A ​másik forradalom 30 csillagozás

Alternatív ötvenhat
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): A másik forradalom

A ​történelemben nincs ha – szól az unásig ismert közhely. De az irodalomban van! Sőt, az irodalom csupa ha: fikció, képzelgés, játék. Az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt a HÉVÍZ művészeti folyóirat szerkesztői arra kértek tizenhat szerzőt, rugaszkodjanak el a makacs tényektől, és írjanak olyan novellát, melyben az ötvenhatos sztori valahogy másként alakul. Írják meg a másik forradalmat. Mi lett volna ha? Például ha Rákosi női álruhában visszatér Magyarországra, hogy újra átvegye a hatalmat? Ha Arnold Schwarzenegger beront az Andrássy út 60-ba egy gépfegyverrel? Ha az Amerikai Egyesült Államokhoz csatlakozott Magyarországról Márai Sándor ír naplót?
Nem lövünk le több poént a kötet írásaiból, az olvasó talán már érzi a vállalkozás izgalmát. A szokásos és ünnepélyes pátosz helyett íróink birtokba vették saját ötvenhatukat, és fantáziájuk kénye-kedve szerint alakították: hajlítgatták erra-arra, gyúrták, faragták. Van itt minden, amire csak az olvasó vágyhat: érzelem,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

A művek szerzői: Babiczky Tibor, Bereményi Géza, Berg Judit, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Gerlóczy Márton, Háy János, Horváth Viktor, Kemény István, Kiss Tibor Noé, Maros András, Márton László, Rainer M. János, Szécsi Noémi, Totth Benedek, Vámos Miklós, Bödőcs Tibor

>!
Cser, Budapest, 2018
248 oldal · ISBN: 9789632785486
>!
Cser, Budapest, 2016
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632785004 · Illusztrálta: Palásti Kovács András

Enciklopédia 3


Most olvassa 4

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 27

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

mezei P>!
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): A másik forradalom

Amikor először megláttam ezt a könyvet, hogy mi fog megjelenni, nagyon lelkes voltam. Még sosem olvastam ilyen „Mi lett volna, ha…?” típusú, alternatív történelemmel kapcsolatos könyvet. Annak ellenére, hogy nagyon nem szeretem a magyar történelmet, a magyar történelemmel foglalkozó írásokat, és egyébként is 1956-ot Trianon után a második legmegosztóbb témának tartom. De….úgy gondoltam az előzetesekből, hogy ez a könyv annyira nem veszi komolyan magát, és ez kíváncsivá tett. Megjelenése után az értékelések viszont nem tűntek nagyon meggyőzőnek, ezért toltam, halasztottam el egyre inkább az olvasását. Idáig.

Az értékeléseket általában rögtön megírom a könyv kiolvasása után. Ennek borzasztóan prózai oka van: memóriám sajnos nem a régi, és a könyvről kialakult véleményemet próbálom addig megfogalmazni, míg el nem felejtem. (Így is sokszor bosszankodom egyes korábbi értékelések kapcsán, hogy miket hagytam ki.) Most viszont valahogy úgy alakult, hogy jó pár nappal a könyv befejezése után próbálom összeszedni a gondolataimat, ami szimplán csak azért jó, mert valószínűleg tényleg csak azokról fogok írni, amik megmaradtak, amik számomra emlékezetesek voltak. Ilyen hosszú bevezető után megkímélnék mindenkit a „Bajban vagyok az érékeléssel…” és az „Ilyen novellaválogatásnál borítékolt a nem egyenletes színvonal….” közhelyektől, és rátérek végre a novellákra.

Berg Judit Visszaszámlálás c. novellája nagyon ütős indításnak bizonyult, magasra tette a lécet. Egy egyszerű, férj és feleség közötti házastársi válságnak indult a történet, még így önmagában is érdekes lett volna, de az a misztikus szál nagyon váratlan, és hátborzongató volt. Gerlóczy Márton terminátoros agymenése is hihetetlenül szórakoztató. De vitán felül Bödőcs Tibor Márai Sándor naplórészlete volt a legzseniálisabb. Szerintem már csak ezért az egy novelláért érdemes volt elolvasnom a könyvet. Kiss Tibor Noé írása azért maradt meg bennem, mert nem tudtam elhelyezni az időben, ott lebegett az egész írás a levegőben. (Gondolom szándékosan.) Egy olyan témát dolgoz fel, ami ma is nagyon aktuális, és maga az elbeszélés környezete, az emberek – és az elbeszélő – gondolkodásmódja is annyira „időtlen”, hogy végig kapkodtam a fejem, meg lapozgattam vissza, hogy most akkor….Meglehetősen hatásos volt. Az egyetlen elbeszélés még, amire a fentieken kívül emlékszem, Totth Benedek A fekete katonája volt, egy nagyon sötét, lehangoló disztópia. A többi novella sajnos nem hagyott mély nyomokat bennem.

Egy dolgon azért elgondolkodtam: miért van az, hogy mi magyarok valahogy nem tudjuk elképzelni, még így 60 év után sem, hogy önerőből, saját magunk, közösen valami szép új világot tudunk építeni.

Juci P>!
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): A másik forradalom

Ne közelítsünk hozzá túlságosan szigorú zsánerelvásárokkal, és akkor egy jól működő, sokszínű, élvezetes kötetet kapunk, ahol egyesek hozzák a szokásos formájukat (terád nézek, Háy Jani), mások viszont egészen meglepőek (pl. Berg Judit nekem kellemes meglepetés volt). A könyvdizájn is nagyon nyerő a megshoppolt képekkel, sokat dob az egészen. Az lehet, hogy Szécsi Noémi novellája egyedül nekem tetszett? :D
És még azt szögezzük le, hogy Bödőcs Tibor egy isten(verte) áldotta zseni.

10 hozzászólás
robinson >!
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): A másik forradalom

A novella nehéz műfaj, rövid távon kell(ene) nagyot alkotni. A könyv ötlete klassz, tetszett, ám a megvalósítás itt-ott nehézkes, vagy legalábbis nekem kevésbé volt tetszetős, sem a humor, sem a megközelítés felől nézve. Jó szívű négy csillag.
Berg Judit remek és hatásos novellája nyitja a sort. Az egyik legjobb a válogatásban. Jó és humoros volt még a Márai Napló- részlet megközelítés Bödőcs Tibortól. Éppen ezt a két szerzőt nem is olvastam még, és ők vitték a pálmát nálam. Vámos „hozta a formáját”, ezt már mesélte egy régi műsorban, megbízhatóan jó volt. Tetszett Totth Benedek, Bereményi Géza, Babiczky Tibor és Háy János írása, ám Szécsi Noémi írása (ismét) tényleg borzalmas volt.

janetonic>!
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): A másik forradalom

Már a könyvbemutatón is tetszett, hogy bátran mert nagyon más lenni ez az antológia, mint amit ’56 kapcsán megszoktunk: egészen képtelen dolgok vannak benne, a cím pontos, egy másik forradalom, szerteágazó más lehetőségek és lehetetlenségek is. A furcsa az egészben az, ahogyan működik: a képtelenségek teszik érthetővé a forradalmat, a torzítások megragadnak benne valami nagyon lényegit.

Nem mindegyik tetszett egyformán, de közhelyes és szájbarágós nem volt egyik sem, akit kevésbé szerettem, annak valószínűleg kevésbé tetszene a többi írása is. Az ötletek nem kényszeredettek, a szerzők egyéniségüknek megfelelően mesélnek, emlékeznek, szürreális dolgokat találnak ki, és mégsem érzem, hogy bármennyire is méltatlan lenne ez a nagy történelmi pillanat eszméjéhez.

Aki szereti a formabontó dolgokat, annak nagyon ajánlom. De csakis annak.

