Íme, ​az ember 33 csillagozás

Csányi Vilmos: Íme, az ember Csányi Vilmos: Íme, az ember

Csányi ​Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert.
Fajunkat a genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban mindegyik faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. És mégis: a szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogyan fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is – az utóbbi kettő épp úgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem.
A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra.
A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait – nem csupán a biológiai és… (tovább)

>!
Open Books, Budapest, 2022
520 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635720385
>!
Libri, Budapest, 2015
388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633104101
>!
Libri, Budapest, 2015
388 oldal · ISBN: 9789633106891

Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 19

Várólistára tette 77

Kívánságlistára tette 67

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Ágh_Nóri>!
Csányi Vilmos: Íme, az ember

A történelem folyamán sok minden változott, egy azonban nem, az ember örökösen kutatja önmagát, honnan jövök, hova tartok, mitől vagyok én ember, miért élek… Csányi Vilmos könyvében kapunk egy igen részletesen, több tudományterületet is magába foglaló megközelítő vázlatot arról, hogy mi is az ember. Az ő tükre által (persze még mindig homályosan) végigutazhatunk az emberi tudaton, a társadalom fejlődésén és magán az emberi tudat kifejlődésén. Van itt minden, korai hatások elemzése, gyereknevelési tanácsok, az ősi közösségek rekonstruált szerkezete és viselkedése, a gondolkodó és kutató ember megértése, koncentrált történelem óra, egyszóval minden.
Így magát a könyvet nehéz ajánlani vagy egy az egyben értékelni. Először furcsának tűnik a szerkezete, mert tudományos „tankönyv”, de valahogy mégis könnyedebb, olvasmányosabb.
Tipikusan ez is egy olyan könyv, amit többször kell végigolvasni, mire az egészet megértjük. Vagy csak egy fejezetét. Vagy csak egy bekezdését.
Le a kalappal előtted Csányi Vilmos!

invincible >!
Csányi Vilmos: Íme, az ember

Csányi Vilmosra érdemes figyelni. Ő számomra a magyar Harari. Kevésbé felkapott, nem is annyira provokatív, cserébe viszont legalább annyira okos és sokkal kevésbé elrugaszkodott gondolkodó; ezek mellett pedig még egész érdekes is tud maradni.

A könyvnek előnyére váltak a dőlt betűvel szedett közbeékelt, humoros stílusú szemelvények. Ezek nélkül túl száraz lenne, de azért így sem egy könnyen fogyasztható könyvről van szó. (Elvétve 3x újraolvasandó, szakszavakkal teletömött bekezdésekre felkészülni…)

A fő mondanivaló számomra, hogy a modern társadalmak – vívmányaik ellenére – elégtelenül tudják csak kielégíteni az emberek kódolt igényeit (pl. igény a stabil közösségre, a szoros emberi kapcsolatokra, a biztonságot nyújtó családi légkörre, az élet értelmességére, a konzekvens hiedelmekre, a friss levegőre, a természetes táplálékokra, az egészséges, tiszta élettérre).

Az egyéni és a kollektív önismeretünk pedig ebben a tekintetben elégtelen. A média és a rengeteg egymással is ellentétes külső hatás pedig inkább csak összezavar bennünket. Tehát: vizsgáljuk meg, hogy mire vágyunk VALÓJÁBAN és miért. Ez a könyv segít abban, hogy a humánetológia szemüvegén keresztül jobban megértsük a valódi motivációinkat, és más emberek mozgatórugóit is.

Az ember boncolásáról szóló morbid részeket meglehetősen élveztem. A politikáról, politikusokról írt fejtegetéseit pedig tanítani kellene. Még ha első ránézésre némiképp cinikusnak is hatnak. :-D

ildiko_adam06>!
Csányi Vilmos: Íme, az ember

Érdekes okfejtések, szemléletes példák. Sokszor nehéz befogadni, nagyon tömény. Nagyon érdekes olvasmány!

zagloba>!
Csányi Vilmos: Íme, az ember

Azt hiszem ennél jobb vagy sokkal jobb könyvet nem nagyon tudok elképzelni, maximum ennyire jót. Benne van minden, ami minket emberré tesz, segít megérteni saját magunkat. A cím nem csak „cím”, ez itt valóban az Ember!

