A ​sivatag hercegnője 57 csillagozás

Cselenyák Imre: A sivatag hercegnője

Bagdad, ​hastáncosok, fűszeres illatok, földet-eget megmozgató szerelmek világa!

A kislány Zubeida élete csupa kaland, amíg a bagdadi bazársoron lakik. De a gondtalan napok véget érnek, amikor az apja tartozása miatt eladják őt a mara házba, ahol hastáncosokat nevelnek.

Nem elég szépnek lenni, a tehetség is kell, hogy átvészelje a nehézségeket. Egy nap szemet vet rá a síita főimám, de Zubeida retteg a férfitől.

A sors közbeszól, és Bagdadban árvíz támad.

Zubeida éppen csak megmenekül, és egy titokzatos, jóképű férfival kell átvészelnie napokat egy szigeten.

Vajon az-Zahir mit érez iránta?

Tudja szeretni szívből, szenvedélyesen, vagy csak tárgyként kezeli?

Miért hagyja őt faképnél? Találkoznak még valaha?

És mit tehet Zubeida, amikor újra felbukkan a gyűlöletes imám, és magának követeli őt?

Zubeida a szerelem szabadságáért küzd egy olyan világban, ahol a nőknek kevés joguk van választani és… (tovább)

Jean-Pierre Montcassen: A sivatag hercegnője bővített, átdolgozott kiadása.

Eredeti megjelenés éve: 2018

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arany pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575290

Kedvencelte 9

Most olvassa 3

Várólistára tette 89

Kívánságlistára tette 59

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kiss_Julianna P>!
Cselenyák Imre: A sivatag hercegnője

Régen, faltam a misztikus keleten játszódó történeteket. Aztán egy időre feledésbe merültek, másfelé vettem az olvasásomat. De, hogy megláttam a könyvtárban ezt a csodaszép borítójú könyvet, egyből beleszerettem. Az írót már ismertem, másik írói névvel írt könyvei a polcomon vannak.
Már az első oldalak után, én is ott voltam Bagdadban. Először a bazársoron, ahonnan elindult Zubeida sorsa.
Hallottam a bazársor forgatagát a zene ritmusát, éreztem az illatokat.
Később a mara házban vagyunk, ahol megtanulja, ráérez a hastánc titkára. Az ezzel járó feladatokat is elsajátítja. Feltárul előttünk a muzulmán világ, a szokások, elvárások, ami a mi felfogásunk szerint hihetetlen, és nehezen elfogadható.
Végig kísér bennünket az árvizen, a karavánszerájba, a palotában, és az igaz szerelemen, Zubeida élete.
Azt hiszem visszatérek az arab világba ismét.

