Csiglemező (A Kárpátok farkasai 1.) 48 csillagozás

Cseke Lajos: Csiglemező

Valamikor ​a Kr. u. 800-as évek második felében, a Kárpátok délkeleti vonulatai között egy csendes kis pásztorfalu lakói egy sebesült, hatalmas termetű, lángvörös hajú harcosra találnak. Meggyógyítják, befogadják, s mikor a harcos, szokásaikkal ellentétben nem elfut az időnként rájuk törő haramiák elől, harcba is szállnak mellette.

Egy alkalommal azonban nem haramiák érkeznek, s a jámbor pásztorok hamar megfutnak a mokány kis lovakról ördögi pontossággal nyilazó, egyszerű öltözetű katonák elől. A vörös hajú harcos elesik a csatában, siheder fiát magával viszik a lovasok.

A fiú, akinek elrablói a Veres Keménd nevet adják, új otthonra lel a székelyek között. Barátokat és ellenségeket szerez, kiverekszi magának az elismerést, ám amikor ifjú csikósként Bolgárországba indul, hogy az utazók elbeszéléseiből megismert arab lovat szerezzen magának, még nem is sejti, milyen veszedelmet szabadít népére.

S ha ez nem lenne elég, a székelyek vezetői egy nap kihirdetik,… (tovább)

>!
Gold Book, Debrecen, 2022
314 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634266334
>!
Gold Book, Debrecen, 2018
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634264743
>!
Gold Book, Debrecen, 2018
320 oldal · ISBN: 9789634264774

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Veres Keménd


Kedvencelte 7

Most olvassa 1

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 35


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Cseke Lajos: Csiglemező

Kitűnően jó, filmszerű történet, kalandos időutazás a IX. századba, s Anonimus írása alapján nagy vonalaiban valószerű. Elképzelhetjük és megismerhetjük belőle a korabeli székelység településeinek viselt dolgait, a középkori falusi életet és munkamegosztást, miközben szurkolunk Veres Keméndnek, az idegen, viking vérű kamasznak, majd férfinak, akit befogad a székelység. A szerző kitűnő, olvasmányos és a történetet jól láttató stílusban tárja elénk a kort, hunok, székelyek, magyarok egykori viszonyát, a velünk élő történelmet és múltat. Biztosan elolvasom a folytatásokat, és nagyon ajánlom a művet a fiataloknak!

robinson P>!
Cseke Lajos: Csiglemező

A Kárpátok vadregényes erdőiben ott lehetünk egy nyugalmat kereső, békére törekvő ősi nép sorsában. Fokozza a kalandok sorát, amikor a székelyek úgy döntenek, szövetségre lépnek a magyarokkal. Izgalmas háttérrel, hangulattal elevenedik meg a korszak, megjelenik Álmos és Árpád vezér is. Ajánlom.

https://gaboolvas.blogspot.com/2018/08/csiglemezo.html

Roszka>!
Cseke Lajos: Csiglemező

Egy félig viking fiú gyermekkorát kisérhetjük végig a 9. században. A székelyek közé kerül, jól beilleszkedik. Az új környezet eilsmerését sikerül kivívnia, teljes jogú tagja lesz a falunak. Remek katonává érik, barátságokat is köt, ellenséget is szerez. Szóval hétköznapi lesz. Egy darabig. A történet végefelé megismerhetjük Álmost és Árpádot is, akik visszavezetik a népet a Dunához. Remek történet, teli kalandokkal és hétköznapokkal.

Kapusi_Farmosi_Dóra>!
Cseke Lajos: Csiglemező

A Csiglemező rendkívül olvasmányos, oldalról-oldalra érződik, ahogy az író is belevész saját világába, egyre pörgősebb, egyre könnyedebben írt, így az első néhány fejezet szinte vázlatos stílusát hamar meg tudtam bocsátani. Úgy ránt be a regény, hogy érezni a cserzett bőr szagát, hallani a lovak patájának dobogását, és amint becsuktam a könyvet felháborodottan keresem az íjamat, amit nyilván sehol sem találok. Pedig minden tisztességes harcos kézközelben tartja, de nálam csak toll van az asztalon, mondjuk abból egy kisebb hadseregnek elegendő. Ekkor arra gondolok, hogy Radnóti szerint:: „Fegyver s szerszám a toll.” így végül nagy duzzogva ugyan, de csak megenyhülök.

