Fél ​négy 32 csillagozás

Cserna-Szabó András: Fél négy

Van, aki nem szeret írni, mégis ír. Nehezen, nagy szenvedések árán, de ír, mert kényszeresen el akar mondani valamit. Van, aki szeret írni, mert kényszeresen el akar mondani valamit ő is, de ez jó neki. Gyönyörködik a történetekben, a szavak engedelmességében, a képzelet valóságosságában és az emberek csodálatosságában.
Cserna-Szabó András történetei erről a boldogságáról szólnak: hogy jó élni és jó írni. Egyszerű dolog ez, gondoljuk és lazán hátradőlünk olvasás közben. Lapozunk, lapozunk, aztán rájövünk, hogy mégis inkább bonyolult és összetett dolog: az élet és az írás.
Cserna-Szabó András a fantáziát vegyíti a valósággal, a szomorút a vidámmal, az egyszerűt a bonyolulttal, úgy, hogy közben örömére szolgál mindez. És ha neki jó, akkor jó az olvasónak is.

Eredeti megjelenés éve: 1998

>!
Magvető, Budapest, 1998
196 oldal · keménytáblás · ISBN: 963142121X

Enciklopédia 20

Helyszínek népszerűség szerint

Szentes


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Cukormalac>!
Cserna-Szabó András: Fél négy

Nem ismertem még a szentesi Bukowski ezen oldalát, de az Extra Dry kapcsán szerzett legutóbbi komoly meghasonlás után kifejezetten jó élmény volt a pályakezdő Cserna-Szabó különös világába belépni. A két kiadós adagban tálalt novellafüzér darabjai itt is, ott is lazán összekapcsolódnak, én pedig egyelőre nehezen tudom eldönteni, melyik tetszett jobban, azt pedig különösen, hogy az olvasottakat az emelkedett kortárs művészet vagy a perverz módon ocsmány blöff kifejezésekkel jellemezzem, de tény és való, hogy profi és parádés. Aki így el tud indulni a pályán huszonnégy éves fejjel, az jelenség és csodabogár, én pedig észrevehetően jól rezonálok az ilyen figurákkal. Igaz, hogy a második csokorban egy kicsit túl van tolva az oroszokhoz való vonzódás, de olyan ügyesen forgat ki minden elképzelhető szituációt, hogy arra az irreális sem elég jó kifejezés és így lesz a világvége előtt két perccel megállított élet egy őrült karnevál. Gyarló módon talán, de tetszett és nem azért, mert szembesített volna magammal vagy sok újat tanultam és hasznosítottam belőle, hanem mert egyszerűen és önmagában is k…. jó és kész.

>!
Magvető, Budapest, 1998
196 oldal · keménytáblás · ISBN: 963142121X
Zonyika P>!
Cserna-Szabó András: Fél négy

Most én érzem azt, mint @egy_ember a Pusziboltnál,* hogy megnézném ám, honnan jön ez a sok állatság dolog, aztán átvált abba az érzésbe, amit Hornby ír a 31 dalban,** de még mindig áll az a rajongás, amit a Pusziboltnál és a Mérgezett hajtűknél írtam – ez a szerelem mostmár kiirthatatlan lánggal ég szívem közepében, az odúban, a magányos álmok börtönében, ahová nem nyer bebocsátást sem a hús-vér szerelem, sem más forradalom.***

* http://moly.hu/ertekelesek/281136
** http://moly.hu/idezetek/57035
*** http://moly.hu/idezetek/252150

>!
Magvető, Budapest, 1998
196 oldal · keménytáblás · ISBN: 963142121X
4 hozzászólás
metahari P>!
Cserna-Szabó András: Fél négy

A fülszövegírónak azt hiszem, pontosan ugyanez lehetett a problémája az előtte villódzó kis fehér négyzettel, tele kell írni mindenképpen, neki főleg financiális-marketing okokból, az írónak meg azért, mert szeret írni és szórakoztatni. Aztán a fülszövegíró jól félre is vezetett, ezért jár neki egy meggymag a szeme közé. Cserna-Szabó Andrásról ezen írásai után simán el tudom képzelni, hogy barátja az alkoholnak és barátai azon vidáman léha kocsmai brancsból származnak, akik órákon, tán napokon át képesek sztorizásokkal szórakoztatni egymást. Véget nem érő fantázia az egész, néhol sikerült elkapnom a fonalat, néha nem, de sok váratlan fordulat található a mondatok között, ez jelenti azt, hogy elaludni nem lehet a könyvön. A sokféle stílusból majd lesz egy-kettő, ami beérik, jó lesz majd kivárni. Addig ez a gyűjtemény marad amolyan rágcsálós mogyorónak vagy bonbonnak a nagyfilm előtt.