10 hozzászólás
wzsuzsanna P>!
Cselenyák Imre: A sivatag hercegnője

Cselenyák Imre neve már egy ideje benne van a látóteremben (főleg az Áldott az a bölcső kapcsán), de sajnos korábban nem jutottam odáig, hogy el is olvassam valamelyik regényét. Utólag azt mondom, kár volt, mert a Sivatag hercegnője ismét ékes bizonyíték arra vonatkozóan, hogy mennyire érdemes magyar szerzőktől olvasni, akiktől ugyanazt az élményt – ha nem jobbat- megkapjuk, mint a nemzetközi bestsellerek esetében. Ez a könyv főleg a témája miatt hívta fel magára a figyelmemet. Az arab világ, kultúra, a hastáncosok élete mind-mind olyan téma, ami titokzatossága révén arra csábít, hogy jobban meg akarjuk ismerni. Úgy gondoltam, ismerkedésnek pont megfelelő lesz, ha első körben egy viszonylag könnyedebb, kalandos-romantikus történeten keresztül közelítek ezekhez.
A regény egyes szám első személyben meséli el egy fiatal lány, Zubeida történetét, aki egy bagdadi bazársoron él családjával. Apja jóindulatú, ám könnyelmű ember, akit sokszor csábítanak a szerencsejátékok. Egyszer az egyik ilyen játék olyan fogadáshoz vezet, aminek végzetes következményei lesznek: Zubeidát ugyanis eladják a mara házba, hogy apja tartozásait kifizethessék. A kislány először teljesen össze van zavarodva, nem érti, családja miért szabadult meg tőle és mit keres ebben a különös, nők által vezetett házban. Ahogy telnek az évek, a többi lány barátságos viselkedése, a szigorú, de igazságos dujna, illetve a zene és tánc szeretete együttes erővel érik el, hogy Zubeida otthon érezze magát e falak között, biztonságban mindaddig, amíg egy férfi szemet nem vet rá…Ez a férfi később nem más lesz, mint a síita főimám, akinek személye rettegéssel tölti el a fiatal lányt, és akitől nem is szabadulhatna, ha nem történne egy váratlan tragédia, egy mindent elsöprő árvíz formájában. (…)
Több dolog is volt, amit nagyon érdekesnek vagy informatívnak találtam ebben a regényben. Ilyen volt a mara ház működése és a hastáncos növendékek mindennapjai. A szerző nagyon érzékletesen írja le mind a környezetet, mint a szereplőket, szinte úgy érezzük, mi is ott lépdelünk a gyönyörű csarnokokban, mi is halljuk a derbuka ütemét és a lágy kelmék susogását. Azt eddig is tudtam, hogy az eredeti hastánc jóval több puszta lépések kombinációjánál, de ebben a regényben nagyon szépen kirajzolódik mindaz a végtelen szimbolika és rejtett jelentéstartalom, ami ehhez az ősi mozgásformához kapcsolódik. (…)
Azt gondolom, a regény legnagyobb erőssége az, hogy a szerzőnek sikerült jól belehelyezkednie egy fiatal bagdadi lány nézőpontjába, és az olvasónak is segített, hogy ezt megtehesse. És itt nem pusztán a nemi vagy kulturális sajátosságokra gondolok, hanem arra a vallásos szemléletre is, ami alapvetően meghatározza Zubeida gondolkodását vagy a világhoz való viszonyulását. Érdekes volt az ő szemén keresztül megélni, milyen, amikor az ember rábízza magát Allah akaratára, illetve az ebből következő alázatosságot és nyugalmat. A fiatal lány, bár sok viszontagság éri, végig hinni tud abban, hogy okkal történnek vele a dolgok, és hogy minden akadály vagy próbatétel ahhoz vezet, hogy végül beteljesüljön a sorsa. Ráadásul nekünk, olvasóknak is fontos, hogy az arab világhoz kapcsolódóan ne csak napjaink sztereotípiái jussanak eszünkbe, hanem az a mély bölcsesség és gazdagság is, ami ugyanúgy e kultúra sajátja. (…)
Bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.com/2019/05/a-sivatag-herce…

Tímea_Bernadett_Lőrinczné_Molnár P>!
Cselenyák Imre: A sivatag hercegnője

Első olvasásom az írótól, a szép borító és a témaválasztás keltette fel a figyelmem. Érdekes volt az E/1 szemszög alkalmazása, eddig nem sok ilyen írást olvastam. Igazi mesevilágba csöppentem, az izgalmas kelet varázsolt el bájával, majd térített magamhoz a maga kegyetlenségével. Mai napig nem tudom elfogadni a nők helyzetét, alárendeltségét, elnyomását, ami a muszlim világra még napjainkban is jellemző. Zubeida története igazi keleti gyöngyszem az ezeregy éjszaka meséi közül: a szegény bagdadi lány hányattatásainak leküzdésével elnyeri jutalmát a kalifa fiának személyében. Gyönyörű szerelmük kitartott, a láng néha lelohadt (mert Zubeida kislányt szült 2x is, itt mérges lettem), de a parázs az-Zahír (sajnos korai) haláláig izzott. Azt követően Ammar megjelenése meglepett, de tetszett a befejezés. Szép élete volt főhősnőnknek, s bár gyermekkori családja elmaradt mellőle, ő a saját erejéből épített magának biztonságot jelentő védvárat. Érdekes volt olvasni a mara ház működéséről, lényegéről; elképzelni az ott élő lányokat gyönyörű ruháikban zenélni, énekelni, táncolni mahastiként. Sok-sok új információval lettem gazdagabb! Köszönöm az írónak az élményt!

