A ​tölgyek alatt (Arany János életregénye 2.) 42 csillagozás

Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Milyen érzés túlélni gyermekedet és legszeretettebb barátaidat?

Arany János a szelídség, a nemes egyszerűség mintaképe. Kisvárosi gátlásait élete végéig megőrizte, szava halk, szerény, jelleme visszahúzódó. Bámulatos tehetségéből adódóan, és szorgos önképzése nyomán már harmincévesen elérte a műveltség legmagasabb fokát. Rendkívül fejlett érzékenysége alkalmassá tette kifinomult megfigyelésekre, költészetté változtatta a szeretetet, a szenvedéseket, a fájdalmakat. A magyar nyelv legkifinomultabb mívelőjévé vált.

Cselenyák Imre érzékeny korrajzában nemcsak a nagy költő, Arany János válik emberközelivé, hanem szerető tollvonásai nyomán megelevenedik a szenvedélyes barát, Petőfi Sándor és a szabadságharc híres alakjai is.

Kiemelkedően gazdag és hiteles regényes életrajz Arany Jánosról.
Hagyd, hogy magával ragadjon!

Eredeti megjelenés éve: 2019

Róla szól: Arany János

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arany pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
392 oldal · ISBN: 9789635610174
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
392 oldal · ISBN: 9789635610181
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634576280

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Nagyszalonta


Kedvencelte 8

Most olvassa 4

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 49


Kiemelt értékelések

Baráth_Zsuzsanna P>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Arany János költészetéhez meg kell érni. Mert ugye az ember lánya ifjabb éveiben az olyan lázadó verselőkért rajong, mint Petőfi, hogy aztán túl a negyedik X-en lehiggadjon, és elkezdje értékelni azt a letisztult, de nagyon mély érzelmeket hordozó sorokat, amelyeket Nagyszalonta híres szülötte hagyományozott az utókorra. Nem volt könnyű helyzetben Cselenyák Imre, hiszen Arany János magánélete botrányoktól mentes volt, a versei pedig közismertek, nincs tehát semmilyen szenzáció, amiért az olvasó lekaparná a falat a könyvért. Másrészt viszont ebben a mai rohanó világban pont azért lehet érdekes egy mára már letűnt kor és egy tiszta, értékes ember, mert kellenek a fogódzók, hogy oda tudjunk figyelni a valóban fontos dolgokra a hétköznapok forgatagában. Ehhez a könyvhöz pont az kell, ami Arany János verseihez: egy kis lecsendesülés, bekuckózás, teljes odafigyelés. Részemről pont azért halogattam őszig ezt az alkotást, hogy el tudjak mélyedni, le tudjak lassulni lelkileg ehhez a történethez, ami a maga egyszerűségében hihetetlenül erős olvasmányélményt tud nyújtani. Mert miközben látszólag nem történik semmi különös, valójában a szemünk előtt bontakozik ki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni korszak, előbb a nehézségek, majd a kiegyezéssel járó konszolidáció. Arany Jánossal együtt csodálkozunk rá egy új korszakra, a viharos gyorsasággal fejlődő Budapestre, miközben a költő vidéki gyökereinek köszönhetően az sem marad észrevétlen, hogyan alakul át szépen lassan az azon kívüli világ is. Az irodalmi élet változása is nyomon követhető, de az oktatás és tudomány (hiszen Arany János jó ideig az Akadémia titkára, majd főtitkára volt) világába is betekintést nyerhetünk. Nagyon rá lehet csodálkozni arra, hogy milyen gazdag tud lenni egy látszólag egyszerű emberi élet.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2019/10/21/konyvkritika_…

2 hozzászólás
K_A_Hikari>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

„Mert szegénynek drága kincs a hit.
Tűrni és remélni megtanit:
S néki, míg a sír rá nem lehell,
Mindig tűrni és remélni kell!”

Különleges élmény volt, leírhatatlan hálás vagyok, hogy az olvasóként részem lehetett ebben.
Talán még ha találnék is megfelelő szavakat, akkor sem vagyok méltó arra, hogy értékeljem ezt a történetet. De igazából nem is találok.
Arany János költészetét nem fogja bármikor bárki érteni. De ez a doulógia segíthet abban, hogy ne csupán a verseket ismerjük meg, hanem az embert is, aki a tollat fogta, az elmét, amelyben a szavak megszülettek, az életet, amely örök ihletként szolgált.