Szávitrí>!
Cserna-Szabó András: Fél négy

Hát, valahol el kellett kezdeni. Már éppen kezdtem kétségbeesni, hogy velem van a baj, és már nem szeretem annyira Cserna-Szabó stílusát, mint régen, de aztán meg-megcsillant az a meghatározhatatlan valami, amit szeretek benne.

Jenci_néni>!
Cserna-Szabó András: Fél négy

Mennyire gusztusosan ordenáré. Majdnem mindegyik könyvét olvastam, de nálam ez nyer, ne finomkodjunk, tocsog, fröcsög, felülröl zuhog alulrol eláraszt a szar a sperma a szentséges mocsok és életöröm.
Ha kiadnák újra, és lenne saját példányom, a kispárnám alatt tartanám. Sehol nem lehet megszerezni :(

Gerimur>!
Cserna-Szabó András: Fél négy

Jó volt olvasni. És hát nem tudom, az van, mint minden Cserna-Szabóval: a sok vér, genny, ondó, brutalitás, szexualitás, szürrealizmus mégis együtt létrehoz valami katartikus élményt. Mert nem érdektelen, s mert rólunk szól.

jeno>!
Cserna-Szabó András: Fél négy

Nem tudom pontosan, hogy mi az a szürrealizmus, de szerintem ez a könyv annak a jegyében íródott.
Leszámítva azt, hogy néha kicsit már öncélúan sokat emlegeti a hímvesszőt, a vaginát, mindenféle egyéb testnyílást, illetőleg azok illatát és váladékait, nem is rossz könyv. Csak hát ahhoz már túl érett vagyok, hogy jót röhögjek ezeken a képeken, azon meg még túl fiatal, hogy kiakadjak rajtuk. Így hát túl sok érzelmet nem váltott ki belőlem a könyv. De egynek jó volt.

bodr>!
Cserna-Szabó András: Fél négy

Nem volt annyira klassz, mint amennyire vártam rá az utóbbi három évben, de a második történetet azért eléggé faltam, miközben rajongtam – és egyúttal valószínűleg irigykedtem is – Lizáért és -ra.

mókamanó>!
Cserna-Szabó András: Fél négy

Hát, nem hasonlítható a mostani kiadványokhoz Cserna-Szabó András stílusa mára kiforrott, itt még csak próbálkozott, néhol anyosan, néhol alpárian. Azért megérte, másként nem lenne ma Mérgezett hajtűk és Puszibolt:).


Népszerű idézetek

Dün P>!

– A vers azért sokkal jobb, mint a próza – vallotta be a költő –, mert versíráskor a sorokat nem kell végigírni. A próza rabszolgameló. Női dolog. Öregasszonyos. Az öregasszony és az író nem sokban különbözik. Mindkettő egész nap ül a székében és sorokat köt egymás alá. Semmi szabadság. Én a sort ott hagyom abba, ahol jólesik. Ez férfias szabadságot ad. A költő kérem az férfi, az író nyámnyila némber. Csak hasonlítsunk össze kérem egy Ady Endrét, aki talpig férfi és talpig költő, egy Mikszáthtal, aki nagy író, ám a sok üléstől olyan vastagra hízott, mint egy szakácsné.

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ady Endre · író · költő · Mikszáth Kálmán · vers
29 hozzászólás
Dün P>!

A könyvtári asztalon fekvő, ártatlan, fehér papír dühöngött előttem, akár egy orosz hóvihar, tinta nem került rá egész kedd délelőtt, egy pettynyi sem.

(első mondat)

2 hozzászólás
Dün P>!

(stációk)
A részegség nálam öt stádiumot jelent. Az első a mézédes bambaságé, a másodikban a szomorúság szőröstül-bőröstül fal fel. A harmadik stádium a himnuszé, a bús dallamé, ezt dúdolom, míg lassan át nem csorgok a negyedikbe, mely a könnyeké. Az ötödik, s egyben végső stádiumról nincs sokat mondani: elterülök, mint egy levelibéka, melyen gépkocsi súlyos kereke tiport és porszínű lemezzé aszalódott a nyári aszfalt kigőzölgésén.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: részegség
Dün P>!

