Hej, ​Tinódi! 10 csillagozás

Cselenyák Imre: Hej, Tinódi!

Tinódi Lantos Sebestyén, a polgársorból származó, majd krónikási-énekmondói érdemei révén nemessé avanzsált deák 1555 novemberében Nádasdy Tamáshoz érkezik Sárvárra, hogy Cronica című művét felajánlja a nádornak. A vár ura azonban nem tartózkodik otthon, így rá várakozva a híres lantos belefog, hogy elmesélje kalandos élettörténetét egy Mári nevű szolgálólánynak. Tinódi száján életre kel a három részre szakított ország minden nyűge-baja, elbeszéléseiben, verses dalaiban megelevenednek az urak és jobbágyok hétköznapjai, a végvári kapitányok dicső győzelmei, a magyar vitézek törökverő portyái és párviadalai. Magyarhon históriáját felidézve Sebestyén deák személyes élményeit, a fehérnéppel való pajzán kalandjait is bele-beleszövi megemlékezéseibe – mindezt Cselenyák Imre a korabeli beszédmódhoz igazított, kifinomult stílusában.

Eredeti megjelenés éve: 2022

Róla szól: Tinódi Sebestyén

>!
Szenzár, 2022
332 oldal · ISBN: 9789634799610
>!
Helikon, Budapest, 2022
332 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634798835

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Cselenyák Imre: Hej, Tinódi!

Regényes narratívával kapjuk a cselekményt, miközben a magyar történelem számtalan fontos és meghatározó eseménye tárul fel. Az élmény hiteles, a régi kor eleven képekkel kel életre az olvasó előtt. A történelmi regények kedvelőinek szórakoztató kikapcsolódást, ezen felül jó múltidézést is nyújt.
https://gaboolvas.blogspot.com/2022/05/hej-tinodi.html

Mariann_Radasits>!
Cselenyák Imre: Hej, Tinódi!

Cselenyák Imre bámulatosan ír. Mondataival könnyűszerrel megigézi, és az adott korba repíti az olvasóit. Ennek a nagyszerű történelmi regénynek szinte minden sorát érdemes lenne idézni!
Olvasás közben gyakran elgondolkodtam azon, hogy mi is az igazi hazaszeretet. Ez a téma mostanában sokszor foglalkoztat. Tinódi küzdelmes élete jó például szolgál. Az embernek a legjobb tudása szerint a saját kora kihívásaira kell reagálni, és újszerű válaszokat adni.

Márk_Váczi>!
Cselenyák Imre: Hej, Tinódi!

Az első történelmi regény, ami a magyar iskolás gyerekek kezébe kerül, általában az Egri csillagok. Gárdonyi munkája azonban alig készülhetett volna el, ha a 16. század legismertebb vándorlantosa, Tinódi Sebestyén nem írja meg kitűnő versezetben az 1552. évi diadal, a várvédők hősies küzdelmének történetét – két változatban.

Tinódi alakját jelentőségéhez képest mégis elhanyagolta a szépirodalom, legalábbis eddig. Egyetlen szerző írt korábban regényt róla: Horváth Marietta 1988-ban. A vándorlantos megjelenése után 34 év telt el, mire az olvasók kézbe vehették a következő róla szóló életrajzi ihletésű könyvet, Cselenyák Imre nemrég megjelent kötetét.

A Hej, Tinódi! cselekménye több szálon fut: a kerettörténetben a mester 1555 novemberében Sárvárra érkezik, hogy Cronica című művét felajánlja Nádasdy Tamás nádornak. Mivel a vár ura nem tartózkodik otthon, a deák várakozni kénytelen, s e kényszerű időtöltés közben elmeséli életét egy Mári nevű szolgálólánynak. Nem akármilyen kalandok tárulnak az olvasó elé a gyermekkortól a pécsi diákéveken át a török elleni küzdelem jegyében töltött érett felnőttkorig. Valóban küzdelem volt ez a javából, hiszen a lantos, vagy ahogy a könyvben többször olvashatjuk: lutinista előbb fegyverrel szállt szembe az országot elfoglaló hódítókkal, majd sérülése után hangszerével és dalaival a harcra buzdított. Vitézi történeteket, diadalokat és vereségeket szedett énekelt, lanttal kísért versbe, s élete fő művét, egyetlen megjelent könyvét is a végvári vitézeknek szánta tiszteletadásul és buzdításképpen.

Persze a vándorlantos élete sem csak a dalszerzésről és az országjárásról szól. Sebő mester a magánéletéről, családjáról és a női nemmel való kalandjairól is mesél Márinak, aki izgatottan hallgatja a történeteket. Főhősünk a királyi Magyarországot, a Hódoltságot és Erdélyt járva katonákkal, várkapitányokkal és magasrangú emberekkel is megismerkedik. Bár vándormuzsikusként, énekmondóként meglehetősen ismert, gyakran nélkülözni kénytelen, s ezt dalai végén is megjegyzi, sőt, felesége is eléggé rideg módon bánik vele. No persze, aki elolvassa a regényt, a végére némileg megérti a házsártos Kata asszonyt is.