Keresem a szavakat, próbálom meghatározni, mitől ennyire jó ez a történelmi regény. Talán a korszak teszi, amely tele van izgalmakkal, veszélyekkel és misztikummal. A Csiglemező elénk tárja, hogy éltek a székelyek a Honfoglalás előtt, majd hogy léptek szövetségre a magyarokkal, amikor azok új hazát kerestek. A hun ősök emlegetésére még ma is heves történelmi viták robbannak ki, a magyarok nagy része nyilván szeretné, ha elődjének mondhatná Attilát, a hatalmas hódítót. Mások szerint ez komplett idiotizmus, szó sincs rokoni kapcsolatról. A történelmi kor azonban nem lenne elég. Bontogassuk tovább. A karakterek egyszerre bumfordiak és érzelem dúsak. Keméndet néha szívesen kupán vertem volna, gyakorlatilag bármivel, ami a kezem ügyébe akad, hogy a vörös haja csak úgy lengedezett volna a kellemes tavaszi szellőben. Ám ahogy haladunk előre a történetben, a szemünk előtt érik felelősségteljes férfivá, aki odaáll, ha kell. Higgyétek el! Kelleni fog! Keménd legjobb barátját, Csorbát nagyon megszerettem, aki tipikus esete annak, amikor valakiben sokkal több rejtőzik, mint elsőre gondolná az ember.

https://csakegypercre.blog.hu/2019/12/07/tortenelem_aho…

aram76>!
Cseke Lajos: Csiglemező

Hát ez egy igazán jó kis könyv volt. Meglepően jó. Máskor unalmasnak találom egy egy könyvben a rétestésztává nyújtott leírásokat, de itt ez is olyan érdekes volt, hogy egyáltalán nem zavart, sőt… Végig agyaltam, magam elé képzeltem mindent. A tájat, a falut, az embereket, az állatokat, a barangolást, a csatát. Nem tudom, hogy mi az oka, de valamit nagyon tud az író, ugyanis ebben a könyvben nem zavart ha egy állatot leöltek, mert étel kellett, vagy a csata közben megsebesült. Itt teljesen át tudtam érezni azt persze sajnáltam őket, hogy ez az élet része, a nagy körforgásé. Biztosan elolvasom a folytatást is.

2 hozzászólás
Ėva71 >!
Cseke Lajos: Csiglemező

A könyv értékelése, a különlegesen szép borító és a fülszöveg is ígéretesnek tűnt. A székelyek között felnövő Keménd történetén keresztül megismerhetjük a székelyek honfoglalás előtti életét. Nekem legjobban a mindennapi életüket bemutató leírások tetszettek, ahogyan dolgoznak, főznek, ünnepelnek, párt találnak. Annyira részlet gazdagok voltak ezek a leírások, mintha valóban látnám őket a mindennapjaikban, szinte sajnáltam is hogy ott kellett hagyniuk ezt a szépen felépített, jól szervezett települést, mikor szövetséget kötöttek a magyarokkal, hogy az új hazát találjanak. Nagyon szerethetők a karakterek, és nagyon szépek a neveik is, ami még szintén megfogott az ember és a ló kapcsolatának a leírása. Nagyon hangulatos könyv és van folytatása is…

Enzo314>!
Cseke Lajos: Csiglemező

Cseke Lajos írt nekünk egy szerethető, hihető, korrekt történelmi regényt, ami nincs túlbonyolítva, nincs nyomasztó részletgazdagság és akciójelenetek sem jönnek szembe minden második oldalon, de jó ez így, egyensúlyban van a könyv, végig kellemes olvasmány.

Csak pár apróság, ami tényleg csak kötözködés, semmiképpen sem rontja a könyv színvonalát: egy a IX.században, erdélyi hegyek között lévő, kvázi a világtól elzárt faluban, földbe vájt kunyhóban lakó gyerek nem használ olyan szavakat hasonlatként, hogy márvány vagy zebra és abban sem vagyok biztos, hogy a pecsétviaszgomba autentikus elnevezés-e, ugyanezen okból.

5 hozzászólás
Lyanna>!
Cseke Lajos: Csiglemező

A Kárpátok farkasai című könyvről itt a molyon olvastam egy nagyon jó értékelést, ennek hatására olvastam el a regényt. Meglepett, hogy milyen csinos kis könyv, a borító pedig telitalálat. Nagyon szép, pörgős stílusban ír a szerző, magával ragad a sodró lendületű írás. Valamint ha nem is vagyok lóbolond, de szeretem ezeket a nemes állatokat így a lovakról szóló részeket nagyon megnyerőnek találtam. A történet közepétől a főhős is közel nőtt a szívemhez.
Várom, hogy mikor jelenik meg a szerző következő regénye.

Vác_nembéli_István_fia_istván>!
Cseke Lajos: Csiglemező

Első publikált regénye a szerzőnek, tetszett a sztori gondoltam egy próbát megér, nem mellékes, hogy számomra a kiadó garancia volt mindig is a jó magyar írók szerzeményeinek a gondozásában, legalább is eddig még nem csalódtam, szóval így kezdtem neki.
Az elején gyorsan letudjuk, hogy is lett árva Keménd, hogy fogadták be őt székelyek.
Tipikus fejlődés regény kis gyerekként hogyan szerez magának barátokat és egy ellenséget, rátalál a szerelem, hogy lesz csikós végül kovács.
Ezek a részek úgy a regény 90% teszi ki, be kell hogy valljam rajongom a jó kis harcért, csatákért, hadjáratokért, de itt annyira nem hiányzott imádtam olvasni a székelyek minden napjait hogyan néz ki egy tized, kinek mi a dolga, hogyan osszák meg a munkát egymás közt. Talán lehetne most tanulni tőlük sok mindent.
Aztán a végére megérkezik Árpád és a székelyekkel karöltve megkezdik a betelepülést .
Én csak ajánlani tudom ezt a regényt mindenkinek nagyon hangulatos kellemes kis olvasmány lett . Remélem lesz folytatás vagy valami más valami új ebből a korszakból.

