Tintaszív (Tintenwelt trilógia 1.) 156 csillagozás

Cornelia Funke: Tintaszív Cornelia Funke: Tintaszív

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Meggie valósággal rajong a könyvekért. Apja, Mortimer Folchart, a könyvkötő ugyancsak szereti a remek történeteket, bár hangosan nem hajlandó felolvasni semmit. Csendesen élik mindennapi életüket, amíg egy esős éjjelen különös idegen kopogtat az ajtójukon. Porkéz figyelmeztető szava arra kényszeríti Mót, hogy felfedje a féltve őrzött, tintával szőtt titkot, amely örökre megváltoztatja életüket.

Bűvölet címmel is megjelent.

Eredeti mű: Cornelia Funke: Tintenherz

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
M&C, Budapest, 2008
622 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639763698 · Fordította: Tandori Dezső

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Porkéz · Mortimer Folchart · Elinor · Meggie


Kedvencelte 33

Most olvassa 17

Várólistára tette 200

Kívánságlistára tette 121

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Cornelia Funke: Tintaszív

„Tudod, az írókkal nem olyan egyszerű a dolog. Ki hinné, hogy ugyanolyan húsvér emberek, mint mi. Akik a csodás műveket írják. Azt hiszik, az írók már rég nem élnek. És nem lehet velük csak úgy az utcán találkozni. Az írók szeretik is ezt a rejtélyességet. Mintha istenek volnának.”

A könyvel igen csak érdekes kapcsolatom van.
Egy évvel ezelőtt vendégségben voltam egy barátomnál és álmatlanság ellen leemeltem a polcáról (engedéllyel) egy kötetet, aminek a borítója meseszép volt és egy húzásra ki is olvastam. Mivel német nyelven volt, maradt a polcon, emlékszem megsimogattam, de valahogy el is felejtettem.

Most egy kihívás miatt, erre a könyvre eset a választásom és miután megnéztem a borítót, rá kellett jöjjek, ez ugyan az a történet, amiben én egy éve beleszerettem.

Ahogy belemerültem az olvasásba, újra életre kelt bennem minden szereplő és maga a világ is.
Tulajdonképpen, ezért tetszett meg anno is, mert teljesen kitudott zökkenteni, egy fárasztó éjszakából és jó érzéssel fejeztem be…

A csillag levonás két dolog miatt történt, az egyik, hogy szétesett a kezemben ez a példány, pedig féltve vigyázok minden könyvemre (nagyon bosszantó), a másik pedig a fordítás helyenként nem pontos…és engem ez zavart.

A film is tetszett egyébként, jó szereplőkkel, élmény dúsnak éltem meg, de természetesen a legjobb a könyv, mint mindig.

Szerettem és a polcom lakója lett végül….:)

>!
turanett P
Cornelia Funke: Tintaszív

Legelőször a filmet láttam. Az teljesen elvarázsolt. Eleve Brendan Fraser-t nagyon szeretem, ezért mikor megtudtam, hogy ő lesz az egyik főszereplő, azonnal megakartam nézni. A film nagyon tetszett. A könyvel sajnos voltak problémáim. Sok helyen vontatott volt, és sokszor értelmetlen. Ami persze a fordítás hibájának róhatom fel. Viszont a nyelvezete nagyon szép volt. Volt mikor azt érzetem, hogy magyar népmeséket olvasok. A végét sajnáltam. Főleg Meggie anyukáját. Porkézért pedig vérzett a szívem. :(

