„Az asszony a világ négere.” Emlékszem, mennyire szíven ütött ez a gondolat – John Lennontól – tudatos feministává válásom hajnalán. Reményeim szerint ez a maga nemében egyedülálló kötet, az első magyar nyelvű Feminista Almanach hozzájárul ahhoz, hogy mind többen rájöjjünk, miért négere még mindig s ma is, a 3. évezred küszöbén a világnak az asszony, a nő, a lány, s mi lenne a teendőnk, hogy ne így legyen. Nőknek és férfiaknak egyaránt. Jómagam mélyen hiszem, hogy mentálisan az a társadalom egészséges, ahol a nemek működése harmonikus, s a teherviselés igazságos. 2004. december 18-án volt a Feministák Egyesülete 100 éves. Ezen apropóból konferenciát rendezett a MINők Egyesülete és a NőTárs Alapítvány Budapesten 2004 novemberében. S a „Feminista Almanach 2005” is ezen apropóból született az Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatásával. A kötet „tévhitek – tények” rovata előítéleteket eloszlató feminista ismeretterjesztő „suli”. A „KÖZ-vélemény” rovat tükör a 2005 körüli időszak –… (tovább)
Feminista almanach 2005 4 csillagozás
Enciklopédia 6
Most olvassa 1
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 6
Kiemelt értékelések
Magyarországon volt és van feminista mozgalom csak sokan nem tudnak róla; sokaknak saját meggyőződésük ellenére fogalmuk sincs, hogy mit is jelent a feminista szó, mit takar igazából ez a mozgalom. Nem azt mondom, hogy ezt a könyvet nyomnám minden ember kezébe, mivel nem azért készült ez a könyv, hogy meggyőzzön. Ezt a könyvet inkább azoknak ajánlanám, akiket ténylegesen foglalkoztat a téma és szeretnének egy kis történelmi hátteret az egésznek, tisztázni a tévhiteket és tényeket a feminizmussal kapcsolatban és szeretnének betekintést abba, hogy mások hogyan élik meg a saját feminizmusukat.
Mivel almanach felépítésében alapvetően ezt az évkönyvszerűséget követi, hónapokra van felosztva a könyv. Minden hónap egy egy oldalas tévhit – tény párosítással kezd, amiben a feministák és a feminizmus szóhoz ragadt sztereotípiákat és előítéleteket, tényleges tévhiteket tisztáz és rávilágít a tényleges dolgokra. Ezt követően minden hónap hasonlóan épül fel, mindegyikben azonos vagy hasonló rovatok találhatóak.
A könyvben végigfut egy előadásnak az írásba vetett szövege A hazai feminizmus aranykora címmel, ami kis részletekben taglalja, tárgyalja főleg a századelő hazai feminista mozgalmának a történetét. Ennek nagyon örültem, de sajnos hiába található egy-két hivatkozás és lábjegyzet, ezek alapján nehezen lehet utánakeresni olyan részleteire, amik részletesebben érdekelnének. Ezen kívül a könyvben rengeteg – mind magyar és mind külföldi – feminista és nők érdekeiért küzdő nő életrajza is olvasható, bepillantást nyerve, hogy azért a feminista mozgalom előtt már voltak olyan nők, akikben érlelődött az igény a változásra. Itt változó a helyzet a hivatkozásnál, van ahol találhatóak netes linkek, akár könyvek, de valahol ez egyáltalán nem jelenik meg.
Rengeteg különféle írás található meg a könyvben ezen kívül. Magyar feminista nők írásai arról, hogy ők hogyan lettek feministák, mit gondolnak a mozgalomról, hogyan kellett a saját magánéletükben küzdeniük a különböző előítéletek ellen. Egy visszatérő rovat a könyvben a 4 kérdés – 4 válasz, amiben egy feminizmussal kapcsolatos internetes közvélemény kutatásra beküldött válaszok közül válogattak be többet. Itt egy teljesen vegyes skála jelenik meg. Attól az embertől, aki tisztában van a fogalmakkal, addig amíg valaki ócsárolja a feministákat. A legmegdöbbentőbb az volt számomra, hogy az adatok alapján tanult emberek, sok esetben nők, nincsenek tisztában a fogalmakkal és hamis kép él bennük a feminizmusról.