Spaceman_Spiff IP>!
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): A másik forradalom

Ez egy szépirodalmi kötet – egy gondolati játék –, amihez nem szabad a fantasztikum (zsáner)szabályai felől közelíteni. Vannak itt persze, akik „alternatív történelmet” írnak, de még ők sem mennek bele mélyen abba, mitől lett olyan a helyzet, amilyen. Viszont ők tisztában is vannak azzal, hogy nem ehhez értenek. Ezek a szerzők nem tesznek úgy, mint akik ismerik ezt a tematikát. Vagy játszanak, vagy valamilyen sajátos értelmezést találnak az „alternatív ötvenhat” kitételnek.
Nem mondom, volt pár írás, amit nem tudtam hová tenni: rossz értelemben vett művészieskedés, béna poénkodás, kusza össze-visszaság. De mégis akad olyan szerző, aki kimagaslóan teljesített, mint Berg Judit vagy Kis Tibor Noé, de én pl. Horváth Viktor különös forradalmi történetét is nagyon élveztem. Bödőcs Tibor Márai-naplójáról meg nem is beszélek.
Szóval eléggé rendben van ez a kötet. Nyilván nem minden írása színarany, de ilyen kötetek nincsenek is. Viszont amit vállalt, azt maradéktalanul hozta, sőt, mivel volt ez a pár remek írás, az én szememben még túl is teljesítette. Egyszerre komoly és vicces, szép mondatokkal, csattanós elemekkel. És remélem kicsit segít abban, hogy az emberek elszakadjanak attól az ’56 képtől, amit igyekeznek lenyomni a torkunkon. Meg egyáltalán: hátha az embereket elkezdi érdekelni, mi a fene is történt hatvan évvel ezelőtt azon a pár őszi napon.
Kicsit részletesebben itt:
http://www.prozanostra.com/iras/mihez-kezd-nercbundas-r…
Akit pedig az olvasónapló érdekel, az olvasásnál megtalálja:
https://moly.hu/olvasasok/4667893

Baráth_Zsuzsanna P>!
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): A másik forradalom

Ki gondolná, hogy ötvenhat a közös nevező Arnold Schwarzenegger, a női ruhába öltözött Rákosi, és Márai Sándor újragondolt Naplójában? A hatvan éves évfordulóra a Hévíz művészeti folyóirat szerkesztői felkértek tizenhat kortárs írót, hogy eresszék el a fantáziájukat, és írjanak fejenként egy novellát arról, hogy mi lett volna, ha az ismert események máshogy alakulnak. A végeredmény egyrészt nagyon jó lett, hiszen kiváló írásokat tettek le az asztalra a szerzők, másrészt viszont nem kicsit ekletikusra sikeredett az összhatás, hiszen nyilván másként közelíti meg a feladatot egy stand-upos és másként egy klasszikus stílusban író alkotó. Azt nem mondanám, hogy hullámzó a novellák színvonala, hiszen mindenki hozta a tőle elvárható szintet, az viszont tényleg zavaró egy kicsit, hogy amíg pl. Bődöcs Tibor rendesen a pacik közé csap humor dolgában (konstans nevetőgörcsöt lehet kapni olvasás közben), addig Bereményi Géza egy igaz történetet ír le, miként Vámos Miklóstól is egy személyes írást kaptunk. Vagyis célszerű nem egy szuszra letudni ezt az amúgy nagyon magas szintű novelláskötetet, hanem egyenként elolvasni az írásműveket, majd egy kicsit félretenni a könyvet, hogy rá tudjunk hangolódni a következő stílusra. Kiváló alkalmat nyújt a könyv arra is, hogy rácsodálkozzunk arra, mennyi tehetséges kortárs írónk van (leég a pofimről a bőr, de bizony volt egy-két alkotó, akinek utána kellett néznem a neten, hiába, vannak még lemaradásaim, de legalább jelentősen bővült az amúgy sem túl rövid elolvasandó könyveket tartalmazó listám). Összességében egy nagyon érdekes és izgalmas novelláskötetről van szó, amelyet mindenkinek ajánlok, aki szereti a szellemi kalandokat, és a nívós írásokat.
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2016/11/30/konyvkritika_c…

Charbogardy_Jolán>!
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): A másik forradalom

Eredetileg az volt a tervem, hogy az antológiában szereplő össze novelláról írok valamit. Aztán amikor 13 napnyi olvasás után (naponta 2x10 perc a metrón, örülök, ha ennyi belefér, ami nem szakirodalom) a végére értem, rájöttem, hogy már van, ami halványodni kezd, az idő megteszi a magáét.
Úgyhogy inkább azt írom le, hogy mennyire fantasztikus már a kötet koncepciója is, és hogy a megfotosoppolt Fortepan-illusztrációk kivétel nélkül tökéletesek. bárcsak a történelmi igazság változásait is olyan szépen nyomon lehetne követni, mint a forrásképek és a kész illusztrációk közti változásokat.

