A ​tölgyek alatt (Arany János életregénye 2.) 109 csillagozás

Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Milyen érzés túlélni gyermekedet és legszeretettebb barátaidat?

Arany János a szelídség, a nemes egyszerűség mintaképe. Kisvárosi gátlásait élete végéig megőrizte, szava halk, szerény, jelleme visszahúzódó. Bámulatos tehetségéből adódóan, és szorgos önképzése nyomán már harmincévesen elérte a műveltség legmagasabb fokát. Rendkívül fejlett érzékenysége alkalmassá tette kifinomult megfigyelésekre, költészetté változtatta a szeretetet, a szenvedéseket, a fájdalmakat. A magyar nyelv legkifinomultabb mívelőjévé vált.

Cselenyák Imre érzékeny korrajzában nemcsak a nagy költő, Arany János válik emberközelivé, hanem szerető tollvonásai nyomán megelevenedik a szenvedélyes barát, Petőfi Sándor és a szabadságharc híres alakjai is.

Kiemelkedően gazdag és hiteles regényes életrajz Arany Jánosról.
Hagyd, hogy magával ragadjon!

Eredeti megjelenés éve: 2019

Róla szól: Arany János

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arany pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2022
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634576280
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
392 oldal · ISBN: 9789635610174
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
392 oldal · ISBN: 9789635610181

1 további kiadás


Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

Arany János · Arany Juliska · Arany László · Tompa Mihály

Helyszínek népszerűség szerint

Nagyszalonta


Kedvencelte 21

Most olvassa 5

Várólistára tette 61

Kívánságlistára tette 66

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Razor P>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

A 2017-es olvasásaim közül igen kellemes meglepetésnek bizonyult Cselenyák Imre Arany János életét feldolgozó regényének első része. Pont a megfelelő húrokat pendítette meg bennem, mint a paraszti világ, mind Arany költészete kapcsán, így kifejezetten vártam a történet második felét. Ez két évvel később meg is érkezett, és egyből be is szereztem, de jó szokás szerint az olvasás csak tolódott, főleg mikor a Covid felrúgta a szokott életvitelt, és valamelyest meg is feledkeztem a kötetről. Az év eleje óta azonban egyre inkább piszkált a tudat, hogy végre elolvassam ezt a kötetet. A végső lökést @Hellena_Drosanne egyik napi szerencsesütije adta meg, ami az előző részből származott. Épp nem volt futó olvasmányom, úgyhogy itt volt az idő belevágni.
A történet minimális kihagyással ott veszi fel a fonalat, ahol az előző rész véget ért: javában dúl a szabadságharc, Szendrey Júlia a fiával együtt Nagyszalontán, Aranyéknál vendégeskedik és effektíve szétunja magát. Arany nem vett annyira részt a szabadságharcban, mint pl. Petőfi, így abból csupán kisebb utalásokat kapunk, mint ami a költőhöz is elért. Bevallom, a kötet eleje, ha nem is száraz, de picit lexikonszerű volt, ahogy a kötelező életrajzi elemeket végigvette, közben viszont kevéssé volt regényszerű. A szabadságharc lezárása után ez az érzés viszont elmúlt, ahogy Arany visszatért a magán- és iskolai tanári pályára jobban működött a cselekmény. A történet innét szép sorjában végigveszi Arany életét a Budapestre költözésen át a költő haláláig.
Arra készüljön fel mindenki, aki kezébe veszi ezt a kötetet, hogy a történet nem vidám, Arany élete bővelkedett fájdalmas veszteségekben, történjen az a családjában vagy a baráti körében. Nem mondom, hogy lehoz az életről, de elkapja az embert egyfajta melankólia.
Kifejezetten tetszett, hogy egyfajta újításként a kötet függelékébe bekerült néhány, a kötetben említett vers, valamint pár levél is, amik érdekes adalékul szolgáltak a történethez.
Összességében a kezdeti döcögést leszámítva én elégedett voltam a regénnyel, meg is hozta a kedvem, hogy kézbe vegyem a költő verseit. Talán jó lenne még pár hasonló regény a hazai költőkről, esetleg írókról (Jókai pl. adná magát), szerintem fellendítené a saját műveik olvasottságát is.

