Álmos (Árpád vére 1.) 12 csillagozás

A vér szerződése
Cs. Szabó Sándor: Álmos

A ​IX. század közepén a hét magyar törzs laza szövetségben él a Don és a Volga folyók között. Egy emberöltőnyi ideje őrzik a Kazár Birodalom nyugati és déli gyepűjét. Egy emberöltő azonban hosszú idő, a nemzetségek gyarapodnak, a törzsek közötti gyepűk egyre szűkülnek, új legelőkre, új földekre lenne szükség, azonban a kazár kagán nem engedi, hogy nyugatra terjeszkedjenek. Ugyanakkor észak felől a besenyők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a hétmagyar határaira.

Az idős Levedit, a megyer törzs szent vezérét – ki a csodafiú szarvas erejét hordozza magában, ám életben maradt fiú utód nélkül közeledik élete végéhez – magához rendeli a kazár kagánbég. A vezért kánná emelve szorosabbra akarja fűzni a szövetséget a magyar törzsekkel; a szövetséget, amely már nemcsak viszonylagos biztonságot nyújt a magyaroknak, hanem korlátok közé is szorítja őket. Levedi elutazásával egy időben az ifjú Álmos, Ügyeknek, a tarján vezérének, és Emesének, a látóasszonynak a fia nyugat felé indul,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2021

>!
Gold Book, Debrecen, 2021
414 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634266020
>!
Gold Book, Debrecen, 2021
416 oldal · ISBN: 9789634266037

Kedvencelte 2

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

hadak_utja>!
Cs. Szabó Sándor: Álmos

Cs. Szabó Sándor: Álmos A vér szerződése

Az első szó, ami eszembe jut a regényről: kreatív!
Történelmi regényt írni Álmosról és koráról nem könnyű feladat, hiszen nagyon keveset tudunk róla – ami forrás fennmaradt, az vagy bizánci, vagy 300 évvel később íródott. Ennek ellenére (vagy éppen ennek köszönhetően), az alapján a néhány mondat alapján, ami fennmaradt róla az írott kútfőkben, egy nagyon fantáziadús és izgalmas történetet kapunk. Nagyon érdekes volt ebből a szemszögből, a mozgatórugók ilyen ábrázolásával megismerni ezt a – magyarság számára sorsdöntő – időszakot. És emellé kaptunk egy újszerű mitológiai magyarázatot is: ügyesen ötvözi a „csodafiú-szarvas” és a „turulforma madár” (két alapmítoszunk főszereplőjének) „konfliktusával” azt a napjainkban közkedvelt történettudományi nézetet, miszerint a magyarság két fő összetevőből alakult ki ezekben az időkben: az urál vidékéről származó „finnugorok” és a sztyeppei lovasnomád „szkíták” keveréke lenne. Legalábbis én ezt láttam bele ebbe a mítikus szálba.
A mű erőssége (a kreatív történetépítés mellett) szerintem a karakterábrázolása.
Nagyon izgalmas a három főszereplő felépítése (az egyes fejezeteket az ő szemszögükből mutatja), a motivációik, személyiségük megismerése. Álmos nekem eddig mindig a szakrális, a nagy öreg, a törzseket egyesítő, dinasztiaalapító. Itt pedig kaptunk egy fiatal, (egyelőre) még nem törzsfőt, aki az egész regény folyamán egy erős fejlődésen megy keresztül – míg végül az az Álmos lesz, akiről a nemzeti emlékezet már oly sokat írt (a hibáival, esendőségével együtt). Kapunk egy elképesztően erős női karaktert Emese személyében, aki nélkül Álmos nem lehetne az, aki (itt emelném ki Álmos apjának, Ügeknek is a kiváló megformálását). Illetve kapunk egy „szakrális fejeledelmet” Levedi személyében, akiről egyébként szintén nagyon keveset tudunk, mégis egy gyönyörű karakter(vissza)fejlődést láthatunk az ő esetében is. Hogyan lesz valaki a szent vezérből a „korrupt politikus” (nem biztos, hogy szerencsés a megfogalmazás, de most ez jött…). Mondjuk nagyon érdekes az ő esetében, hogy az a kevés információ, ami a forrásokban megmarad róla, végül nem köszön vissza a regény soraiban, ti. maga helyett inkább Álmost javasolta kánnak (habár a fejezet bevezető idézetben megjelenik). Ezen kívül a mellékszereplők is nagyon jól működnek (Barény, Madjarka, Ügek, stb).
Véleményem szerint hátránya, hogy kicsit bő lére lett eresztve. Az eleje elhúzódik (még ha ez alapján jobban ki is jön a három főszereplő karakterfejlődése), a végére pörög fel. Azért 420 oldal (ráadásul Goldbook méretben) nem kevés karakterszámot rejt.
Történelmi regényeknél nagyon szeretem a kiegészítőket, függelékeket és térképeket! Ez utóbbit kifejezetten hiányoltam, hiszen nem mindenki annyira járatos a szóban forgó vidék földrajzában. Illetve nekem jól jött volna, ha az egyes törzsfők fel lettek volna sorolva, melléjük párosítva, hogy melyik törzs tartozik hozzájuk. Apropó törzsek: itt is ért egy kis meglepetés, hogy Álmos családja a tarjánból származik. Nekem valahogy ő mindig is „megyer” volt a tudatomban. Habár valószínűleg erről sincs semmilyen forrásunk, hogy melyik törzset melyik vezér vezette.
Mindenesetre nagyon pozitív meglepetés volt számomra a könyv. Egy jó nyelvezetű, izgalmas és nagyon eredeti történetű (bár egy kicsit túlnyújtott) regénnyel lettem gazdagabb. Várom a folytatást!

