Budapest ​nem felel 9 csillagozás

Csernai Zoltán (szerk.): Budapest nem felel

Négy kötetes sorozatunk a magyar tudományos-fantasztikus irodalom múltját mutatja be a XIX. század elejétől 1945-ig. Ritkaságokból, könyvtárak védett anyagából, gyűjtők védet kincseiből válogattuk össze a legjobb, legértékesebb, ma is élvezhető írásokat, fantasztikus látomásokat, elképzeléseket a jövőnől, esetleg a mai napjainkról.
Harmadik kötetünket tartja kezében az Olvasó, ebben századunk ismert és ismeretlen íróinak műveit közöljük gondos válogatásban.
A négy kötet együtt teljes képet ad a magyar science fiction színes, gazdag, ma még feltáratlan múltjából.

A művek szerzői: Urbán László, Nagy Endre, Kosztolányi Dezső, Vázsonyi Endre, Leleszy Béla, Karinthy Frigyes, Kürthy György, Nagypál István, Farkas István

Tartalomjegyzék

>!
244 oldal · puhatáblás · ISBN: 963019578X

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Noro MP
Csernai Zoltán (szerk.): Budapest nem felel

Novellák és regényrészletek a XX. század elejének magyar SF irodalmából.
– Radóné Kempner Magda: Integrállények, 1926: erős érzelmekkel átszőtt menekülés egy emberi, de beteges világból egy jó és tiszta, de embertelen világba. Valamiért Jókai fantasztikus regényeire emlékeztet.
– Nagy Endre: Állami Gyilkolda, Az ólomkirály vére, A kockás város, 1927: novellafüzér, egy nem túl eszes, ám nagyotmondó világcsavargó meghökkentői meséi.
– Rozványi Vilmos: Csillagakarat, 1932: rövid sci-fi/horror, frappánsabb lehetett volna, ha nem magyarázza túl a végét.
– Farkas István: A zöld sugarak völgye, 1934: kozmikus horror akar lenni (a la Lovecraft), de erőltetett.
– Kosztolányi Dezső: Világ vége, 1936: egy fantasztikus látomás Esti Kornél történeteiből. Aligha „tudományos”, viszont egyedi módon mutatja be a világvége-várás érzését.
– Vázsonyi Endre: Lót New Yorkban, 1936: kellemetlenül aktuális történet egy terrortámadás utóéletéről.
– Péchy-Horváth Rezső: A zürichi titok, 1936: nem tudom, ez mi akart lenni. Talán tanmese a képtelen bulvárhírekről?
– Leleszy Béla: Eltűntek, 1937: mai szemmel jól ismert ötlet, de frappánsan tálalva
– Leleszy Béla: A halálvirág, 1938: rövid morbid történet. Ennyi
– Karinthy Frigyes: Új Iliász, 1930: avagy a gépek lázadása. Nem csak stílusában múlja felül a válogatás nagy részét, de tudományosan is a megalapozottabbak közé tartozik.
– Karinthy Frigyes: Furcsa álom, 1930: zseniális. Többet nem írhatok róla, mert lelőné.
– Kürthy György: Mars, 1925: regényrészlet, valami antikommunista disztópia lehet, de elég homályos.
– Nagypál István: Budapest nem felel, 1941: szintén részlet, de egy izgalmas kalandregényből, ahol néhány túlélő egy fasisztoid diktátor-jelölt ellen harcol egy kihalt Budapest utcáin. Kíváncsi lennék rá teljes egészében is.

>!
ilmater
Csernai Zoltán (szerk.): Budapest nem felel

Sokáig halogattam az értékelés írását ehhez a kötethez. Érdekesnek mindenképpen érdekes, hiszen 100 évvel ezelőtti novellák találhatók a könyvben, változatos témákban és stílusban. Általában nem szoktam elszaladni a régies szövegű, régies stílusú könyvektől, de itt nehezen tudtam ráhangolódni a hangulatra, ami az egyes történetekben szerepelt.