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634576280
2 hozzászólás
millalilla013>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Szóval, nagyjából 3 nap alatt elolvastam ezt a könyvet, az első kötettel ellenben. Bár gyorsabban lepörgettem, mondjuk úgy, hogy kevésbé tetszett, de ez rossz szó: ez a kötet inkább sokkal szomorúbb, depresszívebb volt számomra.
Nyilván, mivel Arany életének második feléről szólt, amikor már kezdtek kihalni mellőle az emberek. Szegény kicsi és érzékeny lelkemet ez eléggé megviselte.
Bár sok szomorú rész volt benne, sokszor jól szórakoztam rajta. Nagyon ügyesen ír a szerző, és a személyeket borzasztóan emberi és élő valójukban tárja az olvasó elé.
Akit érdekel az irodalom, Arany János, a történelem, a kiegyezés környéke – mindenképpen csak ajánlani tudom!

8 hozzászólás
kratas P>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Gyönyörű nyelvezet és nagyon alapos életrajz. Néha túl alapos is, mert nehéz lehet ugyan megteremteni az egyensúlyt egy ilyen műnél, de időnként mintha csak átrohantunk volna az eseményeken, máskor meg a legapróbb részletekre lebontott társalgásokat és leírásokat kaptunk. De ettől függetlenül nagyszerű könyv, örülök, hogy olvashattam és minden elismerésem a fantasztikus munkáért, amit a szerző végzett.

Baráth_Zsuzsanna P>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Arany János költészetéhez meg kell érni. Mert ugye az ember lánya ifjabb éveiben az olyan lázadó verselőkért rajong, mint Petőfi, hogy aztán túl a negyedik X-en lehiggadjon, és elkezdje értékelni azt a letisztult, de nagyon mély érzelmeket hordozó sorokat, amelyeket Nagyszalonta híres szülötte hagyományozott az utókorra. Nem volt könnyű helyzetben Cselenyák Imre, hiszen Arany János magánélete botrányoktól mentes volt, a versei pedig közismertek, nincs tehát semmilyen szenzáció, amiért az olvasó lekaparná a falat a könyvért. Másrészt viszont ebben a mai rohanó világban pont azért lehet érdekes egy mára már letűnt kor és egy tiszta, értékes ember, mert kellenek a fogódzók, hogy oda tudjunk figyelni a valóban fontos dolgokra a hétköznapok forgatagában. Ehhez a könyvhöz pont az kell, ami Arany János verseihez: egy kis lecsendesülés, bekuckózás, teljes odafigyelés. Részemről pont azért halogattam őszig ezt az alkotást, hogy el tudjak mélyedni, le tudjak lassulni lelkileg ehhez a történethez, ami a maga egyszerűségében hihetetlenül erős olvasmányélményt tud nyújtani. Mert miközben látszólag nem történik semmi különös, valójában a szemünk előtt bontakozik ki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni korszak, előbb a nehézségek, majd a kiegyezéssel járó konszolidáció. Arany Jánossal együtt csodálkozunk rá egy új korszakra, a viharos gyorsasággal fejlődő Budapestre, miközben a költő vidéki gyökereinek köszönhetően az sem marad észrevétlen, hogyan alakul át szépen lassan az azon kívüli világ is. Az irodalmi élet változása is nyomon követhető, de az oktatás és tudomány (hiszen Arany János jó ideig az Akadémia titkára, majd főtitkára volt) világába is betekintést nyerhetünk. Nagyon rá lehet csodálkozni arra, hogy milyen gazdag tud lenni egy látszólag egyszerű emberi élet.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2019/10/21/konyvkritika_…

2 hozzászólás
icu79>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Az első rész engem teljesen lenyűgözött, és nagyon vártam már a folytatást. Azt mondják az élet a legnagyobb író, és ez valóban így van, mert Arany János élete is bővelkedett olyan történésekben, amelyekből – „értő kezekkel” és lélekkel – remek regényt lehetett írni. Nagyon örülök, hogy ennek a könyvnek a lapjairól még jobban megismerhettem a „Toldi íróját” , a körülményeit, amelyben élt, így talán jobban megértem a verseit, indítékait.

K_A_Hikari I>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

„Mert szegénynek drága kincs a hit.
Tűrni és remélni megtanit:
S néki, míg a sír rá nem lehell,
Mindig tűrni és remélni kell!”

Különleges élmény volt, leírhatatlan hálás vagyok, hogy az olvasóként részem lehetett ebben.
Talán még ha találnék is megfelelő szavakat, akkor sem vagyok méltó arra, hogy értékeljem ezt a történetet. De igazából nem is találok.
Arany János költészetét nem fogja bármikor bárki érteni. De ez a doulógia segíthet abban, hogy ne csupán a verseket ismerjük meg, hanem az embert is, aki a tollat fogta, az elmét, amelyben a szavak megszülettek, az életet, amely örök ihletként szolgált.