Cselenyák Imre regényének nagy erénye, hogy Tinódi élete mellett korának hazai történelmi hátterét is bemutatja, valós eseményeket és kortársakat állít a cselekmény középpontjába, amellett, hogy hűen tükrözi vissza a korabeli nyelvzetet, szépíróként pedig a fikció eszközét is remekül használja. A történetet Szibler Gábor történész, a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum munkatársának rövid életrajzi összefoglalója egészíti ki. A regényben előforduló személyek, idegen szavak és régies magyar kifejezések egy jegyzékbe kerültek, illetve a felhasznált irodalomról is tájékozódhatunk. Ez utóbbi egyfajta kedvcsinálóként, kiinduló pontként szolgálhat azoknak, akik komolyabban érdeklődnek a kor és Tinódi személye iránt.

A főszöveg és a mellékletek mellett dicséretet érdemel a borító is. Oláh Gábor munkája vonzza a tekintetet, és olvasásra ösztönöz. No meg arra, hogy az ember elkezdje kibetűzni a háttérként szolgáló kéziratos dalszöveget.

VíghP P>!
Cselenyák Imre: Hej, Tinódi!

Alapos kutatás után kitűnően megírt regény, korabeli nyelvezettel, stílussal, hangulattal. Egy sárvári kirándulás, várlátogatás (előtte v. utána) extra fűszer… Olvassátok!

CservenkaIldikó>!
Cselenyák Imre: Hej, Tinódi!

Éppen nagy klasszikusokat vettem sorra, mondhatni a világirodalom remekeit. Gondoltam, tartok egy kis pihenőt, és olvasok magyar kortársat. Ja, hogy a Hej, Tinódi is egyenértékű azokkal?! Igaz, sejthettem volna, hiszen Cselenyák Imre zseniálisan ír!


Népszerű idézetek

robinson P>!

Nagyot dobbant a szívem. Na, ilyen világot meg ki látott? Elindult ránk a német, erre behívjuk a törököt!

150. oldal

robinson P>!

– Nagy áldás lenne, ha végre egy erős király rendet teremtene a honban – feleltem óvatosan, gondolván, hogy evvel nem foglaltam állást.

139. oldal

CservenkaIldikó>!

Kegyetlen ez a sors akkor is, ha kihagyjuk belőle a hódítókat. Milyen világ ez ahol a gulyás, a marhapásztor nem eszi annak az állatnak a húsát, amelynek őrzését jószerével egy életen át végzi?

287. oldal

robinson P>!

Sárvár a nyugalom szigete ebben a dúlt országban.

(első mondat)

CservenkaIldikó>!

Esténként mindég befogad valaki, mert a nyomorúságban nincsen önzés, nekem megfelel bármi derékalj, és beérem egy darabka kenyérrel, frissen fejt tejjel. Hej, sose felejtem el, mikor egy szép, fiatal özvegy fogadott pitvarába. Tán két hónapja temette el az urát. Olyan vala az, mint a csodálkozó szemű őzsuta.

26. oldal

CservenkaIldikó>!

– Törékeny ez a világ, szépségem. Sose tudod, mire riadsz éjjel, hát becsüld meg azt, aki tutujgatni óhajt.

198. oldal

CservenkaIldikó>!

Soós Boldizsár ekképp kesergett:
– Mennyi bajt okoz nékünk ez az 1547. évi béke, amelyben szentesítve lett a magyarországi török uralom meg az ország felosztása három részre. Ferdinánd is lemondott a megszállt területekről, és Fráter György se mozdítá kisujját se felénk.

250. oldal

CservenkaIldikó>!

Ha jó a hallgató, a zenész sem lankad! Főleg a fiatal. Immár olyan nótákat szedtem elő, amelyeket Baranyában tán mindenki ismert. Ez volt ennek az estének a forrpontja. Áradó gondtalansággal adták át magukat az éneklés élvezetének. Akkor még jó szemem vala, akár az éjjeli bagolynak, láttam ám a kihevült, sugárzó asszony- és leányarcokat, amelyeket oly gyönyörűvé tett a vidám nótázás, hogy mindegyik iránt szerelemre gyulladt botor szívem. Mennyi tünemény e kicsiny helyen, szép Szűzanyám!

74. oldal

CservenkaIldikó>!

De Bálint úr (Török Bálint) bármit tett, közvetlen környezete, beosztottjai, tágabb értelemben vett alattvalói imádták és istenítették őt. Igen megnyerő, nyájas ember volt, delei termete miatt sokan a legszebb magyar férfinak mondták, a nők bomlottak utána. Én sem voltam kivétel, kiviláglik műveimből, mennyire nem bírtam magam kivonni a hatása alól.

128. oldal

CservenkaIldikó>!

Tinódi jót húzott a borból, lesimította bajuszát, messze révedt. Cikázó gondolatai, mint vándorfecskék, messzire repítették Sárvár vidékéről.

225. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bakóczy Sára: Liliom és kehely
Bakóczy Sára: A város és a rózsa
Passuth László: A mantuai herceg muzsikusa
Kőszegi Imre: Szerelmetes Orsikám
Kapa Mátyás: Harangszótól harangszóig
Philippa Gregory: A másik Boleyn lány
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Bán Mór: A Csillagösvény hídja
Dallos Sándor: Aranyecset