Csaba Tamás (szerk.) · Borus Hella (szerk.)

Karr-Khazad ​kapui (Legendák és Enigmák 13.) 28 csillagozás

Csaba Tamás – Borus Hella (szerk.): Karr-Khazad kapui

Az idő kereke egyre előrébb gördül: beköszönt Yneven a hetedkor alkonya, és küszöbön áll egy új, talán minden eddiginél sötétebb korszak. Amit ez idáig csak a bölcsek és látnokok legnagyobbjai sejtettek, az bárki által észlelhető valósággá válik: közelít az égen a harmadik hold, és feketesége rémisztő jövőt ígér a halandóknak. Az értelemmel bíró lények mind menedéket keresnek a vész elől; nincs ez másképp a Kőatya fiai, a törpék esetében sem, míg megálljt nem parancsol nekik egy majd’ mindennél erősebb törvény – a becsület szava.

Antológiánkban a kőfiak hegyek és lelkek mélyén zajló küzdelmét villantjuk fel.

Eredeti megjelenés éve: 2010

A művek szerzői: Jámbor Attila, John J. Sherwood, Jan van den Boomen, Wayne Chapman

Tartalomjegyzék

>!
Delta Vision, Budapest, 2012
ISBN: 9786155161216
>!
Delta Vision, Budapest, 2010
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639890565

Most olvassa 2

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

Noro P>!
Csaba Tamás – Borus Hella (szerk.): Karr-Khazad kapui

Ez a törpékről szóló válogatás talán a DV legjobb magusos novelláskötete. Mind a négy szerző jó érzékkel nyúlt a témához, és az sem mellékes, hogy Ynev törpéihez nagyon jól illik az a borongós, sötét hangulat, amely szinte elválaszthatatlan része a Magus-irodalomnak. spoiler

A kötet gerincét két kisregény adja, egy Chapman, egy pedig Boomen tollából. Mindkettő nagy történelmi perspektívákat vázol fel, valamint súlyos titkokat árul el a törpenép sorsáról. A három rövidebb írás pedig a fajra jellemző mentalitást és világnézetet mutatja be.

Wayne Chapman: Zászlók hulltán, bálványok dőltekor c. története a múltba enged betekintést. Vénséges hőse a törpék Ynevre érkezéséről, valamint a legutóbbi zászlóháború közvetlen előzményeiről mesél. Információkban sűrű, összpontosítást igénylő írásról van szó, amely azonban meghálálja a rá fordított figyelmet. Én ugyan személy szerint egy kissé túlzónak éreztem a honfoglalás eseményeinek a léptékét (a bórogi flotta eszerint évtizedekig hajózott a térképen elég kicsinek tűnő északi tengeren), de a leírás mindenképpen nagyon hatásos. A régmúlt és a jelen eseményeinek összekapcsolása pedig vitán felül profi munka.

Jan van den Boomen: Kadal kedve szerint c. novellája már tíz éve sem volt friss darab. Kb. a Summarium megjelenése idején publikálták először, és benne jelentek meg talán elsőként az Ynev 2.0 szerinti törpék és orkok. Közülük szerintem az utóbbiak sikerültek igazán érdekesre: számomra a történet igazi hőse az ork vezér, aki magasabb rangra akarja emelni a nemzetségét, de eközben sem feledkezik meg népe durva becsületkódexéről.

John J. Sherwood: Rőtszakáll és Jámbor Attila: Holtak alatt, élők felett c. írásai egyaránt a törpék néha önálló életre kelő tudatalattijáról, a „homálytestvérről” szólnak. A két feldolgozás azonban nem is különbözhetne jobban. Az egyikben a főhős már rég a sötét oldalon áll, de még küzd magával, hogy jóvá tegye a bűneit, a másikban pedig egy ifjú törpe életében először kerül olyan helyzetbe, amelyben lelkének rosszabbik fele megkísérti.

