Az ​Esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum 1 csillagozás

Cséfalvay Pál: Az Esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Helikon, Gyula, 2011
76 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632082424
>!
Helikon, Gyula, 2008
76 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632082424
>!
Helikon, Budapest, 2002
76 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632087844

2 további kiadás


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Marcus Aurelius · Mátyás király · Zrednai Vitéz János

Helyszínek népszerűség szerint

Esztergom


Népszerű idézetek

Cneajna>!

Magyarország szent hegye, vagy ahogy a történelem folyamán gyakran nevezték, a „Magyar Sión”, államiságunk és kereszténnyé válásunk bölcsője: az esztergomi Várhegy. Természetes adottságai predesztinálták arra, hogy az ókor óta fontos őr- és kultuszhely legyen. Solva, ahogy a rómaiak nevezték, a limes fontos pontja volt, és a Dunát átszelő kereskedelmi vonalat vigyázta. Marcus Aurelius császár itt, a Garam torkolatánál felütött táborában írta Elmélkedéseit 170-180 közt.

7. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Esztergom · Marcus Aurelius
Cneajna>!

A kápolnán kívül Vitéz János studiolóját, azaz dolgozószobáját érdemes feltétlenül megtekintenünk. A terem északi falán a négy sarkalatos erény freskója látható: festett oszlopokkal elválasztott fülkékben áll a négy nőalak. Prudentia, az okosság, jobbjában könyvet, baljában tükröt tart maga elé. Temperantia, a mértékletesség, mindkét kezében kancsót tart, és igyekszik tartalmát helyesen elosztani. Fortitudo, a lelki erősség, baljával egy eldőlni készülő oszlopot tart meg, jobbjában jogar, a királyi tekintély szimbóluma. Végül Justitia, az igazságosság, baljában mérleget, jobbjában kardot tart.

75. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zrednai Vitéz János
Cneajna>!

57 lépcsőn jutunk le a grandiózus építménybe, amely Packh János tervei alapján készült, s mindjárt két hatalmas szoborral találkozunk: Andreas Schrott bécsi szobrász művei az Elmúlást és az Örök Életet jelképezik. Több száz sírfülke között itt láthatók a középkori templom romjaiban talált régi sírkövek, így a nagy humanista főpapé, Vitéz Jánosé, aki Mátyás királyt nevelte, vagy Széchy Dénesé, aki megkoronázta Mátyást. […] A kripta nyugati oldaltermében kapott helyet Csernoch János hercegprímás síremléke, ezt Zala György emelte 1930-ban.

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mátyás király · Zrednai Vitéz János
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei
Kovács Éva: A Mátyás kálvária az esztergomi főszékesegyház kincstárában
Zolnay László: A középkori Esztergom
Kósa László – Kocsis Elemér – Nagy László: Áldás, békesség
Zádor Anna – Genthon István (szerk.): Művészeti lexikon I-IV.
Garam Éva – Kiss Attila: Népvándorlás kori aranykincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban
Szemes István (szerk.): Esztergom
Gink Károly: Esztergom
Bárdos István: Esztergom 2000
Somogyi Árpád: Az esztergomi kincstár