Én, ​Kossuth Lajos 3 csillagozás

Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos

Az ​utókor szereti elszámoltatni a történelmi nagyjait, szereti képzeletben számon kérni tőlük azokat a hibákat, tévedéseket, amelyeket elkövettek, s amelyeknek esetleg mindmáig viseljük következményeit. Rendhagyó eljárás tehát, ha az utód arra vállalkozik, hogy beleélve magát a történelmi hős gondolkodásmódjába, lelkivilágába, a hajdanvolt eseményeknek és tetteknek ne az elítélésére, hanem azok okainak, indítékainak megértésére törekedjék. A nagy kérdések özöne foglalkoztatja a mai embert a reform-kor, a forradalom és a szabadságharc eseményeit illetően. Mi lett volna, ha a magyar haderő Bécs ellen fordul, ha nem kiáltják ki a Habsburgok trónfosztását, vagy ha a nemzetiségi kérdés másféle megoldására törekszenek? Ugyanakkor hajlunk arra is, hogy elhallgassunk történelmi tényeket, lebecsüljük bizonyos események jelentőségét, amelyeknek ismerete nélkül pedig aligha érthető meg Kossuth, Görgey, vagy mások utólag vitatott lépése.
Cseres Tibor nem Kossuth cselekedeteire keres… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny

>!
Magyar Közlöny, Budapest, 2017
500 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155710063
>!
Magvető, Budapest, 1981
576 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632715225

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Pergamon>!
Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos

Gondolom Kossuth terjedekmes levelezéséből, emlékirataiból lett összeollózva, ezeket nem ismerem, mindenesetre elég autentikusnak tűnik. Végigvezet Kossuth életének minden szakaszán, nyilván külön részletességgel tárgyalva a szabadságharc történéseit. Nyelvezete eléggé archaikus, néha többször is neki kell futni egy-egy mondatnak, emiatt nem könnyű olvasni.
Én részleteiben nem ismertem az időszakot, és a könyvnek köszönhetően sokkal jobban el tudom képzelni a kor hangulatát. Pl. azt hihetnénk, hogy ha valamikor, akkor a szabadságharc idején megvolt az az összefogás magyar és magyar között, amit azóta is hiábányolunk a nagy történelmi események idején. Hát korántsem! Hogy ezek a magyar hadvezérek mennyire rivalizáltak, mennyit ágáltak egymás ellen, ellenségre szinte szükség se volt. Görgey ha épp úgy látta jónak, Kossuth közleményeivel ellentétes proklamációt adott ki. De az államférfiak se voltak jobbak, aki egyik nap támogatta, másnap már ellene volt. Kossuth végig egy állandóan változó felállású, széthúzó társaság központi alakja volt, és mindig ott történtek a fontos dolgok, ahol ő volt. Egészen a kiegyezésig, azt nem is viselte jól :)

1 hozzászólás
dmmddm>!
Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos

Az író számomra teljes illúziót tudott teremteni a tekintetben, hogy tényleg Kossuth Lajos önéletírását olvasom. A teljes illúzióhoz hozzájárult a régies nyelvezet, ami miatt nehéz volt egy kissé olvasni, de nem lehetetlen. Nem tudom,hogy a nagy történelmi perben hol az igazság pl. Görgey és Kossuth között, ez a regény természetesen Kossuth álláspontjából íródott, s így olvasva arra hajlok, talán neki lehetett igazsága…. Mindenesetre érdekes olvasmány volt és mindent egybevetve keserű sors jutott Kossuthnak….


Népszerű idézetek

Pergamon>!

Ezzel egyidőben Dembinszky és Damjanich, kik a titkos tanácsban nem vettek részt, azt üzenték, legyek én a fővezér. Erre én már kapható gondolatban sem voltam. Alig érkezeztem vissza Szegedre, Perczel bejelentette, ő senkinek fővezérségét nem ismeri el, s parancsot sem fővezértől, sem hadügyminisztertől nem fogad el. Mi volt ez, ha nem saját fővezérségének kikiáltása? Le kellett mondatni. Ugyanakkor lemondott Mészáros is, tényleges fővezérünk.

1 hozzászólás
Pergamon>!

Második bugyra a szép terebesi infernómnak: lelki és testi kapcsolatom Etelkával, Andrássy Károlynéval. Mi volt ebben igaz, s mi nem, én arra felelni ma már nem akarok. Férfi és nő közötti vonzalom gyakran a körülmények áldozata.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kapa Mátyás: Izzik a parázs
Jókai Mór: Politikai divatok
Fábián Janka: A szabadság szerelmesei
Balassa Imre: Nagy idők
Gál Vilmos: Latrok ideje
Cselenyák Imre: Ágoston úrfi
Bakóczy Sára: Crescence
Kertész Erzsébet: Szeretném Blankát boldognak látni
Dobai Péter: Vadon
Fedina Lídia: Tőről vágott magyar ember