Végül Jan van den Boomen: Karr-Khazad kapui c. kisregénye a közeljövőbe vezeti az olvasót. (A szerzőtől nem szokatlan, hogy 40-50 évvel más írók előtt jár, hiszen a Morgena-ciklus is már a következő évszázad derekán játszódik.) Ebben a történetben a törpék országa a korszakot lezáró változásokra készül: a Fekete Hold visszatérésére és az utolsó zászlóháborúra. Az eseményeket felváltva látjuk a barlangváros mélyére látogató hadvezér, és a felszínen mindennapi életét felszámolni kénytelen, egyszerű kovács szemén keresztül. Az egész elbeszélés remekül adja át annak a bizonyos közelgő káoszkornak a hangulatát, amelyre a Magus-irodalomban általában csak célozgatni szoktak.

(A 90 oldalra rúgó függelék szövege majdnem teljesen azonos a Summarium törpékről szóló részével. Ezt mondjuk 16 évvel az írás első megjelenése után megértem, de azért nem örülök neki.)

Zanbar>!
Csaba Tamás – Borus Hella (szerk.): Karr-Khazad kapui

Children of the Smith
https://www.youtube.com/watch…

A törpök, nem törpék…

Mondhatjuk, hogy ez egy hiánypótló alkotás, elvégre a kötet maga is ezzel a felütéssel indít. Hiány pótol és helyreigazít. Ez, annyi év távlatából, azért nem kis vállalás volt a részéről. Teljes sikerrel nem járt, de megpróbálta becsülettel.

A kötet külső és belső időrenddel dolgozik, egyrészt a Kőfiak teljes történelmét igyekszik átfogni, másrészt nagyjából a rossz emlékű Tizenharmadik Zászlósháború idején veszi fel a fonalat, hogy aztán egészen a Tizenötödik előestéjéig tartson a történet. Sokat dolgozik azon, hogy megalapozza az olvasóban a „törp világnézetet”, ebben a tekintetben egyik fejezete erőst támaszkodik az előtte írottakra, egészen addig, míg a „Karr-Khazad kapui” túl is tolja a „törpködést”, és ekkor már inkább csak elhittem a kötetnek, hogy ez az egész rendjén van a törpök fejében – ám mint a történet rámutat, még náluk sem volt a helyén minden – mintsem amúgy logikus lenne az ami történik – a történet elviekben egy százados terv végjátékát mutatja be, amit megannyi dolog támaszt alá, mondván vagy így, vagy sehogy – és a sehogy a végítélet veszélyével fenyeget – majd két, laza mozdulattal megváltoztatjuk a dolgot, mert „hogy nézne már az ki”. Engedjük el.
spoiler

A kötet legerősebb lába értelemszerűen az első történet,a „Zászlók hulltán…” ami lényegében az „alapkő letétel” kultúráról, lélekről és „törpségről”, ahogy egy senkinek született kőfi végigéli a legendás Bórog bukását, az utat Ynevre, majd Tarin születését és addigi legnagyobb vereségét annak a bizonyos „zászlónak” az elhulltát. Az író nagyságát dicséri, hogy a hosszúra nyúló történetet, nem lehet egy fejezet alapján kiismerni, lassan építi fel az elsőre furcsa, másodjára kissé bomlott elméjű, majd ellenszenves, ám összességében népéhez és elveihez hű, végtelenségig makacs és konok törpöt, akitől végül nagyon különös, mégis megindító módon vesz búcsút.

Én abszolút olvasásra ajánlom a könyvet, mert amit vállalt, azt néhol meg-megbotolva ugyan, de tisztességgel teljesítette, egyben rá is mutatott arra, hogy ha nagyon akarta, akkor volt még a szériában spiritusz.

nagydviktor>!
Csaba Tamás – Borus Hella (szerk.): Karr-Khazad kapui

Öt novellát kapunk törpe tematikára építve, és azt kell mondjam nagyon kellemes meglepetés volt a novelláskötet.
Jan van den Boomen első novellája (Kadal kedve szerint) volt az egyetlen amelyik egy kicsit kilóg a sorból, helykitöltő jellegűnek éreztem.

