Színjáték (Szakítópróba 2.) 498 csillagozás

Cora Carmack: Színjáték

A ​New York Times és a USA Today bestseller, Szakítópróba szerzőjének, Cora Carmack-nak új kötete !

Mackenzie „Max” Millernek van egy problémája. A szülei meglepetésként váratlanul meglátogatják, és ha meglátják festett haját, a tetoválásait és a piercingjeit, talán még ki is tagadják a lányukat. És ami ennél is rosszabb, arra számítanak, hogy a barátja egy rendes, kedves fiú, nem pedig egy Mace nevű, tetovált nyakú srác, aki egy bandában zenél. A hazugságok hálója kis híján megfojtja Maxet, ám ekkor találkozik Cade-del.

Cade azért költözött Philadelphiába, hogy színész legyen, és maga mögött hagyja a problémáit Texasban. Eddig azonban a problémáktól nem sikerült megszabadulnia, a színpadra pedig nem sok alkalommal jutott fel. Amikor Max megszólítja egy kávézóban, és azzal az őrült ötlettel áll elő, hogy játssza el a barátja szerepét… Cade beleegyezik.

Az alakítása azonban túl jól sikerül, ezért arra kényszerülnek, hogy tovább folytassák a játékot. Minél… (tovább)

Eredeti mű: Cora Carmack: Faking it

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Content 2 Connect, Budapest, 2013
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155248979 · Fordította: Lukács Andrea
>!
Content 2 Connect, Budapest, 2013
336 oldal · ISBN: 9786155248962 · Fordította: Lukács Andrea

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Cade Winston · Bliss Edwards · Mackenzie „Max” Miller · Milo


Kedvencelte 69

Most olvassa 31

Várólistára tette 136

Kívánságlistára tette 112

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
zuna19 P
Cora Carmack: Színjáték

Sokkal, de sokkal jobb volt, mint a Szakítópróba és az Összpróba. Toronymagasan emelkedett ki ez a sztori az eddigiek közül.
A történet és a karakterek is szerethetőbbek voltak. Végre! Cade már az előző részben is nagyon aranyos volt. Itt teljesen megszerettette magát velem. Max is nagyon szimpatikus a maga elvont karakterével. Annyira megkedveltem őket. A könyv egyszerre volt megható és vicces. Mindig volt valami jó az adott fejezetben, ezért is örültem a váltott szemszögnek.
Összességében kellemes csalódás volt ez a rész.

>!
Csoszi P
Cora Carmack: Színjáték

Az első részt már régebben olvastam, és bár tetszett, nem nagyon éreztem késztetést a folytatáshoz. Nem is értem, hogy miért. Kellemesen csalódtam. Szórakoztató, humoros olvasmány volt. Dühös lány és Aranyfiú nem igazán összeillő páros, mégis szinte parázslik közöttük a levegő. A kedvenc jelenetem még az elején, amikor Max bemutatja a szüleinek a „barátját”, akik oda meg vissza vannak a boldogságtól, hogy a „zűrös” leánykájuk olyan csodálatos pasit talált magának, mint Cade:)

>!
Content 2 Connect, Budapest, 2013
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155248979 · Fordította: Lukács Andrea
>!
Szilvi00 P
Cora Carmack: Színjáték

Egy romantikus történet és könnyed kikapcsolódás reményében esett a választásom erre könyvet. Közben kiderült, kicsit többet is kaptam ennél. Bár az elején megrémültem, hogy Cade összetört, vérző szíve és a szerelmi bánatból való kilábalási próbálkozása játssza majd a főszerepet, de szerencsére nem így lett.
Max és Cade remek párost alkottak. Végig úgy éreztem, hogy első ránézésre bármennyire különbözőek is, jól passzolnak egymáshoz és működik kettejük között a kémia. Helyenként jópofa és romantikus volt, de a Szakítópróbától eltérően (igaz én azt is nagyon szerettem) itt Max problémája sokkal komolyabb és mélyebben gyökerezik.
Az a fajta könyv volt, amit idővel biztosan szívesen újraolvasok majd, mert remek szórakozás volt, megható befejezéssel.