Azért persze, beismerve, hogy mennyire igazságtalan ez a kötet elejében lévő szövegekkel (mert módszeres voltam ezúttal, meg lineáris is), amelyeket nem ma, hanem mondjuk egy hete olvastam, közhírré tenném a szubjektív fénypont-listámat is. Számomra ezek voltak a kötet legizgalmasabb szövegei, sorrend nélkül, amolyan iránymutatásként, ha ajándéknak vetted és holnap át kell adnod, előtte legalább ezeket olvasd el:

Berg Judit: Visszaszámlálás – a kötet legelső novellája, annyira jól van megírva és ezzel együtt olyan élvezetesen kétségbeejtő, és ráadásul olyan jól illeszkedik az „alternatív ötvenhat” tematikához, hogy tanítani kellene. (érdekes összevetni egyébként Háy János hasonló hangnemet megütő és hasonlóan kétségbeejtő szövegével)

Márton László: Billegő ország – nekem elképesztően jól működik ez a fajta próza, amikor a metaforákról kiderül, hogy valójában nem is azok. a baglyok a metaforák nem azok, amiknek látszanak.

Totth Benedek: A fekete katona – Akinek bejön a naturalizmus meg a gyerek-perspektíva, annak ez is tetszeni fog.

Kemény István: A forradalom hercege – Sokáig hezitáltam, hogy kiemeljem-e valamilyen módon a besztofból ezt a szöveget. De aztán arra jutottam, hogy inkább csak odaküldelek titeket, hogy olvassátok el.

Vámos Miklós: Dad og ok – hangnemében már-már átvezetés Rainer M. János utószava felé (amiért egyébként már önmagában megérné), egy nagyon fájdalmas elmekísérlet ütős eredménye. Minden tiszteletem.

Persze sok mindent, és sok mindenkit lehetne még említeni, Dragomán, Cserna-Szabó, Szécsi, Bereményi, mind-mind kiváló szöveget alkotott, szóval kontextusukból kitépkedve is gyönyörű kis munkák ezek, szinte kivétel nélkül mindegyik az,

DE

ami igazán fontos, az az, hogy valaki végre ilyen módon mert 1956 mítoszához nyúlni. Nem hiszem, hogy kollektíve túljutottunk volna a „megbűnhődtemárenép”-paradigmán főleg mert ha mégis kifelé másznánk belőle, bizton lesz, aki visszarugdos, de kifejezetten reménykeltő, hogy lassan már a népszerű (nagy közönségfigyelemre számot tartó, bocsi) szépirodalomban is lehetséges így gondolkodni ’56-ról.

Kek P>!
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): A másik forradalom

Hááát. 56-os kihíváshoz vettem kézbe – még szerencse, hogy igen messze magától az ünneptől, mert ez nem arról szól és nem készít fel ünnepelni. Sőt. Így a nyáreleji semmi hétköznapokban még ez a sőt se akasztott ki. Sőt! :) A 2 legsőtebb, ami valóban mert elrugaszkodni és erősen a fikcióra alapozva a mai valóságról mondani erős kritikát, hogy bezzeg akkor más lenne ám itt a világ, ha akkor másképp alakul. Szóval, én a kötetben szereplő novellákat 3 kategóriába soroltam: jó, langyos víz és rossz. A döntő a fikció mint ötlet – és a kivitelezés. A langyos vizek között is vannak rosszul kivitelezett jó ötletek és profi szaktudással megírt fröcsögés, de leginkább se ilyen – se olyan, kiönthető mosdóvizek. A rosszak között meg egy jól megírt jó ötlet, de számomra fölösleges durvaságban tobzódó, ezért szörnyemény. Ennyi. És akkor jöjjön az én erősen szubjektív listám:
JÓ (sőt!!!): Bödőcs Tibor, Márton László
jó: Maros András, Berg Judit,
langyos: Gerlóczy Márton, Horváth Viktor, Kemény István, Bereményi Géza, Vámos Miklós
rossz: Totth Benedek, Kiss Tibor Noé, Dragomán György, Cserna-Szabó András, Babiczky Tibor, Háy János, Szécsi Noémi
Ennyi. Azt az egyet kimásolom, elteszem – keserű napokon majd ezen szórakozom, hogy mi lett volna, ha… máraiasan fanyalogva. Műfajilag nem tudom mi ez a kispróza, de ebben a kötetben a jéghegy sziporkázó csúcsa! Mai stand-up comedy PC-előttre, amerikásra, írófájdalmasra hangolva. Bonmot bonbonok (Artúrokra gombócozva).

