Fortuna ​kegyeltjei I-II. (Róma urai 3.) 61 csillagozás

Colleen McCullough: Fortuna kegyeltjei I-II. Colleen McCullough: Fortuna kegyeltjei I-II. Colleen McCullough: Fortuna kegyeltjei I-II. Colleen McCullough: Fortuna kegyeltjei I-II.

Kr. ​e. 82-ben Róma élére furcsa figura került: parókás, kivénhedt ripacs, akit eleinte megmosolyognak az emberek. De a mosoly lassan az arcukra fagy. Sulla – hiszen róla van szó – példátlan módon számol le ellenségeivel: hirdetéseken (proscriptiókon) teszi közzé a gyanús személyek nevét, s aki a listára kerül, szabad préda: gyilkosa még busás jutalmat is kap. Százszám, ezerszám hullanak a fejek, a Bullai kincstárba dől az áldozatok pénze, tombol a gátlástalan erőszak, a kicsinyes bosszú. Az olvasó szemtanúja lesz két ígéretes ifjú fellépésének. Mindkettőben izzik a hatalom vágya. Mindkettő Fortuna kegyeltje vagyis a szerencse fia. Mindkettő kivételes tehetséggel és akaraterővel tör célja felé. Mindkettő Róma első embere, a világ ura akar lenni. Nevüket hamarosan megismeri a világtörténelem. Az egyik: Pompeius Magnus. A másik: Julius Caesar. Készülődnek. Colleen McCullough a római polgárháború évszázadáról írt hatalmas regényfolyamában eleven élettel tölti meg a történelem holt… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1993

>!
Európa, Budapest, 2001
1064 oldal · ISBN: 9630766949 · Fordította: Szántó Judit
>!
Európa, Budapest, 1996
1064 oldal · ISBN: 9630761149 · Fordította: Szántó Judit

Kedvencelte 14

Most olvassa 4

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

bokrichard P>!
Colleen McCullough: Fortuna kegyeltjei I-II.

Túl sok újdonság nincs, de ha nincs hír az jó hír, szokták mondani. Színvonal, stílus marad, csak az emberek változnak, de ez az élet rendje. Sullának vége, és jön a következő, rögtön triumvirátus formájában. Körvonalazódik a jövőkép, csaták követik egymást, melyeket külön megjegyzésben csak azért említek, mert McCullough-nak olyan érzéke van a leíráshoz, hogy csak kapkodom a fejemet. Egy dolgot még megjegyeznék: orvosi latin tudás birtokában a Pollux és a Malleolus neveket kifejezetten viccesnek tartom (nem magyarázom meg, de az utóbbinak kis Pál utcai áthangzása van). Mehetek tovább, de már lassabban, mert a nyári szünetnek sajnos vége.

tgorsy>!
Colleen McCullough: Fortuna kegyeltjei I-II.

A történelmi alakokra úgy nézünk, mint akik piedesztálon állnak, ott, valahol messze a magasban. De ebben a sorozatban itt jön szemben velem az utcán, a szomszédban lakik, találkozom velük a piacon, a strandon, szóba állunk, beszélgetünk, olykor nevetünk, veszekszünk.

latinta P>!
Colleen McCullough: Fortuna kegyeltjei I-II.

Én Pompeiusszal szemben mindig is Caesar-párti voltam. Nem annyira magnus az a Magnus.

acsferi P>!
Colleen McCullough: Fortuna kegyeltjei I-II.

A Fűkoszorúval együtt a sorozat legjobb darabja,a római történelem iránt érdeklődőknek csak ajánlani lehet. Érezhető, hogy ebben a regényben már több volt a rendelkezésre álló történelmi forrás, illetve nagyon újszerűnek hatott a Spartacus féle rabszolga felkelés bemutatása, egyéni koncepciója volt ezzel kapcsolatban a szerzőnek.
A köztársaság korának a végén járunk, olyan becsvágyó és tehetséges hadvezérek, politikusok feszítik szét annak kereteit mint Sulla, Pompeius vagy Caesar. Minden fontosabb esemény helyszínen jelen lehet az olvasó, a kor társadalmi, politikai, gazdasági viszonyaival is megismertet a szerző. Lebilincselően izgalmas, nem véletlen, hogy az egész sorozatot újra olvastam az elejéről, mikor a legutolsó kötet megjelent.

Qedrák P>!
Colleen McCullough: Fortuna kegyeltjei I-II.

