Korbács 324 csillagozás

Clive Barker: Korbács Clive Barker: Korbács Clive Barker: Korbács

Gyönyörű szőnyegbe szőtték világukat a Látólények, hogy elrejtőzzenek az emberek ridegsége elől. De egy liverpooli ház padlásán a szőnyeg alvó szövete váratlanul életre kel, s hosszú téli álmából feltámad az Éden csodálatos, sokdimenziós világa. Az élő szőnyeg felbomlott szálait minden gonosz fondorlat és veszély ellenére újra kell szőni, különben végpusztulás fenyegeti a tökéletes harmónia polgárait. Barker könyve a titáni küzdelem krónikája. A reményé és a szerelemé. A lidércnyomásé és a felhőtlen boldogságé. Az életé…

Eredeti megjelenés éve: 1987

Tartalomjegyzék

>!
Szukits, Szeged, 2001
424 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639344974 · Fordította: Puszta Dóra
>!
Szukits, Szeged, 2001
430 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639344974 · Fordította: Puszta Dóra
>!
Maecenas, Budapest, 1990
646 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637827048 · Fordította: Puszta Dóra

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Immacolata


Kedvencelte 112

Most olvassa 15

Várólistára tette 125

Kívánságlistára tette 42

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Noro
Clive Barker: Korbács

A Földön élő varázslények száz évvel ezelőtt egy szőnyeg szövetébe rejtették el önmagukat és birodalmuk még megmaradt darabjait. De a szőnyeget most újra felfedezik a halandók, és megindul a harc a birtoklásáért. Az egyik oldalon áll két különc álmodozó, a másikon pedig egy cinikus “kereskedő”, akinek minden csak annyit ér, amennyit kaphat érte.

A Korbács különös válasz a fantasztikum eszképizmusára: nem tagadja, hogy a varázslatos világok álmokból születnek, de azt igen, hogy ezek az álmok feltétlenül szépek és jók, bennük pedig mindig győz az igazság. A legújabb generációs fantasy írókkal szemben Barker nem arra törekszik, hogy realistán ábrázolja képzelt világát, hanem a rémálmok szimbólumrendszeréből merít, hogy sötétebbé tegye azt. Majd pedig az egészet sebezhetővé teszi a valós világ köznapi gonoszságával szemben. Az ellentmondások könyve: nagyon erős, hangulatteremtő prózájában egyszerre tud gyönyörködtetni és megbotránkoztatni (ez utóbbit néha indokolatlanul is műveli). Egyidejűleg győz meg arról, hogy ilyen abszurd történetet még sosem olvastál, illetve arról, hogy ez akár veled is megtörténhetne. Hősei és főleg gonosztevői archetipikus figurák, története valamiképpen mégis sokrétű, amely végső soron a képzelőerőt, mint mélységesen emberi tulajdonságot állítja a főszerepbe.

(A fordításból egy kicsit kilógnak a nevek: szerintem sem a látólények (seerkind), sem a Korbács (Scourge), sem a Fúga (Fugue) magyar változatából nem jön át az eredeti szavak többértelműsége. A Gereblyének keresztelt szörnyeteg (Rake) pedig egyszerűen nevetséges. Továbbá a könyv központozását csak valami vírus végezhette.)

4 hozzászólás
>!
mate55 
Clive Barker: Korbács

A „Korbács” ízig-vérig igazi, korlátok nélküli horror – fantasy. Elképesztően megdöbbentő fantázia, csodálatos történetszövés, a képzelet mély bugyrai és a lélek szárnyaló magaslatai jellemzik. A fantasy részeket azzal erősítette fel, hogy egyébként egy reális közegbe, a való világunkba ágyazta be. Az pedig Barker jellegzetessége, hogy több – kevesebb horrorisztikus elemet tesz a műveibe, többnyire meglehetősen zsigereiket: ezzel is szembesítve az embert önnön sötét felével. De ami ennél fontosabb, hogy mértéktartóan és a helyén kezeli az elemeket: a horrorisztikus dolgokat, a szexet és az erőszakot nem álszent módon akarja megmutatni, hanem a történet vagy az adott rész stílusához igazodva. Írása szinte lüktet, remek jellemrajzai, archetípusai, a Fúga álomszerű világának leírása szinte tökéletes, bár néhol ez a következetesség, a logikai vonal rovására történik. De ez igazából apróság az egész mű kerekségéhez és a remek történet felépítéséhez mérve. A Korbács tisztasága és őrülete: a legvégső tiszta szépség és a legvégső tiszta rútság egyformán nem emberi kategóriák; mint ahogy a Látólények elleni gyűlölete is kívül esik az emberi logikán. Szőttesföld meg nem más, mint valamilyen szinten az emberi világ egyfajta tükörképe. Ritmusa van az elbeszélésnek, mint az életünknek. Hol gyorsabb, hol lassabb. Érezni benne az elválás és a felejtés gyötrelmét, a távolság és az idő hatalmát. Olvasmányos, kreatív, egy olyan csodavilág, ami mégis minden varázslatos vagy éppen groteszk elemével együtt tökéletesen elképzelhető. Egy rég olvasott kedvencem Szathmári Sándor: Kazohinia című könyve jutott az eszembe.

