A ​Nő – Csajsziknak 82% 112 csillagozás

Ez volt az első könyv amit Csernustól olvastam, és nagyon bejött. Az irási stilusa közel áll hozzám, ezért csak úgy pörögtek a sorok a szemem alatt. :) Nagyon sok mindenben egyetértek vele, azonban akadt egy két gondolat amit azért vitatnék. Sok ismerősömre ráismertem, és ezt negatív irányból értem, bár ők is olvasnának…
Örülök, hogy belevágtam és egy fél nap alatt el is olvastam, sok pozitív dolgot szívtam magamba! :)

„Az önismeret valójában azt jelenti: emberként élni.”

Dr. Csernus Imre, bevallom, nem sok mindent mondott. Tudtam hozzá arcot meg könyvcímet párosítani, de ezenkívül semmi több.
Gondoltam megismerkedek vele, elolvasom azt, amit a korosztályomnak, így valamennyire nekem is írt.
Bevallom, azért érdekelt, hogy mégis mit tud mondani egy ötven éves pasi bármelyik tinédzser lánynak.
Lehet, egy kissé előítéles voltam?!
Ugyan is tetszett. Az elején. Kifejezetten érdekes volt, felkeltette az érdeklődesem.
Igen, jól érzétik itt jön a „de”.
De egy idő után úgy éreztem, hogy inkább felnőttekről/nek ír, és ismétli is magát egy-egy helyen.
Kezdett laposodni számomra, megcsappant az elején tapasztalt lelkesedésem, a „jéé, ebben van valami!” megvilágosodás se jött már.
Sajnálom, mert valamit kétség kivül jól csinál.
Számomra olyan élmény volt, mint egy nagyon tömény tortát enni: az elején még élvezed, a végével már küzdesz.
Csernus Imrét azt hiszem inkább kis dózisokban ajánlom, többször.
Úgy hatásos lehet.
Egyszerre – számomra – semmiképp.

Már megjelenésekor nagyon kíváncsi voltam A nő című könyv továbbfejlesztett változatára és szerencsére nem kellett csalódnom. Fogékony vagyok a pszichológiai témakörű könyvekre, érdekel a téma mindig. Ez a könyv is, mint az előző két Csernus-olvasmányom, nagyon érdekesnek bizonyult. Rengeteg olyan tényt, összefüggést mond ki benne a doki, amik megfogalmazódtak már bennem is akár saját magammal, akár a környezetemben élő emberekkel kapcsolatban, azonban így, ennyire korrektül nyilván én nem tudtam volna leírni.

Azért tetszett nagyon a könyv, mert abszolút hétköznapi nyelven ír Csernus, nem fennkölt és érthetetlen, aminek olvasásától elmegy az ember kedve, mert nem érti meg a lényegét. Egyrészt kimondja a valóságot, és olykor fájó pontokra tapint a könyvben, másrészt mindent megindokol Csernus, és érthető példákon keresztül támasztja alá azt, amit mond. Számomra ettől lesz hiteles és érdekes egy pszichológiai könyv.

A leírt és megvizsgált témakörök közül engem leginkább az önbizalom növelésére és a párkapcsolat kialakítására vonatkozó fejezetek és részek érdekeltek, de az egész könyv nagyon érdekes „tanulmány” és rádöbbenés volt. Rengetegszer ismertem fel szituációkat a körülöttem élő emberek életéből, ugyanakkor szembe találkoztam magammal is többször. Senki nem tökéletes, senki felett nem szeretnék ítélkezni, nem az én tisztem, mindenesetre szívesen odaadnám ezt a könyvet sok nő/lány ismerősömnek, hogy legalább azt olvassák el, amiket bejelöltem post-ittel és gondolkodjanak el rajta. Annyira felnyitnám a szemüket! Persze az ilyen könyvek olvasásától nem lesz az ember szakértő, nyilván én sem, de legalább törekszem arra, hogy az érzelmi intelligenciám fejlődjön, és ráébredjek a saját hiányosságaimra, máshogyan lássak és kezeljek dolgokat, embereket, szituációkat.

Nincs olyan, hogy valaki mindig boldog, ahogy olyan sincs, hogy csak boldogtalan.

