Istenem! Az enyém. Te, aki az enyém vagy, te, akiről hallgatok, akkor is, ha azt mondom, hogy vagy, akkor is, ha azt mondom, hogy nem vagy, akihez fohászkodom, nem szavakkal, miközben gúnyosan mosolygok magamon, olyan láthatatlanul, amilyen láthatatlannak téged látlak, mikor látszólag nem nézek sehová, te indokolhatatlan, föllebezhetetlen, félresöpörhetetlen, kikerülhetetlen, aki sehogy se akarsz kiveszni belőlem, akármit is művelek és gondolok, de aki nem is nézek vissza rám, akármennyire is azt képzelem, hogy beléd nézek, add meg legalább azt, hogy ameddig lesz tiszta levegő a földön, addig én és az utódaim beszívhassuk, s ha már nem lesz, juthassunk elég pótlevegőhöz, s ha már az is elfogy, kibírjuk, hogy nincs, segíts, hogy alkalmazkodjunk, mert élni akarunk! Ha fölforrósodik a légkör, adj nekünk védőruhát, ha lehűl, akkor thermorétegeket, ha kiöntenek a tengerek, mi mindig följuthassunk valamilyen magaslatra, ahová még nem ér el a víz! Ha kevés lesz az energia, abból jusson… (tovább)
Az Isten 1 csillagozás
Enciklopédia 25
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Furcsa volt… Hogy az Istenről szóló könyvben ennyit elmélkedjen valaki a Sátánról! Eleinte az sem volt egyértelmű, hogy Csaplár Balduccival szemben foglal-e állást, vagy vele egyetértésben idézi-e folyton őt… Szerencsére inkább ez előbbi, de sokkal jobban örültem volna egy erőteljes elhatárolódásnak, hiszen Balducci hihetetlenül ostoba és hazug könyvet szabadított a világra, amit az olvasók rendesen ízekre is szedtek. Csaplár azonban elsiklik Balducci nyilvánvaló hibái felett, nem támadja, inkább csak ejnye-bejnyézik, s közben ő maga is sekélyesen ír a „Mélységekről”. Ebbe még olyan banális hibák is beleférnek, hogy pl. Roman Polanskival kapcsolatban (akinek egyébként a nevét sem írja le helyesen) egy régi, ámbár valótlan mendemondát tényként kezel, vagy hogy Bobby Fischert átkereszteli. A könyv utolsó harmadát érdekesnek találtam, de még számomra is rendkívül sötét és pesszimista kicsengésű volt. És végül is nem kaptam választ arra, hogy tulajdonképpen mi az Istent akart ezzel az egésszel a szerző?…
…De azt elismerem, hogy voltak benne jó gondolatok is.
Népszerű idézetek
A kereskedelmi piac megteremtette az eszmék és hitek piacát is. A monopol pozícióhoz szokott, de most piaci helyzetbe szorult római katolikus egyház Európában nehezen engedett, és nem is engedett igazán, mert ahol csak lehetett, keresztény polgárrá tette a polgárt.
50. oldal (Ferenczy, 1995)
Az őskeresztények Krisztusának még érezzük a verejtékszagát. A gótika Krisztusa hosszú, vékony, mint a templomtornyok. Szomorú és nagyon szenved. A reneszánsz Krisztusa telt húsú, bővérű, testén tekeregnek a szebbnél szebb kelmék. Már ahol elfedik.
76. oldal (Ferenczy, 1995)
Hasonló könyvek címkék alapján
- John Cure: Istentelen vidék 91% ·
Összehasonlítás - Lukács László – Puskás Attila (szerk.): Karácsony titka ·
Összehasonlítás - Varga Csaba: Az Istenkor születése ·
Összehasonlítás - IGe: Trükkös „Mém” ·
Összehasonlítás - Rónay László: Isten nem halt meg ·
Összehasonlítás - Czakó Gábor: Csodák csodája ·
Összehasonlítás - Ruby Saw: Menj a Pokolba! 100% ·
Összehasonlítás - Hamvas Béla: Silentium / Titkos jegyzőkönyv / Unicornis 97% ·
Összehasonlítás - Faludy György: Jegyzetek a kor margójára 98% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Radnóti Miklós művei 98% ·
Összehasonlítás