A ​fekete sugár 10 csillagozás

Csernai Zoltán (szerk.): A fekete sugár

Négy kötetes sorozatunk a magyar tudományos fantasztikus irodalom múltját mutatja be a XIX. század elejéről 1945-ig. Ritkaságokból, könyvtárak védett anyagából, gyűjtők féltett kincseiből válogattuk össze a legjobb, legértékesebb, ma is élvezhető írásokat, fantasztikus látomásokat, elképzeléseket a jövőből, esetleg a mi napjainkról.
Első kötetünket tartja a kezében az Olvasó, ebben a múlt század ismert és ismeretlen íróinak műveit közöljük, gondos válogatásban.
A négy kötet együtt teljes képet ad a magyar science fiction színes, gazdag, ma még feltáratlan múltjáról.

A művek szerzői: Urbán László, Ney Ferenc, Jósika Miklós, Jókai Mór, Frankenburg Adolf, Kardos Árpád, Tóvölgyi Titusz, Tóth Béla, Szomaházy István, Tábori Róbert

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: WorldSF WORLD SF Magyar Tagozata · A magyar tudományos-fantasztikus irodalom múltja WORLD SF Magyar Tagozata

>!
WORLD SF Magyar Tagozata, Budapest, 1989
252 oldal · ISBN: 9630195771

Enciklopédia 11


Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

marschlako P>!
Csernai Zoltán (szerk.): A fekete sugár

Annak ellenére, hogy nem minden történet kötött le benne, s a régies nyelvezettel is igencsak megküzdöttem (különösen Jókai Csalavér c. művének részletét olvasva), megkapja tőlem az 5 csillagot, amivel a koncepciót is díjazom: szerintem remek ötlet volt összeválogatni a XIX. század magyar sci-fi alkotásait. Élvezetes volt olvasni a remek ötleteket, s a sokszor igencsak szórakoztató történeteket. Talán éppen a kevéssé ismert szerzők történetei sikeredtek jobban, vagy legalábbis ezek maradtak meg élénkebben bennem, de az egész válogatás megéri a belefektetett időt. Csak ajánlani tudom.

Noro>!
Csernai Zoltán (szerk.): A fekete sugár

Szemelvények a XIX. század magyar fantasztikus irodalmából. Sci-fi rajongóknak ajánlom, hogy egyszer mindenképpen vegyék kezükbe.
– Ney Ferenc: Utazás a Holdba, 1836: a szerző által nemes egyszerűséggel „agyrémnek” minősített történet színtiszta utópia, kevés szatírával (ami főleg a nyugati technokraták képzelgései felé irányul), és némi tanító szándékkal (ami a magyar honfitársak felé irányul). Nagyon nehéz, régies nyelvezetű.
– Koronka József: Utazás a régi Európa romjai…, 1837: szatirikus poszt-apokaliptikus írás. Az író alighanem elsők között találta fel a „technoblablát” :)
– Jósika Miklós: Végnapok, 1847: regényrészlet, tulképp egy idegen bolygó bemutatása. Olyan szintű romantikus lelkesedés árad belőle, hogy ha nem nézném a korát, lelkifurdalás nélkül rásütném a „csöpögős” jelzőt.
– Jókai: Találmányok, 1853: rövid abszurd a technika fejlődéséről
– Jókai: A Hold és a Nap, 1853: jó humorú tréfa a tudományos felfedezésekről
– Jókai: A jövő század regénye, 1873: ezt a regényt általában „szokás” ismerni, legalább hallomásból. A részletet jól választották ki, egy izgalmas légicsata.
– Jókai: Csalavér, 1896: szintén regényrészlet, amelyben hőseink megismerik Volapük-ország furcsaságait, és rögtön meg is reformálják őket. Az idegen szavak részaránya szinte már fáj :)
– Agymállás, 1866: elég gyenge, de figyelemreméltó a „jövőbe látása”. Feltételezi ugyanis az olyan veszélyes fegyverek létrejöttét, amelyeket a szembenálló felek nem mernek bevetni.
– Frankenburg: Magyaroszág nem volt, hanem lesz, 1880: újabb szatirikus, aki ezúttal a XX. századot próbálja megálmodni
– Beksics Gusztáv: Barna Arthur, 1880: regényrészlet, szerintem kifejezetten Verne modorában
– A világ törvénye ellen, 1880: zseniális. Olyan dolgokat képzel el, mint a molekuláris szintézis, a kibernetika alapjai, vagy a hidrogénmeghajtás. A környezetvédelmet is szinte mai szemmel látja. És még egy izgalmas kisregényt is alátesz az egésznek. Talán azért „ismeretlen” a szerző, mert időutazó létére nem fedhette föl magát? :D
– Kardos Árpád: Ég és Föld között, 1886: regényrészlet, egy űrutazás előkészületei. Elég kínos, hogy a XIX. század végén még mindig léghajót képzel el, mint alkalmas járművet. Ez eddig a legkevésbé kreatív írás.
– Tóvölgyi Titusz: Az új világ, 1888: részlet, de nem szól semmiről.
– Pollák Illés: A gépek világa, 1892: luddita demagógia. No comment.
– Tóth Béla: A fekete sugár, 1897: van egy gép, ami működik. Ennyi. Kéne valami fordulat is bele, hogy történetnek nevezhessem.
– Szomaházy: A kék szoba, 1897: nem igazán fantasztikus, de jópofa novella.
– Tábori Róbert: Az utolsó napsugár, 1900: kedves kis mese a százezredik évből.

