Pokoli ​versenyfutás (Vérkönyvek 2.) 47 csillagozás

Clive Barker: Pokoli versenyfutás

Maga ​a Pokol jött fel London utcáira és tereire azon a szeptemberen, jeges fuvallatával, a Kilencedik Bugyor legmélyéről; fagyosságát még az indián nyár bágyasztó hősége sem enyhíthette. Ugyanolyan gondosan szőtte terveit, mint bármikor, szövevényes, fortélyos terveket. Ez alkalommal talán egy kicsit még jobban kidolgozta, mint máskor, kétszer-háromszor is ellenőrzött minden apró részletet, hogy biztosítsa győzelmét ebben a végzetes játszmában. Mindenki azt hiszi, hogy ez egy jótékonysági futás, melynek összes bevételét a rákkutatásra fordítják… ám ez alkalommal egészen másról van szó, sokkal nagyobb a tét: az emberiség sorsa. Joel Jones presztízsből indul a futamon, vissza akar vágni vetélytársának, Frank McCloudnak, aki legyőzte őt az olimpián. Ám arról Joelnek sejtelme sincs, hogy ez alkalommal nem McCloud a legveszélyesebb ellenfele. A Pokol versenyzője is rajthoz áll, és ő nem túl sportszerű… A Clive Barker korai írásait bemutató Vérkönyvek-sorozat második kötete ismét öt… (tovább)

Eredeti mű: Clive Barker: The Books of Blood 2.

Eredeti megjelenés éve: 1984

Tartalomjegyzék

>!
Lazi, Szeged, 2010
220 oldal · ISBN: 9789632671185 · Fordította: Nemes István

Enciklopédia 2


Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

>!
chhaya P
Clive Barker: Pokoli versenyfutás

Az előző Vérkönyvben szereplő írások színvonala számomra kissé hullámzó volt; némelyik nagyon tetszett, de sajnos akadt olyan is, ami nagyon nem. E kötet írásait nagyjából egyenletesnek érzem, semmi kiemelkedően jó vagy rossz, de változatos témákat feszeget az író, és valamilyen szempontból mindegyik egyaránt érdekes. Sajnálom, hogy végül nem jelent meg magyarul a sorozat többi kötete, biztosan elolvastam volna.

>!
bonnie9 +SP
Clive Barker: Pokoli versenyfutás

Barkert eddig innen ismertem, ahol kötetről kötetre ugyan egyre gyakrabban villantak fel a horrorisztikus elemek, de csak sejtetni engedték az ő igazi énjét. Ez volt az első igazi horrorom tőle, és ugyan nem tudom, milyen a többi, de ez kegyetlen. Abaratnál tényleg csak sejtettem, hogy nem akarok ezzel az emberrel soha sehol összezárva lenni, de olvasni őt, na azt igen!
Rettegés: 5* szerintem ez a kötet legjobb novellája. Egyrészt számomra sokkal félelmetesebb az emberi elme keltette rettegés, mint néhány randa szörnyeteg, másrészt olyan szépen volt felépítve, és gyönyörű ziccerrel a végén, hogy csak na.
Pokoli versenyfutás: 4* Hiába címadó, nem volt akkora szám. Kicsit kiszámítható. Ez olyan kellemes (már amennyire a műfajban használható ez a szó)
Jacqueline Ess akarata és végső akarata: 4,5* Süskind parfümjét juttatta eszembe
Az apák bőrei: 4,5* Jó volt az alapsztori, meg a fordulatok is. A fél csillag levonás két dologért: 1. minden fantáziám ellenére sem tudtam elképzelni azt a bizonyos aktust 2. más véget szerettem volna
A Morgue utcai újabb gyilkosságok 3,5* : ez tetszett a legkevésbé, mind ötletben, mind megvalósításban

>!
Lazi, Szeged, 2010
220 oldal · ISBN: 9789632671185 · Fordította: Nemes István
>!
RandomSky
Clive Barker: Pokoli versenyfutás

