Tele van kettősséggel.
Kezdve ott, hogy az írója is (ír-USA) kétnemzetiségű.
A borítója, a címe is ezt sugallja. Két ország, két kontinens között repülnek, hajóznak a szereplők oda-vissza, oda-vissza.
Az első könyv három, egymáshoz nem kapcsolódó történtet tartalmaz, nem valami sodró lendületű. Ennek az is az oka. Hogy. Ilyen. Mondatokat ír. Folyton. Beleütköztem. A pontokba. Csak úgy csattantak a mondatok. Még a jellemzések is. Szavanként. Egy mondat. Idegőrlő.
Igazából többször is félretettem, csak a parasztbecsület tartotta bennem a lelket meg az a döntésem, hogy könyvet csak akkor hagyok félbe, ha annyira rossz, hogy nem bírom idegekkel. Azért ez nem az a kategória.
Szóval három történet…
Egy, ami az Atlanti-óceán átrepüléséről szól.
Egy, ami a rabszolgák embertelen helyzetéről és a rabszolgatartás elleni küzdelemről.
Egy, ami a Nagypénteki egyezményről és az azt megelőző folyamatokról szól.
És mind a hármat ott hagyja abba az író, hogy az csak nézek magam elé és azt kérdezem, hogy ennek mi értelme volt, hol a csattanó? Hogy kapcsolódnak egymáshoz? Azon túl, hogy mindhárom valamilyen formában a szabadságról szól.
Aztán jön a második könyv és tisztul a kép, mint az ég eső után. Aha, szóval, ez itt meg ott függ össze azzal, amit az első könyvben olvastam. És beindul a történet is. Kicsit hosszabbak a mondatok. Most már csak az összevissza ugráló idősíkok és helyszínek labirintusából kéne kiverekedni magam. Ilyet még Mario Vargas Llosa se tud, pedig ő is játszik a több időben, térben, kontinensen folyó történetekkel. De sikerül! Mármint kibogozni, hogy ki kicsoda.
Fura kettősségek sora: aki az első könyvben jelentős szereplő volt, azt a másodikban csak egy-egy jelenetben láthatjuk viszont. Az első könyvben a férfiak vannak előtérben, meg a világtörténelem és a politika, valós szereplőkkel van teletűzdelve, míg a második könyv „mikróbb” környezetben játszódik, előtérben a nők és a család. Ők fogják össze végül a könyvet – mert nem lesz ez más, mint egy családtörténet. Nőkön keresztül bemutatva. Írországból indulva és oda visszatérve. Négy generáció története, amiben jelentős szerep jut a férfiaknak, de ha valamelyik anyának fia születik, akkor az spoiler
A harmadik könyv méltó feloldása a regény feszességének. És még a levél titkára is fény derül. frászt is kaptam volna, ha nem… Azt tapasztaltam, hogy azok a könyvek maradnak velem hosszútávon, amikkel megküzdöttem. Ez olyan. De megérte!