1 hozzászólás
kedaiyun>!
Csernai Zoltán (szerk.): A fekete sugár

Ha azt mondom, magyar sci-fi, valószínűleg nem Jókai Mór az első író, aki az eszünkbe jut. Pedig ő négyszer is szerepel ebben a válogatáskötetben, mely az első kötete a sorozatnak. Természetesen az egyik írás, ami tőle van, A jövő század regényéből egy részlet,mely egy légicsatát ír le. A beválogatott írások mindegyike nagyon érdekes, bár több van, melynek nagyon régies a nyelvezete, ezért nem olyan könnyen olvasható. Az első történet, az Utazás a Holdba valójában egy utópiát ír le, úgy éreztem, hogy a Hold csak egy szimbólum, egy helyszín. Jókai beválogatott művei nagyon tetszettek, meggyőztek, hogy tényleg jól tud mesélni (sajnos sokakhoz hasonlóan a Kőszívű ember fiai 7.-ben teljesen elvették a kedvemet tőle, azóta is csak a Cigánybárót olvastam a művei közül, ami tetszett is). Léghajók, gőzgépek, mindenféle gép népesíti be azt az elképzelt jövőt, melyet a könyv egyes novellái vagy regényrészletei felvázolnak, és nagyon steampunkos hangulatot árasztanak. Néhány korabeli illusztráció is szerepel a könyvben, melyek adnak egy kis pluszt az egészhez.
A sorozatból még a 3. kötetet olvastam (Budapest nem felel), mely szintén nagyon tetszett, és kíváncsi vagyok a másik két kötetre is. Mindenképpen hiánypótlónak tartom ez a sorozatot.

ChEebor>!
Csernai Zoltán (szerk.): A fekete sugár

Érdekes kísérlet a korabeli sci-fi irodalom bemutatására. Sok regényrészlet is van a novellák között, és összességében egy jól működő, érdekes gyűjtemény került elénk.


Népszerű idézetek

pontosvesszőparipa_Niki>!

Hajdan csak az volt, ami volt, de most az sincs, ami van, hanem az van, ami lesz.

77. oldal Jókai Mór: Találmányok · Jókai Mór

5 hozzászólás
marschlako P>!

Sziklai meg tudta mondani, hogy azért a pompáért mit adott az emberiségnek. Nem csalt, nem uzsoráskodott, nem vette ki mások szájából a kenyeret azért, hogy tízszer, százszor vagy ezerszer annyija legyen, mint amennyije másnak van. Nem igyekezett megrövidíteni senkit. Számtalanszor nagyobb hasznára van az emberiségnek, mint amennyit az emberiségtől ő nyer, az ő fényűzése csak mutató abból a kincsből, melyet az emberiségnek adott. Ez a különbség az új és az óvilág jövedelmi forrása között. Az új világban abból kapom a jövedelmemet, amit az emberiségnek adtam. Ezért nem irigyeli senki. Az óvilágban pedig abból kaptam, amit az emberiségtől elvettem. Azért irigyelte mindenki.