3 hozzászólás
>!
bonnie9 +SP
Clive Barker: Korbács

Ha előbb találkozom a Korbáccsal, mint az Abarattal , valószínűleg öt csillagot kapott volna. Mert jó. Így viszont bármennyire is próbáltam elvonatkoztatni, valamiért végig az motoszkált bennem, hogy ez a könyv Abarat még kiforratlan, kisimítatlan, össze nem szőtt alapja. Az alaptörténet, a stílus, a szereplők ugyanazok, csupán új nevet és külsőt kaptak.
Főszereplőnk igazi valója, másvilágba csöppenése, a bajtársak, a fő- és algonoszok, Barker elképesztően elképzelhetetlen szörnyei igény szerint egytől egyig felcserélhetőek a két regényben.
Nem tudom, mennyire a magyar fordítás hibája vagy sem (eredeti nyelven egyiket sem olvastam), de míg Abaratnál könnyedén megszoktam az olyan neveket, mint Haplatán Cuki, Csirkevár, Órák, stb., addig itt folyton kizökkentettek a Fúga, Korbács, és hasonló elnevezések. Nem simultak bele a történetbe. Talán az is lehet az oka, hogy 2002-re a cselekményt meseszerűbbé varázsolta, így a nevek is jobban illeszkedtek. Számomra mindenesetre sokkal hihetőbbé vált, mint ahogy a Korbácsban a valóságosabb világba próbálja beleerőszakolni azt. Nekem így kissé darabos maradt.

>!
Maecenas, Budapest, 1990
646 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637827048 · Fordította: Puszta Dóra
5 hozzászólás
>!
Dawnofmyth P
Clive Barker: Korbács

Erről nehezen tudok értékelést írni. Tetszett is meg nem is. Kicsit katyvasz volt nekem a történet, a szereplőkkel egyetemben, ugyanakkor maga az alap nagyon érdekes. A Fúga, a Látólények mind érdekesek, a történet is fordulatos, de sokszor nehezen haladtam vele. Horror és fantasy keverék, néhol igen gusztustalan jelenetekkel és lényekkel. Mást vártam tőle, valahogy egy sokkal összeszedettebb történetet. :)

>!
Bence AP
Clive Barker: Korbács

Izgalmas történet, a meglepően emberi főszereplők miatt egy percnyi kétségem nem volt, hogy akár tényleg meg is történhetne. Ugyanakkor néhol feleslegesen keltett bennem undort, elpattintva a figyelmemet a mese szövésében rejlő nemességről, másszor pedig a filozofikus megállapításokat éreztem feleslegesnek, de előbb-utóbb ezekkel is könnyen megbarátkozik az ember, végül annyira magával sodorja a lendület. (Megjegyzés: a nagy rakás hibával megátkozott kiadás mélypontja kétségkívül a borító, bár a cím magyar fordítása sem helyénvaló; egy alapos korrektor és egy jobb szedés méltóbb lenne a könyvhöz, és a legújabb angol kiadás borítója is jobban bejönne.)

>!
Zzss
Clive Barker: Korbács

Zseniális, egyedi, nagyívű; és ha van az emberben elég képzelőerő vizualizálni a leírtakat, lenyűgöző.

>!
ftamas
Clive Barker: Korbács

Nem szeretem a horrort, de el kell ismerni, hogy ez a könyv nagyon jó! Olvasva, minden lapján érződik, hogy az íróból árad a fantázia. Kicsit sajnálom, hogy mindezt torz, félelmetes módon teszi, így nem is lett a kedvencem, ugyanakkor egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam.
A könyv arról szól, hogy a Látólények, azaz azok, akikben van egy kevés varázslat, vagy másképpen mesebeli lények, elbújtak egy szőnyegben, mert fenyegeti őket valami halálos. Viszont van aki tud róluk és nem barátságos szándékkal keresi őket. És elindul a hajsza teli félelemmel rettegéssel és undorral.

