Hideg ​napok 60 csillagozás

Cseres Tibor: Hideg napok Cseres Tibor: Hideg napok Cseres Tibor: Hideg napok Cseres Tibor: Hideg napok Cseres Tibor: Hideg napok Cseres Tibor: Hideg napok

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1964-ben jelent meg először Cseres Tibor Hideg napok című regénye, amelyből nagy sikerű film és dráma is készült. A több kiadást is megért könyv harminc évvel ezelőtti utolsó megjelenése óta a beszerezhetetlen regények közé tartozik. A regény két időben, két színtéren játszódó, keretes cselekménye az 1942-es újvidéki vérengzés hátborzongató napjait idézi. Cseres Tibor a legnehezebb írói megoldást választva, negatív hőseinek belső monológjaiban, párbeszédeiben az önleleplezés akaratlan, de kegyetlen következetességű módszerével eleveníti fel a hírhedt megtorlás történetét. Az országos méretűvé táguló, megrázó dráma hátterében a legmagasabb rangú szereplő – Büky őrnagy – személyes jellegű tragédiája bontakozik ki: egy véletlen következtében felesége, aki titokban látogat Újvidékre, szintén a megtorlás áldozata lesz. A József Attila-díjas szerző műve a közelmúlt irodalmának egyik kiemelkedő, jeles alkotása, mely a mai napig nem veszített értékeiből.

Eredeti megjelenés éve: 1964

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magvető Zsebkönyvtár Magvető

>!
Magvető, Budapest, 2005
196 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631424553
>!
Magvető, Budapest, 1973
192 oldal · puhatáblás
>!
Albatros, Bukarest, 1970
196 oldal

4 további kiadás


Kedvencelte 3

Várólistára tette 68

Kívánságlistára tette 44

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Szürke_Medve >!
Cseres Tibor: Hideg napok

A 2. világháború alatt a magyar csapatok a Délvidék megszállásakor háborús bűnöket követtek el.
A vérengzést a Horthy kormányzat (egyedüli esetként a 2. világháború hadviselő feleli közül) kivizsgálta, a felelősöket bíróság elé állította, ahol a magas rangú felelősöket halálbüntetéssel, és súlyos börtönbüntetésekkel sújtották.
A regény cselekménye az atrocitásokban részt vett és most a vizsgálati fogságban ülő alacsonyabb rangú magyar katonák egymás közötti beszélgetéséből bomlik ki. Különböző jellemek ütköznek össze, különböző narratívák feszülnek egymásnak, és közben egy közös önigazolási kényszer dolgozik a vádlottakban. A „Nekem semmi közöm az egészhez”-től a „parancsa tettem”-n át egészen az ideológiát elvakultan elfogadó naivitásig, és a tompa tudatlan, csak cselekvő, de a tettek súlyát fel sem fogó barbarizmusig sokféle cselekvési modell mutatkozik be, miközben az általános borzalom mellett a személyes tragédia is lassan felsejlik, bemutatva az események szörnyű esetlegességet is.

A szerző a regényt, és a belőle irt színdarabot egy két műből álló sorozat első részeként írta meg, abban a reményben hogy a magyar atrocitásokra válaszként magyarok tízezreit legyilkoló Titó féle jugoszláv hadsereg háborús bűnei is, amelyek megroppantották a délvidéki magyarságot, feldolgozásra kerülnek majd a következő kötetben. Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában című regényének kiadását viszont a baloldali diktatúra – önfeladó nemzetiségi politikájának keretén belül – megakadályozta. A kötet végül a rendszerváltás után készülhetett el.

Nyájas_Olvasó P>!
Cseres Tibor: Hideg napok

Mindent ismertem már: az eseménytörténetet, a témát, a narratívát, a tragikus magánsztorit, mindent. Mégis nyakon vágott, az utolsó 30 oldal pláne.

gb_ >!
Cseres Tibor: Hideg napok

„Urak! Erről aztán egy szót se!”

Megdöbbentő. Kötelezővé tenném, független attól, hogy kik tették, miért tették, kikkel tették azt, amit tettek. Megtették.

