Csengőfrász 50 csillagozás

ÁVH-regény
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász

Budapest, 1950 február. Az Államvédelmi hatóság pincéiben a nyomozók nem válogatnak az eszközökben, hogy vallomásra kényszerítsék az őrizeteseket. Ezt teszi Szabados Imre százados is, aki a legdurvább módszerektől sem riad vissza, hogy feljebb kerülhessen a szolgálati ranglétrán. Hűen követi a Párt elvárásait, és ennek megfelelően lát neki egy koncepciós nyomozás lefolytatásának. Közben pesti bérlakások mélyén, cukrászdák homályos sarkában eldugott asztaloknál a diktatúra és az ÁVH fenyegetésével dacolva titkos megbeszélések folynak…
Cserhalmi Dániel hiteles, tanulságos és krimiszerűen fordulatos regénye a Rákosi-korszak politikai rendőrségének sötét és még mindig alig ismert világába kalauzolja el az olvasót és emberközelbe hozza a korszak olyan ismert figuráit, mint Péter Gábor, a rettegett hatóság főnöke vagy Rákosi Mátyás, aki maga is hatalmi intrikák áldozatává válhat.

>!
Atlantic Press, Budapest, 2018
320 oldal · ISBN: 9786155693540
>!
Atlantic Press, Budapest, 2018
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155693489

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Péter Gábor · Rákosi Mátyás


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 79

Kívánságlistára tette 79

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
gesztenye63 MP
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász

Cserhalmi Dániel debütáló regénye stílusában, történetvezetésében valóban könnyed, szórakoztató irodalom. Ahogy @TiaRengia írja, történelmi lektűr. Mégpedig a javából. Témaválasztását tekintve azonban tonnás súlyokat cipel. Ráadásul egy olyan országban, ahol még nemzedékek sorának kell élnie/meghalnia ahhoz, hogy az emlékek, a szájról szájra járó történetek, a családi borzalom-nosztalgia előbb-utóbb elkopjon, ködös történelemmé szelídüljön, lebontsa önmagát. Épp ezért úgy vélem, hogy egy ilyen lelkes és előmunkálatait tekintve aprólékos és lelkiismeretes, ámde rendkívül bátor vállalkozás mindenképpen elismerésre méltó. Respektálandó lenne ez még akkor is, ha csupán jóhiszemű vállalkozás eredményezte, középszerű alkotás született volna. De nem így van.
A Csengőfrász izgalmas, érdekesen fajsúlyos, számomra mégis kissé kettős arculatot produkáló regény lett. Ennek titkára a Köszönetnyilvánításban olvasottak világítottak rá. Akkor világosodtam meg, amikor a szerző a regény valós történelmi szereplőinek, valamint a fiktív karaktereknek a történetbe kerüléséről, ábrázolásmódjuk miértjéről ír. Így vált érthetővé, hogy a kezdeti nyers, szinte dokumentarista, néha szocreál híradós, vagy majdnem Szabad Népes megfogalmazások miként is ágyaznak meg egy – végső soron – rendkívül kreatív fantáziának, egy izgalmas, fordulatos történelmi fikciós kriminek.
Mindazonáltal engem nem a szórakoztató irodalmi vonulat fogott meg, hanem jóval inkább a vázlatos történelmi pillanatkép, a pesti utcák, bérházak, magánlakások és lebujok hangulata, ahogyan a regény lapjairól mindvégig rám köszönnek József Attila ezerszer citált, és millió helyen felhasznált, de erre a korra is tökéletesen illő szavai: „Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.” Ezért úgy vélem, hogy Zánkay, Szabados és a többiek (valós személyeket mintázó, vagy kitalált) karakterei kiválóan szerepelnek ugyan ebben a bábszínházban, de a valós főszereplő bizony az a kilátástalan, nyomasztó közhangulat, az a mélybe húzó lélekérzés, amely még a legintimebb kapcsolatokban sem ismeri a bizalmat, az odaadást, a hétköznapi emberség legapróbb szikráját sem. Ez az érzés egyszerűen kifullad a holnap reggel megélésének puszta, értelmetlen vágyában, és ugyanúgy retteg az éjszakák fekete autójától, mint az egyszerű, őszinte beszédtől a vasárnapi családi ebédnél.
Tanulságos, izgalmas, gondolatokat ébresztő (na és persze szórakoztató) olvasmány a Csengőfrász, mindenkinek ajánlom. És ajánlom hozzá a http://www.avhregenyek.hu weboldalt, amely sok érdekes adalékkal szolgál, nem csak a szerzőről és a könyv születésének körülményeiről, hanem, ami ennél jóval fontosabb, a korszakról, a rémálmok kis magyar világáról. Remélem, hogy az a bizonyos 503 már régen 1500, az írás megérdemelné a többszörösét is.

