Magára ​hagyott generációk 21 csillagozás

Fiatalok és öregek a XXI. században
Csepeli György – Kígyós Éva – Popper Péter: Magára hagyott generációk

A mai fiatal nemzedéket megelőző két generáció szomorú örökséget hagy maga után: világháborúk, totális rendszerek, a természet tönkretétele, az emberi kapcsolatok elbizonytalanodása. A mai fiatalok jogosan fordulnak el elődeiktől, abban bízva, hogy ők talán jobb világot teremtenek. Ám felkészültek-e erre? A „lélek mesterei” arról értekeznek a Mesterkurzus eme kötetében, hogy milyen szellemi és erkölcsi értékek kerültek veszélybe, mit érdemes megőrizni a múltból – és mi az, amitől megszabadulva boldogabb élet bontakozhatna ki.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Nyitott Akadémia · Mesterkurzus · Az élet dolgai

>!
Saxum, Budapest, 2006
160 oldal · ISBN: 9637168516

Most olvassa 2

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Csepeli György – Kígyós Éva – Popper Péter: Magára hagyott generációk

Kedvelem ezt a sorozatot, jó pár részt olvastam. Okos és használható ötletekkel, javaslatokkal. Popper főleg jó, de érdemes elmerengeni, rászánni egy kis időt az olvasásra, ha megakadsz az élet rögös útján.

3 hozzászólás
Salgó_Oszkár>!
Csepeli György – Kígyós Éva – Popper Péter: Magára hagyott generációk

Huszonévesként kimondottan hasznos olvasmányélmény volt ez. Több emberi helyzet is volt már, ahol jobb lett volna e tudás birtokában jelen lenni, ezt most annyira ütős olvasmánynak éreztem, hogy kijegyzeteltem, és egy ideig az idézetek írogatása helyett ezt a módszert választom az inspiráló gondolatok rendszerezésére.

Mivel nem találtam semmiféle tartalomjegyzéket, néhány témát felvillantok szerzőnként:

--» Csepeli György: emlékezeti hagyományok nemzedékekre bontva, nemzedéki konfliktusok, az internet hatása a nemzedékekre.
--» Kígyós Éva: hogyan érdemes gyermekünkhöz viszonyulnunk ebben a gyorsan változó világban?
--» Popper Péter: A fordított szocializációról, a jövedelmi problémák hatásairól, a klasszikus család-modell megváltozásának okairól, a nők emancipációjának félreértéséről, a sárgarépáról, a gyerekek túl korai leválásáról, a mai gyerekek elkényeztetésének okairól, a bizonytalan ember jelenségéről, a felnőtt létről.

cseri>!
Csepeli György – Kígyós Éva – Popper Péter: Magára hagyott generációk

Na, hát ezt el is olvastam. Poppert szupernek találtam, a többieket is elég jónak.

Galambdúc>!
Csepeli György – Kígyós Éva – Popper Péter: Magára hagyott generációk

Nem rossz kis könyv, de már terjedelménél fogva sem tud túl mélyenszántó lenni. Viszont azok, akik írták, jó kérdésfeltevők, így az embert, ha érveiket olvassa, további gondolkodásra ösztönzik. Manapság engem is egyre gyakrabban foglalkoztatnak olyan kérdések, mint pl. hogy mennyire kevésbé becsüljük meg az idősebb generációkat, és milyen elhagyatott a mostani fiatalság. Magamat csendes szemlélőként a kettő nemzedék közé sorolom valahová a 32 évemmel… Valamiért örülök, hogy a kilencvenes években lehettem tini, ma nem könnyű sem annak, sem öregnek lenni.
A három és egy felecske tanulmány-szerűség mind más szempontból vizsgálja meg a kérdést, amire a könyv alcíme is utal: Fiatalok és öregek a XXI. században, milyen kölcsönhatás van közöttük, milyen a helyzetük? Szívesen olvasnék részletesebben a témáról, hátha tisztábban látnék.


Népszerű idézetek

tothmozerszilvia I>!

A digitális nemzedék előtt felnőtt nemzedékek szocializációjának lényeges eleme volt a végzettség fontosságának kihangsúlyozása. Mert ma nincs végzettség, helyette végzetlenség van. Nincs olyan diploma, melynek birtokában valaki azt hihetné, hogy soha többé nem kell már tanulnia.

38. oldal, Csepeli György: A jövőbe veszett generáció

tothmozerszilvia I>!

A nemzedék az eszmélet és az emlékezet közössége. Nem elsősorban a születés dátumáról van szó, hanem a serdülő ember világba kinyíló élményszerző lehetőségéről, amely azonos módon akarva-akaratlanul hat mindazokra, akik egy meghatározott korba születtek.

16-17. oldal, Csepeli György: A jövőbe veszett generáció

Galambdúc>!

Valami hiányzik. Talán valamiféle kohézió, mely a társadalmat összetartani lenne hivatott. Valami olyasféle erő, amely megmutatkoznék a családban, közösségekben, mely elviselhetőbbé tenné a kort, melyben élünk. Aggódva figyelem gyermekkorom és jelen életem színhelyeit. Zsúfolt városunkban szinte egymás nyakán élünk, mégsem tudunk egymásról semmit. Közömbösen élünk egymás mellett, és közömbösen lépünk át az utcán ájultan fekvő nőn és férfin egyaránt. Senkit sem érdekel, hogy a másik él-e, vagy hal-e. Honnan és mi végre ez a közöny? Talán ennek is valami külső, megfoghatatlan rémség az oka? Ha valamivel mégis jellemeznem kellene ezt a generációt, akkor azt kell mondjam, ez a csömör generációja. (Matolcsi-Papp Zoltán)
155. o.

Galambdúc>!

Pedig egészen biztos, hogy valamennyien teljesebb, élhetőbb életet szeretnénk magunk és utódaink számára. Úgy tűnik, hogy egyre fejlődő értelmünk, intellektusunk nem adja meg ezt nekünk. Gondolkodásunkban az értelemhez kell emelni az érzelmeinket is, hogy jól tudjunk dönteni a jövőnk fölött. Meg kell tanulnunk az eszünk mellett a szívünkkel is gondolkodni. (Kígyós Éva)
93. o.

Galambdúc>!

Nagyon gyorsan, túl gyorsan történik ma minden, és az égvilágon semminek sincs kifutása. Türelmetlen kapkodás és bizonytalanság, ez mai társadalmunk motorja. (Matolcsi- Papp Zoltán)
154. o.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kovács Eszter: Köszi, jól
Vágyi Petra: Sémáink fogságában
Steigervald Krisztián: Generációk harca
Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig
Csernus Imre: A fájdalom arcai
Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy
Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
Tisza Kata: Most.
Máté Gábor: A test lázadása
Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása