Mérgezett ​hajtűk 121 csillagozás

Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk

Cserna-Szabó Andrást eddig kivételes tehetségű, markáns hangú novellistaként ismerhette a közönség, e könyvében viszont mint esszéíró mutatkozik be. Negyvenkét fejezetben száguld végig a magyar és a világirodalom történetén, Rabelais-től Garacziig, s a rövid szövegekben igyekszik megragadni egy-egy életmű vagy alkotás lényegét, metafizikai középpontját.

Olyan szerzőkre és művekre hívja föl a figyelmet, melyek kihullottak a kollektív irodalmi emlékezet hálóján, illetve ismert szerzők életművét világítja meg teljesen új szögből. Mindegyik szöveg olyan feszes és izgalmas, mintha egy igazi novellát olvasnánk; a szöveg kérlelhetetlenül halad előre, a végcél felé, mely nem más, mint elmondani, mit gondol Cserna-Szabó az irodalomról, filozófiáról és a világról. A Mérgezett hajtűkkel olyan olvasható mikro-irodalomtörténet született, mely a megidézett műveket is szóra bírja, az olvasót pedig olvasásra készteti. Ennél többről pedig író nem is álmodhat.

Eredeti megjelenés éve: 2009

Róluk szól: Szép Ernő, Ambrus Zoltán, Daniel Defoe, Ottlik Géza, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, Ernest Hemingway, De Sade márki, Szerb Antal, Jorge Luis Borges, Bodor Ádám, Anton Pavlovics Csehov, Tömörkény István, Magyar Elek, Oscar Wilde, Ray Bradbury, Hajnóczy Péter, Mészöly Miklós, Hamvas Béla, Bohumil Hrabal, Karel Čapek, Cholnoky László, Krúdy Gyula, Benedictus de Spinoza, Hunyady Sándor, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kemény István, Bajor Andor, Weöres Sándor, Jókai Mór, François Rabelais, Molière, Jonathan Swift, Henrik Ibsen, Kármán József, Garaczi László, Jimi Hendrix, Kazinczy Ferenc, Giovanni Boccaccio, Füst Milán, Samuel Beckett

Tartalomjegyzék

>!
Helikon, Budapest, 2019
260 oldal · ISBN: 9789634792666
>!
Helikon, Budapest, 2019
260 oldal · ISBN: 9789634793427
>!
Magvető, Budapest, 2010
224 oldal · ISBN: 9789631428278

1 további kiadás


Enciklopédia 79

Szereplők népszerűség szerint

Frida Kahlo · Charles Bukowski · Krúdy Gyula · Cseh Tamás · Bereményi Géza · Friedrich Nietzsche · Hamvas Béla · Viktor Pelevin · Weöres Sándor · Donatien Alphonse François de Sade márki · Garaczi László · Giovanni Boccaccio · Hajnóczy Péter · Mihail Bulgakov · Raymond Carver · Szomory Dezső · Tömörkény István


Kedvencelte 10

Most olvassa 15

Várólistára tette 102

Kívánságlistára tette 75


Kiemelt értékelések

gesztenye63 P>!
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk

A válasz, arra a kérdésre, hogy mi a búbánatos pékharagja tart nekem másfél hétig egy 250 oldalnyi, nyúlfarknyi esszéket, karcolatokat tartalmazó kötet olvasásában, az egyben megmagyarázza azt is, hogy miért is szeretem a Csernabandi írásait. Persze azon túl, hogy a keze alól kikerülő esszé, tárca, alkotás, mű, művecske, szösszenet, vagy akármi a legtöbb esetben szórakoztató, meg gördülékeny, meg ugye tele van sziporkázó nagyotmondásokkal, amikkel nem kell mindig egyetérteni, de jólesik rajtuk bajusz alatt somolyogni.
Jóval inkább az van ugye, hogy a kedves szerző munkát ad. Nem keveset. Meg elgondolkodtat. Ez a kedves szerző ugyanis bevezeti nyomorult, elveszett olvasóját a világirodalom fülledt dzsungelének legmélyére, ahol is az áldozat ösztönösen megkísérel valami kezdetleges Jumanjit. Veszettül csapkodja a klaviatúrát, meg söpri le a könyvespolcokat, hogy hirtelenjében kiutat találjon a fenyegetően morduló és sziszegő kérdések erdejéből, hogy meginduljon végre a rengetegből kivezető ösvényre, mely a tudás fényével vagyon megvilágítva.

