Általános ​pszichológia 1. – Észlelés és figyelem 9 csillagozás

Ugyanebbe a tartományba esik az úgynevezett spontán tempó is. Ha arra kérjük az embereket, hogy tapsoljanak vagy kopogjanak egyenletes tempóban hosszabb időn keresztül, akkor a legtöbb embernél ez a tempó valahol 300 és 800 milliszekundum között lesz (Krumhansl 2000). Az egyes emberek között viszonylag nagy különbséget fedezhetünk fel a spontán tempóban, de nagyon kicsi a változás egy ember esetében, ha a spontán tempóját különböző időpontokban mérjük meg. Ez arra utal, hogy a spontán tempó jellemző egy adott személyre, és Pap János humoros megjegyzése szerint (Pap, 2002) ezt érdemes figyelembe vennünk akkor, ha párt választunk magunknak. Hiszen például az emberek járásának tempóját is befolyásolja a spontán tempó, és nagyon nehéz egy egész életen át együtt sétálnunk valakivel, akinek a járástempója nagyon különbözik a miénktől.

12. fejezet, A zene észlelése

David Huron, a zene evolúciós eredetével foglalkozó neves kutató a következő példával illusztrálja a zenének az emberek életében betöltött szerepét (Huron 1998). Képzeljük el, hogy marslakók vagyunk, akik néhány hónapja érkeztek a Földre, és az itteni emberek viselkedését tanulmányozzuk és próbáljuk megérteni. Már egy csomó értelmes tevékenységre fényt derítettünk, és rájöttünk, hogy az emberek idejük nagy részét olyan hasznos tevékenységekkel töltik, mint az élelem felkutatása és elkészítése, a szálláshely fenntartása, az utódok gondozása és más egyéb ehhez kap¬csolódó tevékenység. Néhány napja azonban megfigyeltük két, látszólag normális egyed, Kati és János igencsak furcsa viselkedését.
Úgy tűnik, hogy János egy nagyon különös betegségtől szenved. Néha hosszú ideig némán ül a székén, és csak bámul maga elé. Esetenként az egy helyben ülés mellé a láb ismétlődő rázása is társul, és időnként az is előfordul, hogy felugrik a helyéről, és a tengelye körül forog, valamint összevissza rázkódik. Úgy tűnik, hogy ezek a szokatlan tevékenységek minden esetben bizonyos berendezésekből származó furcsa zajokhoz kapcsolódnak.
Kati, János szomszédja, hasonlóan meglepő tevékenységeket folytat. Kati esetében a legfurcsább az, hogy néha órákon át képes egy hosszú fémbotot tartani a szájában, miközben az azon található lyukakat ütögeti. Mindezt ráadásul néha egy nagyobb társaságban teszi, ahol a többi ember hasonlóan furcsa, különböző zajokat kibocsátó eszközökkel van felszerelkezve.

12. fejezet, A zene észlelése