, így egy röpke időre egyesítették erejüket, és megóvták a családi örökséget a gyerekek számára. Azonban az idill nem tartott sokáig, Zsófia rossz szelleme, Kiss Imre jezsuita páter mindent megtett, hogy a két asszony elhidegüljön, és az idősebb fejedelemasszony halála után megkaparintsa a hatalmas vagyont. Hogy sikerrel járt-e ez a gonosz terv, kiderül a könyvből, amely hozza a Csikász Lajostól megszokott magas színvonalat, másodpercre sem ül le a történet, az ármány, a szerelem, a nagypolitika és a fejedelmi család belső konfliktusai vannak olyan érdekesek, hogy az utolsó oldalig mohón szomjúhozza az olvasó szeme a sztorit. Miközben teljes gőzzel szurkolunk, hogy Zrínyi Ilona megállja a helyét abban a nagyon nem könnyű helyzetben, amelybe férje halála után került (a gyerekek gyámjaként az ország legnagyobb birtokát kellett irányítania, nőként, egyedül, miközben háborús állapotok uralkodtak), hihetetlen mennyiségű információra tehetünk szert a korabeli viszonyokról, a császári udvar mesterkedéseiről, a kurucok helyzetéről, a fejedelmi család és a köznép életéről egyaránt. A romantikát sem kell hiányolnunk, hiszen a könyv végén berobban Ilona életébe Thököly Imre, akibe első látásra beleszeretett a szép és okos fejedelemasszony, aki nem mellesleg több, mint 10 évvel volt idősebb a fiatalembernél, aki már gyermekkorában elhatározta, hogy az ő felesége csak Zrínyi Ilona lehet és senki más. De van itt akció, humor és minden, ami ahhoz kell, hogy remekül szórakozzunk, miközben kőkemény drámai pillanatok is várnak ránk, de az igazi nagy konfliktus a két fejedelemasszony közötti küzdelem, amelynek csak Báthory Zsófia halála vetett véget. Kiváló történelmi regény, magával ragadó történettel és egyedi stílussal.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2019/09/03/konyvkritika_…

ZsúésKrisz_Olvas>!
Csikász Lajos: A két fejedelemasszony

Nagyon tetszett a második kötet is. A cselekmény ott folytatódik ahol ez előző véget ért.
A jól megszokott humor, izgalom ezúttal sem maradt el az író részéről. Ha belekezdtem az olvasásba nehéz volt letenni annyira bele tudtam élni magam.
Csikász Lajos alapos munkájának hála sok érdekes dolgot tudtam meg erről a korszakról. Remélem mihamarabb jön majd a folytatás. Természetesen kedvenc lett.

jehuka P>!
Csikász Lajos: A két fejedelemasszony

(…) Újabb Csikász-varázslatnak lehettem részese. Ez a regény beszippantott, mint gyermekkorom kedvenc rajzfilmjében a varázsalagút Jamie-t, mikor bekapcsolta a csodalámpáját. Csak én nem a mesebeli Kakukkiában, hanem a kaotikus múltban, a kalandokkal és izgalmakkal teli XVII. századi Magyarországon találtam magam. Nagyszerűsége nem csak abban áll, hogy általa felhőtlen kikapcsolódásban lehet része minden történelmet kedvelő olvasónak, hanem tökéletesen alkalmas a történelmi regények népszerűsítésére is. Magával ragadó olvasmányos stílusa és az igényes, már-már szépirodalmi nyelvezete azok számára is élvezetes időtöltést nyújthat, akik eddig még csak kacérkodtak a műfajjal(…)
Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona. Anyós és menye – talán a legkényesebb, legérzékenyebb rokoni kapcsolat, számtalan konfliktus lehetőségét hordozza magában, amit a szerző remek érzékkel ki is használt. Pazar karakterábrázolással tárja elénk ezt a két határozott, erős akaratú, ugyanakkor teljesen különböző személyiségű asszonyt. Mondanom sem kell, elkerülhetetlen az összeszikrázás még akkor is, ha a cél közös: biztosítani a gyermek Rákóczi Ferke érdekeit, jövőjét, vagyonát. Rajtuk kívül kiemelkedő figura még a velejéig romlott Kiss Imre páter. Alapvetően békés, nyugodt természetem van, de úgy bemásztam volna a sorok közé, hogy jól elnáspángoljam egy jókora furkósbottal Istennek ezt a jámbornak semmiképpen sem mondható szolgáját. Kiváló karakterre sikeredett még Hedvig is, aki rossz szellemként jár Zsófia fejedelemasszony árnyékaként. Ugyan gonosznak nem mondanám, rosszindulata által egyértelműen a negatív szereplők közé sorolódik.
Ugyan a regény fő íve a személyes sorsok bemutatására helyezi a hangsúlyt, mindezt úgy sikerül elérnie, hogy közben részletes és korhű képet kapunk az ország politikai viszonyairól is. Legyen szó a királyi udvarról, a gyermek Rákóczi érdekeit anyaoroszlánként óvó Zrínyi Ilonáról, vagy a lázadó nemesekről, jól áttekinthető és szemléletes módon rajzolódnak ki az érdekek és célok. Mindenkinek a hatalmas Rákóczi- és Báthory vagyonra fáj a foga, érdekes volt azonban látni, hányféle módon próbálták az egyes érdekcsoportok megszerezni azt. (…)
Remélem, mihamarabb kezembe kaphatom a folytatást. Felkötheti a gatyáját, Lajos, nem lesz könnyű tartani ezt a kiemelkedő színvonalat.
Teljes értékelés itt:
https://konyvesmas.blogspot.com/2019/08/hisztorik-csika…
Köszönöm a könyvet a Gold Book Kiadónak!

