Keserű érzések keringenek bennem, mert nem ezt vártam. Talán enyhén csalódott is vagyok, mert véleményem szerint ez a kötet túlságosan is erőltetett volt. Az Egy nap talán az egyik kedvenc könyvem CoHo-tól, évek óta rajongok érte, Sydney és Ridge párosát pedig a szívemben őrzöm. A könyv lezárásra került, megvolt a boldog vég és én örömmel csuktam be, sosem vágytam még egy részre. De őszinte leszek, izgatott lettem, mikor bejelentették, hogy megkapjuk a folytatást. Természetesen megvettem, amint lehetőségem nyílt rá, hiszen kíváncsi voltam. Amikor rájöttem, hogy a könyvben központi szerepet tölt be Maggie, elszomorodtam. Az előző részben sem tudtam megkedvelni, itt pedig számomra teljesen semleges karakter lett, aki teljesen hidegen hagy. Untam az ő részeit, a kapcsolatát Jake-kel pedig nem is értettem, most tényleg muszáj volt ez? Sokkal hitelesebb lett volna, ha a kalandozásait követhetjük végig, az útkeresését, ehelyett öt perc alatt elsöprő szerelembe esett. Maggie fejezetei két részből álltak: az egyikben áradozott Jake milyen tökéletes, majd kikosarazta a pasit, aztán sírt, mennyire hiányzik. Majd két bekezdéssel arrébb azt magyarázta, hogy valójában nem is volt szerelem közte és Ridge között. Számomra olyan érzetet keltett, mintha CoHo magyarázkodna, mintha most indokokkal kellene alátámasztania az előző könyvét, holott szerintem tökéletes lezárást kapott. Megkaptuk a válaszokat, a miérteket és pont.
A másik szívfájdalmam Sydney és Ridge volt. Félreértés ne essék, továbbra is nagyon szeretem őket, külön-külön és együtt is, de amit itt műveltek az nálam teljesen kiakasztotta a túlzóan nyálas mérőt. Én értem, hogy nagy a szerelem, hatalmas a boldogság, de esküszöm a szemem forgattam, mikor egy oldalon belül kb. húszadszorra mondták el mennyire szeretik egymást és blablabla. Szeretem a romantikát, de az ilyen nekem már sok. Nyálasan sok. Erőltetetten sok.
A könyv nem tartogatott túl sok izgalmat, érezhető volt, hogy CoHo Maggie miatt írta meg ezt a könyvet, az ő részeit akarta befejezni, de valószínűleg érezte, hogy Syd és Ridge nélkül, Maggie képtelen lenne kitölteni egy egész kötetet, így beleszőtte a történetbe őket is. Illetve kaphattunk még betekintést Warren és Bridgette kapcsolatába is, ami számomra megint egy felesleges kanyar volt, mert bár viccesnek tartottam őket, de sosem voltam kíváncsi az ő történetükre.
A vége pedig hűha. Ha az utolsó részek nem lennének, akkor a fentebb leírtak ellenére is megadnám neki a 4,5 csillagot, de miután elolvastam, már nem tudok jószívű lenni…spoiler Összegezve: ez egy feleslegesen megírt folytatást, hagyni kellett volna az első kötetet úgy ahogy van. Engem már azzal is boldoggá tett.