>!
Zizifalva
Cornelia Funke: Tintaszív

Ha azt hittem, hogy valami aranyos, rózsaszín történetet vettem a kezembe, ami tele van tündérekkel meg koboldokkal, akkor ezt most nagyon benéztem.
Már akkor megkapta az első csillagot, amikor kiderült, hogy a főszereplők imádják a könyveket. Meggie – annak ellenére, hogy elég akaratos – a szememben teljesen mintagyerek, de jó értelemben. Mit meg nem adnék, ha legalább egy-két ilyen tizenkét évest ismerhetnék… Ezen kívül pedig hatalmas mázlista, mert az apja elég különleges könyvkötő. (Ő biztos nem szúrná le, ha hazaállítana egy kupac könyvvel.) A tetejébe pedig kiderül, hogy egy rokonuk óriási könyvtár tulajdonosa. Ki ne hinné azt, hogy ez egy sziruposan boldog mese alaphelyzete?
Aztán megjelenik Porkéz – aki szerintem kicsit hasonlított a Bolond Kalaposra – Gwinnel, és vége. Kész, nincs több boldog jelenet. Menekülés, fogság, kényszer, tűz. Egyszerűen nem lehet, hogy egy ilyen gyönyörű könyv ilyen szörnyűségeket tartalmazzon. Pedig pontosan ez történik…
Amikor befejeztem, azonnal el akartam kezdeni a következő részt, amit sajnos nem fordítottak le. Remélem, hogy egy kiadó majd átveszi, mert megérné. Egy ilyen történetet nem szabad félbehagyni. :)

>!
Zizz
Cornelia Funke: Tintaszív

Hogy én miért nem találtam rá erre a remekműre hamarabb…!? Szerintem eddigi életem során még nem olvastam ilyen jó, modern kori, valóság és fantázia mezsgyéjén remekül lavírozó könyvet. Nyilván nem egy Andersen vagy Grimm kaliberű mesét kell elképzelni, hanem egy olyat, amibe mi is szívesen bekapcsolódnánk. Persze csak tisztes távolból, miután közelebbről is megismerjük Kaprikornusz és alattvalóinak rémuralmát, ami egy könyvben akár izgalmasnak is tűnhet, de ha az embernek át is kell élnie…hát az már sokkal ijesztőbb.

A filmet láttam először, és így jutottam el a könyvhöz. Tegnap, miután befejeztem, gyorsan megnéztem a Brendan Fraser főszereplésével a filmet, és meg kell mondjam, még így, hogy az egyik kedvenc színészem is a főszereplő, a könyv messze megelőzi.
Kezdeném ott, hogy számomra Meggie a filmben rém idegesítő volt végig, ráadásul köze nem volt egy 12 éves kislányhoz. Ehhez képest a „papír-Maggie” annyira a szívemhez nőtt, akár még kishúgomnak is el tudnám képzelni. Az a bátorság, amivel végig bizonyított bizony sok más, vele egy korú gyermek közül magasabb szintre emeli.
Annyira tetszettek a karakterek, Porkéz, Farid, sőt, még Basta is az állandó babonás megnyilvánulásaival, Fenoglio, az öreg író, és persze Varázsnyelv és Meggie.

Egyedül a könyv szerkesztése zavart, a fordítás, a befejezetlen, olykor magyartalan mondatok. Picit haragszom Tandorira, hiszen nem ilyen színvonalú munkákhoz szokhattunk hozzá, és igen csak banális rontások találhatók a könyvben. Mindezek ellenére imádtam, még kalandoztam volna tovább is ebben a hihetetlenül izgalmas, veszélyes világban.

Ó, és akarok magamnak egy saját Gwint :)

1 hozzászólás
>!
mcborzaska
Cornelia Funke: Tintaszív

A film nagy kedvencem, és mikor megtudtam, hogy van belőle könyv is, akkor felkerült a várólistámra. Nem emlékszem, hogy mondtam-e olyant, de ennél úgy érzem, hogy a film sikerült jobban. Túlságosan hosszú volt, meg lehetett volna írni a könyvet fele ilyen hosszúra is. A fordítás sok helyen nem volt jó, vagy csak velem volt a gond, mert néha értelmetlen volt, amit olvasok.