rheinfuss>!
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): A másik forradalom

Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából kértek fel kortárs írókat arra, hogy értelmezzék át, gondolják újra a forradalom eseményeit, körülményeit, helyezzék az ismerttől eltérő kontextusba a fontosabb (vagy kevésbé ismert) személyeket.
Érdekes kísérlet ez a kötet, és szórakoztató olvasmányokat tartalmaz, de utolsó harmadában kicsit eltávolodik eredeti céljától, és inkább szépirodalmi, nem alternatív történelmi novellákat mutat be. Kissé hullámzó az írások színvonala is, de legalább 4-5 egészen kiváló alkotás is született, és szépen mutatja a szépirodalom és a zsáner műfajok összemosódását, így bátran ajánlható mindkét tematika kedvelőinek.

Berg Judit: Visszaszámlálás
Nagyon szép történet a forradalom (szó szerint) fenyegető árnyékában, nagyon elegáns, de fontos sci-fi beütéssel. Egy fiatal pár egyik tagja furcsa papírt kap egy bulin, amelyen az szerepel, hány napot él még. Mindez az 56-os forradalom napjaiban, amikor választani kell a történelmi nagyság vagy a szerelem között (már-már Petőfi parafrázis). Okosan, gyönyörűen megírt, megható történet. 4,5/5

Gerlóczy Márton: az ítélet napja
Egy ötletre épülő kis geg, viccesnek szánta szerző, de igazából nem volt annyira érdekes a felütés sem, a megvalósítás sem, az aktuálpolitikára való utalás kicsit kínos. Bár szeretem a párbeszédes megoldásokat, de itt nem éreztem annyira jól megírva ezeket. Egynek nem volt rossz, de a kötetkezdő novella magasra helyezte a lécet. 3/5

Bödőcs Tibor: Márai Sándor: Napló – részletek (Részlet)
Nem olvastam Márai Naplójából még részleteket sem, így egy kicsit nehezen rázódtam bele a novellába, de amikor ráéreztem az ízére, akkor nagyon jól szórakoztam. Vicces volt, eredeti, tetszett. 4/5

Horváth Viktor: Forradalmi naptár
Kiváló írás, a forradalom egyik mártírjának Pálinkás-Pallavichini Antalnak emléket állító alternatív történelmi novella. Naplószerűen van megírva ez is, a forradalom napjainak idején a rétsági páncélos ezred szerepvállalásáról. Nagyon érdekesen és finoman hozza be a szerző az alternatív történelmi vonalat, először szinte észre sem vettem, csak furcsa volt, hogy most mi is történik, aztán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem a mi 56-unkat olvassuk. (Ez igazából nem spoiler szerintem.) Látszik a novellán a rengeteg kutatómunka, az események pontos ismerete, a kimunkált jellemrajz. Most már kézbe kell vennem a szerző Török tükör című díjnyertes regényét. 5/5

Kiss Tibor Noé: Sosem volt még ennyi csokoládéja a magyarnak
Szintén alternatív történelem, de inkább hangulatnovella, ahol a cselekmény csupán a hátteret adja ahhoz, hogy a szerző nagyon mai problémákra (is) reflektáljon, és bemutassa a „mi lett volna, ha” iskolapéldáját. Gyönyörűen megírt történet, húsbavágó, megrázó érzelmi töltettel. Nagyon tetszett. 5/5

Dragomán György: Foxtrott – A dicsőséges kárpáti forradalom első napjairól
Hát, ez nem is tudom, mi volt. Egy tök érdekes alaptörténet, amit Dragomán feldobott, meglobogtatott a szemem előtt, aztán jól pofára ejtett. Ráadásul úgy fejezte be a novellát, hogy még fel is bosszantot, miután szívesen olvastam volna arról, hogy szerinte mi is történt a kárpáti forradalomban, de ezzel nem akarta terhelni az olvasót. Lehet, hogy ez szándékos volt és az író komolyan gondolta (és a címből mintha ez derülne ki), de akkor is olyan érzésem van, mintha olcsón meg akarta volna úszni a felkérést. Ez így csak egy fél novella. (Még el is elgondolkoztam, hogy esetleg az általam olvasott példányból hiányzik egy-két oldal, mert nem akartam elhinni.) 2,5/5

