Friss ​irodalmi húsok 4 csillagozás

24 fiatal magyar író válogatott irodalmi falatkái
Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok

Balogh Tamás, Benedek Szabolcs, Czifrik Balázs, Dudás Attila, Ficsku Pál, Grecsó Krisztián, Gyukics Gábor, Haklik Norbert, Harcos Bálint, Hazai Attila, Jónás Tamás, Kerékgyártó György, Király Levente, Kiss László, Kiss Ottó, Maros András, Nagy Gergely, Orbán János Dénes, Peer Krisztián, Poós Zoltán, Térey János, Varró Dániel, Vörös István, Zilahy Péter

Eredeti megjelenés éve: 2001

A művek szerzői: Balogh Tamás, Benedek Szabolcs, Czifrik Balázs, Ficsku Pál, Grecsó Krisztián, Gyukics Gábor, Haklik Norbert, Harcos Bálint, Hazai Attila, Jónás Tamás, Kerékgyártó György, Király Levente, Kiss László, Kiss Ottó, Maros András, Nagy Gergely, Orbán János Dénes, Peer Krisztián, Poós Zoltán, Térey János, Varró Dániel, Vörös István, Zilahy Péter

>!
Pallas Stúdió, Budapest, 2001
96 oldal · ISBN: 9639207586

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
lizke
Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok

Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok 24 fiatal magyar író válogatott irodalmi falatkái

Amit hiányoltam a bevezetőből az az volt, hogy nem írták le használati utasításként, hogy éhes moly lehetőleg ne vegye kézbe, mert előfordulhat egyes részeknél a nyáltermelés erőteljes megindulása. Szemezgetni érdemes a gasztronovellák között. hátha eddig ismeretlen recepre bukkanunk, nem megszokott tálalásban. Én például a következőt írtam ki magamnak, amit egyszer megcsinálok majd-majd..

Jónás Tamás – Vakaró ínyenceknek:
– lisz,
– víz,
– só,
– szódabikarbóna, ha nincs szárított élesztő
tésztát gyúrunk, majd palacsinta nagyságú darabokat formálunk. Sparhelten gyakran forgatva megsütjük. (sparhelt beszerzése egy másik kérdés..)

Jegyzet magamnak (amik tetszettek): Ficsku Pál – Ukroska és csontsaláta, Grecsó Krisztián – Az igazán puha malachús titka, Varró Dániel – Spenót (vs paraj).

>!
egy_ember
Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok

Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok 24 fiatal magyar író válogatott irodalmi falatkái

Radó-szelet, Disznónyelv Dubarry módra, Szegvári tál Szőke Ilonka módra, Sáfrányos csirke, stb (elég) vegyes (irodalmi) körettel

10 hozzászólás
>!
stancili1
Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok

Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok 24 fiatal magyar író válogatott irodalmi falatkái

Ennél kékharisnyább címet nem láttam. „Friss irodalmi húsok”, vazz, szörtarisznyás-pacskeros bölcsészlányok előnyben.

Persze lehet, hogy csak én látom így, valami kifordult szinesztézia okozza, hogy ezt látom a címbe. Van, aki a betűket színesben látja, nekem ez jutott.

Maga a könyv olyan, mint egy átlagos antológia: egyik írás jobb, másik rosszabb, nincs is nagyon mit írni róla.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
egy_ember

Nem tudom, tudják-e, de eccer a székelyek hadat izentek vót a kínaiaknak. Fel es turálták magikat a ferdeszeműek, de erőssen, hogy így meg úgy, s hogy ők aztán megmutatják a beste székelyeknek, s el is indultak egy bűnagy ármádiával székelyország ellen. Meg es érkeztek a Kárpátokig, s a Békási-szoroson átalküldtek egy századot, hogy nezzenek körül, mi a dürgés arrafelé, met hogy soha nem tudni. Ezek egyből rejabukkanatak János bácsira, aki eppeg a füvet nyeste a réten.
Kérdezték tőle:
– Hallja, osztán magik volnának a székelyek?
– Münk beza.
– S ejszen magik izentek hadat nekünk, kínaiaknak?
– Ejszen igen.
– S hát hányan vónának magik?
– Mübk? Ejszen vagy néccázezren.
A rusnya fajzatok erre elkezdtek csúful röhögni:
– Hát megzákhányosodtak magik? Há mi a varasgyékot csálnak magik? Mi vagy egymilliárdan vóvánk.
Mire János bácsi megszeppenve kapott a homlokához:
Te jó ég! Há hova a fenébe fogunk ennyi embert eltemetni?