Habók P>!
Csikász Lajos: A két fejedelemasszony

Mióta Csikász Lajos könyveit olvasom, tudom, hogy a történelemben nincs kevésbé érdekes kor. Mert persze az ember tanult a az ország három részre szakadásáról, Erdély viszonylagos önállóságáról, az ország visszafoglalásáról, a Rákóczi szabadságharcról, és Thökölyt is megemlítették, de az kevésbé volt fontos, Aztán kiderül, hogy egy jó író tollából minden korszak érdekes, problémás, fontos. Hogy tíz év alatt is dőlnek el sorsok. Hogy egy gyóntatón is mennyi minden múlik… És túl a történelmen – szeretem szavait, hasonlatait spoiler, humorát. (De azért egy kis morgás a lektor felé… Báthory Zsófia helyett Erzsébet… több alkalommal is… és nem amikor a szüzek vérében fürdésről van szó… spoiler)

salidigger>!
Csikász Lajos: A két fejedelemasszony

Csikász Lajos olvasói igazán szerencsésnek érezhetik magukat! A szerző elismerésre méltó tempóban alkot és a mennyiség karöltve jár a minőséggel. Tíz kötet után is tud még újdonsággal szolgálni, egyszóval: az egyik legjobb kortárs regényíró!
A Rákóczi sorozat második kötete simán megugrotta az első által nagyon magasra helyezett mércét. A két fejedelem-asszony elsősorban két rendkívül erős nőről szól. Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona párharca az író munkásságának eddigi legjobb jeleneteit eredményezik. A többi karakterre sem lehet panaszunk. A rohadékok panoptikuma tovább bővült, Hegyesi Sándor és Kiss Imre páter nyugodtan beállhat a legsikerültebb „Csikász-féle latrok” sorába. Zseniálisak!
A humor továbbra is remek, a korrajz pontos és hiteles, de ez már védjegynek számít a szerző részéről. Tempójában ez most egy nyugodtabb könyv, de megijedni nem kell, olvastatja magát a történet.
Egy újabb kiváló Csikász kötet, a szokásosan nagyon magas minőségben. Kedvenc! :)

kitti_th P>!
Csikász Lajos: A két fejedelemasszony

Egyszer minden rossznak vége szakad.

Nem fogott meg. Nem is tudok róla sokkal többet mondani. Olyan érzés az egész könyv, mint mikor egy trilógia közepénél jár az ember, és alig várja, hogy túl legyen végre a második részen, mert borzasztóan unalmas. Nem tudom, és nem is hiszem, hogy ezt trilógiának tervezi a szerző, de sajnos tényleg nagyon untam. Nem sok minden történt benne, ami meg történhetett volna, az csak említés szintjén szerepelt. Az egész csak egy hosszú vita volt Ilona és Zsófia között.
Maradtak benne hibák is, Zsófiát többször is Erzsébetnek írták, de annak örülök, hogy az évszámok legalább már nem betűvel lettek kiírva.

