41. legjobb képregény könyv a molyok értékelése alapján

Nyugat ​+ zombik 226 csillagozás

Csepella Olivér: Nyugat + zombik

Egy ​őszi estén a New York Kávéház összes ajtaja bezárul, s a bentlévők vérszomjas élőholttá válnak. Kivéve egy maroknyi túlélőt, az igazgató titkárát, a ház első pincérnőjét és egy modernista folyóirat néhány munkatársát. Róluk talán már hallott.

Csepella Olivér tervezőgrafikus, a Halisten Stúdió tagja, a Csaknekedkislány tánczenekar szövegíró énekese. Tizenhét évesen jutott eszébe ez a dolog a Nyugattal, és mostanáig nem hagyta nyugodni.
A könyv létrejöttét 2014-ben sikeres közösségi finanszírozás tette lehetővé: több mint ezer nagylelkű ember támogatása fedezte a képregényrajzolás éveit. Nélkülük a NYUGAT+ZOMBIK megmaradt volna annak az idétlen ötletnek, amit jó lett volna megcsinálni egyszer.

Az agyatlan élőhalottak és a reménytelenül széplelkűek harcában sosem volt irgalom, de most patakokban folyik a vér és a tinta, reped a csont, szakad a merített papír. Íme Babits Mihály és Quentin Tarantino találkozása a boncasztalon: három év feszült várakozás után… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
Corvina, Budapest, 2017
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631364743 · Illusztrálta: Csepella Olivér

Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

Esti Kornél · Kosztolányi Dezső · Krúdy Gyula · Ady Endre · Csáth Géza · Csinszka · Móricz Zsigmond · Tóth Árpád


Kedvencelte 9

Most olvassa 19

Várólistára tette 76

Kívánságlistára tette 111

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
balagesh IP
Csepella Olivér: Nyugat + zombik

A nyugatosokat az irodalomtörténet olyan karakterisztikus figurákká érlelte ki, akárcsak a Marvel-hősöket. Hogy ez az univerzum miért csak most terjedt a magaskultúra határain túlra, így utólag már teljesen érthetetlen. Tényleg akkora arcokról, jól felismerhető és azonosítható szuperirodalmárokról van szó, akik még ma is odacsapnak minden, a kánonban elfoglalt helyüket kisebbíteni kívánó mitugrásznak. Hogy onnan kitúrják őket, az fel sem merülhet.
Csepella kinyitott egy ajtót, és a végtelenséget sejtettük meg mögötte. Ehhez a végtelenhez mérten kevés ez a könyv – aki szemére veti, elfelejtkezik a kapudöngetés jelentőségéről. Én azt kívánom, ne lett légyen hiába. Az új élet költözzön ezekbe az alakokba. Legyenek mindannyian új mítoszok új hősei. Ők is, meg a panteon többi tagja is.
Nem véletlen, hogy a szöveg is hivatkozik az Alkonyattól pirkatadigra. Az ilyes, némiképpen ön- és műfajironikus anyagok lényege nem a történet töménysége, hanem éppenhogy az irónia. A megtisztelő tiszteletlenség. A soha meg nem elégedés is abból fakad, hogy mennyire jól esett az, amit kaptunk.
A nagy királyság tehát nagy királyság.
De micsoda végtelen birodalmak lehetnek errefelé még!

7 hozzászólás
>!
janetonic
Csepella Olivér: Nyugat + zombik

Nem könnyű erről a könyvről értékelést írni, annyi hír spoiler volt róla, hogy már szinte mindegy is, hogy milyen lett, a lényeg, hogy megvan.

Képregény + zombik + Nyugat, hát ez olyan szép keresztmetszet, hogy nagyon kíváncsi lennék, hány ember van, aki mindhárom témához konyít. :) A magam részéről a Nyugat iránti rajongásból kaptam rá, mert ennyi év után is tényleg annyira menő, hogy volt egy ilyen korszak az irodalmunkban! Nem tudom, milyen lehetett a jelenében lenni, de lenyűgöz az az energia, ami még most is árad belőle.