72. oldal Orbán János Dénes: Székely pizza

Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok 24 fiatal magyar író válogatott irodalmi falatkái

9 hozzászólás
>!
egy_ember

Férfiember értsen a halászléfőzéshez, akár az autószereléshez és a barkácsoláshoz. Ez így van rendjén.

16. oldal Benedek Szabolcs: Élő Tisza

Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok 24 fiatal magyar író válogatott irodalmi falatkái

75 hozzászólás
>!
egy_ember

(…) mikor elérkezik a vágás napja, összeszorul az ilyen gazda szíve. Tudjuk jól, sajnálja szerelmetes kedvencét. Jaj, ropog a szíve, mint a pozdorjalemez! És az olyan gazdák, akik ekkor elmenekülnek hazulról, míg a böllér végez, na, azok nagyon rosszul teszik! Mert kell a fájdalom is! Belemegy a húsba. Az az ostoba szomorúság, hogy tudtuk előre, így lesz. Az bizony beszivárog. Az, amelyik összecsuklik belül, mikor beszakítja disznajuk a tyúkól deszkáit az utolsó rúgással. No az! Az is kell a szeretet mellé, hogy olyan legyen a hús, mint a vaj.

(Szegvári tál Szőke Ilonka módra
Hozzávalók: 2 szál hurka, 2 szál kolbász, 20 dkg sertésvelő, burgonya és savanyú káposzta ízlés szerint
Régi szegvári disznótoros étel. Eredetileg kemencében készítették, de sütőben is megsüthető. A tepsi közepére sertésvelő helyezünk. Köré hurkát és kolbászt teszünk, majd e köré savanyú káposztát, végül krumplit. Az egészet megsütjük, fűszert nem is kell hozzátennünk, hiszen a hurkából és a kolbászból kisülnek az ízek, épp úgy, ahogy a káposztában lévő babérlevél és szemes bors ízét is átveszi az étel.)

29. oldal Grecsó Krisztián: Az igazán puha malachús titka

Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok 24 fiatal magyar író válogatott irodalmi falatkái

