Egy ​elmebeteg nő naplója 355 csillagozás

Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

E ​század elején egy csodálatos fantáziával és íráskészséggel megáldott fiatal nő került a budapesti Moravcsik-féle elmeklinikára. Akkortájt végezte ott éppen klinikai gyakorlatait dr. Brenner József fiatal orvos, Csáth Géza néven országos hírű novellista és zenekritikus. Rendkívül sokoldalú tehetség: zenél és zenét szerez, felfedező értékű zenekritikát ír, ráérez a legújabb festészeti ízlésre, s úttörője a novellaműfajnak. Akármibe fog, mindig és mindenben megelőzi kora gondolkodását, ízlését, műveltségét. Így van ez orvostudományi munkásságával is. A nagy tekintélyű, de konzervatív iskolát képviselő Moravcsik professzor égisze alatt a szakmában még igazán sehol el nem ismert freudi módszereket alkalmazza betege pszichés védelmi mechanizmusainak föltárásában, megismerésébe. A korszak magyar tudományosságát a teljes nyitottság jellemezte az új törekvések iránt. Még a konzervatív Moravcsik és orvosgárdája is eltűrte, sőt segítette kezdő orvosa freudista kísérleteit. Egy zseniális… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1978

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: POKET zsebkönyvek, Helikon Zsebkönyvek

>!
Helikon, Budapest, 2019
196 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634793311
>!
Sztalker Csoport, Budapest, 2019
176 oldal · puhatáblás · ISBN: 97865158075145
>!
Sztalker Csoport, Budapest, 2018
176 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158075145

10 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 24

Most olvassa 74

Várólistára tette 306

Kívánságlistára tette 202

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
Ákos_Tóth I
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

Félelmetes egy könyv. Félelmetes a tudat, hogy egy századfordulón élt, komoly pszichés betegséggel küzdő nő feljegyzései Csáth által bekerültek a magyar irodalmi emlékezet fellegvárába, miközben róla magáról semmit sem tudunk – ki lehetett G. kisasszony? Született bármiféle tanulmány arra vonatkozólag, mi lett az ő sorsa? Eredeti irományai fellelhetőek vajon valamiféle archívumban, vagy magángyűjteményben? Félelmetes még a könyv azért is, mert Csáth szakszerű elemzése nem csak lenyűgözően lényegre törő, hanem ridegen és kegyetlenül logikus, célszerű is – felsejlett mögötte az az általam is gyakran tapasztalt jelenség, amikor az orvosok az empátia talán egyfajta tudattalan elfojtásával próbálják kezelni a rájuk háruló rengeteg stresszt, a felelősség nyomását, cserébe pedig rossz benyomást tesznek a betegeikre, adott esetben már-már emberszámba sem veszik őket. De az is félelmetes, hogy a szöveg haladó szellemisége ellenére rettentően magán hordozza a századforduló jellegzetes hangulatát, kezdve a nemi sztereotípiáktól, egészen az önkielégítés megítéléséig – ezek a motívumok mondjuk részben bájosak is, hiszen elsősorban kortünetként kell rájuk tekintenünk.*
És főleg félelmetes, hogy az íróról tudjuk, nem sokkal ezek után szintén a saját elméjének fog áldozatul esni: a csáthi életút minimum ordít egy regényes, vagy filmes feldolgozásért, amiben az elmebeteg nővel történő találkozása egy kiemelt dramaturgiai elem lehetne.

A könyv olvasása közben egyébként rá kellett jönnöm, hogy én magam csapnivaló pszichológus lennék (szerencsére sosem volt ilyen ambícióm), mert a kötet első felében még határozottan kerestem a G. kisasszony által leírtak mögött megbúvó irodalmi funkciót – mivel semmiféle információm nem volt arra vonatkozólag, mi is áll az alkotás hátterében, mennyire dokumentarista, tudományos a fogalmazvány. Ami pedig a leírtakból kitűnik, az elgondolkodtató és akár még jelentéstartalommal megtölthető is lehetne. Ha nem következne a második száz oldalon Csáth kommentárja és okfejtése, a legendárium feltárása, szépirodalmi jelentőséget látnék G. „művében”. Éppen ezért kicsit fájdalmas, amikor az orvos lerántja a leplet a jelképekről, a különös szóhasználatokról, az eltérő nyelven megfogalmazott részekről – jegyzem meg, talán éppen ennek az elemzésnek köszönhető, hogy az egész tanulmány bizarrul élvezetes és izgalmas olvasmányélmény.