3 hozzászólás
>!
Isabel_Rose IP
Cornelia Funke: Tintaszív

Először a filmet láttam és azt is nagyon megszerettem. :) Nagyon tetszett az alapötlet és a szereposztás is ezért tudtam, hogy a könyvben sem csalódhatok.
A kedvencem Gwin volt, eszméletlen aranyos :)
Maggie egy igazán kamasz lány, aki azért elég jól megbirkózik a kiderült titkokkal. Kedveltem őt is.
Porkéz pedig el tudta érni, hogy ne csak empátiát érezzek iránta, de még szurkoljak is neki a boldog végkifejlettért.
A fordításról nem tudok nyilatkozni, mert nem beszélek németül, de nem is bánom, mert nekem így is újraolvasós lesz. :)

>!
Anó P
Cornelia Funke: Tintaszív

Németül jobban tetszett! Itt van egy ilyen gyönyörűen illusztrált könyv, csodaszép fedőlappal, vacak fordításban…! Nincs az egésznek hangulata, stílusa, szárazon koppannak a szavak, melyeknek – hiszen tudjuk! – el kellene bűvölniük bennünket!
Így aztán vegyes érzelmeket keltett bennem ez a regény.
Talán lesz majd valaki, aki újra lefordítja, úgy, hogy saját lelkét is beleadja közben. Így az eredeti mű szavai is teljes szépségükben ragyognak majd fel.

>!
Röszkva
Cornelia Funke: Tintaszív

A legvarázslatosabb az egész történetben a könyvek iránti mérhetetlen tisztelet és szeretet; ilyen lelkes fanatizmussal is csak egy ízig-vérig moly írhat :)

A stílust viszont nehezen tudtam megszokni, kicsit akadozónak éreztem ez lehet, hogy a fordításnak tudható csak be. Néha zavart az ifjúsági regény-jellege, és nyomokban Michael Endére emlékeztetett.
Viszont nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra, sajnálom, hogy nem jelent megy magyarul. Talán megemberelem kicsit a némettudásom, és nekiesem eredetiben.

>!
Attila_Saw
Cornelia Funke: Tintaszív

A borítója szépséges. Tetszettek többnyire a szereplők, szerettem ahogy fel voltak építve, amilyen jellemekkel rendelkeztek, a furfangos észjárásukat. Mókás volt elképzelni a vándorló kis „csipetcsapatot”. Jó volt több igazi könyvimádó emberről olvasni, akár Meggie-ről, Mo-ról, bár néha idegesített a felesleges titokzatossága, hogy folyton húzta az időt, holott már így is, úgy is látszott, hogy az igazság kitudódik. Elinort szerettem a legjobban magam előtt látni, valamiért jól éreztem magam, amikor ő róla olvastam, és élveztem olvasni azt a változást, amin keresztül ment a regény során. A gonosztevők is egész jól beillettek a műbe.
A történet tetszett, csak az volt a gondom, hogy néha úgy éreztem, csak húzza, vonja az időt a Szerző, és már felesleges betűkoptatások találhatok utána. Ám végül mindig találkoztam újabb és újabb izgalmakkal, de nagyon irritált magamban, hogy minden akciódús esemény vége felé olyan érzés jött létre bennem, mint amikor egy könyv vége felé járok. Vagyis a kötet folyton azt éreztette velem, hogy hamarosan vége lesz a történetnek, és ezért éreztem végül időhúzásnak a folytatásokat.
Nem tudom, miről szólt volna a sorozat többi része, mert sajnálatos módon a kiadó menet közben megszűnt (bár ha már ki lett tűzve a kiadási dátum is, nem tudom mennyiből tartott másnak kiadni, vagy ilyesmi…de mindegy), szerintem ebből a világból nekem éppen elég volt, számomra lezárt, kerek a történet, aminél nem látom értelmét a folytatásnak.