Chapman írása a Zászlók hulltán, Bálványok dőltekor… szokás szerint remek, és az ynevi irodalomnak egy olyan szeletét mutatja meg amitől ódzkodnak az újgenerációs szerzők : az igazán sorsfordító események próza formába öntését. Az írás Kabur Lah erődjének parancsnokáról, és Tarin Vörös Lobogójának elragadásáról szól, Ynev történelmének egy olyan epizódjáról amiről eddig csak néhány mondatban volt szó szabálykönyvekben és kronológiákban. A novella technikailag kiváló, a visszaemlékezéses szerkezetre nagyon jó megoldást talált ki az író, külön öröm, hogy a Beriquel-Ynev átkelés sok titkáról is lehull a lepel.

Sherwood Rőtszakálla kísérletező jellegű, színes történet. Spoiler ide vagy oda a kis csavarját nem lövöm le, annak felfedezését meghagyom minden értékelés olvasónak. Tetszett.

Jan van den Boomen első novellájával kapcsolatban ambivalens érzéseim vannak : egyrészt nem volt kifejezetten szórakoztató, másrészt nem vagyok benne biztos, hogy mint olvasó maximálisan teljesítettem-e a magam feladatát a megértés irányában. A kötet legkevésbé szórakoztató novellája, kicsit helykitöltésnek éreztem, megesik, ettől még nem zuhannak a vizek az égbe. :)

Jámbor Attila (álnevét, ha van nem ismerem) írása nagyon kellemes meglepetés volt. Úgy írt „nem heroikus” ynevi történetet, hogy mellékelt egy kiváló karakter és jellemleírást, egy érdekes konfliktust. Nincsen túlírva, nincsen túlbonyolítva, az írás lényegretörő és kiváló színesítő eleme az antológiának. Chapman és Boomen két nagyobb lélegzetvételű történelemformáló írása közben pont annyi bepillantást enged a törpék lelkének mélyére, a homálytestvérükkel való küzdelmük színhelyére amennyi ahhoz kell, hogy a novelláskötetet teljessé tegye ebből az irányból is. Igazán kíváncsi vagyok a szerző további írásaira. :)

Boomen második novellája kiváló. Megfelelő arányban keveredik benne a történelemformálás és a mindennapok, nem érződik túlírtnak sem. A törpe család kibontására szükség lett volna még némi helyre, a két szálon futó cselekménynek ez az átka. A másik szál főszereplője, Gadáb viszont a novella forma rövidsége ellenére is érezhető fejlődésen megy át, ezt Boomen kiválóan ábrázolta.

A függelék nagyon részletes, és kiválóan megírt munka, felveti viszont a kérdést, hogy milyen irányba tart Ynev és a M* irodalom népszerűsége, nyitottsága, ha egy antológia utolsó 40 oldala magyarázó jellegű függelék és szószedet.

Nagyon le vagyok maradva a Delta Vision kiadó Legendák és Enigmák köteteinek olvasásával, de eddig a Karr-Khazad kapui volt magasan a legkiválóbb mind közül amit olvastam. Mivel hagyomány mindent a Valhalla ’90-es évekbeli munkájához hasonlítani, hagyj tegyem meg most én is : a régi L&E kötetek nagy részének színvonalát is magasan hozza. Ajánlott! :)

Viktorius>!
Csaba Tamás – Borus Hella (szerk.): Karr-Khazad kapui

Kevés ynevi írással kötöttem életre szóló barátságot. Bár nézőpont kérdése, ha idézőjelbe teszem a barátságot, akkor… Egyértelműen hosszabb az „így ne írj történeteket” listám, bár Raoul Renier: Pokol című könyve után már tudom, hogy van remény; nem csak a heroikus kor kevéssé heroikus és (számomra) eltévelyedett útkeresése létezik.