Az viszont továbbra is rejtély a számomra, hogy a novellista Csáth Gézának miért ez a szakirodalmi irányultságú (bár stílusában szerintem a laikus tömeget is megcélzó) alkotása lett a legfőbb műve, és főleg miért épült valóságos kultusz a szöveg köré. A kétezres évektől rengeteg kiadásban megjelent, bekerült a POKET sorozatba, a Helikon Zsebkönyvek közé, ez alapján pedig az Egy elmebeteg nő naplója az egyik legkeresettebb magyar nyelvű könyv lehet – de vajon miért? Ennyire népszerűvé vált volna a pszichológia a XXI. században? Netán valóban a lélek által alkotott, kivételesen összetett festmény részleteinek Csáth általi felfejtése és az ebből fakadó olvasói gyönyör szerzett neki ennyi rajongót? Bárhogy is legyen, tényleg figyelemreméltó mű, érdemes lehet legalább egyszer az életben átpörgetni.

*Ezzel összefüggésben: vajon a pszichológia mai állása szerint a könyvben felvázolt megállapítások továbbra is megállják a helyüket? Erről mondjuk szívesen megkérdeznék egy szakembert…

>!
Helikon, Budapest, 2017
196 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632276540
3 hozzászólás
>!
Bla I
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

G. kisasszony naplója fantáziadús olvasmány volt – érdekes, de cseppet sem szórakoztató. Sőt! Aki ezzel él együtt, nem irigyelhetem. Csáth Gáza elemzése ízekre szedi G. kisasszony sajátos világát a freudi iskola tanításainak megfelelően. Bravúros. Laikus vagyok, engem lenyűgözött. De inkább maradok a szépirodalomnál, mert ez kicsit (dehogy – nagyon!) fárasztó, s szerencsére nem az én világom…legalábbis egyelőre. Bár mai világunk eseményeit ép elmével elviselni – miközben az ember szinte tehetetlen – egyre nehezebb. Van menekülés: külföldre, vagy egy „másik pszichés valóságba”…

1 hozzászólás
>!
Deidra_Nicthea IP
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

Ha abnormális dolgot csinálsz, az rendellenes, őrült vagy.
Ha normális dolgot csinálsz, az elfedés, őrült vagy.
Ha tagadod, hogy őrült vagy, őrült vagy.
Ha kimondod, hogy őrült vagy, őrült vagy.
Ha belekattansz a jólétbe, unalmadban őrült vagy.
Ha végig szerencsétlenségek értek az életedben, átbillensz a pengeélen, őrült vagy.

Ha ember vagy, őrült vagy.

10 hozzászólás
>!
Morpheus
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

Nehéz ezt a könyvet pontoznom, igazából a négy csillag csak annyit jelent, hogy érdekes volt. Két irányban is elgondolkodtatott, egyrészt a könyv és a film kapcsolata. A film túlságosan is a szexualitásra teszi a hangsúlyt, és olyan jelenetek vannak benne, amelyek véletlenül sem történhettek meg, persze bele kellett a rendezőnek raknia, hogy a szerző-orvos morfinista, és hogy lefekszik a páciensével (az esetet elolvasva, ki tudja, talán használt volna is a betegnek, bár a leírás szerint korántsem lehetett vonzó jelenség), viszont ami meg kimaradt, hogy gyakorlatilag egy vallást épített fel a nő, amit Csáth a könyv végén zseniálisan kianalizált.
A másik irány pont az, hogy egy vallást rakott össze, ami egészen bámulatos. Erről eszembe jutott Hubbard, aki a maga vallását szintén egy elmegyógyintézetben ütötte össze, s lőn belőle a Szcientológia. Állítom, hogy ha a nő kevésbé őrült, ő is alapíthatott volna egy vallást. Innen már csak egyetlen – szentségtelen – lépés, hogy vajon az összes vallás nem így keletkezett? Lehetséges. És hogy az emberek miért cuppantak rá? Hát mert az ember nem tud mit kezdeni a halálának a tudatával, hogy gyakorlatilag egyedül van a világban és alapvetően értelem nélküli a létezése. Úgy gondolom, az egész emberiség beleőrült ezekbe, már a kezdet kezdetén, és ahogy a deklarált elmebetegek, kreálnak valamit a túlélés érdekében, úgy ők is ezt tették, szellemek, istenek, isten… Őrültek, de annyira nem, hogy ne tudják tovább vinni az őrületüket generációról generációra, mert megkönnyíti a túlélést.