3 hozzászólás
Mariann_ P>!
Csikász Lajos: A két fejedelemasszony

Egy kicsit hosszabbra nyúlt az olvasása a hétvégi sok-sok teendőm miatt, de így legalább tovább tartott.
Hozzá hasonlót úgysem találok mostanában.
Nagyon szerettem.
Úgy gondolom, aki szereti a történelmi regényeket, az legyen férfi, vagy nő, megtalálja benne azt, amiért jónak fogja tartani.
Van benne harc , cselszövés, a korrajz érthetően vázolva.
Ami nekem tetszett benne, az az utánozhatatlan tájleírás,a napkelte / nyugta , az évszakok sokszínűségének leírása, gyönyörűség volt olvasni.
Szülésznőként a szülés leírása nyűgözött le , de a temetés is összeszorította a szívemet.
Különösen nagy egyéniségnek tartom Zrínyi Ilonát , nem mindennapi sors volt neki írva.
Megint csak leírom, hogy mennyivel könnyebb így tanulni a történelmet….
Várom a következő részt !!!!

BBetti86>!
Csikász Lajos: A két fejedelemasszony

II. Rákóczi Ferenc regényes életrajza – két köteten vagyunk túl, és még csak az alapokat kaptuk meg. A szülei házasságát, a nagyanyja jellemét és Bécs taktikázó politikáját, miközben Magyarországon a kurucok is egyre szervezkednek.
Viaskodom is magammal, mert ez egy jó regény, ahogy az első kötet is. Szívesen olvasnám tovább. Emberileg, történelemben is teljesen rendben van. Csak éppen nem merek belegondolni, milyen monumentálisnak kell lennie, ha ebben a formában akar a szerző eljutni egészen Rodostóig és a fejedelem haláláig.

A történelem aktív és mozgalmas a regényben. Nagyon tudtam értékelni, ahogy nem a cselekmény rovására megvilágít összefüggéseket és vázolja a politikai, hatalmi helyzetet és játszmákat. Kik és miért harcolnak, az egyes megmozdulások milyen következményekkel jártak. A szerző képes arra, hogy nem csak a Rákóczi-család van a fókuszban, hanem a kapcsolataik és rokonaik révén lefedi a kort. Most pl. kifejezetten érdeklődve olvastam, mi lett a Zrínyi családdal, vagy éppen azt a jelenséget, ahogy Lipót lehet a művészetkedvelő, szelíd császár, mert megvannak az emberei a piszkos munkára.

Mellette az emberi sorsok is hitelesek, és együtt tudtam érezni a családtagokkal. Ilona és Zsófia ellenségeskedése, ahogy a pap és az apáca még fűtik is az idősebb asszony indulatait… Az atya különösen ellenszenves egy figura volt. Thököly Imre színre lépése is nagyszabású, és ad egy kis romantikus színezetet is a regénynek. Bár nekem a nő első férje volt a szimpatikusabb, Csikász nagyon szépen megfogja, ahogy másként és nagyon tudta szeretni mindkettőt Zrínyi Ilona.

Abba bele tudnék kötni, hogy a regénybéli narrátor hogyan tudhat intim részleteket is. Hiszen a keret az, hogy Rákóczi elmeséli Mikes Kelemennek a történetét. Azt nagyon kétlem, hogy bárki is beszámolt volna neki arról, milyen szenvedélyes csókcsatába bonyolódott az anyja Thökölyvel, már az első adandó alkalommal. De a regény szórakoztatott, így ezen nem fogok fennakadni.

Az emberi és a történelmi oldalon túl még szépen is van megírva. Igényes kötet.
Szerettem ezt a részt is, és várom is, hogy folytatódjon a történet!

Bibliotekarius>!
Csikász Lajos: A két fejedelemasszony

Rövid leszek: négy csillagot írtam az első kötetre, meg is írtam ott, miért… s erre már ötöt! nagyon őszintén mondom, nagy örömmel. Kitűnő munka és szerintem látható fejlődés is van, ez a kötet szerintem már mellé rakható Passuth Sasnak körmei közt könyvének. S ez ebben a műfajban szerintem nagy dicséret. Legalábbis nálam föltétlenül.
Köszönöm az élményt, pontosan azt kaptam, amit a cím alapján vártam, s nagyon örülök, hogy Rákóczi megkapja majd ezt a 4-5 kötetes nagyregényt, amivel számolok! Nagyon várom a folytatást…


Népszerű idézetek

robinson P>!