Anna_Franyo>!
Csányi Vilmos: Íme, az ember

Nagyon érdekes könyv, hihetetlen tudással kell annak rendelkeznie, aki egy ilyen rendszert képes a saját fejében előállítani úgy, hogy még élvezetes és érthető módon le is írja.

nemorino>!
Csányi Vilmos: Íme, az ember

Szemléletformáló könyv, a magyar tudományos ismeretterjesztés egyik csúcsteljesítménye.
Mi is a humánetológia tárgya? Az emberi viselkedés, mint a pszichológiáé, vagy a szociológiáé. A különbség az alkalmazott vizsgálati módszerekben van, míg a pszichológia és a szociológia társadalomtudomány, a humánetológia természettudományos módszerekkel vizsgálja tárgyát.
A könyv gerincét az evolúció elmélete adja. Az evolúció nem csak biológiai, hanem gondolkodásbeli, viselkedésbeli, képzeletbeli is lehet. Az ember a világról hiedelmeket alkot, amelyek 3 csoportba sorolhatóak: hasznos, semleges és káros. Az első segíti a csoport túlélését, a második nem akadályozza, míg a harmadik nehezíti, így elvetésre kerül. Ilyen módon hozta létre az ember a nyelvét, a kultúráját, a tárgyait, elméleteit.
A könyv a tudományos ismeretterjesztésben inkább az ismeretterjesztésre helyezi a hangsúlyt. Nincs jegyzetapparátus, az irodalomjegyzék is csak ajánlott irodalomra korlátozódik. A szöveg jórészt könnyen érthető, olvasmányos, általános műveltséggel csak néhány oldal megfejtése lesz kihívás. Sok olyan kérdésre kapunk választ, ami felmerült bennünk, de vagy nem tudtuk megválaszolni, vagy nem éreztük teljesnek a saját válaszunkat. Ez egy humanista lelkületű könyv, az ember hibáit is a felesleges moralizálás és a mizantrópia nélkül képes bemutatni. Én minden érettségizőnek kötelező olvasmányként a kezébe adnám.

zsuzska60>!
Csányi Vilmos: Íme, az ember

L. Ritók Nóra könyve után olvastam, és gondolta a fene, hogy pont ebben találok válaszokat az abban felvetett kérdésekre.
Amúgy jó könyv, a humánetológia mindig az egyik legérdekesebb téma. Mit miért teszünk. (idézet a könyvből: „… az ember szereti az eseményeket ok és okozati sorokba fejteni: valaminek, ami megjelenik, létezik hogy oka legyen, képzeljük.” 210.oldal) És ebben elég logikus okokat mond Csányi Vilmos. Totál hiszek neki.
Update: Valakinek meséltem néhány gondolatról, amit ebben a könyvben olvastam. Rájöttem, hogy ahhoz, hogy ezt a könyvet értékelni tudd, alapvetően hinned kell, hogy az ember a majom rokona. Anélkül bele se kezdj. Csak úgy mondom…


Népszerű idézetek

invincible >!

Az ember, ha visszatekint már megélt életére, ráeszmél, hogy mindvégig az emberek voltak benne a legfontosabbak. Nem a pénz, nem a pozíció, hanem az, hogy kik voltak a barátai, társai.

289. oldal

brácsa_lant>!

