Talán ​mindörökké 15 csillagozás

Cornelie C. G.: Talán mindörökké

Egy ​csinos, fiatal nő és egy jóképű, harcedzett férfi. Akár boldogok is lehetnének, mint a mesében.
Tiziana Montelloni Smith, írónő Anthony Wilsonnal, a katonai múlttal rendelkező, ám pszichológusként tevékenykedő társával a legteljesebb harmóniában él Washingtonban. Azt tervezik, hogy néhány hétre hátra hagyják a munkával teli hétköznapokat, és Olaszországba utaznak a barátaikhoz.
A sorsnak azonban más tervei vannak.
Egy véletlen folytán a lányhoz kerül egy adathordozó, mely nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú információt rejt, és amelyet többen szeretnének megkaparintani.
A minderről semmit nem tudó Tiziana célkeresztbe kerül, és nem az utazás során elkeveredett bőröndje lesz a legnagyobb gondja.
Vajon kőbe van vésve a boldog végkifejlet? Az elhivatottság és a bensőséges érzések képesek felülírni a féktelen hatalomvágyat?
Cornelie C. G. hőseit, akiket az Érzelmi vírusveszély és az Aranykönyv-díjra jelölt Teremtő erő című kötetekből már… (tovább)

>!
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150014654

Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

l_moni>!
Cornelie C. G.: Talán mindörökké

Az egyik kedvenc párosom újabb kalandjai. Nem volt kérdés, hogy nekem ezt el kell olvasnom. Már hónapok óta ott vár a könyvespolcomon (végre nem dobozban vannak a könyvek) arra, hogy legyen végre időm és lehetőségem olvasni. Mert Cornelia könyveit én a vízparton szoktam kézbe venni.
Most se tettem másként.
És most se csalódtam!
Imádtam a könyvet, ahogy a szereplőket is. Tiziana még mindig a kedvenc hősöm. Aki talpraesett, kedves, szép és mindig feltalálja magát. Na jó, azért néha vannak olyan lépései amit nagyon nem jók és bizony előre látható, hogy baj lesz belőle.
Anthony :) fülig szerelmes és végre ki is mutatja. Ebben a részben a kedvencem.
Maga a cselekmény jó volt, mozgalmas. Kíváncsi voltam miként érnek össze a szálak. És nem csalódtam. Elgondolkoztam már én magam is, hogy mi minden lehet amit titkolnak az emberiség előtt önös érdekből, csak és kizárólag az anyagiakat nézve.
Dominic és Luciano is kicsit többet szerepeltek, mondjuk szívesen olvastam volna még az ő magánéletükről kicsit többet.
Kicsit fáj elengedni Tiziéket. Szeretem őket, velük aggódtam és velük nevettem. Na meg velük is örülök.
Kíváncsian várom az írónő következő könyvét. Szerintem abban se fogok csalódni :D

1 hozzászólás
Garbai_Ildikó P>!
Cornelie C. G.: Talán mindörökké

Ez egy szuper és izgalmas történet volt. Tele volt izgalommal feszültséggel fordulatokkal. Tetszett,hogy nem unatkoztam csak pörögtek az események.Szép volt a táj leírás is. Időnként nekem túl csordult a romantika és érzelem szinte nem éreztem valóságosnak de ez valószínű az én hitetlen természetem miatt van így.Összességében tetszett és eltávolított az én valóságomtól és ez most nagyon is jól esett. Utazókönyvként volt nálam.Köszönöm @utazolany

1 hozzászólás
Lang_Tünde IP>!
Cornelie C. G.: Talán mindörökké

A borító azonnal levett a lábamról, annyira olasz!
A könyv erősen, feszesen indít, majd, ahogyan a főszereplők repülőgépe landol Olaszországban, a történet is átveszi a taljánok laza tempóját. Az írónő csodás helyekre kalauzol el bennünket, a sztori nem szenved hiányt fordulatokban, a leírások filmszerűek, a főbb karakterek viselkedése következetes. Az események, amint az amerikai és az olasz szálak összeérnek, ismét felpörögnek az utolsó harmadban. Talán elbírt volna a történet egy kicsit több konfliktust, de így sem lehet rajta unatkozni!
Kellemes olvasmány a verőfényes délutánokra, tessék kézbe venni. :)
Bővebb értékelés a blogon: https://tclang.blog.hu/2019/04/01/ezt_olvastam_cornelie…

2 hozzászólás
Kovács_Ági_3 P>!
Cornelie C. G.: Talán mindörökké

S mennyire találó ez a cím? Ennél jobbat nem is adhatott volna az írónő! Izgalmakkal, feszültséggel teli történetet kaptam. Nem lehetett tudni, hogy mi következik a történetben. Olyan csavarokat tedd bele, hogy szavam is elállt. Na, de a vége… Nah, aztán nem semmi vég volt. Hűha!

Bővebben itt olvasható:
https://www.hungarybooks.hu/2020/03/utazokonyv-cornelie…

11 hozzászólás
Miyako71 P>!
Cornelie C. G.: Talán mindörökké

Pár éve olvastam az előző részt, nagyon tetszett. Most lehetőséget kaptam, hogy utazókönyvként ezt a történetet is elolvassam – köszönet érte @utazolany – nak!
Rögtön a a történet elején fejest ugrunk a mélyvízbe, megvan az első nagy konfliktushelyzet. Utána kicsit lassít a történet, de csak azért, hogy aztán még mélyebbre lökjön minket a cselekmény forgatagába, és ezt még többször is megtapasztalhatjuk. Egy-egy nyugisabb rész után felpörög a történet, és igazából a leírásokat, néhány visszaemlékezést kivéve, végig lendületesen haladunk a végkifejlet felé – amiben érik meglepetések az olvasót.
Az alapötlet szuper, spoiler és nekem most hitelesebbek a polgári szereplők, mint az előző részben. A romantika talán picit sok, és már a hihetetlen határát súrolja a sok idilli házasság megjelenése. Ezzel együtt is nagyon pozitív élmény volt az olvasás.

