Armasesti, Havasalföld, 1940:
"Sándor bácsi hozta azt a hírt, hogy Magyarország és Románia között tárgyalások folynak a trianoni hibák, bűnök kijavítására, és a két nép kéznyújtásra készül. Apám nem volt olyan derűlátó, különösen a kéznyújtást illetően, mint Sándor bácsi. Csüggedten legyintett: – Sohasem fognak megegyezni! Mi a történelmi Magyarországot akarjuk, és a románok jelszava »nici o brazda«, vagyis egy barázdát sem. Van egy másik jelszó is, amit a román politikusok nem hagynak elévülni: »Előre a Tiszáig!« – Apám szerint a románok történelmi célja Bécs, majd tovább. Bíznak erős szaporodási hajlamukban, amely mindig is segítette őket történelmük folyamán, és Erdélyt is jórészt ezáltal kaparintották meg. Ők támadók, mi védekezünk…
Őseink kertje, Erdély 5 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1990
Enciklopédia 2
Kedvencelte 1
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Bla ♥IP>!
Cseres Tibor műve élére mítoszi jelképeket emelt, s egyszerre kettőt is. A kert az egyik és Erdély a másik. A kert mint egyetemes szimbólum, a legkülönfélébb kultúrák többségében az eszményi létezés, az egyéni lét kiteljesítésének helyszíne, a megmentett s így művelésre, munkára szánt természeté, a boldogságé, a szellemi és testi élvezeteké, gyönyöröké, de a lelki tökéletesedésé, a magányé, a visszahúzódásé is. És Erdély mint nemzeti szimbólum, a mohácsi vész után három részre szakadt Magyarország egyetlen „művelt”, a magyarság megmaradásának reményét és hitét tápláló része, amelyet az Ipolyi Arnold feljegyezte régi néphit „kitűnőleg” a „tündérek lakának” tartott.
A kert szavunk egyébként kultúrtörténetileg a kerített területből ered, amelyet a lakóhelyek környékén egykor termelésre szántak.
Cseres történetmondóként mesél a múltról, ellentétekről, érdekes eseményekre, részletekre, családtörténetre fényt derítve, de számomra nem volt igazi átütő ereje ennek a könyvnek. Olvastam jobbat már Cserestől.
dmmddm>!
Érdekes betekintés volt Erdély történelmébe a XX. század első felében kb. az I. világháború végétől a 30-40-es évekig egy német nevű (Stürmer), de magukat magyarnak érző és valló család történetén keresztül. Ugyan az író bemutatta elég részletesen a család apai és anyai ágát is, nekem ez kicsit kusza volt (jól jött volna egy rajzos családfa segítségül), de ez csak talán az én hibám. Mindenesetre élvezettel és érdeklődéssel olvastam erről a számomra ismeretlen világról, ahogyan megpróbálnak túlélni a nehéz viszonyok közepette. A vasutas apát egyre rosszabb és rosszabb helyekre és beosztásokba teszik, a család sokat költözködik, az elbeszélő fiatal lány Nóra útját is követhetjük a különböző iskolákba,néhol könnyebben, néhol nehezebben boldogul. Végül az első bécsi döntéssel visszakerülő Észak-Erdélybe való távozással hagyjuk magukra hőseinket; ez sem kifejezett boldog vég, kesernyésen alakul.
Népszerű idézetek
dokijano>!
A világpolitika nagyon zavaros és szövevényes volt számomra, amikor apám magyarázni próbálta. Tudtam, az, hogy magyar vagyok, nem valami jó. De emiatt személyes sérelem – legalábbis eleinte – nem ért. A történelemben azonban tanultunk a magyarokról, akik Ázsiából jöttek és leigázták a szelíd dák-római és szláv őslakosságot s az évezredek óta Erdélyben élő vlahokat, és évszázadokon át kizsákmányolták, elnyomták és gyötörték őket. A honfoglaló, területrabló magyarság vad és gyilkos nép volt, a mai napig ellensége a románnak. A magyarság nagyon kevert nép, mindenféle fajta van benne. Jóformán nincs is. Nem rokonszenves, rosszindulatú, alacsonyrendű, s ma is ázsiai körülmények között kóborolva él. Az alföldön sátrakban, úgynevezett jurtákban lakik a nép. Maga a fővárosuk, Budapest is nagyrészt primitív sátrakból áll, s a nyomorult lakosság nyereg alatt puhított nyers húst eszik.
Állandó szorongásban éltem, féltem, magyarként nem felelek meg az iskola követelményeinek. Akinek néptársai országukban olyan ázsiai viszonyok között élnek, cigány módra kóborolva.
