A történelemben nincs „ha” – szól az unásig ismert közhely. De az irodalomban van! Sőt, az irodalom csupa „ha”: fikció, képzelgés, játék. A trianoni békeszerződés 100. évfordulója előtt a HÉVÍZ művészeti folyóirat szerkesztői arra kértek tizenegy szerzőt (nemzeti 11!), hogy rugaszkodjanak el a makacs tényektől, és írjanak olyan novellát, melyben a trianoni döntés valahogy másként alakul. Írják meg a másik Trianont! Mi lett volna, ha…?
Nem akarjuk lelőni a poénokat, de annyit elárulunk, hogy a történetekben felbukkan Lenin, Esterházy Péter, Drakula vagy éppen Ady Endre is. Az olvasó talán már érzi a vállalkozás izgalmát. Íróink birtokba vették a történelmet, és fantáziájuk kénye-kedve szerint alakították: hajlítgatták erre-arra, gyúrták, faragták.
A kötethez Ablonczy Balázs történész írt előszót, utószónak pedig a román historikus, Lucian Boia egyik könyvéből választottunk részletet. Az illusztrációkat – főként a Fortepan képeit felhasználva – Palásti Kovács András készítette
Nézzünk bizakodva a múltba! 18 csillagozás
A művek szerzői: Zoltán Gábor, Szélesi Sándor, Szalay Zoltán, Selyem Zsuzsa, Papp-Zakor Ilka, Mán-Várhegyi Réka, Kácsor Zsolt, Horváth László Imre, Egressy Zoltán, Csabai László, Lucian Boia, Berniczky Éva, Ablonczy Balázs
Most olvassa 1
Várólistára tette 31
Kívánságlistára tette 31
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Cserna-Szabó András – Fehér Renátó (szerk.): Nézzünk bizakodva a múltba! 78% Alternatív Trianon
Kedvelem az alternatív történelmet, úgy is, mint történész, akit rendszeresen meghívnak egy ilyen tárgyú rádióműsorba, és úgy is, mint mezei olvasó, aki szívesen fogyasztja ezeket a történeteket, tudván, hogy ezek alapvetően a spekulatív irodalom részei.
De az a helyzet, hogy alapvetően nem születik ezekből túl sok, ha tíz évre visszamenőleg meg kellene határoznom a legjobb tíz magyar alternatív történelmi írásművet, már azzal is bajban lennék, hogy tíz darabot összegyűjtsek, nemhogy esetleg még szűkítsem a listát a regényekre.
Vélhetően azért nem születik ebben a műfajban sok írás a szépirodalmi szerzők tollából, mert Magyarországon bizonyos történelmi korszakokról csak egyféleképpen „illik” beszélni. Ilyen a holokauszt, ilyen a Rákosi-korszak, ilyen a Tanácsköztársaság, ilyen ötvenhat és még folytathatnám a sort. És ilyen Trianon is. Kialakult az irodalmi kánon, amely mentén a szerzők írhatnak róla, márpedig azok a területek, amelyek egyfajta közösségi abroncsot vonnak a leendő írók látásmódjára, érthető okokból maradnak parlagon. Talán ezért is száradt ki jó sok időre a történelmi regényírás folyója Magyarországon, hogy csak az utóbbi évtizedben teljen meg ismét.
Az alternatív történelem azonban pont alkalmas arra, hogy az egyes írók olyan szőnyegen kezdjenek el játszani, ahol a társadalom óvónénije nem rakta előzetesen sorba a játékokat. És szerencsére számos fantáziadús ötletet olvashatunk ebben a kötetben. Történelmileg nem mindegyik van ott a szeren, de az látszik, hogy az írók értik a dolgukat, és a rövid novellákba is bele tudnak sűríteni egy egész alternatív univerzumot. Néhányan vicces történetet kerítettek belőle, ami kifejezetten jól állt, mások komolykodtak egy kicsit, ami többnyire jól sikerült.
Azt hiszem nehéz lesz magamról elhitetnem, hogy önálló gondolataim vannak, mert pontosan az a két mű tetszett benne a legjobban, amit @Kuszma is kiemelt az értékelésében. Mán-Várhegyi Réka története a csehszlovákok által elfoglalt Budapestről, ahol a magyar terrorszervezetek szervezkednek, a kötet legjobb darabja. De mélabús darab ez, a szereplői vagy a pocakos, kiöregedett munkásőrökhöz hasonló „terroristák”, akik még látszólag elhiszik, hogy majd fegyvert ragadnak a levitézlett kommunizmus védelmében, vagy fiatalok, akiknek a töke ki van az egésszel. Ők élni akarnak, virágozni és mindegy, hogy ez a virágzás hasonlatos-e a lebetonozott placcon előbújó zöldhöz, csak legyen. A történet egy kiváló figyelmeztetés arra, hogy még a legrosszabbal is meg lehet alkudni.
A dobogó második helyére Kácsor Zsolt története jutott III. Péter király szövegírójáról. A narrátor a magyar királyi udvar évtizedek óta hű alkalmazottja, de az aktuális királyt, Esterházy Pétert a gonosz Petri György, a Nyugat főszerkesztője, mindenféle irodalmi művek írására veszi rá, ami alapjaiban rombolja le az uralkodó tekintélyét. Ebben a rövid szövegben rengeteg irodalmi utalást lelhet fel a hozzáértő, amit értő figyelemmel szőtt bele a szerző a történet szövetébe.