Blogbejegyzés: https://irasaimtarhaza.blogspot.com/2020/05/cselenyak-i…

Karcsika>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Egész eddigi életemben szimpatikus volt Arany János, amióta csak tudom, hogy ki ő és mit csinált. A magyar tanárunk mindig ódákat zengett róla és habár sokszor nem értek vele egyet, ebben az esetben én is mindig oda voltam Arany költészetéért.
Nem olvastam még olyat Aranytól amit nem szerettem és ez szerintem sokat elárul a hozzáfűződő viszonyomról.
Ezért lettem olyan izgatott mikor megláttam, hogy létezik az életéről könyvsorozat, ami nem feltétlenül csak tényanyag, hanem egy igényesen és nagyon hitelesen megírt regény róla. Oké, oké, az utóbbi dolgokat csak az olvasása után tudtam meg, de szeretném ha ti is tudnátok, akik még nem olvasták.
Izgalmas, történelem hű és hiteles. Persze az elkerülhetetlen, hogy ne legyen benne egy kis szépítés itt-ott, de egyáltalán nem zavaró vagy feltűnő.
A regény tartalmaz részleteket Arany műveiből passzolva a szöveghez, ráadásul a legtöbb teljes egészében megtalálható a könyv hátuljában a levelek mellett, amelyet Arany, a lánya vagy valamelyik fontosabb ember Arany életéből írt.
Akinek egy kicsit is tetszett a Toldi, szereti azt a korszakot amelyben Arany alkotott vagy csak szeretné jobban megismerni Arany János életútját az mindenképpen olvassa el ezt, teljesen megéri.

1 hozzászólás
BBetti86 >!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Onnan tudom, hogy egy történelmi regény jó, hogy rávesz arra, hogy a könyvön túl is elkezdjem beleásni magam a témába, utánaolvassak a dolgoknak. A tölgyek alatt olvasása közben már azon kaptam magam, hogy Arany László életrajzot böngészek, rákerestem mi történt Arany János unokájával, Piroskával. Vagyis, az Arany életrajz második kötete is remekül sikerült.
A történet ott veszi fel a fonalat, ahol az előző abbamaradt. Mi történt Arany Jánossal és családjával a szabadságharc idején? Hogyan igyekezett Arany fenntartani magukat, miközben segített Petőfi családjának is. Majd haladunk sorra: a megtorlás évei, a kiegyezés és Arany koszorús költőként eltöltött évei. Párhuzamosan foglalkozik a kötet az írói munkásságával és a költő magánéletével, így komplex képet kapunk az emberről és a költőről is. Érzékeny, emberi alakot épít fel nekünk, akit nem csak az irodalmi hagyatékáért, de emberi nagyságáért is tisztelhetünk.
Olvasmányos és alapos munka ez, amelyen érződik a szerző komoly munkája és témája iránti tisztelete. Megelevenedik a kor és annak nagy alakjai. Madách pl. nem tartozik a kedvenc magyarjaim közé, Az ember tragédiájáról szívesebben beszélek, mint olvasom. Itt viszont pár jelenettel sikerült elérni, hogy lássam a tragédiát Madách sorsában, és rá is kicsit másképpen tekintsek. De élveztem, ahogy megelevenedtek a korszak nagy nevei, és nem csak az irodalom terén. Kossuth, Deák, még Ferenc József is.
Élvezetes az is, ahogy a nagy művek megszületését végigkövethetjük, és a regénybe be vannak építve az Arany balladák és versek részletei. Nem csak életrajzban nyújtott élményt, de így egy komplex, összetett Arany János élménytúra részese lehettem.

1 hozzászólás
Virágszépe>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

A második kötetben folytathattam Arany János életének történetét. A magyar történelemben is jelentős évtizedek meghatározó személyiségeit, döntéseit, politikáját is megismerhetjük, de a költő személyisége, példamutató hozzáállása az eseményekhez, nehézségekhez még közelebb hozta hozzám – és ha ez lehetséges –, még inkább megszerettette velem. Természetes egyszerűséggel ír róla Cselenyák Imre, így lesz belőle számomra is elérhető, megérthető, élő családapa, barát, a megpróbáltatásokat is felelősséggel vállaló ember. Nagyon tetszett a nagyszalontai tanítói évek bemutatása, emlékezetes marad, de a korról is átfogó képet kapunk. Hangulatos, érzelmes a stílusa, az élet ismerete és szeretete egyértelmű az olvasásakor.

girardella>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Arany János az egyik kedvencem volt középiskolás koromban, ezért is nagyon megörültem, amikor megláttam ezt a két gyönyörű borítós kötetet. Egyből meg is vettem őket anyukámnak karácsonyra, hogy majd én is elolvashassam:-)
Nem is okozott csalódást: olvasmányos az elejétől a végéig, a stílus és nyelvezet tökéletesen passzol a témához. A második rész talán kicsit szárazabb volt, mint az első, de így is érdekes. Le a kalappal az író előtt! Jó lenne más magyar írók, költők, nagy emberek regényes életrajzát is megismerni az ő tollából.