Blogbejegyzés: https://irasaimtarhaza.blogspot.com/2020/05/cselenyak-i…

pappb12>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Talán kicsit lassabb, talán kevésbé volt lendületes ez a kötet, az első részhez képest. De ha számba vesszük, hogy mennyire fontos volt Aranynak a szülőföldje, a rokoni, és a baráti kapcsolatai, akkor egyáltalán nem meglepő az a folyamatos lelki vívódás és a melankólia, ami életének második felét jellemezte. El kellett hagynia imádott szülőfaluját, ahová öregségéig visszavágyott, elveszítette barátját, barátait, szeretteit szépen sorban. A lánya elvesztése tette fel szerintem a végső pontot az elkeseredettségére. Betegség kínozta, alkotói válság gyötörte. Nehéz volt ennek a nagy embernek a személyes „nyűgjeit” olvasni. Az egyszerű ember szereti piedesztálra állítani azokat, akikre felnéz. Nehéz elfogadni, hogy őket is ugyanúgy sújtja az élet. Márpedig Aranyt sújtotta…
A kötet közepe számomra túl egyhangú volt, túlságosan tényszerű, de a végén nagyon érzelmesen és szépen ábrázolja az író a költőóriás beletörődését és elmúlását. Megható olvasmány volt, tele információval. A könyv által sokkal közelebb érzem magamhoz Aranyt és a költészetét. Örültem a háttértörténeteknek, amik az egyes híres versek megszületéséhez vezettek.
Mindenképpen ajánlott olvasmány minden korosztálynak.

ThePaleEmpress P>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Csodálatos volt minden sora. Megsirattam vele együtt Petőfit, Juliska lányát…bejártam vele Budapest minden zeg-zugát. Mellette ültem a kedvenc tölgyfája alatt a padon, egyedül az éneklést hagytam ki, a fahangom nem engedte, hogy ily' vétséget elkövessek a hallgatóság ellen. Nem szabad kihagyni ezt a duológiát, szeretettel ajánlom mindenkinek. :)

Karcsika>!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

Egész eddigi életemben szimpatikus volt Arany János, amióta csak tudom, hogy ki ő és mit csinált. A magyar tanárunk mindig ódákat zengett róla és habár sokszor nem értek vele egyet, ebben az esetben én is mindig oda voltam Arany költészetéért.
Nem olvastam még olyat Aranytól amit nem szerettem és ez szerintem sokat elárul a hozzáfűződő viszonyomról.
Ezért lettem olyan izgatott mikor megláttam, hogy létezik az életéről könyvsorozat, ami nem feltétlenül csak tényanyag, hanem egy igényesen és nagyon hitelesen megírt regény róla. Oké, oké, az utóbbi dolgokat csak az olvasása után tudtam meg, de szeretném ha ti is tudnátok, akik még nem olvasták.
Izgalmas, történelem hű és hiteles. Persze az elkerülhetetlen, hogy ne legyen benne egy kis szépítés itt-ott, de egyáltalán nem zavaró vagy feltűnő.
A regény tartalmaz részleteket Arany műveiből passzolva a szöveghez, ráadásul a legtöbb teljes egészében megtalálható a könyv hátuljában a levelek mellett, amelyet Arany, a lánya vagy valamelyik fontosabb ember Arany életéből írt.
Akinek egy kicsit is tetszett a Toldi, szereti azt a korszakot amelyben Arany alkotott vagy csak szeretné jobban megismerni Arany János életútját az mindenképpen olvassa el ezt, teljesen megéri.

1 hozzászólás
Virágszépe >!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt

A második kötetben folytathattam Arany János életének történetét. A magyar történelemben is jelentős évtizedek meghatározó személyiségeit, döntéseit, politikáját is megismerhetjük, de a költő személyisége, példamutató hozzáállása az eseményekhez, nehézségekhez még közelebb hozta hozzám – és ha ez lehetséges –, még inkább megszerettette velem. Természetes egyszerűséggel ír róla Cselenyák Imre, így lesz belőle számomra is elérhető, megérthető, élő családapa, barát, a megpróbáltatásokat is felelősséggel vállaló ember. Nagyon tetszett a nagyszalontai tanítói évek bemutatása, emlékezetes marad, de a korról is átfogó képet kapunk. Hangulatos, érzelmes a stílusa, az élet ismerete és szeretete egyértelmű az olvasásakor.