2 hozzászólás
Trixi>!
Cseke Lajos: Csiglemező

Na kérem szépen, így kell ezt csinálni :)
Nagyon félve kezdtem el olvasni, de pár oldal után azon kaptam magam, hogy vigyorgok. Ekkor már tudtam, hogy jó barátok leszünk a könyvvel :)
Tetszett a stílusa, a hangulata. A nyugalmasabb időszak életképei is magával ragadtak, legszívesebb ott lettem volna velük én is. Aztán jött a lótolvajlás, a lánykérés, meg egy kis csata………….esemény aztán volt bőven.
A könyvvel kapcsolatos kezdeti félelmeim hamar elmúltak. Nem kifejezetten azt kaptam amit vártam, de ez egyáltalán nem volt baj.
(Nem tagadhatom meg magam – Talált Vuk korai éveiről szívesen olvasnék még ;) )
A borító pedig elképesztően gyönyörű lett <3

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Trixi>!

Megszűnik fájdalom, megszűnik küszködés, és megszűnik a harag, gyűlölet, szenvedés és szenvedély. Megszűnik minden, csak egy dolog nem, a szeretet, mert azt az egyet az ember magával viszi. A szeretet az ember legfőbb kincse, mert amit megszerzett, összegyűjtögetett élete során, az már örökké az övé marad, azt már nem veheti el tőle soha senki.

292-293. oldal

robinson P>!

Apám eredeti nevét senki nem tudta kimondani, hát elnevezték Vuknak, azaz Farkasnak.

18. oldal

Szelén>!

…az emberek ugyan ragaszkodtak a szokásaikhoz, de azt a szenvedést, hogy bors nélkül egyék az ételt, nem szívesen vállalták volna.

Kapcsolódó szócikkek: bors
nagybettina I>!

– Hol vagytok székelyek?
– Itt vagyunk! Itt vagyunk! – jött a válasz mindenünnen a fák közül.

robinson P>!

Kellett ez? Az a nagy fegyverkezés, harcászkodás? Hisz elég egy rossz mozdulat, és megvan a baj.

34. oldal

robinson P>!

Fellobbant alul a szalma, aztán fölötte a gallyak,s végül a vastag hasított fák is, és mire a nap fölkelt,ember és ló lelke az égbe szállt. A hamut az eső lemossa majd a földekre, hogy visszakerüljön oda, ahonnan kölcsön lett véve.

129. oldal

Trixi>!

Ennyi a halál, semmi több, nem értem, miért félnek úgy tőle az emberek. Ha már túlélted a születést, nincs okod a haláltól félni. Mert a születés az igazán kegyetlen dolog.

9. oldal

Szelén>!

…de a lélek? Az miből lesz? Tán egy angyal hozza? Lestem én annyit, míg odakinn ültünk a tűz körül, hogy mikor, hol, hogyan száll be a házba az a csepp kis lelkecske, de megmondom, én bizony semmit nem láttam. Aztán valahogy mégis csak ott termett abban a kis testben, mert egyszer csak kikiáltott a bábaasszony az ablakon…

kitti_th>!

Fel nem foghattam, hogy lehet, hogy az előbb még nem volt senki, aztán meg ott van egy kész emberke. De nem csak a keze, lába, meg minden testrésze szépen egyberakva, de él, mozog, sír, nevet, ránéz az emberre. Hát ebben a testecskében lélek is van! Hát az meg honnan lesz belé a semmiből? Mert hogy a búzamag is kicsírázik, és az is megnő hamar igen nagyra, az rendben van, de a lélek? Az miből lesz? Tán egy angyal hozza?

195. oldal

Petya15>!

Így hát egy az Isten. És mindegy, hogy ki dobol, és ki mond halk imát, ugyanahhoz az Istenhez beszél. Szóljon csak hozzá ki-ki tudása és szokása szerint, mert csak az a fontos, hogy ne feledjük Istent. Mert az istentelen ember halott ember, az istentelen világ pedig halott világ.

133. oldal, 5. fejezet - Cseke Lajos: Csiglemező - A kárpátok farkasai (Gold Book, 2018)


A sorozat következő kötete

A Kárpátok farkasai sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Szélesi Sándor: Kincsem
Ákody Zsuzsanna: Földanyácska gyermekei
Urbánszki László: Vérszerződés
Benkő László: Idegen tüzek
Fábián Janka: Az Anna-bál szerelmesei
Bán Mór: A Hajnalcsillag fénye
Thorvald Steen: Az utolsó saga
Berényi Anna: Richter
Bíró Szabolcs: Non nobis Domine
Tomcsik Nóra: Tél Berlinben