Karr-Khazad antológia egy olyan darab, ami megszolgálta a belé és a személyes ajánlásba vetett bizalmat. Öt novella, amely a világ általam kevéssé ismert, de igen szimpatikus népéről szól. A novellák tisztességesen kihasználták a műfaj adta kereteket, rövid felvezetés után végig fenntartották az érdeklődésemet. Az élményt némileg rontotta, hogy nehezen tájoltam be magam a történelemkönyvek lapjai közé helyenként, bár ez a felületes háttértudásomnak is köszönhettem. Emiatt számomra a függelék nem is jött rosszul, ami a veteránoknak (érthető módon) felesleges és elképesztően helykitöltésnek számított.

Olvasás után közvetlenül a két, egyfajta keretet adó novellát tekintettem a legjobbnak; hiába, a viszonyom tényleg ambivalens a hősiességgel és a fennköltséggel.

Utólag belegondolva értékesebbnek találom a Rőtszakáll történetét. Lehet, hogy kevesebbet ad Ynev történelméhez, de jóval több rétegű, szokatlan élményt ad, már csak a helyszín megválasztása miatt is.

Nem bántam meg, hogy a kezem ügyébe került a könyv, bátran merem ajánlani!

>!
Delta Vision, Budapest, 2010
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639890565
Melchiadesian>!
Csaba Tamás – Borus Hella (szerk.): Karr-Khazad kapui

Ahogy a könyv előszavában is említik, a M* egy szeletének eddig megválaszolatlan kérdéseire próbálnak választ találni ebben a novelláskötetben.
Zászlók hulltán, bálványok dőltekor
A már megszokott, heroista szemléletű novella a vörös lobogóról és annak hordozójáról. Nekem túlságosan is fennköltnek tűnik, de ezt Chapmantől már megszokhattuk.
Kadal kedve szerint
Egy korábbi, orkokról szóló novelláskötetben is megjelent már ez az írás. Érdekes, hogy a szövegkörnyezet(ek) mennyire befolyásolják az olvasatot – akkor az ork szemszögére figyeltem, most pedig a törpéére. Mennyivel másabb írásnak tűnik, pedig nem is változtattak rajta egy betűt sem.
Rőtszakáll
A novella rövidsége ellenére meglepően cselekményesnek tűnt. Az első pillanattól kezdve volt benne valami zavaró, amit nem tudtam hová tenni, de körülbelül a felénél rájöttem, mi volt az. Utána egyből újra is olvastam ennek fényében.
Holtak alatt, élők felett
A törpék homálytestvéreivel ismerkedhetünk meg benne. Kicsit zavaros, de ettől még olvasmányos.
Karr-Khazad kapui
A törpék bezárkózásáról és súlyos döntéseiről szól, hogy mi a fontosabb: a saját fennmaradásuk vagy mindaz, amitől ők azok, amik. A nehéz döntések mindig áldozatokat követelnek.
Függelékek
A függelékek legalább annyi – ha nem több – plusz informácót tartalmaznak a törpék világáról, mint maguk a novellák. Történelem, vallás és társadalom, na és persze az elmaradhatatlan szószedet.


A sorozat következő kötete

Legendák és Enigmák sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kornya Zsolt (szerk.): Ármányok és álcák
Gáspár András (szerk.): A Kos és a Kobra éve
Erdélyi István (szerk.): Merész álmok, sötét titkok I.
Kornya Zsolt (szerk.): A sötétség szíve
Pálinkás Imre (szerk.): Lobogók hajnala
Galántai János (szerk.): A világ közepe
Koós Patrícia (szerk.): Jégvirágok
Ronnie W. A. (szerk.): Csillagtalan
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Bodnár Alexandra – Monos Anett – M. Z. Chapelle (szerk.): Sssh!