Az ​emberi természet 29 csillagozás

Humánetológia
Csányi Vilmos: Az emberi természet

A modern társadalomban élő ember egyre jobban érdelkődik az emberi természet és a társadalom kialakulásának, működésének tudományos vizsgálata iránt, mert ilyen módon szeretne választ kapni a saját problémáira és szűkebb-tágabb közösségének megoldatlan kérdéseire. Ma már sok tudományág foglalkozik az emberi viselkedéssel- sokféleképpen. Valamiféle szintézisre van szükség, amelyhez az egyes részterületek információi hozzákapcsolhatók.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Tudomány – Egyetem

>!
Vince, Budapest, 2003
308 oldal · ISBN: 9639192250
>!
Vince, Budapest, 2000
308 oldal · ISBN: 9639192252 · Illusztrálta: Haász István, Dóka Antal
>!
Vince, Budapest, 1999
308 oldal · ISBN: 9639192252 · Illusztrálta: Haász István, Dóka Antal

Enciklopédia 5


Kedvencelte 5

Most olvassa 5

Várólistára tette 47

Kívánságlistára tette 28

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Amrita I>!
Csányi Vilmos: Az emberi természet

Egy elhúzódó betegség során vettem le a polcról a könyvet, hogy legalább valami, ami ugyan szakkönyv, de mégse madaras és nem kell annyira megjegyezni belőle mindent, csak úgy szórakoztat. Ennek a célnak tökéletesen meg is felelt, Csányi Vilmos humora, stílusa tetszik. Viszont nem egyértelmű, hogy kinek szánta a könyvet: az első néhány oldalon elég nehezen rágtam magam keresztül én is, és sokszor nehézkes volt a szöveg a kifejezésmódtól, szakzsargontól, aminek már nem emlékeztem minden szavára az egyetemről, hogy ez vagy az mit is jelent. A bölcsész végzettségű anyukám például félre is tette a könyvet néhány éve ezért. Ugyanakkor hiába volt a kedélyes humor és az érdekes információk, az mégis bosszantott, hogy tényleg nagyon erősen szubjektív a könyv. És elegendő háttérismeret nélkül hogy különböztessem meg a tudományosan igazolt dolgokat a szerző saját véleményétől? (Kivéve akkor persze, amikor ez már a naivitásig látványos). Szóval jó ez egynek, jó ez, de ha komolyan akarnék foglalkozni a témával, biztosan olvasnék még néhány szerzőtől a témában, hogy reálisabb képet kapjak. A címe zavaró és félrevezető még, anyu például azért vette a kezébe, mert valamiféle pszichológiai munkát várt, helyette van ebben minden, a paleontológiától a majometológiáig. Engem ezek is szórakoztattak egyébként, de meglepődtem, én se erre számítottam. Szóval nagyon vegyes a kép. El kéne dönteni, hogy ki a célközönség, és ennek megfelelően alakítani a tartalmat, címet, nyelvezetet. Mindemellett a sok érdekesség és a humor meggyőzött arról, hogy ha lenne rá időm (és még egy hétnyi torokgyulladásom) akkor levenném a polcról a Bukfenc és Jeromost is. :)

9 hozzászólás
_Andrea_>!
Csányi Vilmos: Az emberi természet

Súlyos – azt hiszem ez a legalkalmasabb jelző rá számomra azok után, h két olyan területtel foglalkoztam ezidáig, amely eléggé terhelt szentimentális, irracionális tartalmakkal és ezek között tekintélyelvűen, ideológiák alapján válogat. (Legalábbis mind az irodalom, mind a filozófia oktatásában ez csapódik le.)
Az emberre voltam kíváncsi – a könyv azon része, mely nem konkrétan az emberről szólt szintén hasznosnak bizonyult, mert a popkultúrában rengeteg ezekkel kapcsolatos tévhit terjeng, és ezeket még kulturáltabb emberek szájából is visszahallom időnként. Mintha mindenki felkapna néhány tudományosnak hangzó félmondatot, amivel megmagyarázza a saját életideológiáját – valószínűleg én is ezt fogom művelni.
Az emberre voltam kíváncsi és nagyon érdekes szempontokat kaptam a társadalom és a kultúra elemzéséhez, egyáltalán az emberalkotta világ megértéséhez – olyan kulcsfontosságúnak tűnő szempontokat, amik elég sok kételyt tettek helyre bennem.
Összességében az a végkövetkeztetés ötlött fel bennem, hogy a butaságnál csak a félműveltség veszélyesebb, ami többnyire a műveltség álcájában jár. És ez a könyv talán nem annyira félművelt, mert egészen összeszedett tud lenni. Kár, hogy nem találtam meg korábban, amikor a népszerű pszichológia erősen híg köteteire pazaroltam az időm. Plusz egy irracionális érzés: ettől a könyvtől olyan érzésem támadt, mintha tudnám, mi történik velem, és akkor már egyel kevésbé ijesztő az egész, még ha nem is tudom, hogy miért és pontosan hogyan.
(És akárkinek meséltem a könyv egyik példájáról, senki nem hitte el, hogy létezik olyan hal, ami csak más halak szemgolyóit eszi.)