12 hozzászólás
>!
pepege P
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász

Van egyfajta vonzalmam a 20. századi magyar történelem, illetve pontosabban a II. világháború utáni időszak történelme iránt. Már nem tudom felidézni, honnan ered ez, de az már biztos, hogy több évtizede tart, és talán az is közrejátszik benne, hogy a középiskolában ezt az időszakot a mi időnkben nem taníthatták – ismert okok miatt. Igyekszem tehát figyelemmel kísérni a témabeli megjelenéseket, de mit mondjak, nem vagyok túlságosan elkényeztetve ezen a téren. Így aztán egyáltalán nem meglepő, hogy felfigyeltem Cserhalmi Dániel Csengőfrász című regényére. Micsoda könyvcím! – gondoltam. Beszédes. Még azok számára is érdeklődésre adhat okot, akik nem tudják, mi a szó jelentése, honnan ered, miféle hatással volt ez régen az emberekre. Az a generáció lassan már kihal, akik végigszenvedték és tűrték a „piszok ávós” korszakot, akik netán személyes élményeiket elmondhatják nekünk. Éppen ezért nagyon jó dolognak tartom, hogy időnként ilyen-olyan formában feldolgozásra kerül ilyen történet. Azt, hogy ezúttal egy fiatal, elsőkönyves szerző teszi ezt, külön dicséretesnek tartom.

Huszonéves koromban elég sok Berkesi könyvet olvastam, pontosan azért, mert ebben a korszakban játszódnak. Persze, ma már nem sikk Berkesit olvasni, sőt egyenesen ciki is talán, hiszen tudjuk jól, milyen (ávós) múlttal rendelkezik. Akkoriban ez nem zavart, bár tudni lehetett, hogy részrehajlóan ír, nem olyan hiteles, de nekem a cselekményvezetése akkor is nagyon szimpatikus volt.

A Csengőfrász olvasása közben természetesen nem kellett ilyenek miatt aggódnom. Világosan látszott, hogy a szerző rengeteg energiát fordított az írást megelőző kutatómunkára, mindennek aprólékosan utánajárt, hogy a helyszínt, a korszakot, az államvédelmi hatóság tevékenységét úgy tárhassa elénk, hogy egy szemernyi kétségünk ne lehessen annak hitelességében. Tagadhatatlanul ez a regény egyik legnagyobb erőssége. Remekül át tudta adni azt a bizonytalanságot, ami abban a korszakban jellemző volt az emberekre: senki sem bízhatott a másikban, bárki lehetett besúgó, bárkit elvihetett az ÁVH, egyáltalán nem volt szükség hozzá arra, hogy ténylegesen bűnt kövessen el.

A regény központi eleme az államvédelmi tiszt, Szabados Imre karaktere: szorgalmas, megbízható, felettesei elégedettségét élvezi. Munkája is az ÁVH tevékenységét tipizálja: koncepciókat gyárt, (ál)bűnösöket vallat, ha kell fizikai kényszert is alkalmaz. Itt ügyek igazából nincsenek, bűnösök se nagyon, két kézzel kapnak egy-egy gyanús elem vagy egyén után, hogy aztán ráhúzhassák a vizes lepedőt. A legborzasztóbb az egészben az, hogy maguk az ávósok is tudják, hogy vádjaik koholtak, mégis teszik a dolgukat. Olyan ügyeket kapcsolnak össze, amiknek semmi közük egymáshoz, nem létező összeesküvéseket gyártanak és „lepleznek" le, hogy aztán Rákosi elvtárs elégedetten dőlhessen hátra a székében.

Ám egy napon két régi barát, Zánkay és Dolnics elhatározta, hogy véget vetnek ennek a sötét korszaknak még az életük árán is. A lehetetlen vállalkozást alaposan megtervezték, kevés embert fogadtak bizalmukba, hogy minél kisebb legyen a lebukás veszélye. Mivel ez fikció, joggal reménykedhettem abban, hogy az akciójuk sikerül, még akkor is, ha igazából eleinte nem is derült ki számomra, pontosan mire készülnek. Körmömrágva faltam a sorokat, és ahogy az összeesküvők, úgy én is vártam, hogy végre túl legyenek rajta. És amikor ez megtörtént, azt hittem, viszonylag megnyugodva fejezhetem be a regény hátra levő részét. Nagyot tévedtem. A szerző az utolsó pillanatig nem hagyja nyugodni az olvasóját. Ekkora csavarra, csattanóra egyáltalán nem számítottam. A szálak összeérnek végül, az első fejezet (és sok minden egyéb) is más értelmet nyert.

