Ópium 98 csillagozás

Csáth Géza: Ópium Csáth Géza: Ópium

A ​fölébredés – igaz – elviselhetetlen szenvedéseket okoz. És a szenvedések soká tartanak. A világosság reggel harsogó akkordokban dübörög végig az utcákon. És az ablakok tejüvegje meg a színes függönyök nem védenek ellene, mert bántó recsegő ritmusos lármájával áthatol mindenen és követelően hí. Menni kell. Rossz arcú és alacsony emberi lények közé, akik azt hiszik, hogy e nemtelen és kegyetlen muzsika az Élet törvénye s amit ők élnek az maga az élés.

Ők elevenen kiugranak az ágyukból amelyben álomtalan ostoba alvással aludtak. Frissen megmosdanak és dicsérik a hideg vizet, amely pedig fájdalmakat okoz. Izmaikkal és eszükkel munkához látnak, amelynek fáradtsága csak szégyent kelt a szívben. Abban a szívben, amelynek nem kellenek többé a nyomorúságos apró kellemességek, csak egy: a komoly, szomorú gyönyör! A verekedésből győztesen kerülni ki, vére fáradság után megpihenni: mindez nem gyönyörűség csak a fájdalom megszűnése. Akik a fájdalmakat érzéketlen türelemmel viselik… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1995

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Populart Füzetek Interpopulart · Helikon Zsebkönyvek Helikon

>!
Helikon, Budapest, 2019
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634793021
>!
Interpopulart, Budapest, 1996
76 oldal · ISBN: 9636131619
>!
Interpopulart, Budapest, 1995
76 oldal · ISBN: 9636131015

Enciklopédia 2


Kedvencelte 15

Most olvassa 13

Várólistára tette 103

Kívánságlistára tette 101

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Lianeko>!
Csáth Géza: Ópium

Mákgubók díszelegnek a Helikon kiadó által gondozott kötetek borítóján, az egyikről pedig egy halálfejszerű árny bámul az olvasóra: ezt a kötetet részben Csáth függősége és delíriumos álmai, részben pedig az emberi elme kóros működése ihlették. A legjobb novellák azok, amelyek mindenféle érzelmesség nélkül mutatják be a pszichiátriai betegségeket. Ezek a novellák úgy hatnak, mint egy irodalmi igényességel megírt elmeorvosi szakvélemény. Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb ilyen történet kulcsa, a szörnyű tettek mögött megbúvó ok, nem más mint a szeretethiány: a nemtörődöm, távolságtartó anya fiai, ezért válnak gyilkosokká, vagy egy összetört szívű fiú elméje emiatt omlik össze végleg.

A függőség és a megbomlott elme gyakori motívumai a könyvnek, ám akadnak kevésbé megterhelő történetek is. Ezek leginkább, bár kétség kívül közük van az emberi lélek működéséhez, mégsem kapcsolódnak szervesen a pszichiátriához, inkább morális eszmefuttatások, filozofálgatások, és számomra ezek a történetek kevésbé voltak érdekesek, vagy magukkal ragadóak. Az olyan történetek, mint pl.: Bácska, vagy A kutya, kicsit mindig megtörték a lendületemet, de lehet, hogy jobb is volt, hogy ezek is belekerültek a gyűjteménybe, hiszen, ha kivesszük ezeket a történeteket, akkor emészthetetlenül sötét és lehangoló lenne ez a novelláskötet.

Mindenképpen megéri elolvasni annak, aki kicsit jobban meg akar ismerkedni ezzel a borongós hangvételű, mégis zseniális íróval. Csáth az emberi elme legsötétebb bugyraiba kalauzolja el az olvasóját, bemutatva azokat a mélységeket, ahonnan sokszor már nincs visszatérés, ahogy neki magának sem volt már.

tgorsy>!
Csáth Géza: Ópium

Mindig elképedek Csáth Gézától. Hogyan lehet ennyire szenvtelenül, pontosan ábrázolni a kegyetlenséget, az antihumánumot, a szeretet nélküliséget. Csáth bemutatja a gonoszság, a rosszat cselekvés kategorikus imperatívuszát.

3 hozzászólás
luthienlovemagic IP>!
Csáth Géza: Ópium

A Helikon Kiadónál új köntösben jelent meg Csáth Géza novelláskötete, az Ópium, ami az emberi elme sötét szegmenseibe kalauzolja el az olvasót. Maga a borító a mákgubóra festett arccal baljós, morfintól elbódult hangulatot ígér, ami csak tovább fokozódik, ha fellapozzuk a könyv végében található tartalomjegyzéket, és beleolvasunk a novellák címeibe.

Csáth Gézapszichiáterként és morfinfüggőként sok mindent megtapasztalt, amelyeket irodalmi alkotásaiban, így ebben a kötetben is megjelenített. Emiatt olvasás közben sokszor olyan érzésem volt, mintha éppen a betegei élményeit hallgatná, netán épp akkor figyelné meg őket.

