Hadiösvény 20 csillagozás

Cseh Tamás: Hadiösvény Cseh Tamás: Hadiösvény Cseh Tamás: Hadiösvény

A síksági indiánok harcokkal, átszellemült szertartásokkal, véres leszámolásokkal teli idejébe visz el a történet, mely nemcsak kalandregény és nemcsak néprajzilag hiteles olvasmány, hanem egy, 1968-ban, Budapesten álmodozó író képzeletének műve is. Méghozzá olyan íróé, akinek ez az egyetlen könyve. A kézirata csaknem harminc évig lappangott, vándorolt fiókok mélyéről különféle polcokra, most, annyi idő után ez a könyv lett belőle.

>!
Európa, Budapest, 2019
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634059332 · Illusztrálta: Cseh Tamás
>!
Konkrét Könyvek, Budapest, 2008
278 oldal · ISBN: 9789637424441 · Illusztrálta: Cseh Tamás
>!
Dee-Sign, Budapest, 1998
222 oldal · ISBN: 9630359677

1 további kiadás


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
balagesh IP
Cseh Tamás: Hadiösvény

Igazi jó kis indiántörténet ez sok harccal, büszkeséggel, álnok fehérekkel és a letűnő kor iránti tiszta nosztalgiával. Az utószó mutatja, hogy egy internet előtti korban mennyi apróságnak utánakönyvtárazott a szerző. A történet viszont egyáltalán nem lett tudálékos, csak egy nagyon-nagyon picit átüt rajta a tudás. Nagyon jó alakokat teremtett meg, szépen odatehető a klasszikusok mellé, de azt sajnálom, hogy végül ezek közül az alakok közül senkit nem emelt a többiek fölé. Annyira profin írta meg a könyvet, hogy simán belelátom azt, hogy valamelyik szereplőt legalább utólag kiemeli, vagy hogy többkötetnyi mitológiát szentel az egésznek. Tényleg jó figurák: még a főgonoszról is simán lehetne önálló előtörténetet vázolni.

>!
tgorsy
Cseh Tamás: Hadiösvény

Nagyon szeretem Cseh Tamás dalait. Azokon lettem felnőtté. Ha lettem. De még ő sem volt képes rávenni, hogy élvezhessem az indiános könyveket. Nem tehetek róla. Nálam ez genetikai hiány.

>!
ursus MP
Cseh Tamás: Hadiösvény

Szeretem ezt a könyvet. Nem tipikus indiánregény, a korabeli valóságot próbálja megfogni innen a Kárpát medencéből, romantikamentesen. Ha közülünk bárkinek sikerülhet ez egyáltalán, akkor neki, Cseh Tamásnak sikerülhetett. Negyven év „indiánnak” elegendőnek kellett lenni hozzá. A történet kerek egész, de tervezte a folytatást, amit már nem érhetett meg. Ezért is nagy veszteség, hogy elment…

>!
Akiba2
Cseh Tamás: Hadiösvény

Ez a könyv az, amit ígér: Karl May stílusú és szintű szórakoztató indiános kalandregény. Igazán gyermekkoromban szerettem ezeket, ezt most Cseh Tamás miatt olvastam el. Érdekes adalék, hogy Cs. T. ilyet írt, még ha az életművében a „személyes jellegű apróságok, zsengék” fejezetbe tartozik is.

>!
nemszilvi P
Cseh Tamás: Hadiösvény

Egyértelmű hozzá nem értésem miatt fogalmam sincs róla, miért voltak olyan népszerűek 40-50 (és még több) évvel ezelőtt az indián regények. A gyerekek indiánosdit játszottak, a legtöbb család könyvespolcán ott volt a Nagy indiánkönyv és mindenki olvasta a Winnetou-t…