Az Integrállények picit hosszúnak tűnt, de nem untatott. Inkább csak furcsa volt, ráadásul (talán csak nem figyeltem eléggé, de) nem jöttem rá, hogy miért is az „integrállény” nevet kapták ama lények. Pedig még írta is, hogy majd el fogja magyarázni.
Nagy Endre történetei inkább viccesek voltak, de az Ólomkirály vére volt talán még a legjobb, még ha mégoly bizarr is.
A Csillagakarat és a Zöld sugarak völgye olyan kis egyszerű, jó gondolatra épített de nem biztos, hogy tökéletesen kidolgozott történet volt. Más is írta már, hogy utóbbi picit Lovecraft-ra emlékeztette, nos ezt halványan én is érezni véltem.
Kosztolányi világvégéhez kötődő gondolatai voltak számomra a könyvből a leginkább tetszők, érdekes dolgokat vetett papírra, bár inkább csak elmélkedés volt, mint fantasztikus történet.
A Lót New Yorkban tartalmára már csak homályosan emlékszem, pedig kétszer is elolvastam, mert másnapra elfelejtettem. Ez a történet valamiért nagyon nem akar megmaradni bennem. Pedig mintha nem lett volna rossz… nem tudom.
A zürichi titok hosszú és unalmas volt, kicsit talán erőltetett is.
Leleszy Béla két novellája viszont tetszett, főleg az Eltűntek, ami kicsit talán hosszabb is lehetett volna.
Karinthy-tól nemrég olvastam a Negyedik halmazállapotot (ami kedvenc lett rögtön), így az Új Iliász már ismerős volt. A Furcsa álom-ban sem hazudtolta meg magát, bár mintha picit nehezen követhető lett volna.
Az utolsó két regényrészlet ismét a kevésbé megnyerőek közé tartozott nálam. a Mars-ból lévő eléggé küzdelmes volt számomra, a címadó történetet pedig sajnos már elfelejtettem, miről szólt. De úgy rémlik, hogy alig tudtam követni az eseményeket.

Összegezve: nem bántam meg, hogy elolvastam, mert így is bővültek ismereteim az (magyar!) irodalom eme terén, de nem én vagyok a könyv célközönsége.

>!
Adriaticum
Csernai Zoltán (szerk.): Budapest nem felel

Elképzelhető, hogy ez a könyv a sci-fi műfaj kedvelőinek tetszik. Én nem tartozok közéjük, de a pontozás nem csak emiatt sikerült alacsonyra, hanem azért, mert a novellák egy része nem nyújtott komoly irodalmi élmény számomra.
A könyvet az első novella, Radóné Kempner Magda írása miatt vettem meg.
Radóné Kempner Magda (1894 – 1944) magyar pedagógus, költő, író volt. „Írásai rendszeresen jelentek meg 1920-tól kezdve a Magyar Szó, Tavasz folyóiratok és az Erdélyi Lapok hasábjain. Versei műgondról, biztos ritmusérzékről tanúskodnak, két játéka és regénye életbölcseleti gondolatokat tartalmazó szimbolikus írás. A tudományos-fantasztikus irodalom egyik erdélyi úttörője.” (wiki) A tragikus sorsú írónőt 1944-ben Auschwitzba deportálták, az internetes források szerint 1944 ősz során ott halt meg. Az ő emlékére olvastam el a novelláját.
A kötetben szerepel még néhány Karinthy- és Kosztolányi-írás is, amik tényleg tetszettek.

>!
cs_szabosandor I
Csernai Zoltán (szerk.): Budapest nem felel

Sokáig csak ez volt meg a sorozatból, Pestre felkerülve vadásztam össze a másik hármat. Többször olvastam, bár nem mindegyik írás fogott meg. A borító viszont teljesen, szerintem ez a legjobb borító a négy közül.


Népszerű idézetek

>!
Noro MP

Mert jegyezd meg, hogy csak az élhet, aki teljesen el van készülve a halálra, s mi, ostobák, azért halunk meg, mert csak az életre készültünk el, és mindenáron élni akarunk.

Kosztolányi Dezső: Világ vége (134.oldal) · Kosztolányi Dezső

>!
Noro MP

Hiába, no! Nem bolondság, ha az ember dollárban milliomos.

Nagy Endre: Az ólomkirály vére (91.oldal) · Nagy Endre


Hasonló könyvek címkék alapján

Pokoli teremtmények, ördögi szerkezetek
Szélesi Sándor (szerk.): 2045
Mészáros András: A farkas álma
G. B. Hellebrandt – Zsila Ágnes – Macskássy Attila (szerk.): Univerzum antológia
Novák Csanád (szerk.): Rúna 29.
Burger István (szerk.): Galaktika 296 XL
Ifj. Veress István (szerk.): Út a csillagokig
Burger István (szerk.): Galaktika 293.
Burger István (szerk.): Galaktika 299.
Nemes István (szerk.): Ópiumkeringő