A ’60-as években néhány hónapig Amerikában, a bostoni Harvard Egyetem egyik biokémiai laboratóriumában dolgoztam, amelynek volt néhány közös munkája egy helybéli kórházzal. A kórházban indokolt esetben abortuszokat is végeztek, és a még eleven emberi embriókon egy biokémikus-csoport kísérleteket akart végezni. Nagy vihar kavarodott a dologból, hiszen sokan még az abortuszt is ellenezték, de az emberi embriók nyeszetelését és kísérleti felhasználását azután végképp. Mégis kidolgozták a megoldást, amely már néhány éve sikeresen működött ott-tartózkodásom idején. Először létrehoztak egy bizottságot, amely felerészben biokémikusokból, felerészben laikusokból állott, és az volt a feladata, hogy közös megegyezéssel tiltsa meg vagy engedélyezze a kísérleteket, és az utóbbi esetben határozza meg pontosan a végrehajtás módját. Az első ülésen a bizottság fele, a laikusok úgy gondolták, hogy a kísérleteket be kell tiltani. A másik fele, a biokémikusok szerint rendkívül fontos, életeket mentő orvosi információkat lehet nyerni az érzelem és tudat nélküli embriókon végzett kísérletek segítségével, és az anyaméhből történő eltávolításuk után azonnal fel kell őket használni, mert ekkor a legértékesebbek a kísérletek szempontjából.
Végső döntést csak egyhangúan [sic] lehetett hozni, a bizottság hetente sok órát töltött azzal, hogy végighallgatta a résztvevők érvelését, a laikusok a biokémikusokét, a biokémikusok pedig a laikusokét. Körülbelül fél év után született meg a döntés: az abortusz során eltávolított embriókat egy üvegcsészébe kell helyezni, és ott érintetlenül hagyni mindaddig, amíg dobog a szívük. Amikor a szív megáll, jöhetnek a biokémikusok. A döntéssel mindenki egyetértett.
A döntés hibrid természetű, racionális és érzelmi komponensei is felismerhetők. Kulturált döntés egy nagyon bonyolult helyzetben.
Azt gondolom, hogy a tudományok etikai problémáit ilyen természetű megoldásokkal lehetne kezelni. Szükségesek olyan testületek, amelyekben az ellenkező nézetek képviselői helyet kapnak. Szükséges a döntésben a konszenzus. Egy ilyen kisebb csoport alkalmas arra, hogy elsajátítsa azokat az ismereteket, amelyek alapján a döntés racionális alapja kialakítható, az ilyen kis csoportban kialakulhat az az érzelmi légkör, amely megérteti a tudóssal a kultúra aggodalmát, amely hozzásegíti, ha szükséges, az önkorlátozáshoz.

370. oldal, A tudományról

Kapcsolódó szócikkek: etológia
Ágh_Nóri>!

A tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk.

360. oldal

invincible >!

A rendszeres kapcsolat a kutyával jelentősen csökkentheti a depressziós tüneteket, enyhíthet érzelmi és személyiségzavarokat is.

130. oldal

invincible >!

Csak az élmény teszi az ismeretet maradandóvá.

245. oldal

invincible >!

Egy időben sokat vitatkoztak azon, hogy a család biológiai, vagy tisztán kulturális eredetű intézmény-e. Sok feminista teoretikus gondolta azt, hogy semmiféle biológiai adottság nem késztet az anyai viselkedésre, sem a férfi-női kötődésre, sem a gyermek-apa kapcsolatra, ezek tisztán gazdasági és kulturális kényszerek hatására jelennek meg.

Ezeknek a teoretikusoknak semmiféle biológiai ismeretük nem volt, és valószínűleg az evolúciót is csak hírből ismerték, vagy még úgy sem.

96. oldal

SzaMóczi>!

Az ember tulajdonságai úgy alakultak, hogy bármiféle kulturális eszmét képes legyen elfogadni. A csoportok szintjén kialakult szelekciónak, a kulturális szelekciónak éppen ez biztosítja a szükséges változatosságot, ez tette lehetővé, hogy az ember evolúciós története során olyan sokféle csoportformációt kipróbálhatott. Nincsen, nem működik semmiféle magasabb rendű mechanizmus, általános erkölcs, morális érzék, amely az embercsoportokat a káros eszméktől megvédené. Az ember alapjában véve se nem jó, se nem rossz, a kultúrája teszi ezzé vagy azzá, és maga a jó és rossz fogalma is mindenkor az adott kultúra függvénye.

