Mindörökké ​evolúció 11 csillagozás

Csányi Vilmos – Kampis György – Mérő László – Pléh Csaba: Mindörökké evolúció

Az ​evolúció elmélete alapjaiban változtatta meg az emberi gondolkodást, és a legkülönbözőbb szakterületek tudósai, kutatói alkalmazták vagy szálltak vele vitába. 2009 őszén, a kettős jubileum alkalmából Kampis György, Csányi Vilmos, Mérő László, Pléh Csaba és Csíkszentmihályi Mihály mutatta be az evolúciós gondolat egy-egy új és jelentős alkalmazását.

A Darwin-év tiszteletére tartott előadásokat jelen kötetben adjuk közre, Stöckert Gábornak, az Index újságírójának előszavával.

Tartalom:

Kampis György: Unintelligens tervezettség
A mai kreacionizmus fehér lábúra festett farkas, mely a tudomány színeit öltötte magára. Az intelligens tervezettség (intelligent design, ID) nevű mozgalom amellett gyűjt érveket, hogy az élő rendszer nem keletkezhetett evolúcióval, magyarán, hogy az evolúció lehetetlen, mégpedig ugyanazért, amiért lehetetlen volna, hogy egy órát találjunk a sivatagban, hacsak az óra készítője (vagy egy későbbi tulajdonos) el nem vesztette.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Nexus, Budapest, 2010
120 oldal · ISBN: 9789633100103
>!
Typotex, Budapest, 2010
124 oldal · ISBN: 9789633100103

Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

>!
Sytka MP
Csányi Vilmos – Kampis György – Mérő László – Pléh Csaba: Mindörökké evolúció

Szinte himnikus címet kapott a Nexus kiadó által papíron és e-book formátumban egyaránt kiadott soványka kötet, mely valóban egy évforduló ünnepi hangulatához kötődik: 2009-ben Darwin-év volt, ennek apropóján pedig számos előadást lehetett meghallgatni az evolúcióval kapcsolatban. A könyv négy nagyon ismert gondolkodó evolúciós témakörben elmondott előadásainak írott változatait, valamint az előadókkal készült interjúkat tartalmazza.

És nem is rossz! Bevallom őszintén, a dolog kicsit fordítva sült el, mint amire számítottam: Kampis György kreacionista-kritikája okozta a legnagyobb csalódást, míg Mérő László gazdasággal kapcsolatos meglátásai és szemléletmódja volt, mely leginkább felkeltette az érdeklődésem (noha semmi közöm a gazdaság és a pénzügy, a vállalkozások és a tőke világához). Egy olyan ember, azaz Kampis György, aki egyébként erős és jó érveket hoz fel a kreacionizmus igénytelen szemléletével szemben, legalább annyira ismerhetné ellenfeleit, hogy a nevüket jól mondja: Willam Demsky és Michael Beecher helyett Dembski és Behe a helyes (persze előfordulhat, hogy a könyv szerkesztői hibáztak). Attól függetlenül, hogy Kampis egyébként nem ért egyet Richard Dawkins ateista hangvételével, és szokta emlegetni, hogy a tudomány maradjon saját határain belül, mégis azt mondja, hogy a tudomány foglalkozássá vált és emiatt ideológia is. Szerintem szándékosan vagy véletlenül, Kampis a tudományt magát keveri a szcientizmussal, utóbbi ugyanis valóban nevezhető ideológiának. A tudomány azonban nem ideológia, hanem módszertan, és akkor sem lesz ideológia, ha vannak ateisták, akik nagyon szeretnének annak láttatni. A következőkben ugyanakkor mégis kiderül, hogy ismeri a különbséget a normatív és a deskriptív dolgok között, és az evolúciót legalábbis utóbbi csoporthoz köti.