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575290
Beatrice8 P>!
Cselenyák Imre: A sivatag hercegnője

Azért figyeltem fel a könyvre, mert a borító egyszerűen eszméletlen! @Kedves_Könyvek őszinte elismerésem, csodás lett!
Aztán volt egy Cselenyák Imre témahét is a csoportunkban, ami végleg meggyőzött róla, hogy ezt nekem olvasnom kell. Ettől függetlenül jó sokáig tartott, ha jól emlékszem másfél éve kaptam karácsonyra, azóta ült a polcomon. De most végre elolvastam és innentől vagyok bajban. Már miután befejeztem a könyvet tudtam, hogy bajban leszek az értékelésével és ez azóta se változott. Mert jó volt ez, imádtam, csaaaaak…. Nem tudom. Azt hiszem a legnagyobb bajom a végével van. Jó is, de rossz is, egyszerre mesés és csalódásos, de aztán mégis jó, de végülis szomorú?? Ezzel tudom a legjobban leírni az utolsó 10 oldalt. A legkönnyebb az lesz, ha a továbbiakban úgy írom le a véleményem, hogy elvonatkoztatok a végétől. spoiler
Nagyon szép volt és érdekes. Rengeteg új dolgot tudtam meg Bagdadról, a szunnitákról, a hastáncosokról, a kultúráról. Szinte semmit nem tudtam eddig, nagyon tetszett a sok új információ.
A szereplők szimpatikusak voltak. Zubeidát igazán megkedveltem, ahogy a barátnőit és a marát is.
A történet tartogatott izgalmakat is. Meglepődtem mennyi eseményt és évet felölelt a regény. Értek meglepetések és izgatottan vártam mi lesz legközelebb.
A stílust nem tudtam máshogy leírni, mint hogy nyugodt volt. Érződött rajta, hogy ez egy időskori visszaemlékezés. Bár az előre utalások kicsit idegesítettek, mint mindig, ha ilyen van a regényben, de ezen kívül tetszett. A leírások szépek voltak.
Voltak dolgok, amiken fennakadtam, de tudatosítottam magamban, hogy más vidék, más kor.
A szerelmi szál egy ideig nagyon tetszett, természetesen. A végén meg… Igazából az a baj, hogy nem rossz, de nem is jó. Kicsit csalódás, ugyanakkor van bennem egy kis elismerés, mert ez valami új vagy éppen régi, mindenesetre nem megszokott.
Hjajj, mi legyen? Mennyi csillagot adjak neki? 4? 4,5? 5-öt csak nem adhatok! Hmmm. Összegezzünk, hátha közben megvilágosodok!
Tehát összességében imádtam, mert különleges volt, érdekes, számomra új kor, új helyszín, ha ez jelen esetben a nagyon régit jelenti is. off A leírások szépek, a fejezet eleji idézeteket imádtam, szereplőket kedveltem, a történet izgalmas volt, a borító csodás. A végéről bármit is gondolok valamilyen szinten mindenképpen csalódás volt. Jó, végre döntöttem, 4,5 csillag, mert jó volt, megtaláltam benne azt a pluszt, de nem volt tökéletes. Újraolvasós lehet valamikor. Ajánlom.

Ui.: Az amint befejeztem egyértelmű volt, hogy ezt a mama imádná, így az első adandó alkalommal kölcsönadtam neki és tényleg imádta :)).