221. oldal, Tótvölgyi Titusz: Az új világ (részlet)

1 hozzászólás
pontosvesszőparipa_Niki>!

– Kelj föl – mondá kenetteljesen a csodatevő – , s máskor ne lopj szalonnát, hanem hirdess nagyszerű csődöt, mely ezer családot tesz tönkre, sikkaszd el az árvapénzeket, s szökjél meg nyilvános pénztárral a szomszéd megyébe, s bizonyos lehetsz, hogy föl nem akasztanak; lódulj!

123. oldal Frankenburg Adolf: Magyarország nem volt, hanem lesz!

Kapcsolódó szócikkek: lopás
pontosvesszőparipa_Niki>!

– Valami harmadfél évtized óta – volt a válasz – arra a meggyőződésre jutottunk, hogy semmiféle intézet sem képes az embert vallásosabb érzelmekre buzdítani, mint a színház. S azért a templomokat bezártuk, s Thália papjait és papnőit fogadtuk oktatónknak a vallásban.

132. oldal Frankenburg Adolf: Magyarország nem volt, hanem lesz!

Kapcsolódó szócikkek: egyház · média · színház · vallás
marschlako P>!

Akkor bizonyosan szomjas is lettél rá. Szeretnéd magadat lecsípni? No, hát szopj egy kortyot ebből a másik börböncéből: ebben van a „kraipalaferosz” (mámorgerjesztő gáz).

106. oldal, Jókai Mór: Csalavér

pontosvesszőparipa_Niki>!

… az ismeretlen szerző, aki „Az időnkbeli Prófétákról s az ő jövendöléseikről szóló értekezés”-ben 1818-ban elsőnek fogalmazza meg a művészi fantázia működésének ismérveit: „Ha… oly jegyeket tulajdonít (az író) a valóságos subjectumoknak, melyek ezekhez illetlenek, vagy olyan subjectumokat ruház fel valóságos jegyekkel, melyek nincsenek, sőt nem is lehetnek: ezen esetben FANTAZÍROZ.”

9. oldal Urbán László: Előszó

Kapcsolódó szócikkek: 1818
Noro>!

Egyszer azonban valami holdbeli kongresszuson megbukik a keringés elve, s a gravitáció elve kerülvén felül, a rohanó párt elhatározza, hogy ők bizony leesnek a Földre.

Jókai Mór: A Hold és a Nap, 84. o · Jókai Mór

pontosvesszőparipa_Niki>!

…de a föld alatti eső! Ez már mégis patvar jószág lehet!

44. oldal Ney Ferenc: Utazás a Holdba

pontosvesszőparipa_Niki>!

Legelőbb is oly légnem kifejtésén törekedtek s töprenkedtek, mely könnyebb legyen, mint a semmi – ez meg is történt, azaz kevesebb lett belőle, mint semmi.

13. oldal Ney Ferenc: Utazás a Holdba · Ney Ferenc

pontosvesszőparipa_Niki>!

Kézi műveket csak ott pótolnak gépelyekkel s többnyire villanyossággal – ritkábban gőzzel – töltöttekkel, hol az emberi erő föl nem ér, s a nyomorult állatot kímélni akarják, vagy alkalmas állatjuk nincsen; de szántszándékkal valamely mozgony által ezreknek elhúzni élelmüket, hol az emberi kéz még bírja s győzi, embertelenségnek néznék a holdiak.

42. oldal Ney Ferenc: Utazás a Holdba · Ney Ferenc

Kapcsolódó szócikkek: gőz

Hasonló könyvek címkék alapján

Ripp Gábor (szerk.): Utazók
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1.
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Burger István (szerk.): Galaktika 284 XL
Kuczka Péter (szerk.): UFO-k és elsüllyedt világok
Varga Tamás József (szerk.): Kalandok és kalandozók
Jobbágy Tibor (szerk.): Új Galaxis 19.
Burger István (szerk.): Galaktika 198.
Nemes István (szerk.): Ütközőzóna
HiperGalaktika 03