Népszerű idézetek

ThePaleEmpress P>!

No, csak becsüld meg magad, mert akkor becsül meg téged a világ is!

322. oldal

4 hozzászólás
millalilla013>!

– Vétek azt a kincset nem megosztani, ami az elmédben burjánzik.

347. oldal

Könyvmolyképző KU>!

Arany, amikor gyermekei nem látták, ölébe vette Petőfi fiát.
– No, te apró ártatlanság, hát mit is tehetnél te arról, hogy ilyen világban élsz?
A kicsi nagy szemeket meresztett a nagybajszú emberre, öklét a szájába nyomva kezdte csócsálni. A fogzás csalhatatlan jele, s a férfi eltűnődött rajta, hogy ezt a változást szüleinek kellene inkább látnia. A kis Zoli értelmes tekintetű, bájos gyermek, amennyire meg tudta ítélni az orra az anyjáé, szája az apjáé, egy valami azonban nemigen illett a kerek, szabályos fejecskére, az elálló ördög-fülecskék. Na, ezt majdan kinőheti, s méltó utódjává válik a hon híres, hírhedt költőjének. S Aranynak egyszerre megesett a szíve az elárvult csöppségen és meghatódásának kényszerében arcon csókolta.

Könyvmolyképző KU>!

A halász szende mosollyal az arcán a fejét csóválta.
– Én megfogadtam, hogy ha Arany János belém botlana, én adok néki ajándékba egy halat. Mert engem úgy megörvendeztette a Velszi bárdokkal, hogy arra nincsenek szavak. Én végigharcoltam tüzérként a szabadságharcot, sok bajtársam odaveszett vagy emigrált, látja kiégett az egyik szemem, üveg vagyon helyébe, és én má’ annyiszor elátkoztam Ferenc Jóskát! Hej, Istenem, de megadta neki a versében, de megadta!
A szenvedélyes szavakra az egyik kocsis felfigyelt, közelebb oldalgott.
– Arany János? – és a kezét nyújtotta. – Hadd szorítom meg a kezét uraságodnak! Kegyelmed a magyarság lelkiösmerete, a békés emberek reménysége! Fogadjon el tőlem egy demizson bort! Jóféle, Budafokon termett!
Arany hol az egyik, hol a másik férfi felé pislogott értetlenkedve.

millalilla013>!

Hát, hiába, ez a világ tényleg kíméletlen. Minden olyan gyorsan történik, hogy megőrül tőle az ember…

331. oldal

Könyvmolyképző KU>!

– Attól vagy te beteg, Jani, hogy elhagyod magadat! Nem látsz rendesen, tudjuk, de annyi baj legyen! Nem fogja már fejed a verset, oda se neki! Hanem az ifjúság még mindig fel tudna lelkesíteni. Azt gondoltam ki, hogy elviszlek egy-két líceumba, ahol előadást tartanál diákoknak. Képes vagy rá, én biztosra veszem.
– Hová vinnél te engem félhóttat, Pali. Mindkettőnk szégyenére katedrára állítanál, mint egy múmiát?

Könyvmolyképző KU>!

− Én már nagyon sok versét olvastam. Kezdve az egyedülálló Toldival. Csodálója vagyok kegyelmednek, bárha magam is tudnék hosszú műveket írni.
− A becs nem a mű méretével vagyon függőbe. Rövid költemény is lehet elsőrangú…

millalilla013>!

Május 15-én befejezte a Toldi szerelmé-t. Hát ezt is megérte! Petőfi még élt, amikor ’49-ben elkezdte, de megannyiszor félbe kellett hagynia, különféle okok miatt. Vajon élt-e, él-e költő a földön, aki harminc éven át vajúdta világra művét?

334. oldal

millalilla013>!

– Hallja, Julis, ha így folytatjuk, tán mégsem halunk éhen!
Az asszony nem tudta, milyen képet vágjon erre.
– Még mindég attól fél, hogy éhen hal?
– Bármi megtörténhet…

336. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ordas Iván: Simonyi óbester
Harsányi Zsolt: Mathias Rex
Nemere István: Viharban
Zsigray Julianna: A Sugár úti palota
Kertész Erzsébet: A fejedelemasszony
Berényi Anna: Richter
Bakóczy Sára: Liliom és kehely
Ignácz Rózsa: Róza leányasszony
Bakóczy Sára: A város és a rózsa
Laura Baldini: A tanítónő