Csak hogy még egy példát említsek, Mérő László – aki érzésem szerint többször elkalandozik a gazdaság területéről – érdekes párhuzamot von a biológiai élővilág, és a gazdasági szereplők, elemek, multinacionális cégek, vállalkozások között. Alapgondolata röviden annyi, hogy az evolúció a gazdaságban is működik: a gazdasági lények (vállalatok, vállalkozások, „a sarki péktől a multinacionális cégekig” pontosan ugyanolyan logika szerint keletkeznek, mint az élőlények. A pénz formái pedig ilyesféle „gazdasági lényeket” generálnak, amik születnek, meghalnak, versenyben vannak, és magát a pénzt reprodukálják. Mérő azt mondja, ha megpróbál „kreacionista fejjel” gondolkodni, akkor nem is Darwint, hanem Mendelt tartja „felháborítóbbnak”. Előbbi ugyanis csak annyit mond, az embernek és a majomnak közös őse volt (ezt talán még le tudjuk nyelni), de Mendel azt is hozzáteszi, nem csak az ősünk közös, hanem a génjeink 99%-a is azonos. Ugyanaz a gén okozza, hogy adott esetben a kutyám és az én szemem egyforma színű – csak éppen ez a gén egyszer egy olyan „csapatban” találja magát, amikor kutyát, máskor pedig embert hoz létre. Ennek mintájára a gazdaságban – a biológiai replikátor fogalmának analógiájára – vezették be a món fogalmát. Egy vállalat egy-egy tulajdonsága tőkevonzó képességgel rendelkezik: a tőkéből akkor lesz món, amikor kiderült, egy adott vállalatba milyen tulajdonsága miatt fektetik be. A befektetők éppen ezt csinálják, azaz egy vállalat egyes tulajdonságait elemzik, mondhatni monetikai elemzést végeznek.

Nem folytatom tovább, mert leírhatnám a könyv nagy részét. Eltekintve a fentebb említett hibáktól, és attól a ténytől, hogy egyfajta túlzott rajongás érzete lengi be a könyvet a tudomány iránt, mégiscsak sok érdekességet lehet megtudni a négyféle kutató előadásaiból, akik közül Pléh Csaba pszichológust és Csányi Vilmos etológust még nem is említettem. A téma iránt érdeklődők nem fognak mellé a soványka kis kötettel.


Népszerű idézetek

>!
nevermind

Az egy mítosz, hogy az agyunknak csak tíz százalékát használjuk. Az ember korlátja nem az, hogy nem elég nagy az agya, hanem az, hogy egy lusta állat.

Csányi Vilmos - Az evolúció története

>!
Lara

…még ma is létezik egy Lapos Föld Társaság nevű, amerikai központú nemzetközi szervezet, amelynek tagjai nem fogadják el bolygónk ismert alakját – annak ellenére, hogy már az űrből is megcsodálhatta több száz ember.

8. oldal (előszó; Stöckert Gábor)

1 hozzászólás
>!
nevermind

Szerintem elég zűrzavaros a világ, és nem könnyű világítótornyokat találni benne. A tudomány is kötél inkább, mint világítótorony: bele lehet kapaszkodni, botladozva lépegetni mellette, hideg van, fázunk, rossz minden, de azért a kötelet nem engedjük el.

>!
nevermind

Ha a hölgyek ugyanúgy jeleznék, hogy mikor megtermékenyíthetők, mint a csimpánzok, akkor leállna az élet: a férfiak abban az időszakban nem járnának dolgozni. De az embernél az ovuláció rejtett. Nem lehet tudni, mikor van a női közösségi társ megtermékenyíthető állapotban , ennek ellensúlyozására pedig megjelenik az élvezeti szex, ami viszont a csimpánzoknál nincs. Mi jártunk jobban.

Csányi Vilmos - Az evolúció története


Hasonló könyvek címkék alapján

Richard Dawkins: Az önző gén
François Jacob: A lehetséges és a tényleges valóság
Richard Dawkins: Az Ős meséje
Richard Dawkins: A hódító gén
Dag O. Hessen – Thomas Hylland Eriksen: A versengés paradoxonjai
Richard Dawkins: A valószínűtlenség hegyének meghódítása
Elaine Morgan: A nő származása
Elaine Morgan: A vízimajom elmélet
Charles Darwin: A fajok eredete
Géczy Barnabás: Lamarck és Darwin