2 hozzászólás
vargarockzsolt>!
Csányi Vilmos: Az emberi természet

lehet, hogy leegyszerűsítés – Csányinak az emberi természet minden jellemzőjére van kézenfekvő evolúciós magyarázata – de elgondolkodtató, mert nem sok teret hagy az irracionalitásnak

serengeti P>!
Csányi Vilmos: Az emberi természet

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 4
Stílus (írói): 5
Ötlet (eredetiség): 5
Tartalom (mondanivaló): 5
Hitelesség (könyv világának átélhetősége): 5
Érzelmek (ábrázolása): 4
Izgalom: 4
Humor: 4,5

Szakmailag és műfaját tekintve kifogástalan könyv. Komoly tudományos ismeretterjesztő művet tarthatunk a kezünkben Csányi Vilmostól, mely végigkíséri az emberi evolúciót a főemlősök kialakulásától napjainkig. A téma egy cseppet sem „száraz”, minden oldalra jut valamilyen kevésbé ismert, ám nagyon is érdekes tudományos kísérlet, megfigyelés. Csányi Vilmos remek írói stílusa nagyszerűen ötvözi a szakmaiságot a közvetlenséggel. Izgalmas humánetológiai mű a javából.

bodnarnoemi>!
Csányi Vilmos: Az emberi természet

Mióta élőben is láttam/hallottam Csányi Vilmost, még lelkesebben olvasok tőle. Nagyszerű (szak)ember.

szilagyigabor>!
Csányi Vilmos: Az emberi természet

Sokáig húztam, de végül átrágtam magam rajta. Itt-ott kicsit persze „gyorsítottam”, amikor már végképp nem értettem a gondolatmeneteket, vagy épp nem érdekelt/kötött le a téma.
Nem laikusoknak készült a könyv…én szeretem az ismeretterjesztő könyveket, de nagyon sokszor abszolút nem voltam képes mondatokat sokadszori elemző újraolvasás után sem megérteni…ergo nem nekem való volt a könyv.
Szakmai tartalmáról így értelemszerűen nyilatkozni nem tudok; a három csillag a laikus ismeretterjesztő könyveket szerető olvasótól jön…sajnos nem annyira élvezhető, mint azt reméltem-vártam…lehet a hiba az én készülékemben van/volt.

Zsuzsa_Éliás>!
Csányi Vilmos: Az emberi természet

Ahogy már mások is leírták előttem, az eleje kb. az 5-6. fejezetig nagyon száraz, tipikus tankönyvszagú a laikusoknak. De tankönyvként nagyon jó, sok hasznos és egyben elgondolkogtató információ van benne.

Péter_Szombati>!
Csányi Vilmos: Az emberi természet

Érdekes elméleteket tár elénk Csányi ebben a könyvben, de jópár logikai hiba és nem egészen megalapozott következtetés csúfítja el a képet. Annak ellenére, hogy egy sereg dolog nem teljesen biztos, mindig az evolúciót emlegeti, mint hajtóerőt, ami szerintem alapvető hiba.

A könyvben megkíséreli megmagyarázni az intelligencia és a nyelv kialakulását. Hogy szerintem hol téved, azt leírtam a blogomban:

http://sati1984hu.tumblr.com/post/12875899270/magyaraza…

Hasonlóan hibás érveléssel végigvezetett magyarázatot ad a kultúrára, zenére, táncra:

http://sati1984hu.tumblr.com/post/12876494389/magyaraza…

Mivel nem áll meg az érvelése, ezért ez most csak két csillag.


Népszerű idézetek

Amrita I>!

Ha mondjuk egy városi buszt 150 felnőtt, egymást nem ismerő csimpánzzal töltenének meg, a végállomásra már valószínűleg egyik sem érkezne meg élve. Ilyen mértékű zsúfoltságot nem lennének képesek agresszió nélkül elviselni, és ekkora tömegben agressziójuk tömegverekedéssé és gyilkossággá fajulna. Sokan úgy érzik, éppen a média hatására, hogy állandó agresszív fenyegetettségben élnek, és életük tele van agresszióval. Ez azonban csak a látszat, a média csalása. Az ember az egyik legbékésebb állat, az agressziós cselekedetek száma naponta, egy főre számítva egészen biztosan az embernél a legalacsonyabb a primáták között.

178. oldal

Kapcsolódó szócikkek: agresszió · csimpánz · média
18 hozzászólás
vargarockzsolt>!

A szexet illetően, aki nem kér a párkapcsolat gyönyöreiből és gyötrelmeiből, aki nem élvezi azt a szociális konstrukciót, amit egy pár, egy család képez, szegény ember, aki a legprimitívebb állati ösztöneit szolgálja… A kedves meghódítása, a párkapcsolat fokozatos kiépítése, a párkapcsolatban folytatott szexuális élet sokkal több örömet hoz, mint a nőstény puszta leteperése.