A magyarok, a magyar nép ócsárlásában a jogot tanító Cornelia Jipa (Zsipa) kisasszony volt a legádázabb. Valahányszor felelésre szólított, s ez minden órán megtörtént, eszembe juttatta népem alacsonyrendűségét s az én ebből fakadó alantas származásomat. Mindenkor maróan gúnyosan leckéztetett, erdélyies román mondataimban örökké hibát talált, ha jogi tudásomban hiába keresett botlást.
Az utolsó tanévünk kezdetén Jipa Cornelia az osztály színe előtt, felém fordulva közölte, hogy átutazóban Budapesten járt, ott töltött néhány napot. Kellemesen csalódott eddigi hiedelmével szemben. A magyar fővárosban nyomát sem találta holmi jurtaszerű sátortábornak, Budapest a Duna két partján épült igazi európai nagyváros, nem röstelli kimondani, talán még Bukarestnél is szebb. És őt, noha román voltát nem tagadta, mindenütt barátságosan fogadták.
213. oldal, Sziget a mocsárban (Magvető, 1990)
dokijano>!
Prammer néni izzó szívű magyar tanítónő volt, és a gyerekek, tanítványai egyszer arra kérték könyörögve, énekelje el nekik a magyar Himnuszt. Ő engedett a kedves unszolásnak, s néhány hét múlva Aradról Medzsidián találták magukat.
[…]
Három Prammer gyerek maradt anyjuk után: a legnagyobb egyetemi hallgató Bukarestben (Attila, de Octavianra románosította magát az egyetemen), ő eltartotta magát, és nagyon megfontoltan csak románul volt hajlandó beszélni. Serdülőként levonta a tanulságot anyja „ballépése” után. A következő gyermek is fiú volt: Petrișor. Ezt a nevet a bátyja adta neki, mert eredetileg Gézának hívták. A harmadik gyerek Izabella, keresztneve Octavian parancsára Marioara lett.
211. oldal, Sziget a mocsárban (Magvető, 1990)
dokijano>!
Senki sem gondolt rá, hogy a két menet, a lakodalmas és a halottas találkozhatik. Pedig a keresztutcában, amikor az ifjú pár odaért, éppen akkor bukkant fel másik felől a koporsóvivők káplán vezette kis csapata.
Szerencsére akadtak, akik abban a pillanatban észrevették az életveszélyt: kabátok és kendők tucatja hullt az újasszonyra és újemberre. Hiába kárpálódtak, hiába szabadkoztak, hiába próbálták elhárítani a takaró-ruha özön szelíd erőszakát: ne mozduljatok, Gizuska, amíg el nem takarodik a gyászkocsi, néktök takarva köll lönnötök, mer ha a halál möglát bennőtöket, vagy te, vagy az urad möghalmég az idén.
12. oldal, Bánáti nagy per (Magvető, 1990)
dokijano>!
2 hozzászólás
– Gizuskám, a román államban élünk, és itt nemkívánatos és tilos a magyar nemzeti érdek érvényesítése.
Anyám képes lett volna a végtelenségig elvitatkozni apámmal azon, hogy azok az angolok, franciák, amerikaiak, japánok, olaszok, akik összeeszkábálták a trianoni békét, csak egyes nemzetek érdekeit ismerik el? Hol itt az igazság? A magyart csak rugdosni lehet?
266. oldal, Vonzalmak és riadalmak (Magvető, 1990)
dokijano>!
Rabinovicsné biztos szimattal leplezte le a tiltott étek háromféle összetevőit. A galuskás meg az uborkasalátás edénnyel nem is lett volna semmi baj, ha egymagukban találtatnak, a sertéspörkölt szomszédságában azonban ők is gyanúba keveredtek mint tréfli étel tréfli edényben. S ez a két ártatlan lábas is – für alle Fälle – a bűnös harmadikkal a kert földjébe ásattak el kaserolás végett, legalább hat hétig.
188. oldal, Apám a román nagypolitika peremén (Magvető, 1990)
dokijano>!
Természetesen kölcsönzési díjjal kellett működnie az olvasmányszolgáltatásnak, de az összeg, a könyvenkénti s napjára szóló ár még nem volt egészen megfontolva. Gyermekek magától értődően jóval kevesebbre taksálódtak. S a díjszabás szándéka szerint a felnőtt olvasójelölteket is különböző díjosztályokba tervezte sorozni – ruházat és viselkedés alapján – a vizsgálódó szem.
25. oldal, Bánáti nagy per (Magvető, 1990)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Tapodi Brigitta: Amit örökül kapsz 98% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A szelistyei asszonyok 94% ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla 92% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: Kard és kasza 92% ·
Összehasonlítás - Jókai Mór: A Damokosok 92% ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: A messziről jött fiú 90% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Aranysárkány 90% ·
Összehasonlítás - Makkai Sándor: Táltoskirály 89% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: Mire a fák megnőnek / A kastély árnyékában ·
Összehasonlítás - Gulácsy Irén: Fekete vőlegények 89% ·
Összehasonlítás