>!
Evelena
Cora Carmack: Színjáték

Cora Carmack stílusa már a Szakítópróbában is nagyon megtetszett, könnyeden, humorosan valahogy olyan 'kedvesen' ír.
Sajnáltam Cade-et, hogy így alakultak a dolgok számára Bliss-el, de ebben a kötetben rájövünk, hogy nem is akkora kár. Ne nevessetek ki, de néha a külföldi nevekkel gondban vagyok és a egy darabig a Szakítópróbában azt gondoltam, hogy Cade lány… aztán rájöttem, hogy fiú és nagyon jókat nevettem magamon.
A Színjáték első fejezeteiben egy kávézóban vagyunk, itt indul el az alaptörténet és egy részét egy hangulatos kis teázóban olvastam, szóval még inkább jól esett olvasni.
Cade nagyon jó pasi, biztos nekem is tetszene, ha összefutnék vele, de a külseje mellett a belső értékei is nagyon megkapóak. :)
Max… nos őt nem igazán kedveltem az elején, nekem kicsit túl merész volt az életvitele, de azt csodáltam benne, hogy ennyire hisz az álmaiban, még ha a szülei nem is.
Emlékeztetett kicsit a Lagzi randi című filmre. :)
Jó a hangulata, az alapötlete, olykor humoros is, miközben romantikus és szexi.
Természetesen a főszereplők közti csipkelődés is nagyon jó hangulatteremtő eszköz.
A főszereplőink megérdemlik, hogy boldogok legyenek. Még több Cora Carmack könyvet! :)

>!
Pepe0810 P
Cora Carmack: Színjáték

Az előző részben nagyon sajnáltam Cade-et, amiért így alakultak a dolgai Bliss-el, de most ebben a részben rájöttem, hogy nem is kell sajnálni! Cade és Max nagyon jó párost alkotnak szerintem! Olvastam volna még tovább is róluk nagyon szívesen. Kellemes kikapcsolódást nyújtott számomra a könyv! :) Tetszett, ahogy végre Max megnyílt Cade felé, elég szívszorító volt a története! Kíváncsian várom a következő részt! :)

>!
Greylupus
Cora Carmack: Színjáték

Nagyon vártam ezt a könyvet, mert Cade nagy kedvencem lett az előző részben és szerencsétlen fiú számára nem a legjobban alakultak a dolgok. Sajnáltam, mert várható volt, hogy az fog történni, ami végül történt is. Viszont őt jobban kedveltem, mint Garricket, így reméltem, hogy neki is lesz esélye a megérdemelt boldogságra.
Cselekményileg ez a könyv teljesen más, mint az előző, hisz ott egy nagyon érdekes, tiltott tanár-diák kapcsolatról olvashattunk, míg itt egy „sima” szerelmi történetet kaptunk, persze megspékelve azzal, hogy a regény valójában két lelkileg megsebzett fiatal egymásra találásáról szól, ahogy megtanulnak egymásban bízni és egymás segítségére lenni.
Az első könyvben az előbb említett különleges szál vitte előre az egészet, de ott a szereplők között fele annyira se volt olyan szoros a kapcsolat, mint itt Cade és Max között. Az írónő láthatóan rengeteget fejlődött és javult az írásmódja is. Olyan kémiát teremtett a szereplők között, ami már az első pillanatban nyilvánvalóvá tette, hogy ezek ketten egy pár lesznek, bármi is történik:-).
Ráadásul a szereplők is jóval szerethetőbbek. Cade-t eleve nagyon kedveltem, de így, hogy a történetet két szemszögből (Cade + Max) olvashatjuk és így jobban megismerhetjük őt – még közelebb került hozzám.
Max pedig jóval élőbb és szimpatikusabb, mint Bliss bármikor is volt. Bliss vicces volt a sok szerencsétlenkedésével, Max viszont másért szerethető. Nála a vagány külső egy sérülékeny lelket takar, amit Cade persze hamar észrevesz és ennek megfelelően bánik a lánnyal. Érdekes, hogy a megszokott klisé – tetovált rosszfiú kontra jókislány sztori – itt pont a visszájára fordul. Itt Max a „rosszkislány”, bár szívesen elvitatkoznék bárkivel, hogy ki számít jónak és rossznak. Hisz hiába van a lánynak tetoválása és fülpiercingje, hiába énekel egy bandában, visel kihívó ruhákat, hiába keresi a kenyerét csaposként és ha kell akkor táncosként, de legbelül egy fiatal lány marad, aki sok mindenkinek szeretne megfelelni és emiatt nagyon boldogtalan. Cade viszont hozzá képest a külső szemlélődő számára is tényleg jófiú. Mégis nehéz eldönteni, hogy ebben a történetben ki kit ment meg, hiszen mind a kettőjüknek körülbelül ugyanannyira szükségük van egymásra. Max ezt nehezen látja be, Cade viszont hamarabb rájön és nagyon ügyesen taktikázva kerül egyre közelebb a lányhoz.
És ami fontos. NINCS a történetben szerelmi háromszög. Ez is eléggé különleges a mai könyvek között, ahol szinte minden esetben ellövik ezt a klisét az írók – ki jobban megírva, ki rosszabbul. Nem, mégsem írtam igazat, hisz van még egy férfi a történetben, de számomra ő annyira jelentéktelen volt, hogy őt egy percig se vettem komolyan.
Sokan kérdezték, hogy a könyv élvezhető-e úgy is, hogy előtte nem olvasták az első részt. A válaszom IGEN. A könyv egyik nagy pozitívuma (sok más mellett természetesen:-)), hogy bár kapcsolódik az első részhez, de nem túl szorosan, így akár különálló könyvként is kezelhetjük. Az írónő épp annyi információt oszt meg velünk az első részről, amivel bárki – az első rész olvasása nélkül is – simán be tud kapcsolódni a történetbe.
Imádtam ezt a könyvet, amit az írónő könnyed stílusban, nagyon élvezhetően írt meg és biztos vagyok benne, hogy többször el fogom még olvasni. Ha tetszett a Szakítópróba, akkor mindenképpen olvasd el ezt is. Ha most szeretnél megismerkedni Cora Carmack könyveivel, akkor szívből ajánlom ezt a történetet. Humoros, sok forró jelenettel tarkítva, a szereplők hamar megszerethetőek, Cade-t pedig mindenkinek meg kell ismernie!