A sorozatban talán az első igazán klasszikus darab. Élvezetes olvasni, ahogy a különféle embereket magasra emeli, majd ledobja a sors, és e tekintetben a címadás is találó. Nemcsak Caesar és Pompeius mutatkozik be, hanem még számos kisebb figura is tiszteletét teszi a regényben, amely egyszerre magával ragadóan lendületes, és követi a római történetírók kronologikus nézőpontját.

komzoz>!
Colleen McCullough: Fortuna kegyeltjei I-II.

Ez az egyik kedvenc történelmi sorozatom. Ez a 3. része (minden rész két komoly kötet ráadásul), én ezzel kezdtem, de kiderült, hogy ez telitalálat volt. Az első két részben, (melyet utóbb természetesen pótoltam), a szűkösebb történelmi források, még hátráltatták az írónőt, a fikció is akadozott, azok is teljesen élvezhető művek, de teljes pompájában ebben a részben bontakozik ki, ez a fantasztikus vállalkozás.

Sokat olvashatunk a köztársaság végének Rómájáról, ez egy örökzöld klasszikus terület, de számomra messze kiemelkedik ezen művek közül ez a sorozat. A történelmi hitelesség irodalomban eddig nem ismert szintje, a hihetetlen és konzekvens részlet gazdagság, ahogy minden egyes szereplőt a tények és az eredmények alapján valós személyiséggé gyúr a szerző, így a történések logikája, belső dinamizmusa, sőt sajátos értelmezése is feltárul, és a fikció is hihetővé válik így –, mindez lenyűgöző élmény. Hab a tortán a szerző saját kezű (!) térképei, portréi, a bőséges függelékek. A történelem e korszaka iránt kicsit is érdeklődőknek kötelező.

A következő két résszel (azaz további négy kötettel) – Caesar asszonyai és Caesar
háborúi – egy eleddig megközelíthetetlen magaslatra ér a sorozat a történelmi regények sorában. A sorozat vége az Októberi ló és a ráadás Antonius és Kleopátra már ismét kevésbé tökéletesek.

(99%)

1 hozzászólás
Tüske P>!
Colleen McCullough: Fortuna kegyeltjei I-II.

Sok mindenben világosságot gyújtott a történelmi tudásomban.Érdekesek a rokoni szálak ….

Culloden>!
Colleen McCullough: Fortuna kegyeltjei I-II.

Ez is csak egy kötelező történelmi olvasókönyv. Világosságot gyújt a fejekben, és a történelem csak ismétli önmagát.


Népszerű idézetek

Aurelia P>!

A római nemes számára az auctoritas a politikai befolyás fokát jelölte; ezen múlt, hogy meg tudja-e fordítani a közhangulatot, érvényesítheti-e a maga álláspontját az állami testületekben, a senatustól a papságon át a kincstárig. A dignitas azonban megfoghatatlan volt; a római nemes legbonyolultabb tulajdonsága. Személyhez kötött, mindenestül a magánemberi létezéshez tartozó; s egyszersmind mégis átsugárzott a közéleti tevékenység minden területére. Alig lehetett meghatározni; hiszen éppen ezért találtak ki külön szót a jelölésére. Talán az egyes ember személyes súlyából ered? A dicsőségből, mely körüllengi? A fogalom mindenesetre párlata volt az egyes ember magánemberi és vezetői mivoltának, kifejezte, mennyit ér a büszkesége, a tisztessége, az adott szava, az esze, a tehetsége, a magatartása, a tudása, az elismertsége – egész emberi valója… A dignitas túlélte hordozóját, sőt az egyes ember csakis általa diadalmaskodhatott a halálon. Valóban – ez talán a legtalálóbb meghatározás. A dignitas az ember győzelme anyagi létezésének kihunyta fölött.

140. oldal

Aurelia P>!

Vajon a vágy megszüli-e a beteljesülést? – tűnődött már másnap Caesar. Az ember talán kimondatlan kívánságainak puszta erejével is hat az eseményekre?

257. oldal


A sorozat következő kötete

Róma urai sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

John Williams: Augustus
Francine Rivers: Hang a szélben
Robert Graves: Én, Claudius
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Antoinette May: Pilátus felesége
Ben Kane: Út Rómába
Steven Saylor: Caesar trónja
Révay József: Aranygyűrű
Márai Sándor: Rómában történt valami
Steven Saylor: Birodalom