Cserna-Szabó András: Komcsivadászok
Érdekes ötletre épülő, a forradalom farvizén született alternatív történet, kissé sablonos karakterekkel, nagyjából kerek történettel, jól megírt párbeszédekkel és erős hangulattal. Kicsit noir beütése van, de igazából nem világos, mit is akart vele közölni íz író. Ennek ellenére tetszett, könnyű, szórakoztató novella. 4/5

Márton László: Billegő ország
Abszurd-ironikus történet, melyben hazánk mégis felemelkedik kissé, és ennek komoly politikai, geológiai, gazdasági következményei vannak. Nem okozott maradandó élmény, nem volt rossz, de kicsit úgy éreztem túlnyújtotta a témáját, és a következtetéseit viszonylag gyorsan vonta le, így súlytalan maradt. 3,5/5

Totth Benedek: A fekete katona
Egy gyerek szemén keresztül láthatjuk, mi lett volna, ha az amerikaiak és a szovjetek felveszik a harcot Budapest utcáin. Hát, nem sok jó. Egy háborús novella, ami kellően pörgős, érzelmes, de talán kicsit sablonos. Ugyanakkor jól szórakoztam rajta, a kötet jobbjai közé tartozik, és az utolsó mondatok elég ütősre sikerültek. 4/5

Maros András: Magyar Oklahoma
Na, ez is hasonló alapállásból indul, mint az előző novella, de itt egészen elképesztően hiteltelen premisszából indul ki a szerző, egyszerűen elképzelhetetlen lett volna egy ilyen szituáció. Ez pedig azért is ironikus, mert az egyik szereplő épp arról prédikál, hogy érteni kell a nagyobb összefüggéseket. A szerző viszont láthatóan nem érti, de legalább a szövege jól van megírva, és következetesen tartja magát a (hibás) szabályaihoz. 3/5

Babiczky Tibor: A köztársaság utolsó napjai
Rövid novella, a megváltás témakörében. Vagy legalábbis én így értelmeztem, mert ez az a fajta kortárs mű, amelyet általában nehezebben kódolok. Ha gonosz akarnék lenni, azt mondanám, hogy se füle, se farka, de nyilván ez nem igaz, csupán olyan érzelmi, gondolati húrokat penget, melyeket számomra nehezebben adott át. Ettől függetlenül nem volt rossz, de remélem a cselekményközpontú történetek túlsúlyban maradnak a kötetben. 4/5

Kemény István: A forradalom hercege
Mint például ez a szerelmi történet, melyben az előző novellához hasonlóan igazából sehol sincs a sci-fi, fantasy szál (illetve van, de nem úgy, ahogy elvárnánk). Egy fiatalember története, aki találkozik egy amerikai lánnyal, és ez mindkettejük sorsát meghatározza. Okosan megírt, szép prózájú történet, érdekes befejezéssel, és szerethető szereplőkkel. 4/5

Bereményi Géza: Sándor, a Rákosi, a Truman és a Kádár János
Megint gyerek szemszög, megint az 50-es évek és ’56, kicsit hosszan megírva, de jó stílusban, viszont egyáltalán nincs köze a kötet témájához. Ha ez egy simán a forradalom előtt tisztelgő kötet lenne, akkor a legjobbak között is lehetne, a szemléletével, a teljességre törekvéssel, ahogy a kor ikonikus figuráit használja a történet kibontásához. De itt egy kicsit furcsán hat: jó novella, de nem ide. 4/5

Háy János: Connect not cut
Hasonló, mint az előző novella, de itt még az sincs meg, hogy eredeti történetet vagy eredeti szemszögből fogalmazna meg az író. Kivándorlás a szülőföldről, megrázó végkövetkeztetéssel, kicsit számomra nehézkes stílussal. 3/5

Szécsi Noémi: A túlélő
Hát, ez a novella egyáltalán nem működött számomra. A vicces alaphelyzettel a szerző nem nagyon tudott mit kezdeni, suta megoldásokkal próbálkozik, és a szöveg lezárása már-már kínos. Számomra az egyik legrosszabb írás a kötetből. 2,5/5

Vámos Miklós: Dad og ok
Szimpatikus és tiszteletreméltó, ahogy Vámos igyekezett a számára szokatlan műfaji követelményeknek megfelelni az antológiát összeállító szerkesztők felkérésére. Így írt egy rá nagyon jellemző stílusban megfogalmazott, személyes történelmet több szempontból is átfogalmazó novellát, ami igazából nem felel meg a tematika szabályainak, de ő legalább elgondolkozott a problémán. Méltó befejezése a novellákat tartalmazó résznek. 4/5

Utószó – Rainer M. János: Mi lehetett volna, ha…?
A történész Rainer M. János, aki az 1956-os forradalom talán legelismertebb magyar kutatója próbál hasonló alternatív megoldásokat elképzelni a forradalom lehetséges forgatókönyveivel kapcsolatban. Teszi mindezt szakmájának módszereivel, logikusan elemezve a korabeli helyzetet, kérdéseket feltéve, és azokra (nyilván) bizonytalan válaszokat adva. Korrekt, de óvatos elemzése szükséges a novellák után az események könnyebb megértéséhez. (Ezért talán a kötet elején is lehetett volna, de érthető, miért került a végére.) 4,5/5

pinter_bence I>!
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): A másik forradalom

"Nem azt mondom, hogy nem remek novellák vannak a kötetben, mert persze, hogy: ilyen csapattal nehéz nem jó antológiát letenni az asztalra. De hogy a zsáner, és kifejezetten az alternatív történelem felől mennyire értelmezhető a kötet? Nehezen. Az alternatív történelem játék, de olyan játék, aminek vannak bizonyos szabályai. Legegyszerűbb úgy megfogalmazni, hogy az ismert történelem menetében megfogunk egy mozzanatot, és azt megváltoztatva megnézzük, hogy alakul onnan az összes többi. Hogy erre aztán milyen stílusú művet húzunk fel, thrillert (mint Sansom Dominionja), krimit (mint Robert Harris Führer-napja), vagy bármi mást, az nyilván más kérdés.

A legtöbb novella esetében úgy éreztem, hogy afféle poénként kezelték a szerzők a témát. Nem arra gondolok, hogy Bödőcs Tibor például Márai-paródiát írt az amerikaiak által megszállt Magyarországról, mert hát az az, ami: paródia, és annak nem utolsó, kacagtam rendesen. Inkább arra, hogy ötlet szinten keveset kapunk, pont azon a területen, ahol egy alternatív történelmi cuccnak igazán erősnek kell lennie, kapunk viszont egy csomó vicces(kedő) áthallást, vagy alapjaiban megmosolyogtató elképzelést a szép szövegek mellé.

Ettől függetlenül persze remek írások vannak a kötetben. Bereményi Géza novelláját annak ellenére élveztem nagyon, hogy szemernyi alternatív történelem nincs benne. Dragomán György nagyon rövid, vázlatos, de tényleg alternatív történelmi novellát tett le az asztalra, ahol egy kis változás következtében nem csak Magyarország, de az egész Kárpát-medence fellázad. Több szerző inkább a mágikus realizmushoz nyúlt, hogy a forradalom egy-egy társadalmi, vagy személyes vetületét villantsa fel, egyébként remek prózában. Zsáneres szempontból egyértelműen kiemelkedik a mezőnyből – és egyúttal személyes kedvencem – Totth Benedek novellája, A fekete katona, amelyben egy posztapokaliptikus, romos, aknamezőkkel tarkított Budapesten járunk, gyerek főszereplőkkel."

Több itt: http://sci-fi.mandiner.hu/cikk/20161026_kicsit_mas_a_ma…


Népszerű idézetek

Kuszma P>!

Megjelent a Mein Kampf Braille-írással! Érdekes vállalkozás. Ez a kiadó adta ki Sade márki gyerekkönyvváltozatát és a Stephen King-kifestőt is, ajándék piros filcekkel. Előkészületben Rabelais diétás, Krúdy gluténmentes, Faulkner laktózérzékenyeknek szóló változata. Kiadják Pilinszkyt hosszan, Tolsztoj-t röviden. Lehet.