A magyarok barbárok, kétség sem fér hozzá, viszont főzni, azt nagyon tudnak!

262. oldal

robinson P>!

– Tudod, mi az igazán elkeserítő, Kelemen? Hogy ötszáz év alatt sem tanultunk a hibáinkból. Szerinted mennyit kell várnunk, hogy túllépjünk saját árnyékunkon? Hogy együttes erővel lépjünk fel az ellenségeinkkel szemben? Hogy magyar ne ölje a magyart?

82. oldal

2 hozzászólás
robinson P>!

– Mária asszony hol tanulta a gyógyítást? – kérdezte Lehoczky a lépcsőn lefelé menet.
– Az ősei kun gyógyítósámánok voltak a Körös mentén, egy Öcsöd nevű helyen.

73. oldal

Mariann_ P>!

Odakint szürkült az ég alja, kakaskukorékolás és vele feleselő kutyaugatás verte fel a csendet. A kezdeti gyenge fények erősödtek, a sötétszürke keleti ég kivilágosodott, aztán az Úr vörösbe és élénksárgába mártotta az ecsetjét és színezni kezdte előbb az égboltot, majd a tépett szélű, lustán sodródó felhőket. És amikor a vérszínnel ragyogó napsugarak kirajzolták az első reggeli árnyékokat, a fejedelem kinyitotta a szemét.

145. oldal

robinson P>!

Rákóczi a másik székre mutatott.
– Ülj le, Kelemen! Ez egy hosszú történet…

22. oldal

Mariann_ P>!

Aztán március 26-án kora reggel alig kivehető , sápadt korong derengett át a felhőkön. A feltámadó szél élénkkék sávokat vájt a palaszín égbe , majd a széllökések felszaggatták a felhőzetet, és a világ három hónap után először fürdött meg az áldott napsugarakban. A telet igencsak elunó emberek felszabadult mosollyal hunyorogtak a szokatlanul erős fényben, az utolsó pillanatig sopánkodó és mindenféle rosszat jósló perszónák csalódottan nyelték magukba a károgást : a jeges világvége egyenlőre elmaradt.

56. oldal

kitti_th P>!

Az emléked lesz az, ami átsegít a nehézségeken, mert így, a síron túlról is erőt adsz. Köszönöm a szeretetet, amit adtál és hogy olyan örömmel fogadtad szerelmem! Köszönöm, hogy melletted megláthattam az igazat, hogy végre felnyitottad a szemem! Köszönöm a mosolyod, a szemed csillogását, köszönöm féltő karjaid, a hozzám kötő vágyat! Köszönöm, hogy voltál nekem, mert csak melletted éltem igazán! Köszönöm, hogy balsorsomban is kitartottál mellettem!

207. oldal

Mariann_ P>!

Az emberfeletti nyomástól a szeme kidülledt, a nyaka megmerevedett , ujjai hófehéren szorították és kis híján letépték a szülőszék kapaszkodóját, miközben úgy érezte, valami legyőzhetetlen hatalom ragadta meg és szemérménél fogva tépi darabokra. Már nem tudott gondolkodni, csak nyomott és vonaglott anélkül , hogy lélegzett volna. Az idő megállt, és úgy érezte az idők végezetéig ezt fogja csinálni, a fájdalom örvénye végleg magába zárta.
És akkor valami megmozdult, csusszanni kezdett. Ismét tudott levegőt venni, még a kín korbácsát is szögre akasztotta egy jótét lélek – furcsamód könnyűnek és nyugodtnak érezte magát .

107. oldal

kitti_th P>!

Mert a gyász magányos. Hiába jönnek mások és fejezik ki részvétüket, hiába rínak megáradt folyóként, ezredrészét sem érezhetik a fájdalomnak, amit a gyászolónak át kell élnie. Fogalmuk sincs arról, mit vesztett el egy életre… Mert a gyász mindig magányos, és a szív sebeit egyetlen orvos sem tudja bekötni…

154. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

R. Kelényi Angelika: Bűnös örömök városa
Bíró Szabolcs: Királyok éneke
Benkő László: A másik ösvény
Bányai D. Ilona: Boszorkánykör
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Bán Mór: A Hadak Villáma
B. Czakó Andrea: Hervadhatatlan
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Urbánszki László: A nemzetségfő
Bányai D. Ilona: Sasok közt a galamb