Gubacsi_Viktória>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Még mindig fantasztikus!
A tölgyek alatt című könyvben Arany János életét kísérhetjük tovább.
Megismerjük a Nagykőrösön töltött éveit és azt a zseniális költőt, akinek tehetsége lánya halála után bontakozik ki a Margit-szigeten.
Nagykőrösi lakosként (és a gimnázium diákjaként) többet kellett mindig tudnunk Arany Jánosról, mint általában másoknak. Természetesen mindig úgy lett 'tálalva' az itt töltött 9 év, mintha a költő legboldogabb évei lettek volna és mennyire szeretett volna itt tartózkodni. Valamint sok olyan dolog lett utólag eltorzítva, ami nem is úgy történt. Csak hogy büszkék legyünk sok-sok dologra Arany Jánossal kapcsolatban, még ha nem is úgy történt, de ezt sajnos csak kevesen tudják.
Személy szerint tetszett, hogy az olvasó arcába van vágva, hogy „nem, Arany János nem szeretett Nagykőrösön élni és minél hamarabb elakart menni innen”.
Az időskori költő pedig zseniális lett! Az a sok-sok fájdalom, amit átélt, lánya elvesztése, barátai elvesztése, családtagok elvesztése és a betegsége, ami mindennap kínozta….
Mindezek mellett a hűséges Arany, mint a nemzethez, mint feleségéhez, aki nagy szeretettel nevelte elvesztett lánya gyermekét, Piroskát.
Megérte várni erre az olvasó éhségvágyát kielégítő alkotásra, melyet Cselenyák Imre megint csak zseniálisra írt meg!
Külön pozitívum, hogy a könyv elején a moly.hu olvasói értékeléseket olvashatjuk. Az író ezzel bebizonyítja, hogy nem kellenek nagy nevek az ajánláshoz, fontosabb, hogy egy átlagos olvasó mit gondol. (Ez a jellem picit hasonlít is Aranyra.)
Még mindig tartom a véleményemet, hogy ha már Arany Jánosról kell tanulni az iskolákban, különösen a középiskolákban, akkor inkább ezt a két kötetből álló művet olvassák el a diákok, hisz ebből jobban megértik a Toldi íróját, mint bármi másból.
Remélem, hogy Cselenyák Imre megfogja írni más költőknek és íróknak is az életét regény formájában!
És remélem, hogy ha már „Nagykőrös Arany János városa”, akkor hamarosan lesz alkalmam találkozni vele abban a városban, ahol a költő nem szeretett élni, de mégis sokan úgy hiszik, hogy igen.

Gádorka>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Nagyon szerettem olvasni. Megismerni Arany Jánost, az embert, családapát, férjet, költőt, tanárt, nagyapát.
Eddig is szerettem a költeményeit, most azonban sokkal közelebb kerültem hozzá. Köszönet érte Cselenyák Imrének, aki fáradságot nem kímélve felkutatta az életkörülményeit, levelezését, és megosztotta velünk. Megismertünk egy géniuszt, aki tépelődő, szenvedő, olykor vidám, de mindenek előtt ember tudott maradni.

dmmddm>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Hál'istennek, hogy a könyvhéten a Dunakorzón járva megláttam ezt a 2. részt, nagy öröm volt, hogy megjelent! A színvonal ugyanolyan magas, mint az első rész esetében, csak ezt már szomorúbb szívvel olvastam, tudtam,hogy itt el kell búcsúznunk Arany Jánostól. Nagyon jó ötlet volt a függelék, szívesen olvastam a közölt verseket, leveleket.


Népszerű idézetek

Könyvmolyképző KU>!

Arany, amikor gyermekei nem látták, ölébe vette Petőfi fiát.
– No, te apró ártatlanság, hát mit is tehetnél te arról, hogy ilyen világban élsz?
A kicsi nagy szemeket meresztett a nagybajszú emberre, öklét a szájába nyomva kezdte csócsálni. A fogzás csalhatatlan jele, s a férfi eltűnődött rajta, hogy ezt a változást szüleinek kellene inkább látnia. A kis Zoli értelmes tekintetű, bájos gyermek, amennyire meg tudta ítélni az orra az anyjáé, szája az apjáé, egy valami azonban nemigen illett a kerek, szabályos fejecskére, az elálló ördög-fülecskék. Na, ezt majdan kinőheti, s méltó utódjává válik a hon híres, hírhedt költőjének. S Aranynak egyszerre megesett a szíve az elárvult csöppségen és meghatódásának kényszerében arcon csókolta.

Könyvmolyképző KU>!