Úgy kell lennie, hogy Csepella Olivér is valami ilyesmit gondol a nyugatosokról, különben nem találta volna ki az egészet. És ez már önmagában véve tök jó. A zombi-apokalipszis a New York kávéházban teljes agymenés, de nem is ez a lényeg, hanem hogy eközben Babits, Karinthy, Kosztolányi, Ady, Móricz hogyan (vagy hogyan nem) lesz hős. Hogy hogyan húzzák egymást közben, hogyan poénkodnak, kinek milyen jellemvonása kerül elő. És ez szerintem remekül benne van az egészben.

A történet első fele erősebb, a közepétől egyre nehezebb követni a csatajeleneteket (és egyfolytában csata van), úgy sejtem, az elejének megalkotására több energia juthatott, de ettől függetlenül kerek az egész. Abban is biztos vagyok, hogy második, harmadik olvasást is megér majd, amikor újabb poénokat, vagy apró részleteket fedezek fel benne. Szuperek a fejezetek végén a szerző kommentárjai, zeneajánlásokkal, kiszólásokkal, néha irreleváns de vicces megjegyzésekkel az olvasónak. Nyugat-rajongóknak kötelező, az irodalmat magasztos és érinthetetlen, szoborszerű művészetnek tekintő egyéneknek nem, de ez a kettő azt hiszem nem is metszi egymást. A magam részéről nem bánom, hogy támogattam. :)

(És még egy furcsaság, nem biztos, hogy mindenki így lesz vele, de én elcsodálkoztam magamon: gyerekkorom óta alig-alig olvastam képregényt, meglepett, hogy mennyire máshogy kell figyelni rá. Az is lehet, hogy nem mindegyiknél van így, de éreztem, mennyire szokatlan a szememnek, hogy nem csak szövegből, hanem szöveg és kép kombójából kell felépíteni a történetet.)

>!
Nita_Könyvgalaxis
Csepella Olivér: Nyugat + zombik

A zombikat lelövik, ugye?

Csepella Olivér híres-hírhedt közösségi finanszírozású projektjének művét végül 3 év után vehette kezébe a nagyérdemű. Természetesen kíváncsi voltam már én is, hogy mit is alkotott, főleg, hogy egyre inkább érdekel a képregények világa.

Szerintem az első 2 fejezete a legjobb a képregénynek, többször is hangosan felnevettem, és itt még egészen követhető a cselekmény is. Zseniálisan használta ki a mindenki által ismert írók karakterét, ütöttek a poénok. Utána viszont amint beindul a tényleges cselekmény, én úgy éreztem, mintha egy igazi káoszba kerültem volna.

Főleg amikor tömegjelenetek voltak, a végén már nehéz volt követni, hogy most ki kivel van, mit csinál, mi történik éppen? Valahogy azt érzem, Csepella Olivér a hosszas várakozás miatt egy nagyon hosszú művet akart letenni az asztalra. Szerintem jót tett volna ennek a képregénynek, ha inkább csak a fele-háromnegyede maradt volna meg.

Ennek ellenére is szerettem a Nyugat+zombikat, jó az alapötlet is, csak lehetett volna egy kicsit még csiszolni rajta. De én reménykedem benne, hogy olvashatunk még hasonló magyar képregényeket. Magyar mutánsok vagy szuperhősök talán?

3 hozzászólás
>!
dacecc P
Csepella Olivér: Nyugat + zombik

Nekem ez most nem annyira jött be. Nagyon fun az egész, de csak a magyar piacon újszerű szerintem, például a Jane Austen és a zombik is hasonló elven jött létre. Az nagyon jó, hogy hozzányúlt Csepella a Nyugatosokhoz, nem szeretem, ha túlságosan érinthetetlenek bizonyos figurák, ráfér a magaskultúrára is a bolondozás.
A sztori szerintem tök jól indul, de aztán csakúgy, mint a rajzolás, valahol félremegy, és kevéssé lesz élvezhető. A rajzoknál főleg a tömegjeleneteket nem szerettem, pedig jól érzékeltette a fejetlenséget, amit a rengeteg zombi okozott, de el is vett a követhetőségből, nem bántam volna, ha jobban megkülönböztethetőek a főhősök.
Azért jöjjön még sok ilyen.