2 hozzászólás
KrenczNóra IP>!
Cornelie C. G.: Talán mindörökké

Nem tudom, mindenkire ilyen hatással van-e, de nálam Cornelie az első mondatok után eléri, hogy ne akarjak a telefonomhoz nyúlni. Kellemes, szívet melengető stílusa van, amiért csak szeretni lehet.
Már látom, hogy témáit tekintve vonzódik a formabontó, világrengető felfedezésekhez, ami némi betekintést enged saját világszemléletébe is. Remélem, hogy az a pendrive tényleg létezik valahol…

1 hozzászólás
KNW I>!
Cornelie C. G.: Talán mindörökké

Nagyon kíváncsi voltam, milyen kalamajkába keverednek a hősök. Nem is csalódtam, Tizi megint nagyot alakított.
Tetszett, hogy részletesebben, elképzelhetőbben voltak megírva az akciódús jelenetek, mint az előző könyvben, és örültem, hogy a karakterek jelleme ugyanolyan maradt, senki nem viselkedett máshogy, mint az előző könyvekben. (Ez manapság már sajnos egyáltalán nem jellemző!)
Nem tetszett viszont az a szentimentalitás, ami a párokra volt jellemző. Tizi és Anthony szerelme émelyítően édes volt – soha semmin nem vitatkoztak, holott ebben a rózsaszín ködös l'amourban is jólesett volna némi kekeckedés, pl. hogy Anthony fiúgyereket akar, Tizi meg lányt, vagy hogy Tiziana kérje ki magának, hogy a férje a véleménye nélkül vesz házat.
Giccsesnek éreztem, hogy Anthony két másik barátjának, Dominicnek és Lucianónak is ennyire tökéletes a házassága. Jobban vette volna ki magát, ha vannak összezördülések, viták, húzzák egymást, de semmi ilyesmi nem volt. Amikor a három férfi bor mellett versenyzik, ki imádja legjobban a feleségét, azt kifejezetten átlapoztam. Elképzelhetetlen… mint ahogy az is, hogy Tizibe mindenki szerelmes, beleértve az előző barátját. (És miért kellett Philipnek ennyit beszélnie róla, hogy le akarja zárni ezt Anthonyval… hát, come on, bud, be a man, get over it…)
Zavart pár apróság is, pl. pendrive? 2018-ban? Az akció megszervezésében, kivitelezésében is voltak kisebb furcsaságok, de ezeket nem írom le, hátha olvassa valaki ezt a szösszenetemet :)
Remélem, a stáb visszatér még egy új balhéval, én vevő vagyok rá!

3 hozzászólás
janee P>!
Cornelie C. G.: Talán mindörökké

Ajjj… Mit mondjak…
Nagyon tetszett az alapötlet, a fülszöveg, hogy krimi és hogy kalandregény.
Ezek után valahogy nem erre számítottam. Hiányzott az izgalom, a meglepetés, a feszültség. A karakterek tetszettek, a múltjuk, a felépítésük jól sikerült, ám a romantika része kissé csöpögős lett, túl sok, túl giccses nekem.
Sajnálom, mert az alapja egyébként jó, csak ez így valahogy ez nem az én könyvem lett.

1 hozzászólás
Beatrix_Sz>!
Cornelie C. G.: Talán mindörökké

Elég katyvaszos volt számomra a könyv. A csavarok tetszettek, de kicsit túltolták a végével és bizony elgondolkodtam rajta, hogy talán nem ezzel a befejezéssel milyen lett volna (persze tudom, hogy az nem túl szép). Eleinte vontatottnak éreztem, meg ami jobban zavarta, az az óriási pátoszos megfogalmazás a pillanatnyi érzelmek körül. Valahogy a krimibe ezt a fajta romantikát beletenni ilyen módon bennem ellenérzéseket keltett és kissé nevetségessé is tette azt, amit talán el akarta mondani vele az író. Azt éreztem, hogy rengeteg dolgot szeretett volna beletömöríteni ebbe a történetbe, talán a kevesebb több elvet jobb lett volna alkalmazni.

Porsolya>!
Cornelie C. G.: Talán mindörökké

Sajnálom, de engem nem fogott meg. Kicsit olyan volt, mintha egy hollywoodi film helyett, egy brazil sorozatot játszottak volna a moziban.


Népszerű idézetek

l_moni>!

-Szeretek itt lenni – fordult felé a lány –, de nem csak ez számít. Virágok máshol is nyílnak, a finom meleget megtapasztalhatjuk otthon is. Én veled szeretek itt lenni.

78. oldal

l_moni>!

Soha ne vedd természetesnek, hogy a társad veled van.

l_moni>!

-Hol máshol lehetnék nagyobb biztonságban, mint itthon, együtt veled?

149. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen
Borbás Edina: Hullámok csapdája
J. Goldenlane: Isteni balhé
Borsa Brown: A maffia gyermekei
Vavyan Fable: Szamurájszív
Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred, a kapitány
Szélesi Sándor: Az ellopott troll
George Cooper: Magánügy
Guillaume Musso: Holnap
Egri Zsanna – Hauser Tamás – Kocsis Nagy Noémi – Violet C. Landers – Saláth Barbara – Szamilák Tünde – Tiszlavicz Mária: Egy őrült történet