1 hozzászólás
agnesasszony P>!
Cselenyák Imre: A sivatag hercegnője

Régebben sok keleti történetet olvastam, volt egy ilyen „korszakom”, mostanában viszont elkerültek valahogy ezek a könyvek. Nagyon megörültem, amikor megláttam, hogy Cselenyák Imrének is van egy ilyen regénye.
Zubeida története kellemesen kikapcsolt, jó volt nyakig elmerülni a középkori Bagdadban, és bekukucskálni egy mara ház falai mögé. Mindig az jutott eszembe, miközben olvastam, hogy ezek a lányok gyakorlatilag ugyanolyan életet éltek, mint Japánban a gésák. Gyerekkoruktól alapos oktatásban részesültek, rabszolgák voltak, és a legbőkezűbb úriember vihette őket magával (és vásárolhatta ki őket a taníttatásukra felhalmozott adósságukból). Nagy tiszteletnek örvendtek, és közük sem volt a testüket pénzért áruló prostituáltakhoz.
Kicsit sem sajnáltam, hogy a szerelem itt inkább mellékvágányon futott, érdekes volt a zene, a tánc, a ritmus szeretetéről olvasni, és jobban megismerni a keleti szokásokat.
Az írásmód pedig ismét elvarázsolt. Ez az a stílus, amit nem lehet megtanulni, erre születni kell. Olvasson mindenki Cselenyák Imre könyveket! :)

5 hozzászólás
Kedves_Könyvek I>!
Cselenyák Imre: A sivatag hercegnője

Különleges helyszínen játszódó, különleges témát feldolgozó különleges történet.
A tánc és a „fűszeres” kelet eleve közel áll hozzám, így amikor csiripelték a madarak, hogy jön egy ilyen könyv, kötelességemnek éreztem, hogy elolvassam. Az író rengeteg élettapasztalattal rendelkezik, ez süt a szövegről. Látszik, mennyire alapos munkát végzett, hogy hitelesen át tudja adni a történet hátterét.
„Nem elég szépnek lenni, tehetség is kell”. Ez a mondat a fülszövegben a jelmondatommá vált, mert végigvonul ez a vibe a történeten. Ugyan férfi író írta, de az én női szívemhez mégis közel került, és teljes mértékben a magaménak érzem. :))
Régen én is tanultam hastáncolni (nem ér nevetni! :D), most viszont teljesen más megvilágításba került az egész. Elborzadtam néha, de alapjában véve úgy érzem, erről beszélni KELL! Bagdadról láttam korábban egy filmet a kedvenc színésznőm főszereplésével… hát össze sem hasonlítható a helyzet azzal, mint amit itt olvastam. És mennyi minden lapulhat még a felszín alatt…
És persze a romantika is tetszett, mert hát nő vagyok, aki bírja az ilyesmit, ha jól van megírva ;)

2 hozzászólás
szucsiani P>!
Cselenyák Imre: A sivatag hercegnője

A kelet varázslatos világába, az illatok, suhanó selymek titokzatos birodalmába repít ez a könyv, ahol a könnyű fátylak sok fájdalmat és nehéz sorsot takarnak.
Zubeida sorsán keresztül megismerjük a mara házat, a hastáncosnők különleges világát. Gyönyörű meseszerű történet, ami keveredik realisztikus elemekkel. Megkapó stílus, gazdag szókincs jellemzi, de a gyakori előreutalások egy picit zavaróak voltak számomra. Nagyon nehezen tudom elfogadni az arab világ nőkhöz való viszonyát, emiatt az-Zahir csalódást okozott.
Meglepő volt a befejezése, de tetszett, hogy így zárult le a történet.
Az álomszép borító tökéletesen illik a könyvhöz, gratulálok a tervezőjének.

rafaelo0824>!
Cselenyák Imre: A sivatag hercegnője

Meglepően olvasmányos volt, bár igazán senkit nem tudtam megszeretni. A főszereplő nagyon felszínes és butuska. Piros pont az arab kultúra leírásáért, viszont sokszor megzavart a meseszerűség, valahogy nem tudtam eldönteni, milyen műfaj kíván lenni. Az biztos, hogy az írótól fogok még olvasni.

janee P>!
Cselenyák Imre: A sivatag hercegnője

Különleges és megrázó könyv, alig bírtam letenni. Együtt izgultam, drukkoltam és reménykedtem a szereplőkkel, de legfőképpen természetesen Zubeidával. Be kell vallanom akárhányszor olvasok az arab világról, valahogy annyira elképzelhetetlennek tűnik, hogy nőkként ne legyen véleményünk, önálló akaratunk, saját döntésünk. De ettől még persze tény, hogy ez a mai napig is így van, és ezt a különbséget az író tökéletesen érzékelteti is a könyvben. Nagyon komoly tudás áll a történet mögött, gondolok akár a kultúrára, nyelvre, hagyományokra, történelemre és a vallásra, így igazán emelem a kalapom. Már az elejétől megfogott a mű stílusa is: érzékeletes leírások, mély gondolatok, kellemes párbeszédek emelték a könyv hangulatát és tették tökéletessé az összhatást. Ez volt Cselenyák Imrétől az első könyvem, és biztos, hogy nem az utolsó, köszönöm ezt a különleges utazást!