Picit bővebben: http://www.kellylupiolvas.com/2013/11/cora-carmack-szin…

>!
h_orsi P
Cora Carmack: Színjáték

Az nem lehet, hogy a Szakítópróbát és a Színjátékot ugyanaz a személy követte el! Pedig ez az igazság. Cora Carmack megtanult írni!
Most sem kellett kifejezetten nagy erőfeszítést tennem annak érdekében, hogy hamar a végére érjek. Ugyanis olvastatta magát.
A szereplők is rendben voltak. Tetszett, hogy a szerepek állandóan cserélődtek, ahogyan a szemszög is változott. A szerelmi háromszöget kicsit hanyagoltuk, aminek szintén nagyon örültem.
Viszonylag kiszámítható cselekményszála van. Nekem egy kicsit Gyönyörű Sorscsapás hangulatom volt. Azzal a különbséggel, hogy a Színjáték írónője megkönyörült rajtunk és nem traktált minket felesleges veszekedésekkel és összezördülésekkel.
http://konyvkoktel.blogspot.hu/2016/09/ti-ajanlottatok-…

>!
Fancsee P
Cora Carmack: Színjáték

Drága, egyetlen, kicsi Cade. Már a Szakítópróbában is imádtam, és rettenetesen sajnáltam, hogy számára olyan kedvezőtlenül alakult a Bliss-szel való kapcsolata. De valljuk be, egyértelmű volt, hogy Blissnek Garrick az igazi. Ismerve Maxet, már egyáltalán nem bánom, hogy Cade lett kikosarazva, mert ezerszer jobban járt egy ilyen belevaló, izgalmas, szeretetre méltó lánnyal. Szerencsére erre ő maga is rájött.:)
A már megszokott rossz fiú – ártatlan kislány párosításnak az ellenkezőjét kaptuk, de valójában mindketten sérült lelkű fiatalok, akik lehetőségeikhez mérten próbálják megoldani a problémáikat.
Imádtam kettejük kapcsolatát, a kezdetektől érzékelhető kémiát, a humoros szócsatáikat, a beismerő jelenteket, mindent. Számomra ők testesítik meg a tökéletes párost.:)
Félek a harmadik résztől, mert Cora a Színjátékkal nálam abszolút elérte a tetszési index legfelső fokát!

>!
anikho
Cora Carmack: Színjáték

Igen! Igen! Igen!
Még egy rahedli ilyen könyvet akarok olvasni!
Szerettem.

Nem hittem volna, hogy eléri a Szakítópróba színvonalát, de bizony-bizony elérte, de lehet túl is szárnyalta azt. Cade és Max szerelmét ugyanannyira a magaménak éreztem, mint Garrick és Bliss kapcsolatát.
Tipikus szerelmi történetet olvashattam két remek főszereplővel, akiket igazán jól megismertem. Ez a váltott szemszögnek volt köszönhető. Nagyon jól sikerült, minden dobbanást a megfelelő karakter tolmácsolásában élhettem át, így jobban átéreztem mindkettejük érzéseit.

Cade személyisége nagyon meggyőző, sokkal jobban megkedveltem mint az előző könyvben. Igazi szívtipró lett belőle, akinek nehéz lehet nemet mondani. Max pedig egy karakán csaj, akivel nem éri meg packázni. Legalábbis mindenki ezt gondolhatja.. de Cade előtt sikerül levetkőznie magáról az álarcot és megmutatja milyen is az igazi, sérült lelkű Max.

A két fiatal a történet végére rájön, hogy amit oly nagy vehemenciával próbáltak elhitetni másokkal, mennyire valódi dolog. A kettejük között szépen lassan kibontakozó szerelem megadja a választ számukra, hogy ez nem egy színjáték, hanem véresen komoly érzések kavalkádja. El kell dönteniük mit vállalnak be a másikért, megéri-e kockáztatni oly sok dolgot a boldogságért, ami még annyira bizonytalan jövő előtt áll.
Naná, hogy megéri! Cade és Max is jól döntöttek.