Hopelight>!
Cseres Tibor: Hideg napok

Csak egy szó kavarog a fejemben: Kegyetlenség.
Mikor történelem órákon a 2.világháborút tanultuk, akkor csak felszínesen ismertük meg a valóságot. Persze tisztában voltunk mindazzal, hogy kíméletlenül megöltek bárkit, bármikor. Ráadásul szemrebbenés nélkül.
Ez a mű is kell, hogy kicsit részletesen megértsük az akkori világot.

_Andrea_>!
Cseres Tibor: Hideg napok

Nem éreztem jól magam a könyv világképétől. Gondolom ez is lett volna a cél, – embergyilkolás, júj, deperszonalizáció, júj, antiszemitizmus, rasszizmus, – jaj.
A katonavilág megjelenítését is eltúlzottnak és rettenetesnek éreztem. Ez a világ rideg, kegyetlen, régi sérelmek kompenzálásán alapszik, és idegenek benne a nők. Gyakorlatilag egy stand-up-os obszcén viccével tudnám jellemezni: „a lányokkal jóban kell lenni, mert náluk van az összes *nőinemiszerv*" Ja, a nők itt csak a vágyak kielégítésére kellenek, és tökéletesen idegen világot képeznek, távol a bajtársiasságtól, és komoly katonadolgoktól, a kőkemény realitástól. Ezen kívül inkább kiszolgáltatottak, de ezzel együtt is rémesen távoliak, olyasféleképp jelennek meg, mint a kis riadt állatok, puha madarak. Abszurd.
Ez a realitás álságos és kreált, és minden, de minden idegen tőle. Az ellenek világa, mely olyannyira mű, hogy felsőbb utasítás szerint aki az egyik nap ellenfél, a másik nap már szövetséges lehet, – és ez igaz fordítva is. Idegen és értelmetlen a civilek világa, az elpuhult és gyenge embereké.
Világba vetett idegenség, állandó kiszámíthatatlanság, – csak a szabályzat számít és a parancsok, – melyek olykor irracionalitásba csapnak át. Örökös torzsalkodás és belső hierarchiaharcok, – s az ebből fakadó belső feszültség. Nem szeretem látni ezt a katonaéletet. Bár lehet, hogy minden szervezet valahogy hasonlóképpen működik, de korántsem ennyi agresszióval és ridegséggel.

nyolcadikutas>!
Cseres Tibor: Hideg napok

Míg ember az ember, mindig lesz gerinces és satnya teremtménye a világnak. A háborúban sincs ez másként. Ráadásul, ha ott a hulladék (kar)hatalommal párosul, az maga lehet a borzalom.
Egy biztos: Soha többé háborút!

Gabriella_Balkó>!
Cseres Tibor: Hideg napok

Borzalom. Mármint a könyv témája… Hogy képesek egyes emberek (?) ilyen mélyre süllyedni. Minden ok nélkül ítélkezni, csak mert más a vallás vagy az anyanyelv. Igaz, az egész 2. világháború erről szól.
Egy ideig most biztos csak fikciós témájú könyveket fogok olvasni.

>!
Magvető, Budapest, 1973
192 oldal · puhatáblás
morin5>!
Cseres Tibor: Hideg napok

Jó a regény, de a film még nagyobb hatású.


Népszerű idézetek

Csilla5555>!

Bizonyisten, a következő percben borostás pofánkra fagyott a verejték. Az anyja jó istenit. Sírni tudtunk volna a fájdalomtól. Annyira fáztunk.

87. oldal

Ninácska P>!

Hibás rendszerek mindig voltak és mindig lesznek.

15. oldal

Ninácska P>!

Hogy hol lakjál! Ha győzöd pénzzel – szállodában.

15. oldal

Csilla5555>!

Egy kondér fenekén maradékot még találtunk. Fagyos volt már. Azt megmertük. Undorító, csupa zsír vakarék. Amint befaltunk, köptük volna ki, ha rá nem fagy nyelvünkre, szájunkra a zsiradék.

67. oldal

>!

Mind csak álltunk ott középen, mint fagyott lófing a pohárban, amíg Dorner kereste Bözsikéjét.

43. oldal (Magvető, 1973)

Ninácska P>!

Ami természetellenes, az nem maradhat az utasításokban.

15. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Örkény István: Tóték
Bálint Tibor: Zokogó majom
Závada Pál: Jadviga párnája
Szabó Magda: Abigél
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről
Hamvas Béla: Karnevál
Závada Pál: Természetes fény