46. oldal, Bödőcs Tibor: Márai Sándor: Napló - részletek - (részlet)

5 hozzászólás
Kuszma P>!

Elegem van az olaszokból. Ott akarok élni! A délolasz a legszimpatikusabban ellenszenves fajta. Nem szeretem a franciákat, amikor németek! Egyszer már elszabadult a német precizitás. Elégették a jó könyveket. Ábécésorrendben.

45. oldal, Bödőcs Tibor: Márai Sándor: Napló - részletek - (részlet)

2 hozzászólás
Kuszma P>!

A nemzet – talán – nem csak a közös tévhitek klubja. (De igen.)

Mit mondana Krúdy Kosztolányinak, ha élne Ady?

38. oldal, Bödőcs Tibor: Márai Sándor: Napló - részletek - (részlet)

8 hozzászólás
Kuszma P>!

Ember járt a Holdon. Goethe járt a Földön! Mentsük meg a Marsot! Ne menjünk oda!

43. oldal, Bödőcs Tibor: Márai Sándor: Napló - részletek - (részlet)

Baráth_Zsuzsanna P>!

Egyre gyakoribb a mű nélküli művész, a művészet nélküli mű, meg a minden nélküli semmi.

45. oldal, Bödőcs Tibor: Márai Sándor: Napló - részletek - (részlet)

7 hozzászólás
Kuszma P>!

Borozás H.-val. Jól keres a félreértőkön. Sufnibuddhizmust ácsolnak művéből, hinduizmusértelmezéseit zacskóból árulják, porformában, képregényesítik esszéit, az irodalom örök csikkezői veszik fel elejtett gondolatait s pánsípon adják elő ezt a szanszkrit operettet; aztán leturmixolt Nietzschéhez keverik apróra kockázott szellemtörténetét, s elfröccsösítve pörköltösítik. Erről ő nem tehet. Ő az egyik utolsó kultúrmohikán, számtalan tévedéssel. Fél évet Berényben, fél évet Napa Valley-ben van. Írja a Karnevál folytatásait. Csak ez számít. Jó angol fordítót talált. A micisapkájához jachtján is ragaszkodik.

40. oldal, Bödőcs Tibor: Márai Sándor: Napló - részletek - (részlet)

1 hozzászólás
mezei P>!

Teller Edét kinevezték a Találmányok, Amelyeket Csak Végső Esetben Használjunk Intézet igazgatójává. Most egy olyan gyufán dolgozik, aminek egy szála felperzseli Szerbiát és még az isztambuliak is köhögnek négy hétig.

37. oldal Bödőcs Tibor: Márai Sándor: Napló - részletek - (részlet)

mezei P>!

Dali-kiállítás Pesten, a szentendrei korszak. Érdekes víziók, néha maníros, máskor blöff, olykor telitalálat. A tükörtojás HÉV-re száll Pomázon, míg Mae West bugyit cserél Lenin agyában című kép nehezen felejthető.

39. oldal Bödőcs Tibor: Márai Sándor: Napló - részletek - (részlet)

Kuszma P>!

Mozart nem csak Mozart. „Mozart” is.

45. oldal, Bödőcs Tibor: Márai Sándor: Napló - részletek - (részlet)

mezei P>!

Ma 64 éve, hogy először használtam pontosvesszőt; ezt is megértük hát „az ég alatt”.

41. oldal Bödőcs Tibor: Márai Sándor: Napló - részletek - (részlet)


Hasonló könyvek címkék alapján

Raoul Renier: Setét álmok
Pokoli teremtmények, ördögi szerkezetek
Vancsó Éva (szerk.): Ajtók és átjárók
Domokos Mátyás (szerk.): A magyar novella antológiája I-II.
Sík Csaba (szerk.): Körkép 75
Filep Tamás Gusztáv – Rózsafalvi Zsuzsanna (szerk.): Rákóczi jön
Urbán László (szerk.): Lókötők
Háy János – Kőrössi P. József (szerk.): Az ember és a kutya
Élő magyar irodalom
Turi Márton (szerk.): Utópia 501