Fenyegető ​sötétség (Star Wars: A Köztársaság Fénykora - A Jedik fénye 2.) 36 csillagozás

Claudia Gray: Fenyegető sötétség

Reath ​Silas Jedi-padavan szereti a kalandokat – pontosabban, leginkább olvasni szeret róluk… Tökéletesen elégedett azzal, hogy boldog órákat tölt a coruscanti Jedi Templom könyvtárában, miközben arról ábrándozik, hogy egy szép napon a Jedi Rend egyik legnagyobb tudósa lesz. Ám mestere, a köztiszteletben álló Jora Malli más tervet forgat a fejében: elvállal egy megbízatást a Csillagfény Jelzőállomáson, a Köztársaság vadonatúj helyőrségén, amely az ismert űr határán lebeg. Reathnek pedig csatlakoznia kell mesteréhez, akár tetszik neki, akár nem. És nincs elragadtatva az ötlettől…

Így aztán Reath, más Jedik társaságában, felszáll egy csillaghajóra, hogy a jelzőállomásra utazzon, ahol Jora mester várja őt, és ahol megkezdődhet új, kalandokkal teli élete a határvidéken. Ám történik valami a hipertérben, melynek révén a hajó, más egységekkel együtt, kilökődik a valós térbe, és megreked egy rendszerben, ahol az utasok csak egy elhagyatott, kísérteties űrállomáson kereshetnek… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2021

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Szukits, Szeged, 2021
376 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634976394 · Fordította: Szente Mihály

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Jora Malli · Cohmac Vitus · Dez Rydan · Leox Gyasi · Orla Jareni · Reath Silas


Kedvencelte 4

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

Razor P>!
Claudia Gray: Fenyegető sötétség

Gray néni elég jól szerepelt nálam az eddig olvasott két regényével , így kíváncsian vártam a Köztársaság Fénykorában mit sikerül alkotnia.
Némi bevezetés után a történet belecsap a lecsóba, megtörténik A Jedik fényéből már ismert nagy hiperűrkatasztrófa és a főszereplők több más, bajba jutott hajó legénységével együtt egy nagyon régi, elhagyott állomáson (ami egy sok-sok évvel később játszódó sztoriban még szerepel majd) húzzák meg magukat. Megmondom őszintén, itt nekem kicsit belassult a cselekmény. Persze történt egy s más, úgy igazán a felétől kapott el a regény hangulata, mikor elkezdtek jönni a válaszok, lelepleződött az új, nagy ellenfél (a spoiler, akiket a különböző cikkek már elspoilereztek), na és persze magasabb tempóra kapcsolt a cselekmény. Azt külön értékelem, hogy a Mester és tanítványa kissé gyorsra vágott befejezése helyett itt Gray hagyott kifutást minden szálra, e téren nem volt hiányérzetem. (Ami esetleg van, arra pedig valószínűleg úgyis kitérnek a jövőbeli könyvekben.)
A regény elég mélyen belemegy a Jedi-lét kérdéseibe, kit és mit szolgálnak, az Erőt kövessék-e vagy a Rendet, szóval akik szeretnek a Rend és a lovagok ügyes-bajos dolgairól olvasni, azok itt megtalálják a számításukat.
Az új fajok meglehetősen érdekesek, hogy úgy mondjam. Geode-val még nem tudom hányadán állok, ez az intelligens kőszikla kicsit fura, de egyébként jópofa, bár bízok benne, hogy később még kifejtik a karakterét, pl. hogyan is kommunikálnak vele a Vessel legénységének tagjai. Vagy hogy manipulálja egyáltalán a konzolokat? Ahogy említettem, a spoiler már korábban elspoilerezték különböző cikkek. A kőlény után az spoiler már nem olyan meredek, sőt én állandóan spoiler Ahogy láttam, ők még későbbi történetekben vissza fognak térni, szóval várom, hogy is fogják megkeseríteni a Jedik dolgát a jövőben.
Összességében a regény jó adalék volt a Köztársaság Fénykorához. A történet megállt a saját lábán, persze A Jedik fénye ismerete adott hozzá nem kevés pluszt, ami nélkül azért az olvasó helyenként vakarná a fejét, így mindenképp azzal érdemes kezdeni.

>!
Szukits, Szeged, 2021
376 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634976394 · Fordította: Szente Mihály
1 hozzászólás
FélszipókásŐsmoly >!
Claudia Gray: Fenyegető sötétség

A Test of Courage célcsoportjánál idősebbeknek szánt, nagyobb szabású, de azért határozottan ifjúságibb, mint A jedik fénye. Időrendileg ez mindegyik előtt kezdődik, ám a java része egyidőben zajlik az utóbbiakkal, így utánuk javasolt elolvasni.