A könyvben még megtalálhatóak különböző magyar szervezetek egy oldalas leírásai, 2005-ös mindenféle elérhetőségeikkel: ezek főleg a nők jogainak az érvényesítéséért harcoló szervezetek, de ezen kívül pl. nehéz helyzetben lévő anyákat segítő szervezeteket is bemutat az almanach.
A visszatérő rovatokon kívül is megtalálhatóak különböző írások a könyvben: különböző külföldi feminista netes oldalak bemutatása, különböző helyzetjelentések az EU-s női jogok helyzetéről, még a férfi szemszög is megjelenik egy hosszabb írás keretein belül.
A könyv a sok különböző írásaival rengeteg téren ad információt, egy olyan általános keretet adhat az érdeklődőnek, sehol sem túl részletekbe belemenő. Egy alapot tud adni, amire lehet tovább építeni (persze ha az érdeklődés is megmaradt).
Fél csillag levonás a sok szerkesztésbeli hibának szól; a sok elgépeléstől, nyelvtani hibától kevésbé lett élvezhető ez az alapvetően nagyon is jó könyv.
Korrekt kis gyűjtemény, ami elég sok információval szolgál, amit a mai napig lehet hasznosítani. Tetszett a 4 kérdés – 4 válasz, valamint az EU-s összehasonlítások – nagy segítség legalább a gondolati irányban a szakdolgozatomhoz (így találtam meg a könyvet magát is). :)
Népszerű idézetek
Azt hiszem feminista az, aki egyenértékűnek tart minden embert nemre való tekintett nélkül, feminista az, aki felismeri és tudatosul benne, ha egy embert hátrányos megkülönböztetés ér a neme miatt, és feminista az, aki szabadon szeretne dönteni az élete felől hagyományokra és társadalmi korlátokra való tekintet nélkül.
19. oldal; Tóth Andrea: Nem leányregény
1. Ki a feminista?
Aki tesz a nők és férfiak jogi és társadalmi egyenlőségének megvalósulásáért, aki tisztában van a társadalmi nemi szerepeknek a nők számára káros és veszélyes hatásaival, és nem retteg attól, hogy ezeket nevükön nevezze, aki képes felismerni az összefüggést egy szőke nő vicc és a nők elleni erőszak között, aki kritikusan szemléli a nők és férfiak társadalmi helyzetét, és ez e helyzetet konzerválni hivatott sztereotípiákat, előítéleteket és nőgyűlöletet, és e kritikának hangot is ad, aki nem hisz azokban a kulturális, tudományos és populáris mítoszokban, melyeknek célja a nők értékcsökkent voltának alátámasztása, igazolása és fenntartása, aki felismeri a mikrokörnyezetben a makrokörnyezetet, a személyesben a politikait, aki, ha nő, azért szolidáris más nőkkel, mert tudja, hogy amit egy másik nő azért élt meg, mert nő, azt ő is éppúgy megélhette volna; ha férfi, azért, mert tudja, hogy bármely nő megélhette volna, és ez zavarja, mert nem szeretné, hogy az anyja, a lánya, a nővére, a felesége, a barátnője, a munkatársnője, vagy bárki más diszkriminációt szenvedne el… A tisztességes feminista nem homofób, nem idegengyűlölő, nem rasszista, nem antiszemita, nem iszlamofób és nem korista, mert tudja, ezek a hatalom olyan megnyilvánulásai, amelyek természetükben azonosak a nőgyűlölettel.
2. Milyen a feminista?
Ilyen. Bármilyen. Kritikus és tudatos ember.