286. oldal

4 hozzászólás
Amrita I>!

A gorilla Kokó egy ízben egy gumicsövet nyomott az orrához és jelbeszédével azt jelezte, hogy „Kokó elefánt”.

86. oldal

3 hozzászólás
_Andrea_>!

Ezeknek a finom kifejező aktusoknak természetesen csak olyan faj esetében van funkciója, amelynél az egyedek kitartóan és állandóan szeretnék felderíteni fajtársaik elmeállapotát. Az ember ilyen faj, napi tevékenységünk jó része azzal telik el, hogy figyelünk másokat, vagy ránk figyelnek mások. Az embert hallatlanul izgatja az, hogy társa mire gondol, mit tervez, miről mi a véleménye. Ez a szociális kötődés kifejezése, és ennek kiépülése nélkül a kommunikációs kényszer nem működött volna.

235. oldal

_Andrea_>!

A legprimitívebb körülmények között élő kultúrákról is kiderült, hogy a táplálék megszerzésére, a legalapvetőbb szükségletek kielégítésére fordított átlagos idő nem haladja meg a heti két-három napot. A fennmaradó időt a legkülönbözőbb kulturális tevékenységek, de leginkább a beszélgetés tölti ki.

244. oldal

rlb_32557241>!

A nyári ludak hímjei például két hétig is udvarolnak, hogy párjukat elnyerjék, és olyan erős kötődés alakul ki közöttük, ami egy egész életre, szerencsés esetben 10-15 évre szól. A hím és a nőstény nemcsak fészket, fiókáit védelmezi, hanem egymást is. Gyakorlatilag állandóan egymás közelében vannak és mindent együtt csinálnak. A primáták között ritka a monogámia, az emberszabásúak között is csak a gibbonoknál jelenik meg. Az ember ebben kivétel, tulajdonképpen furcsa átmenet a közeli rokonoknál található poligámiától a monogámia felé. Konrad Lorenz többször elgondolkodott azon, milyen érdekes, hogy az emberi párkötődés szinte összes jellegzetességét meg lehet találni a ludaknak, míg az emberszabásúak alig-alig hasonlítanak rá.

198. oldal, 5. A humán szocialitás, 5.6 Szexualitás, szülői gondoskodás, család

Kapcsolódó szócikkek: Konrad Lorenz
Amrita I>!

[…] páviánoknál figyelték meg, hogy egy kölyök rendszeresen követett felnőtt nőstényeket, amelyek ízletes gyökerek fáradtságos kiásásával voltak elfoglalva, amire a kölyök önmagában még nem képes. Amikor a gyökér már majdnem kinn volt, a kölyök minden látható ok nélkül éktelen sivalkodásba kezdett. Erre anyja azonnal a helyszínre rohant és megtámadta a munkálkodó nőstényt, közben a kölyök gyorsan meglépett a finom gyökérrel.

81-82. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pávián
9 hozzászólás
Amrita I>!

Az emberi tulajdonságok a gének szakácsművészetének eredményei.

28. oldal

eperszerelem>!

A deviánsok kizárása mely nem ember specifikus.
A halak ,madarak emlősök csoportjai elüldözik azokat az egyedeket amelyek valamilyen jól látható jegyben a többitől különböznek.A jelenségnek nagyon egyértelmű biológiai magyarázata van.A ragadozok elsősorban azokat a csoportokat támadják meg amelyekben a többitől valamilyen szempontból elütő egyed van.Ennek az az oka,hogy a vadásznak könnyebb egy jól felismerhető egyedre koncentrálni.Ha ugyanis minden egyed hasonló,ha szem elő téveszti a kiszemelt prédát üldözés közben,akkor váltófutás következik, és a ragasozó előbb-utóbb kimerül ,feladja.

_Andrea_>!

Az emberi kultúrák lényegében a szociális vonzódás, a kommunikációs kényszer és a tárgyszeretet által folyamatosan működtetett funkcionális szabályrendszerek. Ide tartoznak az emberi kapcsolatokra vonatkozó szabályrendszerek, a tárgyak előállítására, használatára, cseréjére és termelésére vonatkozó szabályok, valamint azok a szabályok, amelyek a kultúra egyéb ideáiban a kultúra keletkezésére, értékeire, működésére, történetére vonatkoznak. A nyelv az általános kommunikációs rendszer – maga is szabályrendszer – amely a kultúrában működő egyes szabályok formálásában, megtartásában, egyének és nemzedékek közötti átadásában köüzreműködik és így tükrözi az adott kultúra teljességét.

247. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Desmond Morris: A csupasz majom
Desmond Morris: Kisbaba
Desmond Morris: Babafigyelőben
Desmond Morris: Bensőséges kötelékek
Desmond Morris: A boldogság természete
Desmond Morris: Testközelben
Jared Diamond: Miért élvezet a szex?
Desmond Morris: Az emberállat
Jane Goodall – Phillip Berman: Amíg élek, remélek