Összességében az Ópium nem egyszerű olvasmány. Kegyetlen éleslátással, tűpontos morbiditással megírt esettanulmány, ami nem nélkülözi a függőség lenyomatait sem. Kár, hogy időnként leül a kötet, és egymás után több kevésbé megragadó szöveg is követte egymást, mert ha ezek nincsenek benne, egy feledhetetlen olvasmány lehetett volna.

A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2019/11/18/konyvkritika_…

AeS P>!
Csáth Géza: Ópium

Már javában benne voltam a kötetben, amikor megnéztem az Örkény közvetítésében a NőNyugatot, utána gyorsan letöltöttem a MEK-ről vagy tíz nyugatos könyvet, és bár még várják a sorukat, azóta azért igencsak ilyen hangulatban vagyok.
Csáth egy furcsa fickó, kicsit mindig kilóg a kis bohémjaim közül, hát micsoda rendes, polgári foglalkozása van neki, de azért mindig ott ül a fiúk között ő is. A novellái is ilyenek, kicsit kilógnak a sorból, de letehetetlenek és kihagyhatatlanok.

3 hozzászólás
Cukormalac>!
Csáth Géza: Ópium

Berki Krisztián ide vagy oda, a Helikon kiadó zsebkönyv-sorozatát a kezdetek óta imádom, hiszen rendre képesek meglepni ezek a fantasztikus kis kötetek. Nemrégiben egy Csáth Géza-novellaválogatást is sikerült összehozniuk, amivel talán egy kicsit közelebb kerül az olvasóközönséghez Kosztolányi Dezső unokatestvére, mert hát nem tanácsos rögtön az Elmebeteg nő naplójával kezdeni, na.

Ez a csokor állítólag nem az első ilyen jellegű, úgyhogy ezért is vagyok kicsit szőrösszívű a csillagokkal. Igaz, hogy nem vagyok egy novellaolvasó típus, de ez a Jóska gyerek képes olyan atmoszférát teremteni pár oldalon is, ami példátlan. Az esetek többségében megvan a megfelelő katarzis és valamiféle borzongás is, de sok helyütt kiakasztó (pl. A kis Emma) és túlburjánzó is tud lenni, pedig alapvetően jó. Kíváncsi leszek az következőre, addig pedig emésztgetem az itt olvasottakat.

>!
Helikon, Budapest, 2019
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634793021
M_Titi>!
Csáth Géza: Ópium

Annak ellenére, hogy finoman szólva sem voltak boldog novellák ebben a kötetben, azért Csáth a humorát is megcsillogtatta.
Ugyanakkor megmutatta, hogy az emberi lélek mekkora pöcegödör tud lenni, de azt is, hogy a lélek nagyon sebezhető és igenis ápolni és gyógyítani kell.
Fantasztikus az írói stílusa, mert bármennyire is elakarod fordítani a fejed, elakarsz bújni, nem engedi, oda vonzza a tekintetedet, a lényedet. Nem menekülhetsz előle.

porcelánegér>!
Csáth Géza: Ópium

Első olvasmányélményem Csáth tollából. A PIM Csáth-kiállítása miatt vettem a kezembe e kötetet, és örülök, hogy a tervezettnél hamarabb sort kerítettem rá. Különös olvasni ezeket a novellákat, tudva hová futott ki az élete.
Rövid és tömör véleményem: mint egy szecessziós Poe. Természetesen jelentős a különbség, de minden novellánál Poe jutott eszembe. A lelki vívódások, az ember gonosz oldala, a bűn, a természetfeletti stb mindkettejüknél központi elem, csupán a tálalás másabb, hiszen a korszellem is más. Csáthnál ez a halál szorosan kötődik az élet élvezetéhez, pl. a szerelem, szexualitás témájához.
Személyes ízlésemhez a történetek túl sötétek, groteszkek. Azt hiszem ebben az is közrejátszik, hogy nem tudom különválasztani az írót a műveitől; szellemként lebeg a gyilkosságokról, elfojtott vágyakról szóló történetek felett a későbbi tette és életének vége. Mindenesetre örülök, hogy olvastam a novellákat, mert egyéni a stílusa, és néhány egészen megfogott: A varászló halála, Apa és fiú, A Kálvin téren

Tmea>!
Csáth Géza: Ópium

Sötét prózák hihetetlen sorozata, amelynek a cselekmény terek általában szürreális és reális képek egymásutánja lazán összekötve.A legtöbb műben a szereplők belső eltorzultságuk által vezetik a regényt a tragikusságon hátborzongató módon a halál felé. Különösen megragadta a figyelmem az Ópium, amely a leggyönyörűbb érzékletességgel írja le egy függő gondolatait. Jövőbeli terveim között még több Csáth Géza mű szerepel.

mongúz>!
Csáth Géza: Ópium

Már mindegyik novellát olvastam korábban, máshol, de Csáth Gézát nem lehet elégszer elolvasni. Ahol kell, nyomaszt; ahol, kell megráz; ahol kell, elszomorít; ahol kell, gyönyörködtet.

