Sophia ​reménye (A szépség színei 1.) 94% 18 csillagozás

Attól függetlenül majdnem max pontos, hogy lesznek ebben az értékelésben nem pozitív gondolatok is. Corina Bomann könyvtrilógiája megint a véletlen műveként került hozzám erős ajánlásra. Az első kötet végeztével értem is, hogy miért áll ilyen nagy százalékon a kötet, és miért javasolták ezt nekem ennyire. Pedig nagyon sablonosnak mondható, kozmetikás, ami nem az én világom, és mégis. Az írásmód dinamikus, kellő részletességgel de nem túltolva taglalja Sophia életútjának elejét, a szépészeti iparágat a produktum gyártástól a marketingig, ami a lényeg lehet ebben főként. Ez utóbbi nem a kedvenc témám, úgyis mondható, hogy hidegen hagy, de valahogy pont el lett találva nekem a mérték, hogy ne kezdjem el ezt teljesen unni. A többi népmese: a naiv lány rossz döntése miatti új cél-, és életút keresés, az európai, majd az amerikai álom megélése rengeteg véletlennel, időnként nem túl életszerűen véleményem szerint spoiler. Drámai, a nagy csattanó a végén nekem a rutin miatt kissé kiszámítható lett, mégsem tudtam letenni a könyvet, faltam az oldalakat, és most nekiesem a következőnek, mert akarom tudni mi lesz Sophiával.

Nekem nagyon tetszett ez a történet. Egy okos lány , aki szeretett kísérletezni , illatokat kitalálni , nagy jövő előtt áll. Professzorával viszonya lett, ez is megesik….
Az elutasítás után szülei is elítélik, magára marad. Barátnője egy kétes hírű táncosnő Párizsba viszi. Nem a pompáról szól az életük.
Aztán úgy alakulnak a dolgok, hogy adódik megoldás a tovább lépésre, persze lehetett volna másképpen is, de a viszonylag jobb forgatókönyvet kaptuk.
Sophia New Yorkba is eljut. Megküzd minden sikerért.
A vége nagyon-nagyon meglepő, de trilógiát ígérnek, így tovább szövődik a történet.
Szerettem olvasni.

„Amikor elhagytam a szüleim házát, mintha megdermedtem és elfelejtettem volna, hogyan is kell élni. A kenyér ízével együtt most újra rátaláltam az élet ízére. Már elfelejtettem, mire vagyok képes. Hogy az életem nem csupán kötelességek sora, hanem öröm is egyben.”

A történet 1926-ban indul, Berlinben. Sophia egy szépreményű fiatal lány, aki kémiai tanulmányokat folytat, hogy később apja üzletében dolgozhasson, krémeket és kozmetikumokat kísérletezzen ki. A naiv fiatal lány élete azonban a férfiakkal való tapasztalatlansága miatt kisiklik. Szülei kitagadják és egyetlen délután alatt teljesen megváltoznak életkörülményei.
Kilátástalan helyzetéből egy gyermekkori barátnője menti ki. Már valamennyire elfogadja új életét, amikor egy váratlan lehetőség kínálkozik; barátnője magával viszi Párizsba. Ott azonban a reményekkel teli két lány a nélkülözés, szegénység és nehézségek új szintjével találkozik.
Sophia sorsa aztán még tragikusabbra fordul. Majd mély gyötrelmeiből – a lány tanulás és munka utáni vágyából eredően – felcsillan a váratlan lehetőség egy dúsgazdag hölgy személyében. Helena Rubinstein hatalmas lehetőséget kínál a lánynak.
Sophia New York-ba hajózik az illatszermágussal és vegyészként végzett munkájáról, új laboratóriumáról álmodozik. Azonban az álmokat megvalósítani olykor nem is olyan könnyű…
Sophia-val betekintést nyerhetünk az amerikai álom képe mögött rejtőző rideg valóságba; a 'különlegesek és gazdagok' álszent világába.

Nem sok öröm jutott ennek a fiatal lánynak abban a néhány évben, amit a regény felölel. Szülei elfordultak tőle, csalódás és fájdalom, gyász és keserűség, rengeteg nehézség kísérte magányos útján. De hatalmas kitartásának és szorgalmának köszönhetően mégis ért el sikereket.

A könyv utolsó oldalai olyan fordulatot vetítenek előre, hogy legszívesebben most azonnal olvasnám a történet következő részét!

Elképesztően jó történet volt, nagyon tetszett. Olyannyira, hogy mindenképpen be kell majd szereznem egy saját példányt belőle.
Egyelőre nem tudok ennél értelmesebbet írni, de a lényeg hogy olvassátok, én meg addig reménykedem hogy hamarosan jön a folytatás, mert ez a befejezés, hát no. :)

Nagyívű romantikus történet, szívfacsaró és szomorkás, de minden lapja tele van reménnyel és azt sugallja, hogy a legborzasztóbb élethelyzetekre is van megoldás. Alig várom a folytatást.

Nagyon tetszett! Berlinnek Berlin érzete volt, Párizsnak Párizs szaga, New Yorktól pedig tényleg Amerikában éreztem magam. Imitt-amott kicsit sok a véletlen, de összeségeben nagyon jó kis kalandos könyv, ami fordulatos és érdekes marad az utolsó lapokig. Egy dolog nem tetszett: hogy folytatásos. És ez a borítóról nemigen derült ki. Mindenesetre nagyon érdekel a folytatás és alig várom, hogy olvashassam.