A ​tökéletesség illata 24 csillagozás

Csányi Vilmos: A tökéletesség illata

„…nem ​arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni…” – Avilai Nagy Szent Teréz

Csányi Vilmos regénye játékos szeretettel állítja elénk a XVI. századi Spanyolország egyik legkarizmatikusabb alakjának példás életét. Egyfelől hagyja szabadon beszélni Terézt, aki kora vallásháborúi és eretneküldözései miatt nem engedhette meg magának, hogy műveiben egyértelműen kifejthesse újító gondolatait és mélyen emberi kétségeit. Másfelől a vallomást közreadó Könyv képében kommentálja is a szent megkapóan őszinte monológját.
Egy nő élete, aki ha komolyan vette volna Szent Pál intelmét az asszonyok alacsonyabb rendűségéről, sosem taníthatott vagy prédikálhatott volna, és Istent sem gondolhatta volna el a maga bájosan esendő módján. Egy nő élete, akinek lépten-nyomon akadályoztatott munkája végül az egyház újbóli felemelkedéséhez vezetett az ellenreformáció idején. Akit végül, négyszáz évvel később VI. Pál pápa első nőként az egyháztanítók sorába… (tovább)

Róla szól: Avilai Szent Teréz

>!
Libri, Budapest, 2013
214 oldal · ISBN: 9789633102145

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Szent Ágoston · II. János Pál pápa (Karol Wojtyła)


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

>!
tgorsy
Csányi Vilmos: A tökéletesség illata

Gyakorlatilag semmi ismeretem nincs a katolicizmusról. A rengeteg ember-szent inkább taszít. (Vastag nyakú kálvinista vagyok) De ez a Teréz nagyon rendben van. nem szent. EMBER. Jézus és tanítása a fontos számára, nem a hatalom, a máz.
Egy az Isten.
Miért is gyilkoljuk egymást?

>!
Biedermann_Izabella 
Csányi Vilmos: A tökéletesség illata

Isten réti-virág illatú kedvesének szívét az ember kivágta, hogy a maga örömére mutogathassa. A történet kedvező momentumának tekinthetjük azonban, hogy mindezt a kedves halála után és nem még életében tette meg.
Pedig nem sokon múlott, csak hát Avilai Teréz okos nő volt. Olyan okos, hogy addig-addig cselezgette az inkvizíciót, hogy a személyes istenélményre alapuló tanításait, aktív társadalmi és egyházközösségi szerepvállalása ellenére is, megúszta pár év házi őrizettel.
Szerelmes regény ez a könyv, a világ egyik legszebb szerelmi történetének regénye, de Csányi Vilmos történelmi és kultúrtörténeti közbevetéseinek köszönhetően mégsem egy Romana füzet.
A szerelem küzdelmes, kereső, megtaláló és elvesztő, egyértelmű és kétségekkel teli.
Teréz szerelmes volt Istenbe, de nem csak belé, az emberbe is. Mármint az emberben megtapasztalható istenibe természetesen.
Bármennyi fejfájást is okozott a korabeli egyháznak, Teréz nem volt eretnek. Inkább mondhatjuk érinthetetlennek talán. A buddhista meditációra hajazó koncentráció és relaxáció segítségével építette fel önmagában Istent. (Vagy az istenit.)
Szeretni fontosabb, mint gondolkodni, tartotta a korát minden szempontból meghaladó, bölcs nő.
Persze, ahogy az már az okos nőkkel lenni szokott, halála után jóval kevesebb gondot okozott mindenkinek, lett is belőle hamar szent. Csodái, mint illatos teste vagy a tetvek eltüntetése az apácák ruháiból, könnyen magyarázhatók józan paraszti ésszel (Testét évtizedeken át viráolajjal kente, a ruhákat pedig forró vízben mosta ki.)
Mégis szent lett, és ez azért jó igazából, mert így velünk maradhatott az a szellemi és filozófiai örökség, ami ma is példaként állítható a nők elé: egy művelt, céltudatos, érdeklődő, határozott, de szeretettel teli ember, aki minden nehézség ellenére kiharcolta magának azt, hogy az elképzeléseit mások, férfiak és nők egyaránt, elfogadják.
Avilai Szent Teréz minden bizonnyal Isten egyik legkedvesebb szeretője volt.

>!
Mary_J
Csányi Vilmos: A tökéletesség illata

Sokáig halogattam a témája miatt ezt a könyvet, de az írót meg nagyon szerettem,úgyhogy előbb-utóbb már sort szerettem volna keríteni rá.
Csalódni nem csalódtam most sem, mind a történet, mind a kivitelezés nagyon tetszett, különösen a 'könyv megszólaltatása'.
Terézt is a vártnál sokkal érdekesebbnek találtam, egy igazi erős akaratú, céltudatos nőt ismerhettem meg benne a könyv által.

>!
diosmonty
Csányi Vilmos: A tökéletesség illata

Csányi Vilmos új oldalát ismertem meg, és mondhatom, nagyon tetszik! Teréz – gondoltam, hogy így lesz a leírás alapján – nagyon szimpatikus, határozott és elszánt, hegyeket mozgat meg állhatatosságával és hitével. Történetei könnyed stílusa és a Könyv történelmi tényeket bemutató részei számomra kellemes összhangot teremtettek (az inkvizíciót bemutató részek pedig megrendítettek). Örülök, hogy elolvastam, ezután is bátran böngészek az író könyvei között.