Nem egyszerű a regény műfaját meghatározni. Cserhalmi Dániel a krimi és a szépirodalom mezsgyéjén lavíroz, és bár a vérprofi krimiolvasóknak és széppróza kedvelőknek egyaránt lehet némi hiányérzetük, mégis mindkét csoportnak bátran merem ajánlani, mert hiánypótló a magyar irodalom palettáján. Sötét korszak az 50-es évek Magyarországa, sosem fogjuk megérteni a miérteket, de legalább próbáljuk meg!

http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2018-07…

5 hozzászólás
>!
klara_matravolgyi
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász

Fizikailag rosszul voltam néhány jelenet olvasása közben.
A Csengőfrász hitelesen visszaadta azt a felfoghatatlan szorongást és rettegést, amit az ÁVH uralma szült. Bárkinek, de tényleg BÁRKINEK az ajtaján kopogtathattak az éjszaka közepén az Államvédelmi hatóság pribékjei, hiszen szó szerint kikínozták az ártatlan emberek neveit a sokszor ártatlan fogvatartottakból. SENKI nem volt biztonságban, egy egyszerű harag, féltékenység, irigység elég volt ahhoz, hogy valaki „lásson valamit”. Vagy egész egyszerűen eszébe jutottál egy távoli ismerősnek, akinek muszáj volt nevet mondania.
Mi, magyarok, rengeteget szenvedtünk a történelem során, de a második világháború és az azt követő évek borzalmaiból sosem tudunk igazán felépülni. Azt már elfogadtuk, hogy mióta világ a világ, ember embernek farkasa. Úgy szeretném tudni, magyar magyarnak mikor vált végleg farkasává?

1 hozzászólás
>!
robinson P
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász

Na, ez nagyon kellett…hónapok óta végre egy „letehetetlen” könyv, ami lassan 2 hónapja itt várakozott. Végig olvastam az éjszakát, és még hátborzongatóan hihető is. Lektűr ide vagy oda, azt is lehet jól csinálni: ez izgalmas és elég fajsúlyos.

>!
TiaRengia I
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász

Izgalmas történelmi lektűr 1950 Budapestjéről. Nagyon jó és érdekes témaválasztás, régóta kerestem ezzel az időszakkal foglalkozó irodalmat. Filmszerű, pergő cselekmény, többször is eszembe jutott a Mansfeld c. film, miközben olvastam.

Ígéretes kezdet egy elsőkönyves szerzőtől. Némely jelenet kifejezetten hangulatos lett, az autószerelős részek annyira hitelesek voltak, hogy egészen deja vu-m lett, mikor még kislányként a műhelyben hallgattam az autókat bütykölő bácsikat, éreztem az olajszagot, de a „rendelőben” játszódó beszélgetések is abszolút hihetően lettek elénk tárva. Ezek a remekül kidolgozott részek töltik ki a könyv tartócölöpeiül spoiler szolgáló összeesküvés, az ÁVH tevékénysége és Rákosi Mátyás mindennapjait bemutató cselekményt.

Nehéz nem meglátni a napjaink Magyarországára is jellemző kulturális mintázatokat, melyek minden bizonnyal nagyrészt az ’50-es évek örökségei: házmesterország, irigység, mindenki gyanús, dögöljön meg a szomszéd tehene is, alkohol (tényleg a sör-vodka-pálinka kombót nyomatta mindenki?), zsírban tocsogó, egészségtelen ételek. Utóbbi sajnos rám is hatással volt, egyértelműen a könyv számlájára írom ugyanis, hogy az elmúlt héten kétszer is ettem lacikonyhán. spoiler

Bár olvasáskor nem éreztem annyira csontig hatolóan félelmesnek a bemutatott korszakot, mégis egyik éjszaka arra ébredtem, hogy félálomban azt hittem, most is bármikor becsöngethet a politikai rendőrség és elvihetnek, kellett egy kis idő, amíg meggyőztem magamat, hogy ne legyek már ilyen hülye, csak épp egy erről szóló könyvet olvasok és az dolgozik bennem. Azt hiszem, ennél szebb bókot egy író nem kaphat :)

A történet csak a legvégén csattan igazán, ugyancsak tanulságos mementója a mindenkori rendszert át meg átszövő bizalmatlanság és félelem sajnálatos következményeinek.

Az emberek nem változnak… Ahogy a módszerek sem.