Jobban végiggondolva, nem is azt nem értem, hogy miért volt akkor olyan népszerű ez a műfaj, hanem azt, hogy most miért nem az. Mindig szerettem olvasni erről a büszke, természetközeli életmódot folytató, természetet tisztelő népről. Cseh Tamás regénye a jellemábrázolások szempontjából tökéletesen megfelelt a várakozásaimnak, lapjain megelevenednek a „tipikus” indián karakterek. Bátrak, önérzetesek, elszántak. Na és azok is, akik népüknek hátat fordítva a fehér embert és a tüzes vizet választották. Bevallom, a nevekkel meggyűlt a bajom, vissza-visszalapozgattam, hogy képben legyek. A történet végig lekötött, viszont a vége felé volt egy elég nagy ugrás időben, ami után (vagy miatt?) a zárást kidolgozatlannak éreztem.
A könyvet elsősorban Cseh Tamás rajongóinak ajánlanám, s csak másodsorban az indián történetek szerelmeseinek.

>!
Judit_1968
Cseh Tamás: Hadiösvény

Igazán meglepett, hogy Cseh Tamásnak könyve van. Nem tudtam. Ezért is lettem kíváncsi rá, és hoztam ki a könyvtárból. Valójában mivel nem volt igazán elvárásom, egész jól szórakoztam. Itt ott talán kicsit amatőrnek éreztem és az időbeni ugrások miatt „eltévedtem”, de ez nem vett le sokat az értékéből.


Népszerű idézetek

>!
balagesh IP

Szívemben süt a nap, amikor rátok nézek.

34. oldal, A harc nem farkaskölyköknek való

>!
gjudit8

– A fehér emberek sokan vannak.
– A szívük gyenge. A szemük is gyenge. Ha felnéznek az égre, csak a madarakat látják. A napot nem.

256. oldal

>!
gjudit8

Amikor a fehér ember először jött át a Vad Vizeken, nagyon kicsi ember volt. Nagyon kicsi. A lábai elgémberedtek a nagy csónakban való hosszú üléstől, és csak egy olyan kis földért könyörgött, amin tüzet gyújthat magának. De amikor a fehér ember megmelegedett az indiánok tüzénél, és jobban érezte magát, a fehér ember hatalmassá változott. Egy lépéssel átérte a hegyeket, lábnyoma elborította a síkságot és a völgyeket. Keze megragadta a keleti és a nyugati tengert, és így szólt hozzájuk: – Menjetek egy kicsit távolabb, nehogy eltapossalak benneteket!

262-263. oldal

>!
gjudit8

Mint a többi síksági indián, mi is bölényvadászok vagyunk. A bölény megad nekünk szinte mindent, amire szükségünk van. Tavaszi bőréből készül az ingünk és a lábszárvédőnk. Nyári bőréből csináljuk a sátrainkat, téli bundájából pedig a takarókat és a mokaszinokat. A bölény szarvából baltát és evőeszközt faragunk. Megtisztított gyomrából vizestömlőt és főzőedényt készítünk. Az inakból íjhúrt sodornak a harcosok, a csontokból pedig szerszámokat készítenek az asszonyok. Húsa a legfőbb élelmünk. A felesleget megszárítjuk, és félretesszük az ínségesebb téli időszakra.

9. oldal

>!
Marcsi061

– Te fehér ember vagy, én lakota vagyok – mondta. – Nem értem a wasicsukat, mert sokféle szívük van. Katonaszív, kereskedőszív, varázslatos szív. Ha egy indián embert látok a síkságon, messziről tudom róla, hogy mit akar tenni. Vadászik, álmot keres, a szellemekkel beszél, vagy hadiösvényen jár. Ha meglátok egy fehér embert, nem tudom, mi van a szívében, és mit akar.

197. oldal

>!
nemszilvi P

– Jó nap ez a halálra! – mondta csendesen Füst a Szemében.

200. oldal

>!
Marcsi061

Megtanulta már, hogy a kimondott szavak díszei az embernek, és nem szabad gyorsan, kapkodva, rendetlenül kimondani őket, még akkor sem, ha nagyon fontosak.

19. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő
Karl May: Winnetou
Teknős Péter: Háború a vadonban
Molnár Gábor: Bíborviskó
Liselotte Welskopf-Henrich: Tokei-ihto visszatér
Karl May: Az Ezüst-tó kincse
James Fenimore Cooper: Bőrharisnya
Karl May: A Medveölő fia
Karl May: Az olajkirály