>!
meseanyu MP
Csepella Olivér: Nyugat + zombik

Habár néha elvesztettem a fonalat, azért nagyon szórakoztató volt. Fordulatos történet, sziporkázó párbeszédek, érdekes képi világ.

>!
Mesemondó IP
Csepella Olivér: Nyugat + zombik

Ebből annyira, de annyira jó filmet lehetne csinálni…
Most komolyan, ha találnának egy rendezőt, aki bevállalja, akkor valahol a Zombieland és Quentin Tarantino keresztmetszetében igazi hungarikumot lehetne belőle alkotni. Rajtunk kívül senki sem értené, de pont ez benne a buli :D
Sokat vártam rá (nem támogatóként, de érdeklődőként mindenképp), és nekem nagyon bejött. Nem tökéletes, persze, és a vége felé a tömegjelenetekbn rendszeresen elvesztettem a fonalat, hogy mégis ki mit csinál és mond – de alapvetően nagyon örülök, hogy megszületett ez a könyv. Tudom, hogy a szerző egy kötetre tervezte, szépen le is van kerekítve, de azért olvasnék még „a magyar irodalom nagyjai egymást zrikálják egy világégés közepén” műfajból szívesen. Főleg az első fejezet volt ebből a szempontból remekül megírva, de az irodalmi utalások végig nagyon ültek, és többször hangosan felröhögtem rajtuk (aztán megpróbáltam elmagyarázni a poént a mellettem ülő amcsinak, aztán feladtam). Karinthy volt a nagy kedvencem, de minden szereplő szépen (és kissé őrülten) ki lett dolgozva. Még a csajt is bírtam, aki végig a saját női szerepét kommentelte…
Egy szó mint száz, persze persze, nem tökéletes, de nagyon élvezetes. Nagyon sárga, és a miénk.

>!
lzoltán IP
Csepella Olivér: Nyugat + zombik

valahol a felénél elkezdett lapossá válni a történet és a szóvicceket sem lehet büntetlenül szórni a végtelenségig szóval ebbe a három évbe beleférhetett volna egy erős szerkesztés amivel a kettőszázhatvan oldalas terjedelem akár egyszázötvenre is lecsökkenhetett volna de legalább nem ül le a végére és ha nem vettem volna részt az előfinanszírozásban így utólag biztosan nem venném meg

>!
Corvina, Budapest, 2017
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631364743 · Illusztrálta: Csepella Olivér
5 hozzászólás
>!
Lorenza_Pellegrini
Csepella Olivér: Nyugat + zombik

Nagyon pihent. Azt hiszem ezzel minden fontosat elmondtam.:)

>!
Juci P
Csepella Olivér: Nyugat + zombik

Ez nekem nagyon bejött, jó, volt néhány kaotikusan megrazolt jelenet valóban, és bosszantóan sok helyesírási hiba meg elütés, amiért is levontam fél csillagot, de az egész annyira vicces és annyira bölcsész, és a zombis toposzt nemcsak díszletnek használja, hanem jelentősége is van az ún. mondanivaló szempontjából, és nyilvánvaló nonszenszsége ellenére mégis annyira hűséges ezekhez az irodalmi alakokhoz, hogy csak szeretni tudom.

>!
Anarchia_Könyvblog
Csepella Olivér: Nyugat + zombik

Már a cím is árulkodik arról, hogy a könyv az irodalom Nyugathoz kapcsolódó alakjairól, valamint zombikról szól. Első hallásra furcsa lehet ezt a két szinte teljesen idegen dolgot egymáshoz kötni, azonban a Nyugat + zombik megmutatja nekünk, hogy miként válhat hiánytalanná ezen elemekkel tarkítva egy alkotás.

Úgy vélem, hogy Csepella Olivér megérdemli a tiszteletet, hiszen egy ilyen művet megalkotni kézzel fogható formában rengeteg idő és türelem. S igen, lehet hogy vannak benne hibák és némelyik poén vagy párbeszéd nem a legjobban alakult. De ennek ellenére én gratulálok neki és mindazoknak, akik segédkeztek abban, hogy a Nyugat + zombik megjelenhessen!