5 hozzászólás
>!
ziara
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász

Kicsit sokáig olvastam, de én nem izgultam annyira, hogy ne tudjam letenni. Érdekes volt, hátborzongatóan hitelesnek tűnt, ami az utószó szerint a cél is volt. Én beleőrültem volna, ha ebben a teljesen bizalmatlan, mindenki mindenkit figyel, bármikor elvihetnek bármiért világban kellett volna élnem.

>!
AeS P
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász

Nagyon sokat gondolkodtam olvasás közben azon, hogy pontosan hova is helyezzem el magamban ezt a könyvet, teljesen másra számítottam akkor, amikor belekezdtem. Aztán a szerző utószava elég sok mindent helyretett bennem is, így azt hiszem, most könnyen meg tudom fogalmazni: ez egy jól olvasható, gördülékeny stílusú, alapos kutatómunkával elkészített regény az 1950-es évek Magyarországáról, a csengőfrászról és a rettegésről, krimibe ágyazva. Nem a klasszikus, fajsúlyos szépirodalom, és nem is akar az lenni, ez szerintem külön nagyon jót tesz neki. Helyenként egészen naturalista részletei miatt én csak felnőtteknek, legfeljebb középiskolás éveik végén járóknak javaslom, a korszak és a szórakoztató irodalom iránt érdeklődőknek telitalálat.

>!
Vhrai P
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász

Egy kitűnő politikai krimit tarthattam a kezemben, ráadásul olyan korszakba ágyazva, amihez nem sokan nyúltak eddig. Nagyon érdekes szemszögből íródott, ugyanis nagyobb részt az ÁVH embereit és módszereit követhetjük, nem pedig a rendszer szenvedő alanyait. De emellett részesei lehetünk egy összeesküvésnek is. Szabados százados személye pedig rengeteg érdekességet és meglepetést tartogat a történet folyamán.

https://libellum.blog.hu/2018/09/23/cserhalmi_daniel_cs…

2 hozzászólás
>!
Ildó P
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász

Már a címével felkeltette a figyelmem ez a könyv, ugyanis azon kívül, hogy igen hangzatos, nagyon sokat mondó. Ezzel az egyetlen szóval egy egész korszakot lehet megjelölni.
Aztán a Merítés Kortárs magyar irodalom című rovatában (https://moly.hu/merites-rovatok/kortars-magyar-irodalom-79) a szerzővel készített interjú, a könyvbemutatójáról szóló beszámoló olvasása után döntöttem el, hogy nekem kell ez a könyv.
Én egy recski látogatás (https://moly.hu/karcok/867505) után olvastam kicsit utána a témának, mert én is szerettem volna többet tudni az akkor történtekről.
Kíváncsi voltam, mit lehet ebből a témából fikcióként kihozni, bár az kissé visszavette a lelkesedésem, hogy főként krimiként aposztrofálják a történetet.
De már az első fejezetben megvett magának a történet. Tökéletesen hozta az akkori miliőt, hangulatot, körülményeket, teljes mértékben az akkori valóságot jelenítette meg. Ahogy Szabadost jellemezte csupán a viselkedésével, tetteivel, bravúros. Remekül vegyíti a történelmi eseményeket a fikcióval, ezáltal válik abszolút hitelessé. A több szálon futó cselekmény végig izgalmas, és ahogy egyre több szereplő tűnik fel csak fokozódik ez az izgalom. A történetben megjelenő gyanú az olvasóra is átragad, és benne is mindenki egyből gyanút kelt. Sokszor én magam is éreztem a szereplőkre, főként Szabadosra nehezedő nyomást, félelmet.
Nem véletlen vártam ennyire, hogy végre olvashassam ezt a regényt, maximálisan hozta is azt a hatást, amit én vártam tőle. A téma mellett mind a stílus, mind a felépítés, mind a végkifejlet nagyon tetszett.
Türelmesen várok az író következő könyvére is.

2 hozzászólás
>!
KleineKatze
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász

A regény tragikumának ellenére, ez egy nagyon szórakoztató történet volt. Az ÁVH-ról úgy olvasni, mint egy átlagos túlbürokratizált irodáról, ahol fárasztóan sok a munka, és amit mindannyian utálunk, hát még az ott dolgozók. Csak ne lenne annyi papírmunka mindig… Tragikomédia. A lázadni kívánók, akikben mindig nagyobb a félelem, mint az elhatározottság a tervük véghezviteléhez. De ami nekem a legjobban tetszett, ami a legellentmondásosabb volt, az Szabados karaktere. Az ő története, ami a végére megoldást nyer, és minden kocka a helyére kerül, s mivel már az első percben teljesen abszurd helyzetben találja magát az olvasó vele kapcsolatban, szinte végig rákoncentrál.
Pont olyan borongós, szürke és tragikus a hangulata, mint ahogyan az iskolákban lefestik történelem órán – lehetőleg jó röviden, mert majd a forradalom lesz a lényeg – a Rákosi-korszakot. Kicsit hasonlít az 1984 című műre; nagy kár, hogy míg utóbbi egy utópia, a Csengőfrász pedig… sajnos, ez nem. Emellett – ahogy halad előre a cselekmény – nemcsak a karakterek, de az olvasó is minden új belépő szereplővel szemben rettegő és gyanakvó lesz. Ez egy regénynél – főképp mert krimi – nagyon élvezetes és igazi élmény. Más kérdés azonban, hogy ezek az érzések jellemezték akkor a mindennapi ember lelkivilágát.

Egy kiváló krimi ez. Élvezetes volt olvasni. Kevésbé lett volna az, ha abban a korban születtem volna.


Népszerű idézetek

>!
robinson P

– És olvasni szokott? Tud ajánlani valami jó könyvet? Hátha kedvet kapok hozzá.

233. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv · olvasás
>!
fióka P

– Azonban lenne még egy feladat, melynek előkészítéséhez hozzá kell kezdeni.
– Hallgatom, Rákosi elvtárs.
– Szeretnék egy nagyobb pert őszre.

39. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Péter Gábor · Rákosi Mátyás
>!
gesztenye63 MP

Péter Gábor az évek során hozzászokott Rákosi reggeli dühkitöréseihez, melyek egyre inkább leperegtek róla. Tudta, csak végig kell hallgatnia a szóáradatot, utána pedig végrehajtani a kiadott parancsot. Péter soha egyetlen döntést sem kérdôjelezett meg, mert tudta, saját túlélésének biztosítéka a feltétlen hûség. Noha nem minden tekintetben értett egyet a fôtitkár döntéseivel, a parancsokat lelkiismeretesen végrehajtotta. Az évek során felismerte, hogy mindenki lecserélhetô és pótolható. Annak ellenére, hogy élvezte Rákosi bizalmát, tudta, ennek fenntartása érdekében az utasításokat betû szerint kell követnie.

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ÁVH · Péter Gábor · Rákosi Mátyás
>!
robinson P

Rákosi Mátyás felült az ágyban és nagyot ásított. A héten már másodjára ébredt fel a szokott időnél korábban, holott eddig sosem volt gondja az alvással. Ez nyugtalanította. Talán a túl sok munka miatt van.

253. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rákosi Mátyás
>!
robinson P

– Na, most már érted, miért utálom ezeket! Még hogy az apám kém volt! Tiszta hülyeség.

239. oldal

>!
robinson P

Aztán eszébe jutott az apja, aki kiugrott a harmadik emeleti ablakból, az anyja, aki majdnem beleőrült ebbe, a kilakoltatásuk, s végül mindaz, ami az országban folyik.

237. oldal

>!
KleineKatze

– Értettem. Reggel folytatjuk a kihallgatást, és estére a kezünkben lesz a vallomás. Mi legyen az ügyben érintett további személyekkel? Seres ismeretségi köréből van néhány ember, akik nem köthetők az ügyhöz, de a vallomások alapján elítélhetők.
– Természetesen őket is vonják be a perbe. Gaált felakasztjuk, ez nem is kérdéses, esetleg Serest is. Vagy őt inkább internálják. A többiek kapjanak tíz évet, aztán majd meghosszabbítjuk.

38. oldal

>!
gizad

Úgy látszik, három fajta ember van, gondolta magában. Aki kiszolgálja a rendszert, aki megpróbál elmenekülni, és aki némán tűri a rá rótt sorsot.

204. oldal

>!
Galagonya1972

A ZISZ áthaladt a Lánchídon, s Rákosi még mindig a másnapi beszéd jegyzeteit rendezgette. Néha kipillantott az ablakból, mert bár napjában kétszer is megtette ezt az utat, a Budai Vár és a Parlament látképe újra meg újra elbűvölte.

34. oldal, 02. fejezet (Atlantic Press Kiadó, 2018)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kondor Vilmos: A bűntől keletre
Gaál Viktor: TestVérek
Eörsi László: „Rendkívüli idők, rendkívüli cselekmények”
Vavyan Fable: Galandregény
Csabai László: Szindbád, a forradalmár
Meiszner Krisztina: MásValaki problémája
Szabó Tünde: Rácsok
Szántó Dániel: Revans
Benedek Szabolcs: A vérgróf
Horváth László Imre: A Kicsi embere