>!
eme P
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

Érdekes és picit furcsa is a hozzá nem értő szemével olvasni ezt a könyvet. Az esettanulmány G. kisasszony kórrajza – egyben kordokumentum és orvostörténeti szempontból sem mellékes írás. Persze ez nem teszi könnyen emészthetővé.
Ami viszont érdekessé teszi, az a két, szigorúan logikus, a legapróbb részleteket rendszerbe illesztő struktúra, amelyet egyrészt a páciens, másrészt a lélekműtétet végző orvos épít fel. Az emberi elme működésének érdekessége tárul elénk – akár patologikus, akár nem (már ha sikerül a megkülönböztetés – nem mindig egyszerű).
A G. kisasszony elméje-tudatalattija által kreált világ annyira komplex, összefüggő egész, hogy szinte hihetetlen, sci-fi regénybe illő… És mindez tudatmódosító szerek nélkül. Brenner József elmeorvos aprólékos, minden részletre kiterjedően figyelmes boncolgatása ugyanolyan komlex és összefüggő egész. G. kisasszony rendszerének minden egyes darabkája beilleszthető az orvos rendszerébe. Nincsenek üresjáratok, nincsenek fehér foltok. Minden megmagyarázható, visszavezethető valamelyik komplexet ért negatív vagy pozitív, gyenge vagy erősebb hatásra, amely elindítja a védekező mechanizmust.
Nem értek a pszichoanalízishez, sem a pszichológiához, de mintha mégsem volna azért ennyire egyszerű és könnyen feltérképezhető az emberi elme és psziché mechanizmusa. Ha az lenne, talán Brenner-Csáth sorsa sem úgy alakul, ahogy.
Mert önkéntelenül is felmerül az olvasóban a kérdés: milyen szerepet játszik ebben az esettanulmányban a tanulmányt készítő – ennek tudatalattija, komplexei és így tovább. Mennyire önanalízis is ez egyben? Mennyire képezi részét az önmegértés folyamatának, mennyire mintegy a védekező mechanizmus által kreált rendszer ez is? És persze jön az olvasó, aki olvasva a G. kisasszony rendszerét analizáló Brenner orvos által felállított rendszert, analizálni kezdi ez utóbbit… És a sor folytatódhat, épp most, mikor ezeket a sorokat olvasod. :)

>!
Milli88 P
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

Teljesen kimozdítottam magam általa a komfortzónámból.
Laikusként olvasva volt jó pár kifejezés, amit nem értettem és a németem is elég gyengécske, de szerencsére a segítségemre sietett a hátsó orvosi szótár és a jegyzetek. Az eleje nekem kicsit döcögősen indult a mélyre menő magyarázat miatt, de a későbbiekben beláttam, hogy minderre a felépítésre nagy szükségem volt. Zseniális, és egyben félelmetes volt olvasni, hogy G. kisasszony és a betegsége mennyire összetett.
Az elején nem gondoltam volna, hogy ennyire beszippant majd. Nem egy könnyű olvasmány, de ennek ellenére nagyon érdekes és nem utolsó sorban kicsit tanul is általa az olvasó. Nagyon tetszett.

>!
Gyöngyi69
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

Hálás vagyok a sorsnak, hogy úgy olvashattam Csáth könyvét, hogy napi kapcsolatban vagyok mentálisan beteg emberekkel. Nem tudhatom persze, de most úgy érzem, hogy teljesen mást jelentett a könyv így, mintha bármi más lenne a munkám. Így a napi tapasztalat és a könyvben olvasottak szépen kiegészítik egymást, egységet alkotnak, értelmet nyernek.
G. kisasszony írása pontosan mutatja, miként alakítják ki maguknak a paranoiások a maguk téves eszmerendszerét, minden apró részletet alárendelve annak, hogy beleilleszkedjen a történetbe. A baj csak az, hogy a társadalom egy része ezt tudatlanságában úri huncutságnak hiszi, és elítéli. Pedig soha senki nem lehet felőle biztos, hogy az ő családjában nem fog előfordulni ez a betegség. Érezni véltem a történetet olvasva, hogy Gizella szellemileg – ha nem is számottevően – de hanyatlik. (Ennek oka nagyrészt a betegségében rejlik: a kór pusztítja az idegsejteket. Sajnos a gyógyszerek sem tesznek jót, de nélkülük sokkal gyorsabb a folyamat.)
Érdekesnek találom Brenner doktor analízisét, úgy gondolom azonban, hogy mint a világon minden, itt is az egységes szemlélet hozhat eredményt: az, ha a pszichiátriai kutatásokat a pszichológiai analízisekkel együtt figyelembe véve, a beteget teljes egészében látjuk és gyógyítjuk.
Kerek egész maga a könyv is, hisz nem csak G. kisasszonyról, de Csátról is képet kaphatunk. Vajon ha segítséget kapott volna a szorongásai leküzdéséhez, akkor is így végezte volna?
Nagyon fontosnak tartom az ilyen könyveket: szórakoztat, tanít – amennyiben odafigyelünk, és irodalmi értékekkel kényeztet.
Már csak szakmai elköteleződésből is kedvenc!