Gunray>!
Csáth Géza: Ópium

Csáth Gézát magát egy különleges és érdekes embernek tartom, még gimiben az irodalomkönyvben egy novellájával találkoztam, amiben megláttam magát az író lelkét hogy milyen beteg is…így elkezdett érdekelni, nyugi én nem vagyok õrült…:D
Mindig is vadászgattam novelláskötetére, de sose találtam rájuk, de egyszer megláttam a Helikon kiadó kiadta az Ópiumot rögtön le is vadásztam, fõleg amilyen ezeknek a könyveknek az ára :)
Elolvastam.
Hát azért kapott 4 csillagot mert némely novella nem kötött le,kedvenceim lettek a Dénes Imre, Kis Emma ami kicsit beteg, a Béka hasonlitott nekem nagyon Poe macskájához :) a többi hát nem tudom…Csáth mint tudjuk dilidoki is volt, szóval ezek a novellák fel is foghatók korképnek is Ami érdekessé teszi õket.
Tisztelem az írót mert az emberi gonoszságot olyan módszerrel írja le hogy attól csak úgy beleborzongtam.
Tegyetek vele egy próbát mert érdemes …némely novella lehet nem köt le, jó novellásköteteknél ez fix, de ha egy korképként nézitek õket lehet változik egyes embernek véleménye.
Azoknak ajánlom akiket az emberi természet titkai érdekelnek, akik meg belezõs sztorikra vágynak azoknak nem ajánlatos.


Népszerű idézetek

Brigicske>!

…keresek valakit aki megteszi helyettem, kimetszi belőlem a rosszat, keresek valakit aki elég rossz, hogy jó legyen hozzám.

Kapcsolódó szócikkek: rossz
Szmlys_kzlmny>!

Hallgatni a legszebb. Mindig sajnálkozom az embereken, akik sokat bizonyítgatják, hogy igazuk van, akik sokat beszélnek – minek! Aki érzi magában, hogy helyesen lát, és jól meg tudja ítélni a történteket, nincs szüksége ilyesmire.

108. oldal

Tmea>!

A világosság reggel harsogó akkordokban dübörög végig az utcákon.

Ópium

pillangóhatás>!

Reggel, amikor ágyba kerültem, igazán boldognak éreztem magam, s beláttam, hogy az élet szépsége nem attól függ, hogy van-e pénzünk, hanem hogy olyan környezetben élhetjük le, amely kedvünkre való. Úgy érzem magam, mint egy növény, amelyet végre olyan földbe ültettek, amely neki való.

135. oldal

pillangóhatás>!

Azt hiszem nem az az ember a boldog, aki gazdag – mint a nagymama mondja –, vagy akinek fehér lova van – mint Margit mondja, a szomszédék kislánya –, hanem aki senkire se szorul.

109. oldal

Tmea>!

Mit bánom én, ha nem is látok senkit. Kisétálok a világból, ha akarok. Fáradt nem vagyok, és nem félek az élettől.

ELFELEDETT ÁLOM

Tmea>!

A gyönyör eltünteti a körvonalakat és az értelmetlenségeket. Kihelyez bennünket a tér béklyóiból, és az idő zakatoló másodperc óráját megállítva, langyos hullámokon emel bennünket a lét magasságaiba.

Ópium

Tmea>!

A lét esszenciája olyan drága portéka, amelyből egész nemzedékek évszázadok alatt kapnak – egy órát.

Ópium

pillangóhatás>!

De hát az élet fele álom, és így nincs ok a zúgolódásra. Elvégre nem lehet mindig jó. Az élet, az ébrenlét tele van félelemmel, unalommal, sok rossz emberrel és sok olyan emberrel, akik jók, kedvesek, mint a dada és nagymama, de akikhez tulajdonképpen semmi közünk; az álom kárpótol mindenért. Ilyenek szoktam gondolni, azután elalszom.

114. oldal

Szmlys_kzlmny>!

Az emberek igazi természete a rosszaság, a káröröm, a gyűlölet.

219


Hasonló könyvek címkék alapján

Mikszáth Kálmán: A vén gazember
Lázár Ervin: Csillagmajor
Móricz Zsigmond: Barbárok
Vészi Endre: Angi Vera
Örkény István: Egyperces novellák
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes novellái I-II.
Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó
Kosztolányi Dezső: Béla, a buta
Lázár Ervin: Buddha szomorú
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem