Jeromos, ​a barátom 62 csillagozás

Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom

"A ​kutyák érzelemvilága általában nagyon gazdag, Bukfenc is sokszor kifejezte szeretetét, aggodalmát irántam, de Jeromosnál valahogyan ez is másképpen van. Bukfenc mindig mindenben meg akar felelni, Jeromos viszont abszolút önálló egyéniség, és szeretetét az emeli magasabb szintre, hogy mindig ott van mögötte a függetlenség. Megpróbálom néhány történettel érzékeltetni ezt. Jeromos nekem fogad szót, de ne tessenek valamiféle katonás engedelmességet képzelni e mögé. Jeromos szót fogad, hacsak az éppen végzett tevékenységét, mondjuk egy idegen kutya megfegyelmezését, nem tartja pillanatnyilag fontosabbnak. Megfegyelmezi gyorsan, majd szótfogad, miközben én vöröslő fejjel üvöltök, hogy Jeromos, nem! Gyere ide! Ez alatt az idegen kutya gazdaasszonya hisztérikusan sikoltozik a háttérben. Szóval időnként kisebb nagyobb konfliktusaink vannak, egy nagyobbról töredelmesen beszámoltam már az ikerkötetben. Jeromosra jellemző viszont, hogy pontosan tisztába van azzal, hogy valamilyen szabályt… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2002

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Irodalmi Fülbevaló

>!
Open Books, Budapest, 2021
168 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635720477
>!
Libri, Budapest, 2013
ISBN: 9789633103210 · Illusztrálta: László Bandy
>!
Libri, Budapest, 2013
194 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633102671 · Illusztrálta: László Bandy

2 további kiadás


Kedvencelte 3

Most olvassa 8

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

DaTa>!
Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom

Az én Zsuzsikám nem egy észlény, szoktuk neki mondogatni, hogy hát nem az eszéért szeretjük, mégis annyi jelenetnél ráismertem, mintha az én kis tacsimról írt volna Csányi Vilmos. Meggyőződésem, hogy isten azért teremtette a kutyát, hogy az ember még akkor is tudjon mosolyogni egy olyan igazit, olyan szívből jövőt, ha minden szürke, mitöbb fekete is körülötte. Mert az az önzetlen szeretet és ragaszkodás, ami a négylábú barátjából felé árad, minden helyzetben megmarad. Történjen is az életünkben egyébként bármi. Akik a kutyájukra valóban családtagként tekintenek, azoknak ez a könyv kötelező darab.

4 hozzászólás
tgorsy>!
Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom

Az első kutyám egy fekete pumi lány volt és Jeromos volt a neve. Az, hogy lány csak akkor derült ki mikor világra hozott egy kosár kiskutyát. De akkor olvastam A beszélő kutyát, és máshogy nem nevezhettem el.
Eddig azt hittem csak az én kutyáim voltak rendkívül okosak. Most már úgy tűnik: ez fajta jelleg. :)

Annamarie P>!
Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom

Nincs kutyám. Egyszer volt, de alig négy hónaposan elpusztult. Nagyon nehezen tettem magamat túl rajta. Egyszer még biztos lesz kutyám. Tudom, mert titkos vágyam.
Ha majd végleg le tudok költözni vidékre. Addig készülök rá.
Csányi könyve is csak erősíti bennem ezt az érzést.

Egy véletlen folytán a családhoz kerül egy puminak csak felettébb jóindulattal (sem) nevezhető kutya. Ő a címadó Jeromos, azaz Jerke. A kutató mi mást csinálhatna, tudományos szemmel vizsgálja az új állat viselkedését, tanulási folyamatait, rítusait, szocializálódását. Mindez így leírva nagyon érdekes, és tényleg egy darabig én is élveztem a könyvet. De egy idő után már feszengtem, és alig vártam, hogy vége legyen. A föld nem hordott a hátán még egy ilyen okos kutyát, mint Jerke. Még, ha így is van, akkor sem vette be a gyomrom ezt a töménységet. Pedig nagyon sokat lehetett volna ebből kihozni.

korkata>!
Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom

Ez kevésbé tetszett mint a Bukfenc mindent tud.
Itt több a tudományos megközelítés. Természetesen itt is vannak anekdoták. Leginkább azok tetszettek.
A szerző előadásában most sem csalódtam.

sanchopanza>!
Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom

Sok érdekes információhoz juthat az ember Jeromos történetei kapcsán.
A végére azért kicsit elkezdtem aggódni, hogy a professzor urat csak a szerénysége tartja vissza attól, hogy elárulja nekünk, bizony a reggeli kávéját is Jeromos főzi.

Baba082>!
Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom

Azt hiszem rossz a címe a kötetnek.
Ha a címből indulunk ki, azt hihetjük, hogy egy kutya sztorival van dolgunk. Pedig nem. Egy professzor elmélkedésével van dolgunk etimológiáról állatpszichológiáról és néha saját magunk viselkedéséről, tanulási mechanizmusunkról. Mindebbe Jeromos mint egy kísérleti alany jön a képbe, az ő példáján mutatja be fejtegetéseit Csányi.
Nagyon jó olvasni ezt a könyvecskét, okos, intelligens írás. Annak ellenére, hogy nem kedvelem a kutyákat, Jerke nagyon szimpatikus kis ebbé avanzsálódott a szememben. Na jó, ez így ebben a formában nem igaz, hogy nem kedvelem a kutyákat, inkább csak úgy, hogy nem tartanék már többet kutyát. Mert volt kutyám, a világ legszebb, legokosabb kutyája. Életem egyetlen kutyája.
A könyv sajnos elég rövid, de mindenkinek ajánlom, aki úgy sejti, hogy az emberhez szoktatott állatoknak ( kutya, macska ) nem csak bundája, négy lába, hanem Tudata, Lelke van.