Lappantyú>!
Cs. Szabó Sándor: Álmos

Cs. Szabó Sándor: Álmos A vér szerződése

Kellemes meglepetés volt számomra ez a regény. Azt hittem, komfortzónán kívüli olvasmány lesz, de hamar rájöttem, hogy a történelemről és a történelmi regényekről nagyon hasonlóan gondolkodunk a szerzővel, és valóságos felüdülés volt úgy végigszáguldani négyszáz oldalon, hogy egyszer sem kaptam agyérgörcsöt a szereplőkre erőltetett 21. századi szemüvegtől.
Nyilván képtelenség megfejteni, hogyan gondolkodtak az emberek bő egy évezreddel ezelőtt (máshogy, mint mi – szívesen), de Cs. Szabó Sándor egy koherens világ- és értékrendet alkotott, amelyet végig el tudtam hinni, nem kis részben azért, mert a szereplők mind a legteljesebb természetességgel mozognak benne. Külön nagyra értékelem a hit ábrázolását: a mitológiai elemek egyáltalán nem válnak el a realizmustól, az etelközi magyaroknak a révülés, a jóslás és a csodaszarvas ereje éppen olyan valóságos és jelentőségteljes, mint a folyók áradása vagy a téli fagy. És a történet nem kis próba elé állítja a hitüket: a Kazár Birodalom biztonságot kínál nekik a függetlenségükért cserébe, míg a fiatal, nem is annyira titokban vezéri ambíciókat dédelgető Álmos szabadon nekivágna az ismeretlennek… Bár a szálakat a háttérben természetesen egy nő, Emese mozgatja, aki fantasztikusan jól sikerült karakter, és meggyőződésem, hogy a férjével együtt nagyjából fél évad alatt megnyerték volna a Trónok harcát. Számomra az ő fejezetei jelentették a regény fénypontját – és őszintén szólva kicsit sajnáltam a végére, hogy Álmos és Levedi utazgatásai mintha elvettek volna némi helyet a politikai drámától. Bár olvasás közben lebilincselt a nagy birodalmak színes forgataga, az erdőlakók hétköznapjai és az arrafelé kalandozó vikingek beköszönése, a regény végén úgy éreztem, ezek a színes-szagos kalandok a lényeg, a vérszerződés kárára kerültek kifejtésre. Igaz, hogy a hét vezér megkapja a maga személyiségét és motivációját (és plusz csillag azért, hogy senkit nem hívnak Töhötömnek), de így is szédítően gyorsan köteleződnek el Álmos (lényegében) puccsa mellett. Nem bántam volna, ha, teszem azt, a római kitérő helyett inkább még pár fejezeten át alapozzuk azokat a részben bizalmi, részben érdekkapcsolatokat, amelyek végül elválaszthatatlanul összekötötték ezt a hét férfit.
De ez persze ízlés kérdése is, és soha ne kelljen a római kitérőnél gyengébb kitérőt olvasnom. Összességében élveztem a regényt, és tőlem szokatlan lelkesedéssel ugrottam fejest a sorozat többi részébe.