3. Mi a feminizmus?
„Az a radikális gondolat, hogy a nő is ember.” (régi feminista mondás)
A feminizmus az a radikális gondolat, hogy a nő nem tulajdon, nem lehet büntetlenül megölni, eladni, megvenni, megerőszakolni, zaklatni, kevesebbet fizetni neki a munkájáért, ingyen dolgoztatni, bántalmazni, anyagi kiszolgáltatottságban tartani, rendelkezni a testével, rendelkezni a méhével, elnyomni a tudását, elvenni tőle a tudás lehetőségét, diplomával kávéfőzésre használni, mustrálni, eltagadni a tapasztalatait, elzárni a világtól, meghatározni helyette, hogy mi jó neki, és felelősségre vonni vagy tudományos halandzsákkal alátámasztani, ha valaki mindezeket mégis megteszi vele.
4. Mi a bajuk sokaknak a feminizmussal?
Hogy félnek tőle, mert alapvető személyes és társadalmi átalakulást rejt magában, és e félelmük miatt bármit megtesznek, csakhogy ne kelljen megismerni.
KOR: 42; NEM: NŐ
12-13. oldal; 4 kérdés - 4 válasz
Judith Sargent Murray 1779-ben írta esszéjét „On the Equality of the Sexes” (A nemek egyenlőségéről), de csak 1790-ben jelent meg.
Ebben írja:
„Mondható-e, hogy egy kétéves fiúgyermek ítélőképessége bölcsebb, mint egy azonos korú leányé? Azt hiszem, hogy inkább ennek ellenkezője figyelhető meg általában. De ettől a kortól kezdve micsoda elfogultság! mennyire kiemeljük az egyiket és elnyomjuk a másikat a bevett, ellentétes módszerű tanítással! az egyiket kiteljesedésre neveljük, a másikat hamar korlátok közé szorítjuk, visszafogjuk. A múló évekkel a nővér csakis a háztartásban létezhet, amíg a fivért kézenfogva a tudományos virágos ösvényeire vezetik.”
102. oldal; Judith Sargent Murray (1751-1820)
Tévhit: A feministák át akarják venni a hatalmat, és ugyanolyanok akarnak lenni, mint a férfiak.
Tény: A feminista mozgalom célkitűzése a nők emberi jogainak biztosítása (biztonsághoz való jog, egyenlő bérek, egyenlő munkaerőpiaci esélyek stb.), és nem a férfiviselkedés imitálása. A feminizmus már csak azért sem tekinti céljának a férfiak utánzását, mivel számos férfiviselkedést elítél és azok ellen fellép (nők és gyerekek elleni erőszak, háborúk, versenyszellem, környezet pusztítása). Egyúttal a feministák arra is felhívják a figyelmet, hogy a női és férfi nemi szerepek mindkét nembeli egyének számára korlátozóak az önmegvalósítás terén, tehát a nők nemi szerepek alóli felszabadítása magában hordozza a férfiak felszabadításának vágyát is. Az egyenlőségért való küzdelem az elnyomó szempontjából mindenképpen veszteségekkel jár, ám ettől ez még nem hatalomátvétel, hanem hatalommegosztás.
11. oldal
Azért vagyok feminista, mert hiszek a szabadságban: abban, hogy mindannyiunknak ki kell bújnunk a hagyományos férfi-női sztereotip maszkok mögül, és egyéniséggé kell fejlődnünk. Mindenkinek meg van a saját életútja, és ha nem éli meg azt, boldogtalan báb marad.
37. oldal; Margit Patricia: Barbie
Tévhit: A feministák önzők, elutasítják az anyaságot, vagy egyenesen utálják a gyerekeket.