>!
Lunemorte MP
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

Többször próbálkoztam már a filmmel, de az nagyon sokkolt és kinyontam. Ezt a kötetet is többször próbáltam már olvasni, most először sikerült véghez vinnem ezt a tervemet.
Véleményem szerint nagyon durva módszerekkel vizsgálták anno azokat az embereket, akikre ráhúztak bármilyen betegséget. Akkoriban szinte mindenki hisztériás volt, be kellett ezért zárni őket. Az egy csillag levonás ennek szól és annak, hogy a „beteg" minden egyes mondatát kiforgatták, holott azt éreztem végig, hogy ő csak ki akar szabadulni és normális életet szeretne élni. Ha látott és hallott valamit valójában vagy nem. Még ha látott is, jobban járt volna, ha magában tartja. Így viszont íme egy könyv az utókornak, részletek egy „elmebeteg nő" naplójából, aki csak szomorúan álmodozott és vágyakozott. (Sajnos a vége sem derült ki).

>!
csillagka P
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

Az elmúlt évben tudatosan, ösztönösen sokféle pszichológián vagy annak közelében játszódó könyvet olvastam, de azt hiszem ennél emberségesebben talán csak Algernon tanított.
Mélyen magyarázott egy olyan világról ahol még Freudi világkép újdonságnak számít, még is merte már azt is feltételes módban kezelni.
Önkritikus és elgondolkoztató, a későbbi információk tudatába nem eldönthető ki is volt a beteg és ki az áldozat, minden esetre mint orvos azt hiszem Csáth Géza (dr. Brenner József ) ebben az esetben nem vallott kudarcot.
Sigmund Freud pedig annyit tett a mentális problémák megértéséért, hogy simán megérdemelt volna egy Nobelt, mára sok minden amit elképzelt túlhaladott, de az első volt a világon aki rájött hogy az okok vizsgálatával és odafigyeléssel vannak gyógyítható elmebetegségek és nem csak az elzárás és a kitaszítás vezethet eredményre.
Egyik legnagyobb elmének tartom a huszadik században.
A könyv inkább érdekes mint szórakoztató, sokkal jobban lekötött annál amit vártam, igaz a rengeteg orvosi kifejezés és tanulmány miatt nem haladtam gyorsan vele.
Örülök, hogy végül is rászántam magam :) pedig nehezen ment, de a Lény engem akkor se győz le.

>!
Black_Angel
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

Csáth Géza nevét irodalom órán hallottam Kosztolányi Dezső életével kapcsolatban. Beszéltünk róla pár szót, hogy elég nagy hatással voltak a művei különböző emberekre. Nos.. nem ezzel a könyvével kellett volna kezdenem
Számomra, az én hibámból, nagyon nehéz volt olvasni. Egyrészt a hiányos tudásom miatt, másrészt a rengeteg idegen szó miatt. Nagyon nagyon érdekes volt, ahogy G. kisasszonyról beszélt az író, és ahogyan ez a nő beszélt a Lényről. Sok mindent nem értek.. de mindenképpen gondolkodásra sarkall, és arra hogy folytassam Csáth Géza műveinek olvasását, mert egyszerre hátborzongató és fantasztikus amit művel.


Népszerű idézetek

>!
Natasha

Amit az elmebetegek látnak, az valóban létezik. Nincsen látomány, amelynek ne volna alapja.

57. oldal

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

1 hozzászólás
>!
tothmozerszilvia I

Ha saját magunknak hazudunk – annak már jó ára van. (Apró kis neurózisok, phobiák, ellenszenvek, depressziók, meghasonlások).