>!
krlany I+SMP
Clive Barker: Korbács

Ez a könyv nagyon rendben van. Fantasy és horror, csodaszép mese és időnként teljes reménytelenség és borzalom egyben, közben pedig egy olyan világba enged bepillantást, ami tényleg álmaink netovábbja is lehetne.
S hogy mire tanít? „Amit elképzelünk, arról sohasem szabad lemondani” Éljünk az álmainknak, és ez, akárhonnan nézem, egy remek tanács.

2 hozzászólás
>!
Lali P
Clive Barker: Korbács

Már nem is tudom, hogy miért is vettem meg amikor megjelent.
Aztán nem sokkal később el is olvastam.
Nekem ez a könyv olyan volt, mint valami bódult „utazás”. (Nem mintha lenne bármilyen „utazós” tapasztalatom is a drog és alkohol vidékéről, de valami ilyesminek képzelem.)
Amíg benne voltam, hihetetlenül jó volt, vitt, sodort magával. Aztán mikor letettem, egy – két nap múlva már szinte azt se tudtam pontosan, hogy miről is szólt.
A szárnyalás kétségkívül ott van. Csak a célt nem látom.

Viszont a fiamnak ez A könyv. Úgyhogy már nincs saját példányom belőle.

3 hozzászólás
>!
nagy_anikó
Clive Barker: Korbács

„Szellemek és átváltozások, szenvedélyek és ellentmondások: éjszakai tündöklések és nappali látomások…”
A könyv elején azon gondolkodtam, hogy hogyan is lehet egy gyönyörű szőnyegbe rejteni, szőni egy világot. De aztán úgy döntöttem, hogy nem is kell ezt a történetet megértenem, csak olvasni és élvezni minden sorát. Nem vagyok kimondottan fantasy műfaj olvasó, de ez a könyv lebilincselt. Mert csodák bizony vannak, csak észre kell venni őket.


Népszerű idézetek

>!
Dün SP

Amíg képesek lesznek meghatódni egy moll akkord hallatán; amíg könnybe lábad a szemük, ha két szerelmes egymásra talál; amíg gyanakvó szívükben jut hely a kockázat vállalására, és mernek Isten arcába nevetni, addig még van remény a megmenekülésre.
Ha mindez kiveszett az emberekből, megértek a pusztulásra.

328. oldal

>!
bonnie9 +SP

Vannak olyan mesék, amiket soha nem lehet elégszer hallani.

VII. A fiókos szekrény / 1.

>!
mate55 

Valamilyen apró titka mindenkinek van, nem igaz?

292. oldal

Kapcsolódó szócikkek: titok
>!
csillagka P

Nincsenek kezdetek.
Nincsen első pillanat; nincs olyan szó vagy hely, amely ennek a történetnek vagy általában egy történetnek az egyetlen lehetséges kiindulópontja lehetne.
A szálak mindig összefonódnak egy korábbi történet szálaival és az azt megelőző történetekével; bár; ahogy az elbeszélő hangja háttérbe szorul, a kapcsolódások egyre bizonytalanabbnak tűnnek, mert minden kor a saját ábrázatához igazítja a történetet.

11. oldal

>!
Bence AP

A kutatók megérkeztéig Rub al Khali fehér folt volt a térképen.
Távozásuk után ismét az lett.
Nevét – „Üres Vidék” – a sivatagi nomádoktól, a beduinoktól kapta, akik hosszú évszázadok óta éltek az Arab-félszigeten. A terület abszolút ürességét mi sem bizonyíthatná jobban, mint hogy a végtelen pusztaságokkal meghitt barátságban élő nép maga is üresnek nevezte.

333. oldal

>!
imma AP

És eleje nem lévén a történetnek, vége sincsen.

(utolsó mondat)

>!
mate55 

Egy másodpercig sem kételkedett benne, hogy a könyv többet jelent, mint az egyszer volt, hol nem volt.

277. oldal

>!
mate55 

Élet és bölcsesség. Kell-e ennél több?

395. oldal

>!
psn

A szerelem a varázslat legtökéletesebb formája.

Kapcsolódó szócikkek: szerelem

Hasonló könyvek címkék alapján

Isaac Marion: Eleven testek
Charlaine Harris: Holtak klubja
Benjamin Percy: Vörös hold
Lisa Jane Smith: Sötét szövetség
Charles Stross: Pokoli archívum / A Betontehén-akció
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Sang-Sun Park: Tarot Café 6.
Darren Shan: Rémségek Cirkusza
David Wong: John meghal a végén
Sam Weller – Mort Castle (szerk.): Árnyak és rémek