>!
Mes
Cornelia Funke: Tintaszív

Én a filmet előbb láttam, minthogy olvastam volna a könyvet. Tényleg nagyon eltér, de a lényeg nem változott, ott is az fogott meg ,mint a könyvben, a regények hősei megelvenednek. Aki szeret olvasni azok közül, biztosan mindenki elábrándozott, már legalább egyszer, hogy milyen lenne, ha éppen kedvenc aktuális hőse kilépne a lapok közül. Nálam teljes telitalálat volt a könyv, alig várom a folytatást.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Ninácska P

„Aki könyvet lop, vagy aki kölcsönkönyvet magának megtart, íme, változzék annak kezében a könyv mérges kígyóvá. Üsse őt a guta, minden tagja bénuljon. Sikoltozva és hörögve kelljen kegyelemért esdekelnie, de kínjai ne csillapuljanak, míg ő maga rothadni nem kezd végezetül. Könyveket rágó férgek csüggjenek belein, örökéletűek, akár a hullák tekergő élősködői. És ha elérkezik végső büntetése az ilyennek, a pokol tüze eméssze – mindörökre.”

A barcelonai San Pedro kolostor könyvtárának felirata

A "Csak egy kép" c. fejezet mottója

9 hozzászólás
>!
Molnár_Sarolta

[…] aki könyvet éget, emberi lelket éget.

204. oldal, 17. fejezet - Az elárult áruló

>!
lalazs

– Hát, te mondtad, hogy a könyvek igenis legyenek csak nehezek, ha már bennük az egész világ.

27. oldal

>!
Molnár_Sarolta

Ahogy a könyvek lapjai szét-szétnyíltak, olyanok voltak, mint a halott madarak. Szárnyuk tehetetlenül kitárva…

200. oldal, 17. fejezet - Az elárult áruló

2 hozzászólás
>!
piciszusz

Ismeretes a mondás: A könyvbolondok – keselyűk vagy koboldok.

>!
Zizifalva

– Úgy tűnik, gazdag a kedves rokon – súgta Meggie fülébe fontoskodva Porkéz.
– Igen, Elinor meglehetősen gazdag – erősítette meg Mo, és elhúzta Meggie-t a kaputól. – De alighanem szegényen végzi majd, mint a templom egere, ha továbbra is minden pénzét könyvekre költi. Attól tartok, a lelkét is eladná, ha az ördög a vágyva vágyott könyvet kínálná érte.

42. oldal, 4. fejezet - Egy csupa könyv ház

Kapcsolódó szócikkek: Elinor · könyv · Mortimer Folchart · Porkéz
>!
Zizifalva

Tudod, az írókkal nem olyan egyszerű a dolog. Ki hinné, hogy ugyanolyan húsvér emberek, mint mi. Akik a csodás műveket írják. Azt hiszik, az írók már rég nem élnek. És nem lehet velük csak úgy az utcán találkozni. Az írók szeretik is ezt a rejtélyességet. Mintha istenek volnának.

280. oldal, 22. fejezet - Biztonságban

>!
Molnár_Sarolta

Mind hazugok vagyunk, úgy tekerjük a szót, ahogy az érdekünk éppen kívánja.

203. oldal, 17. fejezet - Az elárult áruló

>!
Bius91

Egyik könyved
csak kóstold meg
a másikat fald ki
de olyan finom könyv is akad
mi emésztendő falat.

14. oldal

>!
Telena

Néha jobb, ha emlékezetünk nem öröklétű, mint a könyvek szelleme. A könyvek nélkül semmit sem tudnánk, semmire sem emlékeznénk… a jövőbe se látnánk. Felednének az emberek mindent: a trójai háborút, Kolumbusz Kristófot, Shakespeare-t, Marco Pólót, a sok őrült királyt, tomboló istent…


Hasonló könyvek címkék alapján

Cressida Cowell: Hősök kézikönyve a halálos sárkányokhoz
R. L. Stine: Rejtély a könyvtárban
Neil Gaiman: Coraline
Alexandra Fischer-Hunold: Rozália királykisasszony és a titkos recept
Kai Meyer: A kalózhercegnő
Michael Peinkofer: A sárkánylovagok átka
Dieter Ott: Az ördöngös Caprioli
Wolfgang Hohlbein – Heike Hohlbein: Genezis 2. – Kő
Peter Freund: Laura és a Hét Hold pecsétje
Michael Ende: A Végtelen Történet