Barker az a gyomornak, ami a betonkeverő a malternak, basszus.
Iszonyat beteg a csávó, és róla senki nem fogja tudni nekem bemagyarázni, hogy azér', mer' gyilkosokról ír, attól még ő maga lehet jóember :)
Szóval, na, ezek horror klasszikusok, és tény, hogy eszement fantáziája van. Gondolom, azokban az években, amikor ezeket írta, bele is pusztult volna, ha nem dönt le minden írásában min. egy tabut. Mindazonáltal… nem élveztem. Nekem túl későn jött, de talán a mai horror rajongóknak nem.
Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2010-12…

7 hozzászólás
>!
EssentialHencsi P
Clive Barker: Pokoli versenyfutás

Hát ez nem volt annyira jó, mint az előző rész. Most nincs kedvem többet írni erről. Azért sajnálom, hogy a többi részt nem adják ki itthon, mert „nincs rá kereslet”. Az első rész elején a bevezetőben szó van a többi novelláról is, érdekesnek tűntek.

>!
ForgottenVampire
Clive Barker: Pokoli versenyfutás

Milyen különös, hogy az egyébként remek válogatás éppen a Pokoli versenyfutásról kapta a címét, hiszen azt gondolom, hogy a kötetben szereplő novellák közül az a legkevésbé erős írás. De annyi baj legyen, a Vérkönyvek 2. része nagyon eredeti és izgalmas olvasmány, főleg a keményebb horror kedvelőinek ajánlanám.

Annyit megjegyeznék még, hogy a borító véleményem szerint botrányosan rosszul sikerült, és ezt nem azért mondom, hogy megbántsam a borítókészítőt. A grafika alapvetően nem lenne rossz, de számomra nem illik egy könyv borítójául.

>!
Roszka 
Clive Barker: Pokoli versenyfutás

Kegyetlen, véres, félelmetes, izgalmas, fantasztikus.
Nekem az Apák bőrei tetszett legjobban, szívesen olvastam volna bővebben.

>!
atr0p0sz
Clive Barker: Pokoli versenyfutás

Rettegés: 5 oldal után rájöttem, hogy láttam ezt filmen. Dread címen megfilmesítették, de a novellához képest gyengébben, mert a filmben természetesen a brutalitásra fektették a fő hangsúlyt, nem pedig a lélektani részére. Olvastam volna még, a filmben hogy kitöltsék az időt, karaktereket alkottak és egyéb kísérleteket is, így azért érdemes megnézni, abban is van pozitívum, bár hangulatilag nem akkora durranás, mint a novella.

Pokoli versenyfutás: Szigorúan csak olvasható. Semmi extra.

Jacqueline Ess akarata és végső akarata: Nem igazán tetszett. Vontatott, unalmas és elvont egy írás.

Az apák bőrei: Egyszer olvasható, de akkor is csak kínkeservesen. Sehol egy karakter, a sztori mondhatni összecsapott és borzalmasan unalmas.

A Morgue utcai újabb gyilkosságok: Jó kezdés, tűrhető folytatás, silány befejezés. Ez is egy nagy csalódás.

ÖSSZEGZÉS: A rettegés az egyetlen igazán jó történet a kötetben. A pokoli versenyfutás meg olvasható volt. Így a teljes kötetetre, mivel pontosan 5 történetet tartalmaz, jó történetenként 1 csillagot tudok adni.

Összesen: 1,5 csillag….

Tanács: Ne vedd meg ezt a könyvet! hacsak nem vagy elvakult Barker gyűjtő, aki nem bírja ki, hogy ne legyen ott a polcán ez is. Kölcsönözd ki, kérd kölcsön ha tudod, de pénzt ne adjál érte, maximum ha 200-300 Ft-ért kapod meg, mert kb annyit is ér.
Holott javarészt szeretem Barker sztorijait, de ez valami pocsék egy kötet.

>!
Gábor_Hernádi
Clive Barker: Pokoli versenyfutás

Újabb kötetnyi Clive Barker beteg és félelmetesen eredeti fantáziájából. Nem mindenki ízlésének való, de aki szereti az eredeti és erős horrortörténeteket, nem fog csalódni.