140. oldal

Kapcsolódó szócikkek: etológia
invincible >!

A kibucokban, a korai években legalábbis, a gyermekeket gyakorlatilag születésüktől fogva közösen nevelték a kibuc bölcsődéjében, majd óvodájában. Itt mindent megkaptak, de a kibucmozgalom szociális ideológiájának megfelelően igyekeztek a személyi és magántulajdon formáit radikálisan megszüntetni.

A gyerekek tehát sokféle játékkal játszhattak, de senkinek sem volt valamilyen személyes tulajdona. Mint kiderült, a gyerekek állandóan küzdöttek azért, hogy valamelyik játékot kizárólag a magukénak tudhassák, csak az övék legyen, vele alhassanak stb.

243. oldal

nemorino>!

A kapitalizmus sokak szerint a szükségletek társadalmi kielégítésének eddigi leghatékonyabb eszköze, és ez részben igaz is, de elfedi azt a sokkal kétesebb teljesítményt, hogy a szükségleteket is a kapitalizmus állítja elő.
[…]
Mielőtt például az első négyütemű benzinmotoros autót Karl Friedrich Benz elkészítette Mannheimben 1886-ban, a társadalom egészen jól elvolt a találmány nélkül. Se autósztrádák, se benzinkúthálózat, se különféle népautók; az új találmány elég ronda csotrogánynak tűnt az előkelő négylovas hintók mellett. A szállítás, a közlekedés már meglévő szükségleteit lovakkal, ökrökkel jól megoldották, ha valami csoda folytán nem született volna meg az autó, valószínűleg nem jönnek létre a milliós nagyvárosok sem, és az emberiség népességnövekedési problémáit másképpen lehetett volna orvosolni. De készen volt a találmány, és alig száz év alatt szisztematikusan felépítette a társadalom a hatékony, gyors helyváltoztatásnak, az állati erőt jóval meghaladó terhek szállításának szükségletét, amit persze az autókkal lehet kielégíteni, és ma már alapvető szükséglet. Kialakult az autóimádat is, az autó társadalmi perzstízstárggyá vált, hatékony reklámok magyarázzák el, hogy éppen melyik fajtája után vágyakozzunk.

291-292. oldal, A szükségletek konstrukciója (Open Books, 2022)

nemorino>!

Az ember a maga személyes életének ciklusával átélheti a fejlődés, a haladás és a hanyatlás életformáit, de ezek mellé egy mesterségesen konstruált, saját életcikulsától független, folyamatos haladást is kieszelt a racionalitás értékké emelésével.
Ezzel olyan belső ellentmondás jött létre a kultúránkban, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a rövid távú jövőbe látást is.
Ellenben jó magyarázatot kapunk arra, hogy miért szeretnénk a jövőt pontosan előre látni. Azért, mert értékeinket nagyrészt elvesztettük, egyetlen értékünk a racionális haladás koncepciója maradt, amelynek hogyanjai a tudomány és a technika segítségével kiszámíthatóaknak látszanak.
A közfelfogás szerint a különböző tárgyakat, technikai szerkezeteket racionális tervezés segítségével hozzák létre az ilyesmire szakosodott műhelyek, pedig könnyen belátható, hogy az ember által használt szerkezetek, legyenek azok tárgyak vagy szociális, akár matematikai konstrukciók, ugyanúgy egy evolúciós történet eredményeképpen jönnek létre, mint bármelyik élőlény.

496-497. oldal, Megjósolható-e a jövő? (Open Books, 2022)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne
Lukács Liza: Ne cipeld tovább!
Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy
Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
Tisza Kata: Most.
Máté Gábor: A test lázadása
Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása
Steigervald Krisztián: Generációk harca
Al Ghaoui Hesna: Félj bátran
Almási Kitti: Bátran élni