Róma ​és Bizánc 5 csillagozás

Clive Foss – Paul Magdalino: Róma és Bizánc

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A múlt születése Helikon

>!
Helikon, Budapest, 1990
156 oldal · ISBN: 9632080432 · Fordította: Zsolt Angéla

Enciklopédia 1

Helyszínek népszerűség szerint

Konstantinápoly


Kedvencelte 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Clive Foss – Paul Magdalino: Róma és Bizánc

A késő ókor és a kora középkor története került feldolgozásra ebben a kötetben sok-sok ismerőssel. Hiába voltak Septimus Severus – egyébként rosszirányú -reformjai, Docleciánus racionális törekvései – miután mindennek van kezdete és vége – a Római Birodalom is elszenvedte ezt, s 476-ban Odoéker elfoglalta Rómát. A minden út közül nekem is vezetett egy az örök városba, láttam Severus diadalívét is a Fórum Romanumon, Diocleciánus horvátországi palotájának maradványait Splitben, Galla Placidia és Theodorik síremlékeit Ravennában, s az egykori Birodalom számos emlékét Angliától, Franciaországon, Németországon, Isztambulon át, Tunéziáig. Római és bizánci templomokat, fürdőket, palotákat, arénákat, hogy a magyarországi emlékekről ne is beszéljek. Sajnos Szíriába a polgárháború miatt nem jutottam el. Egy letűnt kor dicső emlékei ezek, olyan kultúráé, amelyre az Európai civilizáció épül azóta is. Birtokomban numizmatikai gyűjtemény őrzi Augustus denáriusától Phocas solidusáig emléküket. Jó volt olvasni az „ismerősökről”, az ismerős helyekről, s a még bakancslistán szereplőkről, amelyből Constantinus nyomán a római és görög elemeket egybeolvasztva a keresztény egyház is kinőtt. A Múlt öröksége sorozat utolsó kötete, tartva a kitűnő színvonalat méltón emlékezik meg európai történelmünk egy jelentős szakaszáról. Kitűnő könyv!

Habók P>!
Clive Foss – Paul Magdalino: Róma és Bizánc

Amikor kiadták, fantasztikus volt. Azóta persze már vannak jobbak, szebbek, részletesebbek, de nekem ma is „kézikönyv”. Mert minden fontos benne van, és hamar megtalálom, amire szükségem van.

SignorFormica>!
Clive Foss – Paul Magdalino: Róma és Bizánc

Ritkán olvasok ilyen képeskönyveknek álcázott műveket, de ez után, lehet, gyakrabban kellene. Mert kiváló stílusban megírt, pontos összefoglalása egy átmeneti kor, átmeneti viharok alatt mégis állandó kultúrájának. Érzékletesen mutatja meg, ahogy az egyetemes kultúra lassan Rómából átfolyik Bizánc különös-misztikus formáiba.


Népszerű idézetek

Röfipingvin P>!

Konstantinápoly több mint ezer éven át a világ egyik csodájának számított, kikötőjében nyüzsögtek a földkerekség minden tájáról odaözönlött kereskedők, falai közt pompás épületek emelkedtek, túláradó gazdagság halmozódott fel. Fővárosa volt egy ugyancsak mesébe illő birodalomnak, Európa szinte az egész középkoron át legnagyobb, leggazdagabb, legjobban szervezett államának, amely a rómaiak örökségének kijáró tekintélyben, valamint a rendszeres adóbevételből és a kiterjedt kereskedelemből származó bőségben élt. Amikor i. sz. 330-ban Constantinus (Nagy Konstantin) megalapította a várost, birtokai kiterjedtek a Földközi-tenger egész vidékére és Nyugat-Európára; amikor ezerszáz évvel később Konstantinápoly a törökök kezére jutott, hatalma valójában csak a saját falaiig ért. Ezt a hosszú és megindító történetet fogjuk nyomon követni, s nemcsak az eseményeket és az embereket vesszük szemügyre, hanem e civilizáció jellegzetes emlékeit is. Az i. sz. 3. század elején fogjuk kezdeni, amikor a roppant birodalom virágzásának teljében volt, és sorsát elkísérjük 1453-ig, Konstantinápoly elestéig. Érdeklődésünk középpontjába mindig azokat a területeket állítjuk majd, amelyek a császár fennhatósága alá tartoztak, így az a földrajzi térség, amellyel foglalkozunk, egyre kisebb lesz; a Róma romjain felnövő civilizációk kívül esnek e könyv tárgykörén. A korszak, amelyet vizsgálni fogunk, két nem egyenlő részre oszlik: a késő ókor a 3. századtól a 7. századig tart, a bizánci kor Konstantinápoly elestéig. Az első periódusban, amikor egy városi civilizáción alapuló világállamban tovább éltek – különflée helyi színekkel gazdagodva – az általánosan elterjedt ókori intézmények és kultúra, lényegében a Római Birodalom története folytatódott. E kor virágzó jóléte és hatalma számtalan nagyszabású köz- és magánépületben is megmutatkozott. A bizánci periódusban, minthogy az állam alkalmazkodott a barbár betörések és megnyirbált területek új valóságához, alapvető változások álltak be. Új társadalmi formák jöttek létre, amelyeket pontosan kifejeztek a korszakot végig uraló várak, templomok és paloták.

Előszó

Kapcsolódó szócikkek: Konstantinápoly

Hasonló könyvek címkék alapján

Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei
Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza
Göran Burenhult (szerk.): Óvilági kultúrák
Joan Oates: Babilon
Brezvai Edit (szerk.): Rejtélyes történelem
Tóth Emese (szerk.): Stonehenge
Alekszandar Fol – Ivan Marazov: Thrákia és a thrákok
Kákosy László: Ré fiai
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája
Sudár Balázs (szerk.): Magyarok a honfoglalás korában