Utószó_blogger>!
Cselenyák Imre: A sivatag hercegnője

A könyv egy fiatal lány, Zubeida történetét meséli el, akinek vidám gyerekkora a bazársoron egyik pillanatról a másikra véget ér, mert egy szerencsétlen fogadást követően eladja hastáncosnak az édesapja.
Bár már a regény elején is sok minden történik, a viszonylag erős nyitást követően kicsit leül a történet. Zubeida a hastáncos lányos között töltött évei nem bővelkedtek izgalmakban, ezek a jelenetek inkább csak ennek a zárt világnak a működését próbálják bemutatni, de számomra néhol kissé unalmassá vált a könyv. Aztán valamikor a regény közepén, az árvíz megjelenésével az események is beindultak, és innentől igazán egyre kalandosabbá válik a cselekmény. Hasonló történik Zubeidával, aki egy nagyon tapasztalatlan, a világról keveset tudó lány – hiszen nincs is lehetősége megismerni, így aztán sokáig teljesen elégedett a sorsával, és nem is igazán vágyik a szabadságra. Egészen addig, amíg kellemetlen helyzetbe nem kerül, és kénytelen fellázadni a sorsa ellen. Túlzás lenne aazt mondani, hogy ettől kezdve Zubeida egy erős női karakterré válik, de ahogy halad a cselekmény, mindenképpen egyre önállóbb lesz, és egyre inkább megismeri a világ működését. Ennek ellenére naivsága még később is többször bajba sodorja.
Amiben ez a regény tényleg erős volt, az a hangulatiság. A kötetet az első oldaltól fogva áthatja a mesés kelet hangulata, a selymek, gyönyörű ruhák, ékszerek és a különleges épületek szinte végig jelen vannak, és éles ellentétben állnak a nők szörnyű helyzetével. A történetben viszonylag sok női karakter feltűnik, többségük igazán elnyomott helyzetből jön, vagy abba kerül, vannak, akik mindenüket elvesztik. Ezeket a történeteket nem követhetjük végig, erre nincs is szükség, viszont nagyon érdekes egy-egy pillanatot elkapni ezekből a női sorsokból. Így egy viszonylag teljes képet kapunk arról, hogy mégis milyen – nem túl rózsás – lehetőségei vannak egy nőnek ebben a világban.

Bővebb értékelés a blogomon: https://www.utoszo.hu/2020/05/24/cselnyak-imre-a-sivata…


Népszerű idézetek

Könyvmolyképző KU>!

Kielégülten és elcsigázottan szenderegtem a mellén, érzékelve a szívdobogását. Nem sejtem, hiszen még nem kérdeztem más nőktől, ők hogyan vannak ezzel, de nekem a legnagyobb megnyugvás és melengető boldogság szeretkezés után hallgatni kedvesem szívverését, s úgy elszenderedni, hogy a dobogás ringat álomba. Olyankor érzem azt, hogy kivételezett nő vagyok, olyan nő, aki a legnagyobb biztonságban és szeretetben él.

Könyvmolyképző KU>!

Ez volt az a pillanat, amikor átmelegedett a szívem. Milyen lelki fokozatai voltak a kiteljesülésnek, már nem emlékszem, csupán az maradt meg bennem, hogy ezen a reggelen éreztem meg, hogy szeretem. Olyan emberi volt és olyan szép, ahogy lelkesülten küzdött a betevőért, hogy mi ketten életben maradhassunk!
Teste hajlékony volt, mint a bambuszbot, arcának nemes vonásai titkokról árulkodtak. Itt, a pusztulás közepén, egy kicsiny földdarabkán, amely a csodával határos módon dacolt az árral, egyszerre csak értelmet nyert az életem. És, ha valaminek értelme kerekedik, már kíváncsiak leszünk a holnapra is.