>!
virezma P
Csányi Vilmos: A tökéletesség illata

Szellemes, kellemes, jellemes! Nem szeretem az efféle hasonlítgatásokat, de engem García Marquezre emlékeztet ez a csodás, pikáns humor. A cím, a borító – minden passzol. Köszönet @Biedermann_Izabella-nak, hogy felhívta rá a figyelmemet.

>!
Terezia_Gondon 
Csányi Vilmos: A tökéletesség illata

Érdekes és tanulságos Avilai Teréz élete, története. Erős akaratú, bátor nő képe bontakozik ki a könyvben, aki egyszerre volt rendkívül érzékeny, ugyanakkor férfiakat megszégyenítő intellektussal és taktikai készséggel is rendelkezett, mellyel sikerült elérnie az egyházi reformokat. A könyv szerkezetileg úgy épül fel, hogy az élettörténetet meg-megszakítják a dőlt betűs részek, amikor a valódi történelmi tények „szólalnak meg”, ami sajátos hangulatot ad az egésznek. Mivel a druszám, és egyik mondása az ars poeticám is, feltétlenül el akartam olvasni ezt a regényt, örülök, hogy a szabadság alatt éppen „szembejött” a könyvtárban. Megerősített abban a hitemben is, hogy céljainkat nem szabad feladnunk, hisz Teréz egész élete is arról tanúskodik, hogy aminek meg kell valósulnia, az úgyis megvalósul, dacára bármiféle gátló tényezőknek. Körülötte nem kevés ilyen volt, többek közt a spanyol „inkvizíciós gépezet”, amit gyakran kiváló diplomáciai érzékével szerelt le, máskor pedig a körülmények kedvező összjátéka mentette ki egy-egy szorult helyzetből. Lehet, hogy az utóbbi -ahogyan ő nevezte-a benne lakó istenképmás volt inkognitóban? Ki tudja? Mindenki döntse el ezt maga.

>!
eszterka2
Csányi Vilmos: A tökéletesség illata

Nem gondoltam volna, hogy egy szent életéről szóló könyv olvasása közben ilyen jól fogok szórakozni! :) Köszönöm Csányi Vilmosnak a jó stílust, néhol iróniával fűszerezett humort, és a részletes történelmi hátteret. A lelki töltésből többet szerettem volna, hiányzott még belőle. De sebaj, majd legközelebb!;)

>!
Hurku
Csányi Vilmos: A tökéletesség illata

Nagyon élvezetes könyv. Avilai Szent Teréz fiatalkoráról, munkásságáról, furfangosságáról, és humoráról szól. Tetszett az, hogy a könyv kihangsúlyozza, hogy Teréz nagyon erős volt, és sose hagyta el a hite, pedig abban a korban nem lehetett könnyű az élet, főleg nőként nem. Olyan nőként, aki nem a megszokott sémát követi, hanem feltör. A férfiak ellenzik, a többi nő pedig csodálja, vagy irigykedik. Ilyen. Csányi Vilmos előtt fejet hajtok. :-)

>!
lilyD
Csányi Vilmos: A tökéletesség illata

Ez a könyv számomra undorító.
A nyelvezete, a stílusa, az otromba szóhasználata… Taszít.


Népszerű idézetek

>!
Biedermann_Izabella 

Nem tétováztam, az se érdekelt, ha meglátnak, úgyis annyi erkölcstelen történet kering rólam. De ez a fehér fiú szent. Ledobtam a ruháimat, végignéztem magamon, hatvan éves leszek éppen, de még sima a bőröm, nem látszik a korom. Hozzábújtam, ráfeküdtem. Felébredt, de nem nyitotta ki a szemét, csak suttogott: Teréz, kedvesem!, és átölelt.
Mária Magdalénát láttam magam előtt, aki kedvét keresi az Úrnak, és nem bántam, amit teszek. Az isteni egyesülés is része már az elmémben lakó képmásnak. Szent Ágoston is eszembe jutott megint, a szeretkezés előlege a mennyei boldogságnak.
Sokáig feküdtünk még szorosan egymás mellett, aztán felült, megcsókolt, rámosolyogtam, és azt kértem: táncolj nekem!
-Táncolj nekem, Dávid király!
Rám nevetett, felugrott és táncolni kezdett. Fehér teste ragyogott a délutáni napsütésben. Én szerelmes Dávid királyom! Én Jerónimóm!
Megállt, rám mosolygott, felálltam én is, és némán öltözni kezdtünk. Soha egyetlen szóval vagy célzással nem érintettük ezt az egyesülést. Érinthetetlen is volt.