BabusM >!
Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom

Bár nagyrészt könnyed anekdotázás, olvasmánynak nem olyan könnyű, mint a Segítség, kutyás lettem! A szociális kötődésről és a nyelvről írott fejtegetései becsempészik a tudományt is, bár lényegesen fogyaszthatóbb szinten, mint A kutyák szőrös gyerekek. A nyelvről, „nyelvhasználatról” írottak miatt szerintem valamikor még egyszer újra elő is veszem. Nyelvtanórára, az állati és emberi kommunikáció összehasonlításához kifejezetten használhatónak is tűnik.

>!
Libri, Budapest, 2013
194 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633102671 · Illusztrálta: László Bandy
Riam>!
Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom

Kutyából nem lesz szalonna, az etológusból meg normális emberféle.
Komolyra fordítva a szót, igazából ebben a kötetben sem igazán jelenik meg Jerke, bár kitűnik belőle a professzor mérhetetlen lelkesedése a kutyák etológiája iránt, és ezáltal a kutyák iránt is.
A tömény „Csányi-dózisnak” egyetlen egy hátulütője volt, hogy a hátamon feláll a szőr a családi kutyák szókapcsolatra. Sok mindennel egyetértek a professzor úrral, viszont vannak részek, amelyekkel egyszerűen nem tudok azonosulni, sőt kutyásként sosem tapasztaltam. Nyilván a kutyáim nem tartoznak intelligencia szempontjából a kutyák Einsteinjei közé, meg hát gyilkosharcivérebpimbúlok, szóval mit értenek ők a finom emberi kapcsolatokhoz.
A könyv egyes részleteinél én úgy éreztem, hogy az etológiai megfigyelések egy részének sokkal inkább köze van a kísérletvezető elfogultságához, mintsem a kutya tényleges teljesítményéhez. De ez csak amolyan múló rossz érzés… Meg nem értek a lovakhoz, elől rúg hátul harap középen meg ráz kutyákhoz.

2 hozzászólás
Anó P>!
Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom

Tudtam, hogy Csányi Vilmos etológus és érdekes dolgokat tud/ír az állatok viselkedéséről. Most, mint kutyarajongónak, (aki nemrég veszítette el kedves kutyabarátját, „aki” tizenegynéhány éven át élt velünk) nagyon érdekes volt számomra, ahogy a saját kutyájával illetve kutyáival kapcsolatos tapasztalatait megosztotta az olvasókkal. Lehetetlen volt meg nem szeretnem az okos, szemfüles Jerkét, „aki” sokszor épp. hogy csak meg nem szólal, illetve meg is teszi ezt, a maga nyelvén, a saját vakkantásaival, gesztusaival. A kedves, öreg Bukfencet is szívesen megdögönyöztem volna.
Tetszettek a jópofa, humoros rajzok is.

Barbcsie P>!
Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom

Jeromos egy nagyon szerethető kutya, lehet hogy nem a legjobban nevelt kutya, de legalább szabad, és én is ezt az elvet vallom. Imádtam.


Népszerű idézetek

Anó P>!

Amikor vendég, barát, hallgató, tanítvány van nálam, akkor bizony sokáig ülünk a szobámban beszélgetve. Ha Jeromos úgy találja, hogy ez a látogatás már régen túllépte az illendőség határait bejön, hozzám lép, és félreérthetetlenül kérdez. Erre vagy azt mondom: nem! ami azt jelenti, ez bizony sokáig fog még itt ülni, vagy azt, hogy mindjárt és akkor Jeromos tudja, érdemes leülni és kivárni a végét. A dolog akkor válik kínossá, ha a vendég érdeklődő és maga is észreveszi, hogy a kutya akar valamit.
– Mit akar a kiskutya? (Nagyot nyelek).
– Semmit, csak azt kérdezi, mikor megyünk már a lifthez.
– Azt akarja, hogy menjek már? (Most mi a fenét válaszoljak? Persze, hogy azt, mint én is, csak nem merem mondani.)
– Á, nem, csak nagyon szeret a lifthez menni. Csak ért a ráutaló magatartásból.
Mert valóban ezt kérdezi, imádja a vendéget a liftig kísérni.

88. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
Szinák János – Veress István: A kutya hétköznapjai
Vida Péter: Csodálatos kutyák
Patay László: Kutyák
Vera Csaplina: Négylábú barátaim
Gecsei Ádám – Gondár Flóra: Acca és Zokni felfedezi a Szigetközt
Szinák János – Veress István: A világ kutyái I-II.
Alexandra Horowitz: A kutya szerint a világ
David Alderton: Kutyák
Bruce Fogle: Új kutya enciklopédia