4 hozzászólás
>!
B_Vivien_Kitti P
Cora Carmack: Színjáték

Határozottan jobb,mint az első rész volt.
Ettől függetlenül nem tudom azt mondani rá, hogy mely nyomot hagyott bennem, vagy akar évek múlva is emlékezni fogok a történetre.
Laza,kikapcsolódásra alkalmas kis könyvecske.
Jó humorral, egy kis színjátékkal :)


Népszerű idézetek

>!
cassiesdream

– Vannak dolgok az életben, amelyekért érdemes harcolni, bármi lesz is a végeredmény.

>!
Cicu

– Aranyfiú és Dühös lány.
– Írnunk kellene egy képregényt a kalandjainkról.

Kapcsolódó szócikkek: Cade Winston · Mackenzie „Max” Miller
>!
cassiesdream

– Tudom, hogy félsz. De a félelem azt jelzi, hogy életben vagy. Azt mutatja, hogy érdekel, mi történik közöttünk, mert az agy nem fél feleslegesen olyan dolgoktól, amelyek nem számítanak.

3 hozzászólás
>!
Kim_H_Angel

(…) úgy kellene élnünk az életet, ahogy dohányzunk: beszívni a jelent, és kifújni a múltat.

>!
Sheila_7

– Sose legyen gyereked – mondtam.
– Miből gondolod, hogy nem szaladgál máris néhány kicsi Milo a világban?
– Mert a világvége még nem jött el.

57. oldal

>!
cassiesdream

Sokkal rosszabb, ha az ember nem látja, és nem tudja megérinteni azt, ami darabokra hullik benne.

>!
Cheril

– Randizni akarsz velem?
– Igen. Áll az alku?
Rápillantott a faliórára, káromkodott egyet halkan, majd azt mondta:
– Igen. Megegyeztünk. Most pedig add ide a sálad! – Még annyi időt sem hagyott, hogy megmozduljak, már rángatta is le a nyakamból.
Elvigyorodtam.
– Máris leveszed a ruhám?

Kapcsolódó szócikkek: Cade Winston · Mackenzie „Max” Miller
>!
Sheila_7

– Néha nem fáradsz bele, hogy önmagad vagy, Aranyfiú?
– De igen. Időnként. És te?
Nagyon őszinte volt, ezért én is az akartam lenni.
Belégzés.
Kilégzés.
– Állandóan.
A csend törékeny volt közöttünk, mégis megnyugtató, miközben elsétáltunk az utcán a metrómegállóig. A körülöttünk lévő épületeket néztem, a hepehupás járdát, a lakások kivilágított ablakait az emeleteken. Nagyon sokszor jártam már erre, de igazán sosem néztem körül.
Milyen furcsa az élet.
– Gondolod, hogy mindenki így érzi? – kérdeztem. – Vagy csak velünk van valami baj?
Egy hosszú pillanatig gondolkozott, miközben mellettem csoszogott csizmás lába.
– Szerintem mindenki. Még a boldog emberek is. Lehet, hogy soha senkinek nem vallják be, de azt hiszem, ők is így érzik. Szerintem behunyják a szemüket vagy elmennek futni vagy vesznek egy hosszú fürdőt, és közben elfelejtkeznek egy pillanatra arról, hogy kicsodák, és, hogy mit kell nap mint nap csinálniuk. Az élet nehéz, és mindennap egyre nehezebb lesz, mert egyre több terhet pakolunk magunkra. Ezért időnként megállunk, nagy levegőt veszünk, behunyjuk a szemünket, és kiürítjük a fejünket. Ez természetes. Feltéve, hogy miután kinyitottuk a szemünket, ugyanúgy folytatjuk tovább.

186-187. oldal

>!
cassiesdream

– Hálás vagyok, hogy a múlt az múlt, a jövő pedig a mienk, hogy mi alakítsuk.

Kapcsolódó szócikkek: Cade Winston
>!
Evelena

Úgy éreztem, hogy az univerzum megajándékozott, már csak egy villogó neonfelirat hiányzott a feje fölül, amelyen ez állt: MEGOLDÁS MINDEN PROBLÉMÁDRA.

22. oldal


A sorozat következő kötete

Szakítópróba sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah Dessen: Along for the Ride – Álom két keréken
Jennifer Probst: Keresd az alkalmat
Susan Elizabeth Phillips: Latin szerető
Jodi Picoult: Gyere haza
Luanne Rice: Téli szerelem
Gayle Forman: Csak egy év
Bridget Asher: A férjem szeretői
Colleen Hoover: It Ends with Us – Velünk véget ér
J. A. Redmerski: A soha határa