Pár napja, olyan szerencsében részesültem, hogy részt vehettem egy Csernus Imre előadáson. Vegyes érzelmeim voltak előtte, éreztem, hogy valami nem stimmel. Beigazolódott. Az első 10 perc után már oda is jött hozzám.:D Alig mondtam valamit, mégis szembesített, olyan dolgokkal, amit elhallgatok, nem akarok észrevenni, vagy éppen nem teszek ellene.
Számomra Csernus hozta meg az „áttörést” az életemben. Tudom, fiatal vagyok még, de sajnos sok mindent megéltem már. Pár hónapja találtam rá könyveire, előadásaira a Youtuben.
Nagyon bírom azt a stílust, amit ő képvisel. Azt a nyersséget, őszinteséget, és azt, hogy pontosan tudja, hol találjon be az embernél, hogy az annyira fájjon, hogy változtatnod kelljen rajta. Az előadás után rögtön elkezdtem olvasni ezt a könyvét. Olvastam a Nőt, és gondoltam ez sem lehet másmilyen. Valóban sok volt az átfedés, kiegészítve a mai lányokra,nőkre. Ebből a könyvből is nagyon sok mindent tanultam, és köszönöm neki, hogy ennyi mindent megmutatott nekem, és elérte, hogy lássak. :)

Sokaknak nem tetszik az a stílus, amiben Csernus Imre kinyilvánítja a véleményét, gondolatait és önmagát, én mindenesetre látom benne a miértet. Kezdhetném azzal, hogy mivel elsősorban pszichiáter és drogfüggőket kellett kihúznia a sz*rból, nem lehetett úgy beszélni, hogy „nézze, kedves P.T., valószínűleg Ön is érzi, hogy jelenlegi állapota néhány kívánnivalót hagy maga után. Mi erről a véleménye?”
Egyetértek azzal, hogy megfelelően közölt őszinteséggel (a könyvben nem egyszer kimondja, hogy mindig csak addig megy el, ameddig úgy érzi, a páciens/alany még bírja a strapát) igenis lehet változást előidézni. Persze, nem mindenki tudja kezelni, hogyha tahó, hogy a szemébe mondják, hogy márpedig ő a tahó. Esetemben, ha ostobán viselkedem, és megmondják, hogy ostobán viselkedtem, akkor sírok egyet, majd rádöbbenek, hogy upsz, tényleg.

Na, az ilyen embereknek való ez a könyv. Tetszett, hogy egyszerűen beszél az olvasóhoz és nagyon meg tudott érinteni egyes pontokon – viszont örömmel tapasztaltam, hogy ez a könyv nem elsősorban nekem íródott. Ajánlom mindenkinek, aki áldozat, akit kihasználnak, akik szerint minden férfi ugyanolyan és amúgy is csak egy céljuk van (plusz a szendvics). Persze ajánlanék még hozzá egy doboz papírzsebkendőt és valamilyen emelő szerkezetet, amivel felszeditek a leesett állatokat a földről. Dióhéjban ennyit.

A pszichológia nincs különösebben az érdeklődésem középpontjában, elenyészően kevés ilyen témájú könyvet olvasok, évi kettőt-hármat legfeljebb. Pont azért, ami ezen írások legtöbbjére, így erre is igaz: épp az nem olvassa el, akinek íródott. Vagy akár ennek a fordítottja: aki van annyira értelmes, hogy olvas, annak az itt leírt nagy igazságok már eleve egyértelműek és jól ismertek.

Viszont!
Kellemes meglepetés is volt, mert a szerzőről eddig mindössze annyit tudtam, hogy, ja igen, az az ordibálós agyturkász! Viszont írott szövegben már nehezebb ordibálni, így könnyebben beláttam, hogy ez tényleg egy okos pasas, aki jó eséllyel ért ahhoz, amit csinál.
Mivel nem én vagyok a célközönség, nem is nekem kell, hogy segítsen ez a könyv. Nem kizárt, hogy annak, aki a leírt helyzetekben vagy azokhoz hasonlóban van, igenis tud valamiféle kezdőirányt mutatni. Belső egyensúly, szülő-gyerek viszony, párkapcsolat, szépen végigvesz jó pár témát, és valóban nem volt rossz olvasni. Még „kívülállóként” sem :)

Mindig szívesen olvasom Csernus Imre könyveit, hallgatom meg előadásait. Úgy tűnik mintha A nő kiegészítése lenne, de nem, teljesen más ez, a fiatal lányokról szól. Találó a címe, épp ez a könyv hozta meg a sikert, az áttörést, ezért érdemes a korábbi érdeklődésre építeni. Sok jó gondolat , ötlet szerepel és mindenki találhat magának valót. Annak megfelelően figyelhet fel, milyen státuszban van, mi az ami előtt vagy után áll már.

Ez az első könyv, amit a dokitól olvastam és nem volt rossz, tényleg, de azért vannak szépséghibái az elméleteinek ezért a -1 csillag. Szerintem sokszor általánosít, leegyszerűsít és lesarkít dolgokat. Arról viszont meggyőzött, hogy jó szakember és tényleg nem akar rosszat csak felnyitni az emberek szemét. Vannak igazságok is a könyvben, amiket ki is mond minden kertelés nélkül és néhánnyal egyet is értek. A stílusa is tetszett, megnyerő és közvetlen.

„Mi az Csernus, nem tudsz újat mutatni?!”
Ez volt az első gondolatom
Tévedtem
A doki megint betalált!

Nagyon élveztem, bár nem mindenben értettem egyet.