Minden összevetve élveztem a képregényt a tökéletlensége ellenére. A humor és a zombi-világ ötvözete eszméletlen keveréket alkot. Ajánlom mindazoknak, akik örömmel vetik bele magukat egy hasonló olvasmányba. Mert ez számukra mindenképpen kellemes időtöltés lesz!

A teljes értékelésemet itt olvashatod: https://anarchiakonyvblog.blog.hu/2019/07/03/csepella_o…


Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

TÓTH ÁRPÁD: [Ady] Az… sz betűs dolog miatt ilyen?
KARINTHY: Szimbolizmus? Igen, pontosan amiatt.
TÓTH: Nem, hát a… szifilisz.
KARINTHY: Jujha, meg ne hallják.
BABITS: Csak másnapos, Árpi.
KOSZTOLÁNYI: Harmadnapos. Azt hallottam, már két napja terpeszt ennél az asztalnál. Összeveszett a csajával, hogy is hívják?
KARINTHY: őőő
KOSZTOLÁNYI: Kancsi? vagy Szecska?
TÓTH: Nem. Csúszka.
BABITS: Talán Kriszta?
KOSZTOLÁNYI: Csacska.
KARINTHY: Csicsa.
KOSZTOLÁNYI: Szóval a spinével, aki nem Léda.
TÓTH: Értem.

19. oldal (Corvina, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: Csinszka
7 hozzászólás
>!
Kuszma P

BABITS: Kata! Én… Én… szeretem magát!
KATA: Akkor tegeződjünk!

90. oldal (Corvina, 2017)

3 hozzászólás
>!
RitaMoly P

Szabad-e sírni a kárpitok alatt?

50. oldal (Corvina, 2017)

>!
lzoltán IP

– Svarc úr buzgó titkára. Kíváncsi volnék a titkára.

20. oldal (Corvina, 2017)

1 hozzászólás
>!
zsozefin

A ZOMBI-HORROR ZSÁNERÉBEN JÁRTAS OLVASÓ BIZONYÁRA MEGISMERI AZ OLYAN, ÚJRA ÉS ÚJRA ELHANGZÓ MONDATOKAT, MELYEKET BALSORS ÉS HALÁL KÖVET. ILYEN MONDAT PÉLDÁUL, HOGY:
Ketté válunk. [Babits]

47. oldal (Corvina, 2017)

>!
gabriellaeld I

Lebuktam. Babits Mihály vagyok, hírhedt telefonbetyár, az ökörködés csintalan pápája.

121. oldal (Corvina, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: Babits Mihály
>!
RitaMoly P

– Bűzlött a meséd, papi! Hogy a vérbe bírna el az új kávés kislány egymaga a konyhai túlerővel?
– … Újpesti vagyok.

136. oldal (Corvina, 2017)

>!
lilla_csanyi

Sorakozz, Nagykörút, hhhadirendbe!
Itt jön egy seregnyi Ady Endre!

252. oldal (Corvina, 2017)

>!
nettikeee P

– Jé, cigi! Hoztál valami jó piát?
– Nincs nálam, csak ópiát.

173. oldal

Kapcsolódó szócikkek: cigaretta · Csáth Géza · Kosztolányi Dezső · ópium
>!
KönyvekkelSuttogó P

– Olyan szűknek érzem a mellkasom, és nem kapok rendesen levegőt.
– …Szerelem?
– Az is. Meg szerintem eltört pár bordám.

258. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Victor Gischler: Deadpool: Zsémbes zsoldos
Pilcz Roland: Kalyber Joe – Eső
Merényi Dániel: Napirajz 2.
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: Az elátkozott part
Heltai Jenő – Zórád Ernő: Family Hotel / VII. Emánuel
Szurdi András – Szurdi Miklós – Bujtár József: Sokmindenmás
Merényi Dániel: Napirajz 4. – Írószemmel' 74
Rejtő Jenő (P. Howard) – Cs. Horváth Tibor: A néma revolverek városa
Madarász Gergely: Majomdaráló 2
Pilcz Roland: Tivadar és Ernő páratlan kalandjai