Könyvmolyképző KU>!

A mahasti befelé forduló művészet, bármit hisznek is róla. „Föl kell olvasztani az érzéketlen szíveket” − csendültek bennem Atifah szavai. Az a hastáncos, aki láthatólag a jelenlévők kegyeibe óhajt férkőzni, és ennek tanújelét is adja, a szerény előadók közé sorolja magát. Megjegyzem, belőlük van több a világban. S az emberek zöme is úgy véli, helytelenül, hogy a mahasti egyenlő a kacérkodással, amellyel a lány fölkínálja magát a férfinak.

Könyvmolyképző KU>!

Tűnődtem, mit mondjak el neki magamról. Bíztam még abban, hogy a régi élet nem fulladt egészen a Tigris szennyes árjába, és én visszatérek a mara ház falai közé, és a történtek dacára reputációm megmarad, értékem ugyancsak. Ibn Atabeget pedig remélhetőleg már rég elsodorta az ár.

Könyvmolyképző KU>!

Megfogtam a kezét és így megnyugodva, éneklő lélekkel sétáltunk vissza a mi kedves zugolyunkba. A szerelem olyan bűverővel vett körbe bennünket, hogy a nap valamennyi pillanata csurgó mézsörbeté édesedett. Ha idősödő korban módjában állana az embernek visszahozni életének legboldogabb időszakát, hogy örökké birtokolhassa, lehet, hogy én ezt a napot választanám.

janee P>!

Négy dolgot nem lehet visszavonni: a kimondott szót, a kilőtt nyilat, az isteni rendeletet és az elmúlt időt.

267. oldal

Könyvmolyképző KU>!

A falakon túl gyakorta szólt a muzsika, és én zsigereimben éreztem a ritmust, a harmóniát, a mi családunkban viszont senki sem zenélt, legföljebb dudorászott. Ha én néha megfeledkeztem magamról, és dalra fakadtam, csendre intettek.

Könyvmolyképző KU>!

Sírtam, csak sírtam.
Idegenek ragadtak meg. Sírtam. Betuszkoltak egy szűk cellába. Sírtam. Ennem adtak. Félrelöktem, és csak sírtam.
Nem akartam én sehol másutt élni, csak a saját családi otthonomban, a mósusz- és ébenillatú bazársor mélyén, ahol olyan boldog voltam, mint a nádirigó fiókája a meleg fészekben.

Könyvmolyképző KU>!

− Nagytiszteletű dujna − fogtam könyörgésre −, ne akard az én halálomat! Hadd maradjak nálad, jön majd más férfi, Allah könyörületes! Ha erőszakkal a főimámhoz kényszerítesz, életemnek az a végét jelenti.

Könyvmolyképző KU>!

Mióta kimosott engem az ár a mara házból, a ruhát, ami rajtam volt, még nem vettem le, és akárhányszor eláztattam, rajtam száradt meg. Szagom volt, noha nem elviselhetetlen, csupán kényes orrom jelezte. A mahasti lányok között egészen más napirend szerint éltem, ami úgy foszlott semmivé, mint szélben a fátyolfelhő. Ott minden nap fürödtünk, finom olajokkal kényeztettük testünk, bódító illatszerekkel hintettük be magunkat és napjában többször átöltöztünk.


Hasonló könyvek címkék alapján

Ashley Carrigan: Két lépésre a mennyországtól
Borsa Brown: Az Arab szeretője
Dee Dumas: Marokkói szerelem
Alwyn Hamilton: A vég hősnője
Renée Ahdieh: Harag & hajnal
S. A. Chakraborty: Rézkirályság
Jean Sasson: Ester gyermeke
Verena Wermuth: A tiltott nő
İskender Pala: Halál Babilonban, szerelem Isztambulban
Sheila Martens: Nathifa