1 hozzászólás
Petya15>!
Cs. Szabó Sándor: Álmos

Cs. Szabó Sándor: Álmos A vér szerződése

A Koppány fiai c. kötet után lelkesen fogadtam a hírt, hogy készül a szerző tolmácsolásában az Álmos c. kötet, melyet örömmel és kíváncsiság vegyes érzelmével kezdtem olvasni. Jó könyv, remek történet és látszik, hogy van kutatási alapja, van konstrukció, de maga a cselekmény lassan kezd kibontakozni. Szépek a táj, részletes, már-már népi költeménybe illő képeket lát maga előtt az ember a révülések olvasásakor, a párbeszédek pedig nagyon autentikusak. A csataleírás a Koppány c. kötethez hasonlatosan, kevés és kapkodó, no de ebbe belelehet jönni. Viszont ami miatt nálam nem kitűnő a kötet, tehát nem 5*, az az miatt van, mert lassú folyású, vánszorgó a történet, persze a vége felé már mozgalmasabbá válik, de az előző fejezeteknél fellépő lassú folyását a történetnek nem hagyható figyelmen kívül. S mindez elszomorító annak a fényében, hogy a Koppány fiai c. kötetben már mozgalmasabb, lendületesebb volt a cselekmény, de itt újra megjelentek olyan szakaszok, ahol az ember boldogan túllépne. Ettől eltekintve szép és jó ívű, néhol fáradt, de kellemes olvasmány, várjuk a folytatást, ami remélem, ahol remélem Árpád lesz a főszereplő! A vérszerződés leírása pedig remek, valósághű, bátor. Viszont a folytatásnál tessék kicsit lendületesebbre venni a cselekményt, szép ugyan a magasztos leírás, a népi motívumok megjelenése, de a folyton hátrálás nem a történet pozitívuma lesz. Nem azért olvas az ember, hogy olykor elbóbiskoljon, – nem történt meg, de majdnem – hanem, hogy kibillentse a hétköznapokból, hogy falja a lapokat és azt mondja …"-na, ez igen!"

krautwurstkinga>!
Cs. Szabó Sándor: Álmos

Cs. Szabó Sándor: Álmos A vér szerződése

Keveset tudunk arról, hogy milyen is lehetett a magyarok élete a IX. században, hogy is zajlottak a történelmi események. Az író által kitalált történet, a karakterek, az események, a hitvilág számomra egy nagyon is hihető világot mutatott be. Szinte én is ott voltam a szereplőkkel együtt a nemezsátorban, vagy épp a csatában, velük aggódtam és örültem. Biztos elolvasom a következő részt is.
Az egyetlen, ami az elején kicsit zavaró volt, az a rengeteg név, néha összekavarodtam, hogy akkor most ki kicsoda, főként a mellékszereplők esetében, hogy ki melyik törzsbe tartozik.
(Sajnálom, és nem értem, hogy miért ilyen kevesen olvasták, pedig jó könyv nagyon.)


Népszerű idézetek

Lappantyú>!

Annak idején Ügyek jegyajándékkal kérte eljegyezni Madjarkát a szintén apró gyermek Álmos számára, ám Levedi visszaküldte a drága ajándékokat. Nem beszélt a dologról senki, de tudott róla mindenki, még ennyi év után is.
– Ő felismert téged – jegyezte meg Hülek.
– Hát tényleg látó? – kérdezte Álmos. Hülek felnevetett.
– Látó hát. Látja, hogy a tarján törzs fehér zászlója alatt állsz szinte vezéri díszben.

20-21. oldal

Cs. Szabó Sándor: Álmos A vér szerződése

Lappantyú>!

– Nap atya mindenkire egyenlően árasztja a sugarait. Mindenkire árasztja, ám nem mindenkinek a szívében lesz tőle fény. – Ügyek a folyó menti dombhát egyik fájának vetette a hátát és csukott szemén a zöld levelek árnyéka játszott. – De amikor meghal valaki, és életében több volt a fény, mint a sötét, hát az az ember nem élt hiába.

47. oldal

Cs. Szabó Sándor: Álmos A vér szerződése

Lappantyú>!

Végül a fák mind a galagonyabokorhoz fordultak:
Gyere te és uralkodj rajtunk!
A galagonyabokor azt mondta a fáknak:
Ha igazán kagánná akartok tenni engem magatok fölött,
jöjjetek el, nyugodjatok az árnyékomban,
mert ha nem, tűz csapjon ki a galagonyabokorból
és eméssze meg Libanon cédrusait!