A többiek közül Szélesi Sándort azért emelném ki, mert látszik rajta, hogy ő zsánerszerző, és csuklóból rázza ki a zsánerre jellemző fordulatokat. Talán ezt a történetet emelném még a dobogóra, ha értékelnem kellene. Selyem Zsuzsa novellája egy gigantikus trip, amit a nemtörődöm, fogyasztásba belehülyült főhősei bonyolítanak le, teljes érzéketlenséggel a helyiek iránt. Igazából kicserélhető benne a Trianon-elem, akkor is megállja a helyét. Zoltán Gábor pedig Tisza Istvánnak állít egyfajta emléket, a talán nem is annyira alternatív történelmi elbeszélésével. Aki kissé kilógott a kötetből lefelé, az a legelső novella, Egressy Zoltán tollából, aki nagyjából egy történelmi regénynek a felvezetését rakta be a kötetbe. Úgy működhetne ez a száraz elbeszélésmód, így viszont nem túlságosan mozdított meg bennem semmit.
Szóval örülök a kötetnek, egy kicsit kaphatott volna nagyobb visszhangot is, a maga egyszerűségében, provokációktól szinte mentesen, de a fősodratú emlékezettől eltérően foglalkozik Trianon témájával. Ez pedig még száz évvel a béke után is szomorú hiánycikk.
Cserna-Szabó András – Fehér Renátó (szerk.): Nézzünk bizakodva a múltba! 78% Alternatív Trianon
Abban, hogy ezt a könyvet tényleg felszabadultan tudtam olvasni és
ennyire jól szórakoztam, nyilván szerepet játszik a közeg, ami
ma Trianon kérdését részben sétődötten kisajátítja, lebutítja,
politikailag motiváltan felhasználja.
A Wass Albert szobrok és Nagy-Magyarország matricák országában
magyarságtudattal felszteroidolt trianonvaránuszok, trianonkápók sértett
trianonpankrációi csapják a vircsaftot, sok a feldemhedés, az alkalmi giccs,
bántóan kevés a minőségi (kulturális) hozzászólás.
Szóval ebbe a komplikált, fullasztó, nehéz őrületbe érkezett ez a könyv, ennek ellenére
jól tornáztatja, masszírozza ki a történelmi tudat becsípődéseit, legalább egy-két
szippantásnyi oxigént hoz. Nyilván lehetne a szövegek kisebb egyenetlenségeiről, vagy
pl. az irodalmi bevezető esszé hiányáról beszélni (az ukrónia műfajáról, ha már a
kontrafaktuális történetírásról van), de az egészet egy üdítő vállalkozásnak tartom,
jó volt olvasni, ajánlom mindenkinek.
Cserna-Szabó András – Fehér Renátó (szerk.): Nézzünk bizakodva a múltba! 78% Alternatív Trianon
Elsőre elég érdekesnek tűnt az alapötlet. A mi lett volna ha… gondolat nyilván egy ilyen témában eladja magát az évforduló miatt.
Szórakoztató kötet ugyan, de az írások nem igazán egységes színvonalúak.
Nem vagyok benne biztos, hogy néhány hét múlva az „esterházys” íráson kívül másra is emlékezni fogok.
Cserna-Szabó András – Fehér Renátó (szerk.): Nézzünk bizakodva a múltba! 78% Alternatív Trianon
Hm, kicsit csalódás volt.
Pedig érdekes lehet eljátszani a gondolattal, mi lett volna, ha nincs Trianon, vagy ha Trianon teljesen másképp alakul. De lehet, hogy ez a trauma már annyira mélyen be van ágyazódva a kollektív tudatba, hogy nehéz elvonatkoztatni tőle, vagy az is lehet, hogy megadott témára egyszerűen nehéz novellát írni. (Sejtelmem sincs, hogyan lehet egyáltalán novellát írni, úgyhogy le a kalappal mindenki előtt, aki ír.)
A kötet csúcspontja egyértelműen a III. (Esterházy) Péter királyhoz intézett levél, és nagyszerűek az illusztrációk is. Külön díjazom, hogy a fotók eredetijei is szerepelnek a könyv végén függelékben, így meg lehet vizsgálni, hogyan lesz például egy aarhusi utcaképből az elszlovákosított Budapest látképe (és a fotómanipulációk láttán elgondolkodni azon, milyen egyszerű létrehozni ma már akár egy alternatív jelent is, nem hogy egy alternatív múltat).
Cserna-Szabó András – Fehér Renátó (szerk.): Nézzünk bizakodva a múltba! 78% Alternatív Trianon
Körülbelül fele-fele arányban tetszettek és nem tetszettek a novellák. Találtam köztük eddig számomra ismeretlen szerzőket, akikre mostantól fél szemmel odafigyelek.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1. 91% ·
Összehasonlítás - Bánki Éva: Magyar Dekameron 91% ·
Összehasonlítás - Varga Bálint Bánk – Tuli Krisztián: Az utolsó előtti huszár 90% ·
Összehasonlítás - Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III. 91% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Erdély 89% ·
Összehasonlítás - Garabonciások 89% ·
Összehasonlítás - Domokos János – Görög Lívia (szerk.): Világirodalmi dekameron I-III. ·
Összehasonlítás - Sziládi János (szerk.): Galaktika 76. ·
Összehasonlítás - Muhari Ilona (szerk.): Édes keserűség ·
Összehasonlítás - Kenedi János (szerk.): Írók a moziban ·
Összehasonlítás