Legfőbb érdeme talán az, hogy emlékeztet. Meg rávilágít. Meg kiemel. Meg figyelmeztet. Talán valahogy úgy, mint Bächer Iván, mégis teljesen másképp. Nem lehet az se véletlen, hogy mindjárt az elején rá emlékezik (az akkor nem oly rég elmentre), imígyen: Mindig két kisfröccsöt rendelt, ez a kisfröccs alapegysége, a kettő, így tartotta; olyan, hogy egy kisfröccs: nincs! spoiler
Merthogy Cserna emlékezik. És persze emlékeztet, …holtakra és ritkábban, élőkre is. És ahogy már írtam, kiemel. Kiemel jellemzőket szerzőkről, műveikről, ahogyan azokat/őket az utókor, vagy kedves szerzőnk látja-érzi. Bukowskiról csak ennyi: Nem érdekelte az irodalom. Csak az írás. Meg még ez is: Tiszta, egyszerű, őszinte, nyers, kegyetlen és bölcs novellisztika Bukowskié. Jack London, Hemingway és Faulkner egy lavór romlott őrületben áztatva. spoiler
Vagy itt van Carver. Tolom-tologatom magam előtt rövidke, magyarul megjelent életművét, de ha nincs a Csernabandi, aki azt mondja, hogy Carvert olvasni csak nagyon lassan érdemes, mert hihetetlenül tömény próza. Ha nem akarjuk elcsapni a lelkünk, hagyjunk magunknak időt az emésztésre, akkor talán soha nem ugrok neki. spoiler Pedig, jaj de fontos próza… És úgy is lett.

Aztán meg beszél sokat kulináriáról, alkoholról, meg csak úgy, az emberről is. Az aljasról, a gátlástalanról, a bűnösről, az ártatlanról, a lúzerről, a szerencselovagról. Meg amúgy az összes többiről. Persze, főképp a magyarról. Példának okáért: A sárkánytól nem kell tartanod, tőle igen. Ha látod, ne feledd, ő száműzte Hamvast könyvtárból raktárba, és ő verte agyon Szerb Antalt is. spoiler Vagy éppen Kölcsey bukott imájáról szólva: Lehet, hogy aki folyton mástól (Isten Úrtól, Sors Elvtárstól, Állam Bácsitól) várja a megváltást, ahelyett hogy maga állna neki a megváltozásnak, annak nincsen remény, nincsen remény? spoiler

Nagyon bejön ám az is, hogy kedves szerzőnk tudatosan hanyagolja a bölcsészhübriszt, és csak úgy magyarosan oda…ssza az asztalra az információt, az adalékot, a véleményt, az általa fontosnak tartott rezümét, aztán te, nyájas olvasó válogass, szűrd az infót, alkoss különvéleményt, netán vitatkozz, érezd másképp.
De legfőképp, olvass! Olvass például Bodort. Pedig Az ember, aki először olvas Bodort, értetlenül és felháborodva piszkálja a szöveget. Aztán böködés közben történik valami. Ciripelni kezd a lélek. Bodor szövegei fölött valami nyugtot nem hagyó hangulat lebeg, ami beeszi magát a szív szövetébe, ahogy dohányfüst a zakóba. spoiler
Vagy Tömörkényt, merthogy Tömörkény nélkül nem lenne Móricz-novella, de Bodor-, Tar- vagy Lázár Ervin-novella se. Ficsku vagy Grecsó se. spoiler
És legfőképp Mészölyt, akinek Varjak című elbeszéléséről azt írja, hogy Hol idegesítően aprólékos, hol elképesztően nagyvonalú, úgy ugrik át a cselekmény szempontjából létfontosságú részeken, hogy szinte beleőrülünk. Töredékes, kihagyásos, kavargó, feszült (Hitchcock!), a végén pedig semmi nincs, se csattanó, se feloldás, legföljebb valami enigmatikus zárlattöredék, darabka zajos csend – nem a megnyugvás csendje, inkább vibráló hiány. De a lényeg bizony annyi, hogy Úton lenni a boldogság, megérkezni a halál. spoiler
Mert Mészölyt olvasni muszáj. Mert Mészölynek ugye ott van az a nagy marha köpönyege, az a bizonyos csehovi.
A címadó írásban pedig Krúdyra emlékezünk, akiről – a Boldogult úrfikoromban kapcsán – annyit feltétlenül érdemes tudni, hogy Ha igaz az, amit Szerb Antal ír, hogy a Krúdy-technika akkor válik tökéletessé, mikor az elbeszélő elveszti a fonalat, akkor itt most a tartalom és a forma egy újabb és felettébb csinos együttállását leplezhetjük le spoiler

