A svájci irodalom – Gottfried Keller melletti – legnagyobb alakja a költőként és prózaíróként egyaránt maradandót alkotó Conrad Ferdinand Meyer (1825-1898) – akit Lukács György méltán nevez „a modern történelmi regény tulajdonképpeni klasszikusának”, a „történelmi téma mint külön műfaj” kialakítójának és megteremtőjének – minden egyes prózai alkotását, zseniális regényremeklését, a Jürg Jenatscht csakúgy, mint összes elbeszéléseit, kivétel nélkül történelmi témáknak szentelte. Jelen kötetünkbe Meyernek azokat az elbeszéléseit válogattuk, amelyekben a történelmi téma valójában történelmi katonatéma, s mint ilyen, sorozatunkba, a világirodalom klasszikus katonaelbeszéléseit reprezentáló, Zrínyi-zsebkönyvekbe illeszkedik.
Gusztáv Adolf apródja 1 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Zrínyi zsebkönyvek Zrínyi
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Szegény Meyer, nincs épp agyonolvasva itt a Molyon sem, pedig még az egyetemen is kötelező olvasmány. Akkor csak minimálisan sikerült teljesítenem a tőle kiírt kötelezőket, de azok nagyon tetszettek; megfogadtam, hogy előveszem még majd az el nem olvasottakat. De csak most kezdtem, és azt is csak félig, mert a könyvben olvasható elbeszélések közül a Pescara megkísértése volt az egyik elolvasott szöveg, nagyon-nagyon tetszett akkor is, most is. Valószínűleg az ilyen regényei miatt van számon tartva az irodalomban. És a másik három? Hát, azok miatt nemigen lenne ő a realista történelmi regény megteremtője, de a háromból kettő legalább bájosan szórakoztató volt, az első viszont nagyon gyenge. Dehát ebben a sorozatban még Jókaitól is lehet gyenge műveket olvasni…
Népszerű idézetek
Nem messze Szent Szébald templomától, egy nürembergi patríciusház írószobájában terebélyes íróasztal mellett apa és fiú egymással szemközt ülve, megfeszített fegyelemmel dolgozott egy nagyobb szabású üzlet lebonyolításán. Egy-egy szelet papíron mind a ketten ugyanazt a hosszú számsort adták össze, hogy végül a két eredményt biztonság kedvéért egybevessék.
A vézna ifiúr, szakított mása apjának, dugta elő elsőnek hegyes orrát gondosan rótt számjegyei közül. Készen volt némi jele a magabízásnak, amint nálánál megfontoltabb atyájára várakozott.
Ebben a pillanatban egy szolga lépett a szobába és nagy alakú, nehéz pecsétű írást adott át.
– A svéd karabélyosok egy kornétása hozta – jelentette a szolga –, most a szomszédba ment, megnézni a városháza dísztermének világhírű festményeit, de pontosan egy óra múlva itt lesz.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Ellie Midwood: Az auschwitzi hegedűs 94% ·
Összehasonlítás - Robert Moore: Kurszk 95% ·
Összehasonlítás - Bíró Szabolcs: Dél pörölye 95% ·
Összehasonlítás - Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan 93% ·
Összehasonlítás - Adam Makos – Larry Alexander: Felettünk a csillagos ég 93% ·
Összehasonlítás - Tomcsik Nóra: A nyírfák csendje 96% ·
Összehasonlítás - Somogyváry Gyula: Virágzik a mandula… 93% ·
Összehasonlítás - Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró 92% ·
Összehasonlítás - Pap Éva: Mielőtt lemegy a nap 92% ·
Összehasonlítás - Cserhalmi Dániel: A Szabadság hadművelet 93% ·
Összehasonlítás