Tény: A magát feministának valló nők között sok anya van, aki gyerekét akár hagyományos házasságban, akár más nővel-nőkkel együtt vagy egyedül neveli. Általában épp a feministák által megkérdőjelezett köztudat az, amely a nőket választani kényszeríti a „karrier” és a „család” között. Sok feminista nő elutasítja ezt a kényszerített megkülönböztetést, és élete minden területén autonóm döntéseket hoz arról, hogy mit szeretne, és mit nem. Igen fontos momentuma a feminista mozgalomnak, hogy felhívja a figyelmet arra a kettős társadalmi értékrendre, mely „az anyát” isteníti és „a gyereket” tartja a legnagyobb társadalmi értéknek, ám gyermeket nevelő nők százezreit hagyja cserben azáltal, hogy nem nyújt megfelelő anyagi támogatást, és anyaságát munkaerőpiaci szempontból nemkívánatos rosszként ítéli meg. A feminista mozgalom szólalt fel először a gyerekek érdekében is, akiknek világszerte továbbra is születik anyagi helyzetén múlik, hogy megfelelő táplálást és iskoláztatást kap-e, és akit szülei (kevés országtól eltekintve) továbbra is gyakorlatilag büntetlenül bántalmazhatnak.
95. oldal
Eltűnődtem, mindezt mennyivel könnyebb lenne elmesélni angolul vagy németül. Ott a női és hímnemű „ő”, a németben a különnemű névelők is, nem kellene állandóan kitérni arra, férfiról vagy nőről beszélünk-e. Aztán megörültem: a magyar igazi feminista nyelv; nem tesz ilyen különbséget. Már csak azt kell elérnünk, hogy az esélyegyenlőséget ne csak a szavaink biztosítsák.
242. oldal; Kovács Edina: Feminista anyanyelvünk
A nők jogai a XIX. század közepén tehát a nők művelődéshez és a közügyekben való részvételhez való jogaiként jelennek meg. Ezek a jogok azonban a korabeli érvek alapján nem a nők egyéni (szabadságukat kiteljesítő) jogaiként fogalmazódtak meg, hanem a nemzeti reformfolyamat részeként (amely a demokratizálódás és a nemzeti függetlenség irányába mutat). A nő tehát azért tanuljon és azért vegyen részt a közügyekben, hogy avval a nemzet érdekeit szolgálja.
22. oldal; Acsády Judit: A hazai feminizmus fénykora 1.
A harmadik évezred feminizmusa már nem csupán azzal kell, hogy foglalkozzon, hogy a nőknek legyen szavazati joguk, tanulhassanak (bár vannak országok, ahol még ez sem biztositott), nem is csak az egyenlő munkáért egyenlő bér elérése a fontos (bár még ez sem magától értetődő), hanem olyan politikai poziciók megszerzése is, amelyekben a nők kifejezetten jobbak! Már nem arról van szó, hogy miként lehet jobb a nőnek, hanem miként lehet jobb az egész társadalomnak, ha több nő bír hatalommal.
85. oldal; M. Amichay Éva: Albalprofil
Tévhit: A feministák melltartókat égetnek.
Tény: A melltartóégetésről szóló mítosz eredete egy 1968-ban az atlantai Miss America váasztás (sic!) helyszíne előtt tartott polgárjogi tüntetéstől ered, melynek során a feminista demonstráció szervezői arra hívták fel a nőket, hogy gyűjtsék össze mindazt a „női szemetet, ami ház körül akad”, fűzőket, műszempillákat, nők mozgását korlátozó, illetve a nőket szexuális tárgyként prezentáló ruhadarabokat. Az elégetett ruhadarabok között nem volt melltartó.
95. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kádár Judit: Engedelmes lázadók 85% ·
Összehasonlítás - Takáts Sándor: Régi magyar nagyasszonyok ·
Összehasonlítás - Pálmány Béla: A magyar rendi országgyűlések történeti almanachja 1790–1812 ·
Összehasonlítás - Diane Ducret: A tiltott rés 88% ·
Összehasonlítás - Charlotte Perkins Gilman: A nő gazdasági helyzete ·
Összehasonlítás - Küllős Imola (szerk.): Hagyományos női szerepek ·
Összehasonlítás - Willhelm Szidónia: Szerelem, házasság feminista tükörben ·
Összehasonlítás - Marta Breen – Jenny Jordahl: Nagyszerű nők 88% ·
Összehasonlítás - Luisa Passerini: A nők és a feministák története ·
Összehasonlítás - Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak 87% ·
Összehasonlítás