[…] a szív Szegeden, az alsóvárosi Tóth-kocsmában vedelt, amikor Drazsannal végre rátaláltak.
Ott a vasútállomásnál, kérdeztem, mert egyetemista koromból jól ismerem Szegedet. Ott, válaszolt Réka és elment.

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szeged
5 hozzászólás
Zonyika P>!

– Hogy is hívják magácskát? – nézett végre Bakunyinból a férfi Lizára.
– Lizácska – itt egy nő pillantott vissza: egy mitológiai nőstényszörnyeteg, aki Aphroditéből, női hormonokból, francia nőnemű főnevekből és tömény kehelypárlatból volt összegyúrva.

155. oldal, 5. Ötödik történet, melyben Kevab férfiként viselkedik

Kapcsolódó szócikkek: nők
Zonyika P>!

– Nem igaz, hogy a földön elérhető legnagyobb dicsőség szép nőnek lenni – folytatta Liza. – Ez a leghitványabb férfigondolat, amely ellen harcolok. Hagyjuk meg a nőnek a szépséget, azzal majd megelégszik, és minden más a miénk, bunkó férfiaké.

182. oldal, 7. Hetedik történet, melyben Liza nyakon önt egy ellenszenves öregasszonyt filozófiájának esszenciájávall

Kapcsolódó szócikkek: nők
Zonyika P>!

És én sok-sok szerelemmel képzeltem el életem alkonyát.

33. oldal, Elbitangolt, kuruc egy szív

Zonyika P>!

(weiss, végh és vég)
Végről tudni kell, hogy a nagyapját még Weissnek hívták, az apját már Véghnek. Vég is Végh volt, de mikor költői pályafutása elkezdődött (egy anyák napi poémával, mely a Szentesi Élet hasábjain látott napvilágot), akkor jobbnak látta, hogy a teljesen funkciótlan, szóvégi h-t lemetssze apai nevéről, hogy ezzel a többi irodalmi Véghtől (leginkább persze a futballíró Végh Antaltól) megkülönböztesse magát. A barátai azzal ugratták, hogy a fia csak Vé lesz, az unokája V, és a dédunokája már kipontozza a vezetékneve helyét, ha éppen nem három keresztet rajzol oda. Az öreg Weiss csak annyit mondott, amikor unokája új nevét meghallotta, hogy „fogyik az élet, elfogy a bötű is”, ami később Vég egy sikerültebb versének címe és refrénje lett egyszerre ("Volt ott patkány, egér, még tetű is, / fogyik az élet, elfogy a bötű is."). Vég azonban (kellő önkritikával) elsősorban nem költőnek tartotta magát, hanem főállású apokaliptikusnak. Az volt ugyanis szilárd és megingathatatlan meggyőződése, hogy e keserv világnak még az ő cudar életében vége lesz. Hogy Vég megéli a Véget, a Világvéget.

97-98. oldal, Apokalipszis, most

1 hozzászólás
Zonyika P>!

– Nem igaz hát, hogy a gyomornak nincs szeme? – álmélkodott a fiú.
– Persze, hogy nem igaz. Van annak, csak lassú.

116. oldal, 1. Első történet, melyben feltűnik Kevab

Kapcsolódó szócikkek: gyomor
12 hozzászólás
Zonyika P>!

Kevab észrevette, hogy a költő már kicsit becsípett és sejtette, hogy természete szerint részegen magasztos dolgokról kell beszélnie, sírnia kell a meghatottságtól. Talán az lehetett az oka, hogy a költőt józanul meglehetősen profán dolgok foglalkoztatták, s ilyenkor mámorosan egyszerűen úgy hiányzottak néki az éteri dolgok, mint egy falat kenyér. Vannak emberek, akik részegen Kossuth Lajossá változnak.

132. oldal, 3. A harmadik történet egy fővárosi borozó világát festi elénk

Kapcsolódó szócikkek: Kossuth Lajos
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Háy János: Napra jutni
Tar Sándor: Ennyi volt
Krasznahorkai László: Megy a világ
Lázár Ervin: Mesék felnőtteknek
Tar Sándor: Lassú teher
Tar Sándor: A 6714-es személy
Halász Margit: Forgószél
Bächer Iván: Hatlábú
Ta-mia Sansa: Forradások
Krasznahorkai László: Kegyelmi viszonyok