Csak még egy érdekes, elménc megjegyzés, amelyet a Dekameronról írtak kapcsán gondoltam kiemelni: A Dekameronban minden megtörténhet, és minden meg is történik, így aztán Boccaccio tulajdonképpen nemcsak föltalálja a novellát, de hat és fél év alatt csaknem ki is meríti a műfaj szinte minden lehetőségét. Mi, novellisták tulajdonképpen nem teszünk egyebet hat és fél évszázada, mint hogy nagyítóval nézzük a port, morzsák után kutatunk, azt keressük, mit hagyott a jó Giovanni nekünk, amit még megírhatnánk. spoiler Elgondolkodtató, évekig lehetne rajta agyalni.

Remélem, a lényeg átjöttt. A Mérgezett hajtűket azért (is) érdemes olvasni, mert évszázadok világ- és (nagyon fontos!) magyar irodalmáról beszél, slágvortokban, épp úgy, hogy kedvet csináljon, gusztust hozzon meg, étvágyat keltsen. És persze (megint csak nagyon fontos!), hogy gondolkodásra (is) késztessen. Na, hát ezért…

Végezetül egy vagány (és szerintem mérhetetlenül alázatos!) képzeletbeli levélváltás búcsúfordulata, mely Karinthyval történ(hetet)t (volna) meg:
Megszorítom kezedet, add át ölelésem Krúdynak és Füst Milánnak, Szép Ernőnek és Szomorynak, Móricznak és a legkisebb Cholnokynak, Tersánszkynak és Adynak, Bródynak és Hunyadynak, és mind a többieknek. Tudd, hogy nekünk ti nagyon sokat jelentetek. Szinte mindent. Legyetek jók, ha tudtok, és ne higgyetek senkinek! spoiler

Olvassátok! Érdemes.

cseri>!
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk

Esküszöm, hogy ennél azért jobban vigyázok a könyvekre bár nem sokkal.. :D szerintem a könyvet olvasni kell, és nem fetisizálni, de úgy alakult, hogy ezt a példányt sikerült kicsit megküldeni majonézes salátával.
Még szerencse, hogy ez a Cserna-Szabót pont nem zavarja. :D Lehet, még örülne is neki.

9 hozzászólás
Chöpp >!
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk

Az elején nagyon szkeptikusan kezdtem hozzá, mert próbálkoztam már Cserna-Szabó novellákkal, de nem jöttek be annyira, mint a regényei. De ezek! Ezek a nemtommik tényleg nagyon klasszul sikerültek. Chomsky professzor belekuncogna a tenyerébe a gyönyörűen kifejező nyelvi eszközeitől. Olyan remekül rávilágít az írók, költők jellemére, jellemzőire, visszaadva azzal igazi valójukat (nem azt a talmi általánost, ami a tankönyvekbe merevedett bele tintával és régi képekkel elszürkített unásig ismert életrajzaikba).

Bélabá>!
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk

Érdekes irodalmi pantheon szubjektív szemszögből, így jellemezném CsSZA könyvét. Rövid tárca-szerű írások a magyar- és világirodalom jeles alakjairól, nem a lexikális részre törekszik hanem azt mutatja be miként hat a szerzőre egy-egy író. Olyan könyv, amiből nem tud befogadni az olvasó egyszerre túl sokat, kissé tömény a sok infó, főleg a könyvlista. Kedvet teremt az olvasáshoz, leginkább M. Nagy Miklós: Ha nem is egy bomba nő… könyvéhez tudnám hasonlítani. Nekem tetszett, de mivel sok rövid írás, egyik jobb a másiknál, kissé hullámzó, ezért ez is csak 4,5 csillag (4,4), mint a korábbi olvasásaim Csernától.

_Andrea_>!
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk

Tulajdonképpen egy Cserna-Szabós somolygós, könnyed irodalmi élményre vágytam és nem erre. Csak nem olvastam el a fülszöveget.
De most, hogy átböngésztem a kötetet – egészen kézenfekvőnek tűnik, hogy egy író-olvasó emberhez forduljon tanácsért az egyszeri olvasó, ha olvasnivalót keres. Ebben az óriási választékban, mely ma rendelkezésünkre áll, ajánló/referencia nélkül nehéz is elköteleződni, sőt végig kibírni egy könyvet! Főleg ha egy küzdelmesebb irodalmi darabról van szó. spoiler
Nagyon szerettem az elmés eszmefuttatásokat és az író érdekes ötleteit – bár kétség kívül azok az esszék fogtak meg leginkább, melyeknek tárgyát már ismertem. Kedvenceim pl a Hamvasról, Wilde-ról, Sade-ról szóló írások vagy ami Kunderát és Cervantezt tárgyalja együtt.

egy_ember>!
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk

Esszék, de nem kell beszarni, nagyon „olvasmányos” kötet. Esszét olvasni egyébként is jó mulatság, ha nem kötelező. Cserna-Szabó esszéi ráadásul majdnem novellák, olyan irodalomtörténet, ami maga is irodalom. Ha fényezni akarnám Cserna Bandit, és miért ne akarnám, Szerb Antalhoz hasonlítanám. Olvasmányélményekről esik itt szó – olyan írókról is, akik benne vannak a kánonban, és olyanokról is, akik kiestek belőle – CS-SZA sajátos nézőpontjából. Kiváló! Hiába, akinek a monogramja egy szovjet tagköztársaságot idéz, az tud valamit.

5 hozzászólás
Zonyika P>!
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk

Szeretném, ha életem főműve egy ehhez hasonló szerelmeskötet lenne Cserna-Szabó András irodalmaihoz.

Azt szeretem benne, amit magamban is. Azaz még egyszer: minden olyan tulajdonság, amit magamban képes vagyok szeretni, megtalálható ezekben az írásokban, így lassan úgy érzem, hogy jobban egyetértek vele, mint saját magammal.

De hogy kicsit konkrétabb legyek talán: voltak esszék*, amiknek minden egyes mondatát élveztem, ez ugye tiszta gyönyör, de aztán voltak azok az esszék is, amiknek minden egyes mondatát untam, kivéve az utolsó bekezdést/mondatot, így ezek is megmenekültek és jóvá tettek mindent ezen a világon. :)

*Annyira, de annyira utálok esszét írni, hogy ez az érzés ráragadt az esszék olvasására is, viszont ez a kötet megmentette a szememben a műfajt.

Ennyit talán a halhatatlanságról.

Gregöria_Hill>!
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk

Négyest adtam a Pusziboltra, meg kicsit szidtam a sok pina miatt. De azért mindent mindennel összevetve, sőt ennél sokkal egyszerűbben (semmit semmivel) is a rajongója vagyok, és már mióta.
Erre simán megy az ötös, aminek én örülök a legjobban. Pompásan utaztam hívj fel.

Megveszem, mihelyt egyszer több pénzem lesz, mint 234 Ft és 3 visszaváltható üveg.

3 hozzászólás
vargarockzsolt>!
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk

Nagyon érdekes könyv, melegen tudom ajánlani mindenkinek, aki szereti az irodalmat. Talán csak azok ne olvassák, akik nem szeretik papíron látni a trágár, szeméremsértő kifejezéseket.
Vitatkozni lehet, és talán kell is a véleményével, azzal, ahogy a saját világát kivetíti a világirodalomra, de ezt is csak akkor tehetjük meg, ha elolvassuk az írásait.

33 hozzászólás
Lázárné_Csernus_Anikó>!
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk

Picit féltem, mert „minél többet olvasok, annál inkább rájövök, hogy milyen sokat nem olvastam még”, és Cserna-Szabó jófajta klasszikusokat szedett csokorba, amelyek között bevallom őszintén vannak még hiányaim. Egy-kettőhöz az esszé kötet után kedvet kaptam, más pedig már tuti, hogy nem nekem írt. Pár fejezet után azonban már teljesen egyértelmű volt, hogy a mű vagy szerző ismerete nélkül is maximálisan élvezhető az élmény. Inkább az a kérdés, hogy András humora és stílusa bejön-e vagy nem. Mivel egymillió éve véletlenül akadtam a Pusziboltra ("keress egy olyan szerzőt, akinek ugyanaz a monogramja, mint neked" kihívás miatt), és vártam, hogy ugyanaz a stílus legyen itt is, de hát én is változok, ő is, mégis az élmény ugyanaz. Szeretem a humorát. Szeretem, ahogy eszik, evésről ír, művekről és szerzőikről értekezik. A végére megkívántam a lecsót és Bukowskit.


Népszerű idézetek

vargarockzsolt>!

Az igazi könyv nem a könyvespolcon lakik, hanem a párna alatt, az éjjeliszekrényen, az ágy mellett a padlón, a kocsi kesztyűtartójában, a télikabát zsebében, a strandtáska mélyén naptejek és jégkrémpapírok tőszomszédságában vagy éppen (urambocsá') a vécéablakban.

76. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv
15 hozzászólás
Zonyika P>!

[…] emberek vagyunk, hát még a csodát is el tudjuk cseszni.

177. oldal, Zsebtroll - Ibsen és az áték átéja

1 hozzászólás
danaida>!

Bodor mondja Tarról, hogy ő még tudja, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában.

A ceglédi bicskás _Tömörkény és a csönd_

Kapcsolódó szócikkek: Bodor Ádám · Tar Sándor
Zonyika P>!

Az igazi magyar lecsó olyan, mint az Úristen: egy, mégis annyiféle, ahányan hisszük.

27. oldal, Szügyig a szaftban - A lecsóról

Kapcsolódó szócikkek: lecsó
1 hozzászólás
egy_ember>!

Nincs az a részeg cinizmus a civilizációval kapcsolatban, ami soványnak ne mutatkozna másnap.

140. oldal

1 hozzászólás
Goofry>!

A magam részéről körmöm szakadtáig ragaszkodnék a lecsó szottyához.

23. oldal, Szügyig a szaftban – A lecsóhoz

Kapcsolódó szócikkek: lecsó
4 hozzászólás
Chöpp >!

Csak tompán sajog benne a semmi. Ez a hétfői lét.

66. oldal A sörivók boldogsága

Kapcsolódó szócikkek: hétfő · Szerb Antal
Zonyika P>!

[…] lélekben már az odúban volt, a magányos álmok börtönében, ahová nem nyer bebocsátást sem a hús-vér szerelem, sem más forradalom.

32-33. oldal, Hasonlatossá a teknősbékához - Dosztojevszkij és a csajok

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
4 hozzászólás
Zonyika P>!

Ugyan mit tudhat az irodalomról az, akit még sosem kínzott meg, és sosem hajított a szemétdombra egyetlen nő sem?

214. oldal, Tarka hányás - Füst és a szerelem után

Frank_Waters I>!

Kosztolányi 1910-ben huszonöt éves, még hetyke víglegény. Már a siker küszöbén táncol, és mélyen szánt a pesti éjszakában. Arca, mint egy ártatlan gyermeké. Dús, barna haja okos homlokába omlik, kivéve, amikor lobog – ilyenkor többnyire szobalányok és prostik után szalad. Kokainos üvegcséit gondosan rejtegeti, és citromsárga nyakkendőben érkezik a kávéházba.

Mehr Luft

Kapcsolódó szócikkek: 1910 · kábítószer, drog · kávéház · Kosztolányi Dezső

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Nagy Bandó András: Kalandárium 2007 – Nagy Bandó András naplókönyve
Szív Ernő: Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt?
Podmaniczky Szilárd: Feltétlen emberek
Gazdag József: Egy futballfüggő naplójából
Janikovszky Éva: Ájlávjú
Keresztury Tibor: Reményfutam
Parti Nagy Lajos: Se dobok, se trombiták
Tóth Krisztina: Hazaviszlek, jó?
Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs
Keresztury Tibor: Temetés az Ebihalban