187. oldal

3 hozzászólás
>!
Biedermann_Izabella 

A koszról jut eszembe, én otthon, meg később is a különböző kolostorokban valamennyire törődtem magammal, a testemmel. Fürödtem például, ami mindig a nővérek csodálkozását váltotta ki. Kényeskedsz? Hivalkodsz! A fenét. Érzékeny orrom van, és utálom az izzadt test szagát. nem hiszem, hogy az Úr csak a bűzlő ájtatosokat szereti. Azonkívül valamennyire ápolom is a testem, mindig veszek kicsi fiola rétivirág-olajat, főleg rózsa van benne meg levendula és abból esténként néhány cseppet magamra kenek. Azt gondolom, ha az ember igyekszik belső állapotát az Úr figyelmébe ajánlani és tőle telhetően minél tökéletesebbre igazítani, akkor nem ildomos azt pállott, visszataszító foglalatban tárni elé.

132. oldal

4 hozzászólás
>!
Biedermann_Izabella 

A női közösségek az emberi természet női oldalával kell hadakozzanak folyamatosan: érzelgősség, részrehajlás, klikkesedés, féltékenység, duzzogás, sértődés. Nem egyszerű feladat, és nagy figyelmet, beleérzést, megértést, ugyanakkor erős akaratot és igazságérzetet kíván.

136. oldal

>!
Biedermann_Izabella

Az ember istenhite a többi emberrel való kapcsolatából származik. A legkülönbözőbb emberekben létrejön valamiféle egyéni tapasztalat Istenről, vagy arról, amit Istennek vélnek, e tapasztalatokat megosztják másokkal, és így az emberek közösségének kialakul az Isten fogalma, ami valós tapasztalatokon nyugszik. Nem valamiféle kitaláció, mint mondjuk a gonosz manók vagy jóságos tündérek, mert ezekről mindenki elismeri, hogy csupán mesék. Az istenélmény egészen más. A Szentírás, amely a keresztény teológia forrása, nem él tudományos istenérvekkel. Istenről az emberi élettapasztalatot tükröző metaforákkal és példabeszédekben szól. A teológia csupán ezeket értelmezi és ezek tartalmát „fordítja le” olyan közérthető nyelvezet segítségével, amely inkább személyes, mint tudományos jellegű.

87-88. oldal

>!
Biedermann_Izabella 

A minap is erősen koncentráltam annak a szentnek az életére, aki valamelyik erdőben remetéskedett, amikor eszembe jutott, hogy Pedróval lovagolva az egyik alkalommal megszöktünk a kísérő szolgától, sikerült őt teljesen leráznunk, az erdő felé mentünk, belovagoltunk a ritkás fák közé, ahol egy tisztáson megpihentünk, és Pedro arra kért, könyörgött, hogy vetkőzzek meztelenre, mert bár már túl voltunk mindenen, még sosem nézhette meg a testemet, mivel mindig a sötétben szerettük egymást.

54. - 55. o.

>!
Biedermann_Izabella 

Az igazán fontos leveleket ezért két küldönccel küldték, hátha az egyik megérkezik.

142. oldal

>!
Biedermann_Izabella 

Az ötvenes években, amikor a vasfüggöny mögött kellett életrajzokat írni, persze nem ennyire hosszúakat, pontosan ilyen szempontok érvényesültek. Némi igazság, sok alázat és odaadás a párt éppen érvényes elképzelései iránt. Mert ha nem, az itteni inkvizíció, amit akkoriban Államvédelmi Hatóságnak hívtak, tette a dolgát. Teréz életrajzának nyugati olvasói persze ezekről a technikákról mit se tudnak, vagy azt hiszik, már sehol sincsen középkor.

116-117. oldal

1 hozzászólás
>!
virezma P

Valahol Szent Ágoston azt írja, hogy a házasságban történő szerelmi aktus néhány pillanatra megmutatja, milyen élvezetek várnak majd ránk a túlvilágon. A vén kecske, ő sokszor megízlelte ezt az érzést fiatal korában, tudhatja. Persze én is néhányszor. Lehet, hogy igaza van, sokszor eszembe jut Pedro, pedig régen volt. Aztán meg ott van Mária Magdaléna, akit régóta tisztelek, szeretek. Ő, amikor az Úr szólította, mindent megtett, hogy kedvezzen neki, mosdatta, olajjal kenegette, a hajával törölgette. Nehéz lenne elhinni, hogy a mennyei gyönyörben nem részesítette. Az Úr az emberi természeten keresztül kívánta megtapasztalni az ember sorsát a megváltás magasztos élményében. Különös lenne, ha éppen a szeretkezés gyönyörét hagyta volna ki, amikor minden mást megtapasztalt.

170-171. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jézus Krisztus · Szent Ágoston
>!
Biedermann_Izabella 

1967-ben, a II. vatikáni zsinat után VI. Pál pápa javasolta, hogy egyháztanítóvá, a teológia doktorává avassák; ő volt az első nő, akivel ezt megtették.

213. oldal

5 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Herczeg Ferenc: Pro Libertate!
Tusnády László: Sorrento költője
Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap
Vera Adlová: Tavaszi szimfónia
Edward Bulwer-Lytton: A diktátor
Szentmihályi Szabó Péter – Pajor András: Özséb
Bíró Szabolcs: Non nobis Domine
Trux Béla: Akkon ostroma
Benkő László: A végső tenger I-III.