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

1 hozzászólás
>!
Tmea

A vallások tulajdonképpen kivétel nélkül az önfenntartási komplex kellemetlen izgalmainak kompenzálásául keletkeztek. Az ember nem tud belenyugodni az egyéniségének pusztulásába. Fölállítja tehát a tételt, hogy a halál nem jelent megsemmisülést. Igen ám, de hiszen a holt ember a földben fekszik és szétrohad. Már megvan a dualizmus: az, ami örökké él benne, a lélek az láthatatlan! Az ősi népfantázia éppen olyan gyorsan és szuverénül működik, mint az őrült pszichéje. Rögtön megvalósítja igaznak mondja ki azt, amit tulajdonképpen csak nagyon óhajt, hogy igaz legyen. Például a világban nincs igazság, a rosszak boldogulnak, a jók szenvednek. Helyes már kész is van a tétel, hogy az isten majd megjutalmazza a jót, és megbünteti a gonoszt. Íme, ez a vallások keletkezésének pszichológiája.

85. oldal

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

>!
s_l_m

Egy hiány vagy már csupán!

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

>!
Katze

Körülbelül tíz hónap óta lelkem a folytonos harapások által már annyira kisebbedett, és ezáltal különvált a testtől, hogy minden éjjel szegény saját erejéből kifelé törekszik a testből. Ugyanis tíz-tizenkét vagy egy óráig többnyire aludni hagy üldözőm. Ezután azonban kínokkal felébreszt, és ekkor érzem, hogy a kissé kipihent, szegény kis elgyötört lélek saját gyönge erejéből mozog, mozog a szemüreg felé. Ekkor érzem a legvértfagyasztóbb szenvedéseket. Ekkor ugyanis fönt és lent beleharap lelkembe, föntről szorítja visszafelé olyan szorítással, mely egy sziklát is képes volna talán összelapítani. Lent folyton harap, és valami reszelő érzést is érzek. Fogy, rohamosan, napról napra fogy az élet szegény meggyilkolt, szétmarcangolt lelkemből! Óh, ha a lelket, azt a villanyosságot lehetne láthatóvá tenni, akkor rögtön megtennének mindent, amit megmentésemre jónak és üdvösnek mondok. Mert az én lelkem nem egyéb már egy nagy sebnél, melynek csak a fejben él egy kis része. A fejben levő része a léleknek, az életnek valódi forrása, és sokkal nehezebben pusztítható el – mert míg a mellkas- és torokban levő részét halottnak érzem – a fejben lévő részében még mindig van élet.

70. oldal

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

5 hozzászólás
>!
ilu_milu

Halott lelkünknek már megvan a tulajdonsága, hogy a végtelenbe tágul

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

>!
Lunemorte MP

Mi vagyok én már? Egy kicsi pont csak, magasan fönn a fejben.

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

>!
ilu_milu

A lélek alakja pontosan ugyanaz, mint a testé, benn van a testben, mely mint valami tok, fedi. Minden szerve megvan a léleknek is. Az ő nyelőcsöve, gyomra, tüdeje épnek tűnhetik fel, de a lélek e szerveknek megfelelően teljesen ki van harapva; csupa seb és roncsolás.

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

>!
Lunemorte MP

Jaj, istenem… nincs isten!

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok

>!
Katze

Én persze fellázadtam ezen rettenetes gyötrés ellen, és folyvást kérdeztem: »Ki vagy te, miért gyötörsz engem!« Erre ő így felelt: »Én a te Istenednek egy karja vagyok. Látod az én torz arcomat? Ez egy karnak a vége. Ez a kar felvezet egészen a Napig. A Nap élő lény, a Nap az Isten. A Napból mint közös törzsből millió és millió olyan kar indul ki, mint amilyent te látsz magadban. Minden ember számára van egy ilyen karom, amely láthatatlan. Ezen karok által kormányozom én a világot! Ez a láthatatlan kar intézi az embernek sorsát, sőt lépteit, legcsekélyebb cselekedeteit, mert: ez a kar minden ember második énje, az egyedül parancsoló!«

62. oldal

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok


Hasonló könyvek címkék alapján

Paulo Coelho: Veronika meg akar halni
Lukács Liza: Lenyelt vágyak
Dennis Lehane: Viharsziget
Leda Schwartz: A negyedik szerető
Sylvia Plath: Az üvegbura
Ferenczi Sándor: Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében
Buda Béla: Az öngyilkosság
Szabó Magda: A Danaida
Sebastian Fitzek: A Terápia
J. A. Liebermann – T. S Stroup – D. O. Perkins (szerk.): A szkizofrénia tankönyve