>!
baluguru
Clive Barker: Pokoli versenyfutás

Nem tetszett annyira mint a Vérkönyvek I., de voltak ebben is jó történetek. Viszont, ahogy haladok a könyvben, úgy lesz egyre gyengébb a könyv.

>!
Xinti
Clive Barker: Pokoli versenyfutás

Teljesen másként hatott ez a kötet, mint az előző. Alapvetően nem kedvelem a gyomorforgató írásokat, de ezek bejöttek. Jó a stílus, akármennyire gusztustalan és beteg egy-egy jelenet attól még nem lett profán. Legalábbis szerintem. És ebben a kötetben az utolsó novella szinte kedvencemmé vált.


Népszerű idézetek

>!
chhaya P

Sartre írta, hogy egyetlen ember sem élhette még meg saját halálát. De megismerheti másokét, közvetlen közelről követheti, mily kétségbeesett mutatványokkal próbálkozik az elme, hogy elkerülje a keserű igazságot… Ez hozzátartozik a halál természetéhez, nem igaz? Meglehet, még ha csekély mértékben is, felkészíti az embert saját halálára. Megélni valaki más rettegését másodkézből, a legbiztonságosabb, legagyafúrtabb módja a fenevad megérintésének.

34. oldal, Rettegés

Kapcsolódó szócikkek: halál · Jean-Paul Sartre
>!
chhaya P

(…) létezik sokkal rosszabb dolog is a rettegésnél. Rosszabb még a halálnál is.
A fájdalom, amit remény sincs csillapítani. Élet, mely nem akar kihunyni, hiába könyörög a tudat a testnek, hogy adja már fel.

50. oldal, Rettegés

>!
chhaya P

(…) sokkal inkább csak megfigyelőnek érezte magát e világban, mintsem résztvevőnek.

184. oldal, A Morgue utcai újabb gyilkosságok

>!
Cicu

De ha azt hiszed, hogy a világ ártalmatlan, azzal csak becsapod magad: olyan úgynevezett bizonyosságokban hiszel, amik valójában egyszerűen csak közös emberi téveszmék.

112. oldal

>!
Xinti

Nincs oly gyönyör, mely felér a rettegéssel.

(első mondat)

>!
chhaya P

Quaid, vélte Steve, úgy néz ki, akár egy holland szipus.
Nem viselt jelvényeket. Pedig az volt a szokás, hogy a hallgatók ilyesmikkel fejezték ki rögeszméik tárgyát, és Quaid szinte csupasznak tűnt nélkülük; nem utalt rá semmi, miben leli örömét. Meleg, feminista, a bálnák megmentéséért kampányol, vagy fasiszta vegetáriánus? Mit akar, az isten szerelmére?

7. oldal, Rettegés

>!
chhaya P

Nem varázsolt el; az mindig csak egy romantikus hazugság a nemi erőszak mentségére. De ő egy óceán volt, és nekem egyszerűen úsznom kellett benne. Van ennek bármi értelme? Egész addigi életemet a parton töltöttem, a törvények szilárd, megfogható világában, és már egészen belefáradtam. Ő pedig folyékony volt; maga a határtalan óceán egy egyszerű testben, végtelen ár egy kicsiny szobában, és én boldogan belefulladok, ha megadja nekem az esélyt.

98. oldal, Jacqueline Ess akarata és végső akarata


Hasonló könyvek címkék alapján

Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Neil Gaiman: Törékeny holmik
Cserna György (szerk.): Kísértethistóriák
Balázs Béla (szerk.): Kísértet-históriák
Vic Parker (szerk.): Klasszikus rémtörténetek
Jonathan Maberry (szerk.): Aliens: Életre halál
Sárközy Bence (szerk.): Düledék palota
Éjszakai sikolyok
John Joseph Adams (szerk.): Sherlock Holmes lehetetlen kalandjai
Bálint Aladár (szerk.): Éjfél / Kísértethistóriák