Gersón ben Jeróhám elhallgatott és lassú, tiszteletteljes mozdulatokkal összetekerte a papírjait.
– Mások a héberek énekei, mint a magyaroké – állapította meg végül Levedi. – Nem csodálom, hogy tanítókra van szükségetek, hogy mindenki megértse őket. Mit jelent ez az ének?
– Azt jelenti – felelte a héber –, ha az emberek választanak uralkodót maguk fölé, akkor hitványat fognak választani. Igazán nemes uralkodó akkor áll egy nép fölé, ha azt maga az Isten jelöli ki jelek vagy egy másik felkent uralkodó által. Mit mondasz erre, Levedi vezér?
– Jól van ez így – felelte Levedi.

94-95. oldal

Cs. Szabó Sándor: Álmos A vér szerződése

Lappantyú>!

– Ez a szokás – mondta Kerta, és már nyúlt a fegyveröveihez, hogy leakassza róla a tegzeit és a fokosát. – Magunkfajta nem mehet be a városukba fegyverrel. Azt mondják ránk, hogy bar-bar.
– Az mi?
– Ugyanaz, mint a nyemec a mezőlakóknak. Akinek nem értik a szavát.
Barény kísérői átvették a fegyvereiket. Álmos szinte ruhátlannak érezte magát a kardja, a derekát húzó tegez megnyugtató verdesése nélkül.
– Fegyver: nye! – mutatta újra az őr. Álmos nem értette, mit akar még. – Nye! Fegyver: nye!
– Az nem fegyver – közölte az őrrel. – Az kés.

190. oldal

Cs. Szabó Sándor: Álmos A vér szerződése

Lappantyú>!

Hülek és Álmos tekintete egymásnak feszült, lovat lehetett volna kötni hozzá, olyan keményen tartották.
– Én már akkor hadban jártam, amikor te még anyád csecsét szoptad – közölte végül Hülek.
– Én pedig már akkor királyi vér voltam! – közölte Álmos is. – Most pedig a vezéred vagyok!

373. oldal

Cs. Szabó Sándor: Álmos A vér szerződése

Lappantyú>!

A testőrök közelebb húzódtak és riadt tekintetük a vezért fürkészte: keze-lába megvan, egyenes háttal ül a lovon, nagy baj nem lehet. De az arca merő vér!
– Csak megkarcolt! – rázta le ujairól a vért Álmos. – Kintre figyelj!
Nyíl lehetett, nem emlékezett rá. A csata hevében talán azt sem vette volna észre, ha a húsába áll bele.
Tán azt se venném észre, ha meghalnék, s az árnyéklelkem vívna tovább.

381. oldal

Cs. Szabó Sándor: Álmos A vér szerződése

Lappantyú>!

– Fiút látok – szólalt meg végül fakó, távoli hangon. – Fiút. Kende fiát, szent vezér fiát.
Hallotta, hogy többen megkönnyebbülve felsóhajtanak Levedi vezér nemezházában.
– Utat látok – folytatta Emese. Nehéz volt olvasni a gomolygó árnyékokban, erek, inak, belek és sorsok zavaró sűrűjében. – Nehéz utat. Közös utat. Egy folyót látok. Mintha vér folyna benne. Nagy erőt. Lövők dicsőségét. Lakomát. Szép szavakat és…
Hitszegést és halált.
Nemzetség utolsó magvát.
Emese összeszorította a száját. Nem mondhatta ki. Talán nem is látta jól.

154-155. oldal

Cs. Szabó Sándor: Álmos A vér szerződése

hadak_utja>!

Nem szerette a rómaiakat. Gyalog jártak és akkor is hazudtak, ha nem mondtak semmit

191

Cs. Szabó Sándor: Álmos A vér szerződése


A sorozat következő kötete

Cs. Szabó Sándor: Árpád A napnyugati úrság

Árpád vére sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Benkő László: Idegen tüzek
Karczag György: Idegen páncélban
Csikász Lajos: Megátkozottak
Benkő László: A dicsőséges
Gál Vilmos: A korona ára
Bán Mór: A Holló háborúja
Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje
Bányai D. Ilona: A vér jogán
Benkő László: Ország születik
Bíró Szabolcs: Dél pörölye