12 hozzászólás
>!
metahari

Dudás Attila: Örömpörkölt

Articsóka úr nagyon szerette a nyelvet. Kivált a disznónyelvet, Dubarry módra. Az ugyan kétséges, hogy ezt a csemegét bárki megtalálhatná egyetlen vendéglő étlapján is, ám Articsóka úr nagy mestere volt a sosem látott és sosem hallott ételek elkészítésének és pontos leírásának, vagyis az ételköltészetnek, s nem akadt mesterszakács, akinek ne tudott volna újat mondani. Articsóka úr általában mindig olyan ételt rendelt, ami nem szerepelt az étlapon. S aztán mindig a kívánságára elkészített efféle „határtalan” ételekkel lakott jól.
Hajnali három felé járhatott az idő, vagyis nagyjából a „farkasok órája” volt, amit mi inkább a farkaséhség órájának hívtunk, amikor is Articsóka úr – számtalan disznónyelv elfogyasztása után – felemelte fejét a tányérból, és így szólt:
– Tudjátok meg: az álmok is ételből lesznek, nemcsak a gondolatok. Mert az étel: álom! S a megfelelő vacsora az álom igazi melegágya! Nem mindegy tehát, mit fogyasztunk lefekvés előtt. Aki nem akar álmodni semmit, az egyen valami könnyűt, hideget és egészségeset. Velük nincs dolgom. Aki viszont jó nagyokat akar álmodni, és szeretné szíve szerint kormányozni az álmait, az jól figyeljen. Tehát: akinek nincs pénze mozijegyre, de szívesen megnézne egy színvonalas horrorfilmet, az vacsorázzék lucskos káposztát. A lucskos káposztától csodálatos rémálmok jönnek! Ha álmodban viharos tengeren akarsz járni, égzengésben: vacsorázz nyugodtan hagymás babot! A hagyma és a bab a legkiválóbb álomrakéták! Ha csülköt vacsoráznál pékné módra, csoda történik veled, mert álmodban bizonnyal megláthatod őt, mert megjelenik: a mosolygó pékné, akit még senki sem látott! S ha több fehérszamélyt kívánsz álmodban, mint amennyit elbírnál, lefekvés előtt egyél vaddisznócombot csipkemártással, és nem fogsz csalatkozni!
A disznónyelv beszélt Articsóka úrból, kétségtelenül, a disznónyelv. És akkor a disznónyelv újra megszólalt, és önmagáról kezdett beszélni.
– A disznónyelv Dubarry módra: maga a titok. Ugrás a sötétbe. Megfejthetetlen talány. Disznónyelvvacsorától még soha nem volt két egyforma álmom, de még két hasonló sem! Madame Dubarry ugyan összetéveszthetetlen bájt és finomságot kölcsönöz ezeknek az álmoknak – de a disznónyelv! Sűrű homály, és áthatolhatatlan sötétség. S talán azért van mindez, mert egyrészt: a disznó szent állat, másrészt: mert álló nap a mélységet kutatja orrával, harmadrészt: mert minden földi útját emberben bevégző háziállat között ő a legbölcsebb! Mert a disznó a sarat is formálja, akárcsak Mózes első könyvében az Úristen (hisz tudvalevőleg sárból lettünk), s orrával ugyanúgy beleszuszog a sárba, ahogy az ember orrába lehelt a Teremtő! És én addig nem nyugszom, amíg meg nem fejtem a disznónyelv titkát!
És Articsóka úr felállt, s ebből mindnyájan tudtuk, hogy most következik Articsóka esti iskolájának aznapi utolsó leckéje. A Mester pedig így szólt:
– De minden álmodó között a legszebbeket az álmodja, aki lefekvés előtt örömpörköltet vacsorázott. Mert örömpörkölt lehet bármely közönséges marha-, sertés- avagy birkapörkölt, abban az esetben, ha az égiek is úgy akarják. Mert áldott az az étel, melybe hajszáll hullott! S nem is igazi étel az, melynek elfogyasztása közben nem szopogatsz le egyetlen hajszálat sem. S az örömpörkölt is majdnem hajszálon múlik – s még annál is többön!… Mert bizony mondom: az igazi örömpörkölt tartalmazza a szakácsnő egy szeméremszőrét is!
Itt volt hát a vége. Megismerhettük az utolsó titkot is az álmok és ételek titkos tudományából. Ám mielőtt végképp eltávozott volna, Articsóka úr felemelte ujját, és azt mondta:
– Közületek egynek még ma éjjel csodálatos álmai lesznek!
S azzal faképnél hagyott bennünket.
Minden szem rám szegeződött. Marhapörköltet ettem, ráadásul még egy hajszálat is találtam benne – legalábbis addig hajszálnak hittem. Zavartan mosolyogtam, aztán bocsánatkérő arckifejezéssel felkászálódtam, és nagyon gyorsan hazamentem.
És Articsóka úrnak ezúttal is igaza lett.
Mert azon az éjszakán olyan csodálatos álmokat láttam, olyan szépeket, melyekről száz pikáns fűszerezésű disznónyelv se tudna mesélni!

Disznónyelv Dubarry módra

Hozzávalók: 80 dkg sertésnyelv, 5 dkg liszt, 2 dkg cukor, 10 dkg zsír, 60 dkg kelvirág, 5 dkg sajt, só, besamelmártás.
A nyelvet megtisztítjuk, formázzuk és megfőzzük. Hideg vízbe tesszük, majd a bőrét lehúzzuk. Vastagabb szeletekre vágva zsíron röviden pároljuk. Tűzálló tálba tesszük rizsalapra, puhára főtt, rózsáira szedett kelvirággal befedjük. Leöntjük besamelmártással, reszelt sajttal megszórjuk, majd sütőbe téve addig sütjük, míg a sajt a tetején megpirul. Vajas pecsenyelevet adhatunk hozzá.

Dudás Attila író, 1968-ban született Szegeden, első kötete 1998-ban jelent meg.

Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok 24 fiatal magyar író válogatott irodalmi falatkái

>!
egy_ember

Különlegességnek azért beszerzett egy üveg @Shiraz márkájú ausztrálperzsa vörösbort is. Hátha.

32. oldal Gyukics Gábor: Vacsora New Yorkban

Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok 24 fiatal magyar író válogatott irodalmi falatkái

5 hozzászólás
>!
egy_ember

Aztán jönnek a fogások, és köztük Kosmas egy kicsit beszélgetni. Hogy ízlett? Jó a fogás idén növendék cápából! Milyen a bor? Attól ilyen, hogy gyantás hordóban érlelődik. És: honnan jöttünk? Mondjuk, hogy honnan. Kosmas megáll, leteszi, ami a kezében van. Magyarok? Igen. Pillanatnyi csend. Aztán diadalmasan, áhítattal és büszkén mond ki két nevet, kettőt, amelyet itt mindenki, értsd: minden egyes ember ismer. Magyarok, hát miért nem ezzel kezdtük? Détári. Esterházy. Détári, Esterházy! Ide mindenki! Figyelem! Détári, Esterházy! Az rég volt, mentegetőzünk, nincs meg, ami akkor volt, elmúlt, nálunk a foci már nem olyan, és az akkori sem volt olyan, mint az igazi nagy. De őt ez most nem érdekli, csak Détári, hogy 1985-ben a legdrágább játékos volt, az, ami ma Rivado, csak az Olimpiakosz Pireusz, annak szurkol, naná, csak Esterházy (aki az AEK Athénnál volt, ezt nem mulasztja el megjegyezni), csak a gólok, csak a piros-fehér. Itt vannak a magyarok, Détári, Esterházy vad és nemes népe! Mondjunk valamit magyarul. Jó napot, jó étvágyat, egészségedre. Ezt ott mindenkinek tudnia kell a teraszon. Jöjjünk be mindennap, ő magyarul akar tanulni! Jó, jövünk.
Détári, Esterházy! Meséljünk valamit róluk! Hát, mit meséljünk? Most mondjuk azt, hogy Esterházy vállalkozó? Interjút ad néha a Sportnak? Most mondjuk azt, hogy Détári a másodosztályban, az Alltranz Dunakesziben nyomta le az évadot, de ott éppen szétesik a szakosztály, előtte meg a BVSC-ben, hogy vannak még pazar cselei? Inkább azt mondjuk, Esterházy testvére híres magyar író. Iró? Őrület! El akarja olvasni. Nem lehet, nincs görögül. Nem baj, akkor igyunk pálinkát, saját készítésű, házi rakit és beszélgessünk!

69. oldal Nagy Gergely: Utolsó emberek

Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok 24 fiatal magyar író válogatott irodalmi falatkái

>!
egy_ember

Néhány évig dolgoztam Moldáviában is, hát ott olyan hideg volt, hogy még az étolaj is megdermedt. Nem is ivott ott semki étolajat, csak vodkát.

(Moldáviai ukroska:
hozzávalók: kemény tojás, főtt füstölt hús, újhagyma zöldje, nyers uborka, retek, sok kapor, kaukázusi kefír, só, bors
elkészítés: A hozzávalókat apróra vágjuk, egy nagy tálban összekeverjük, és leöntjük kaukázusi kefírrel.
Fogyasztás: Másnaposan, jéghidegen, a forró életre gondolva.)

25. oldal Ficsku Pál: Ukroska és csontsaláta

Cserna-Szabó András (szerk.): Friss irodalmi húsok 24 fiatal magyar író válogatott irodalmi falatkái


Hasonló könyvek címkék alapján

Karsza Andi – Molnár Nikolett (szerk.): Tetovált mementó
Sík Csaba (szerk.): Körkép 73
Kőrössi P. József (szerk.): Az elfelejtett rab
Nemes István (szerk.): Démonhercegnő
Edgar Allan Poe: A fekete macska
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 9.
Szakonyi Csilla (szerk.): Halál egy marék sóért
Az elátkozott kert
Jaan Kross (szerk.): Az észt irodalom kistükre
Gerald Durrell (szerk.): A legszebb kutyatörténetek