A halász szende mosollyal az arcán a fejét csóválta.
– Én megfogadtam, hogy ha Arany János belém botlana, én adok néki ajándékba egy halat. Mert engem úgy megörvendeztette a Velszi bárdokkal, hogy arra nincsenek szavak. Én végigharcoltam tüzérként a szabadságharcot, sok bajtársam odaveszett vagy emigrált, látja kiégett az egyik szemem, üveg vagyon helyébe, és én má’ annyiszor elátkoztam Ferenc Jóskát! Hej, Istenem, de megadta neki a versében, de megadta!
A szenvedélyes szavakra az egyik kocsis felfigyelt, közelebb oldalgott.
– Arany János? – és a kezét nyújtotta. – Hadd szorítom meg a kezét uraságodnak! Kegyelmed a magyarság lelkiösmerete, a békés emberek reménysége! Fogadjon el tőlem egy demizson bort! Jóféle, Budafokon termett!
Arany hol az egyik, hol a másik férfi felé pislogott értetlenkedve.

Könyvmolyképző KU>!

– Attól vagy te beteg, Jani, hogy elhagyod magadat! Nem látsz rendesen, tudjuk, de annyi baj legyen! Nem fogja már fejed a verset, oda se neki! Hanem az ifjúság még mindig fel tudna lelkesíteni. Azt gondoltam ki, hogy elviszlek egy-két líceumba, ahol előadást tartanál diákoknak. Képes vagy rá, én biztosra veszem.
– Hová vinnél te engem félhóttat, Pali. Mindkettőnk szégyenére katedrára állítanál, mint egy múmiát?

Könyvmolyképző KU>!

− Én már nagyon sok versét olvastam. Kezdve az egyedülálló Toldival. Csodálója vagyok kegyelmednek, bárha magam is tudnék hosszú műveket írni.
− A becs nem a mű méretével vagyon függőbe. Rövid költemény is lehet elsőrangú…

Könyvmolyképző KU>!

– Ismered a vélelmem, ugye, Sándor? A szabadságért és gyermekeinkért élni, és nem meghalni.
– Arany Jankóm! Bárcsak a próféta szólana belőled. És bárcsak igazságod lenne. Hogyne, élni, a többségnek! De ezért valakiknek fel kell áldozniuk magukat!

Könyvmolyképző KU>!

Ki vagy te, Arany Jani? Egy ötvenhat éves, beteg, magyar poéta. Miért kell neked pajkosan visszamosolyognod egy külországi özvegyasszonyra, amikor már csak hálni jár beléd a lélek?

Könyvmolyképző KU>!

Arany, amikor gyermekei nem látták, ölébe vette Petőfi fiát.
– No, te apró ártatlanság, hát mit is tehetnél te arról, hogy ilyen világban élsz?
A kicsi nagy szemeket meresztett a nagybajszú emberre, öklét a szájába nyomva kezdte csócsálni. A fogzás csalhatatlan jele, s a férfi eltűnődött rajta, hogy ezt a változást szüleinek kellene inkább látnia. A kis Zoli értelmes tekintetű, bájos gyermek, amennyire meg tudta ítélni az orra az anyjáé, szája az apjáé, egy valami azonban nemigen illett a kerek, szabályos fejecskére, az elálló ördög-fülecskék. Na, ezt majdan kinőheti, s méltó utódjává válik a hon híres, hírhedt költőjének. S Aranynak egyszerre megesett a szíve az elárvult csöppségen és meghatódásának kényszerében arcon csókolta.

K_A_Hikari>!

A rettegésre legjobb ír, ha az ember leül a papiros mellé, és hagyja szárnyalni képzeletét.

81. oldal

Könyvmolyképző KU>!

Mégiscsak itt kellett neki születnie Nagyszalonta nevezetes városában. Sehol másutt nem csengtek volna így Toldi énekei. Lám még ez a pökhendi süldőlegény is milyen választékosan fejezte ki magát: Olyan lagymatag vagy, mint légy a tejben!

Kapcsolódó szócikkek: Nagyszalonta
K_A_Hikari>!

Mert szegénynek drága kincs a hit.
Tűrni és remélni megtanit:
S néki, míg a sír rá nem lehell,
Mindig tűrni és remélni kell!

32. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Dallos Sándor: A nap szerelmese
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Németh Imre: Az ősi szó nyomában…
Pierre La Mure: Moulin Rouge
Ordas Iván: Simonyi óbester
Gárdos Péter: Hajnali láz
Bogáti Péter: Édes Pólim!
Kocsis István: Széchenyi
Zsigray Julianna: A Sugár úti palota
Izolde Johannsen – Michael T. Marble: A birodalmi kalóz