Káprázatos ötletekben és Star Wars hangulatban nincs hiány, nagyszerűen érzi az írónő, hogy mi is kell egy jó regényhez, legyen az bármilyen korosztálynak szóló. Persze örültem volna, ha a régi karakterekkel olvashatok újabb történetet, és nem újabb karakterekkel a régi események megélését. :) De azért kellően eredeti mindegyik szereplő, nem csak színes biodíszlet a Skywalker família és csatolmányaik körül. Eltér a korábbi két történettől abban, hogy sokkal nyugisabb ütemben zajlik a cselekmény, érzelmibb és filozofikusabb vonal mentén, így részletesebben kirajzolódnak a jellemek, a korszak világa, elgondolkodtatóbbak a párbeszédek, egyúttal újabb ellenséget is bemutat. Sok nézőpontos, az összképet tágítja és árnyalja az olvasó előtt, kiválóan szövi tovább az eddigi szálakat és hoz be érdekes újakat. Ajánlani tudom azoknak is, akik az ifjúsági jellege miatt ódzkodnak a kötettől, kellően komoly és érett egy jó Star Wars élményhez!

A regény után folytatható Cavan Scott novelláival: az Együtt 2. részével link link, a fiataloknak szóló kalandképregényből az első két „füzettel” (#1–2), majd a kétrészes Első a kötelesség novellával link link link. Aztán jöhet a nem gyerekképregény (Félelem nélkül), majd a High Republic Adventures képregénykötet többi része (#3–5).

Vác_nembéli_István_fia_istván>!
Claudia Gray: Fenyegető sötétség

Folytatódik a Star Wars: The High Republic korszak, amig az első könyv inkább a harcról szól nagyjából az elejétől fogva addig a fenyegető sötétség szépen lassan építkezik alig van benne harc, de azt kell, hogy mondjam egyáltalán nem zavart, egyáltalán nem hiányzott.
A szerepelők jó és a rossz oldalon egyaránt jól felépített jól kitalált volt.
remélem hamarosan jön majd a folytatás .

Darth_Revan >!
Claudia Gray: Fenyegető sötétség

Claudia Gray: Fenyegető sötétség
Claudia Gray ismét egy fantasztikus és izgalmas Star Wars regényt tett le az asztalra. Az írónő már az ötödik SW regényével bizonyítja, hogy elképesztően ért ehhez az univerzumhoz. A Fenyegető sötétség egy páratlanul jó történet, egyedi karakterekkel, izgalmas helyszínnel, váratlan fordulatokkal és nem kevés drámával. Már önmagában a helyzet egy izgalmas kalandsztorinak ad lehetőséget – hőseink megrekednek egy elhagyatott állomáson, melyen sötét titkok lappanganak. Alapvetően nincs nagyon szükség a Jedik fénye ismeretére ahhoz, hogy megértsük ezt a könyvet. Viszont mindenféleképpen a Jedik fényével érdemes kezdeni a Köztársaság fénykora regényeit, mivel a Fenyegető sötétség lelövi Charles Soule regényének egyik döntő fordulatát.
Claudia ráadásul alkotott egy olyan Jedit, akivel minden eddiginél jobban azonosulni tudtam. Ő Reath Silas padavan, aki egyből első helyre ugrott a kedvenceim listáján, mindenkit maga mögé utasítva. Reath egy Jedi-tudós, aki imádja a történelmet, az összefüggéseket, ideje java részét a Könyvtárban tölti. Ráadásul zöld a fénykardja színe. Szóval minden tekintetben olyan Jedi, aki én is szívesen lennék. Nem volt még a Star Wars történetében olyan karakter, akire ennyire magamra ismertem volna.
A könyvet relatíve sokáig olvastam. Sok minden közbejött, lelki válságoktól kezdve fogászati kezeléseken át, apró problémákig, melyek nagyon bosszantottak és hátráltattak. Viszont a Fenyegető sötétséget mindig üdítő volt olvasni, a könyv sokat enyhített a kínjaimon.
Szóval adott egy nagyszerű sztori remek karakterekkel. Reath mellett számtalan izgalmas figurával megismerkedhetünk. Dez Rydan személyében egy vagány és kalandvágyó Jedit ismerhettünk meg, ő Jora Malli korábbi tanítványa. Reath és Dez között különleges barátság kötődik. spoiler Affie Hollow az egyik kedvenc szereplőm lett. A lány kalandvágyó és idealista, de helyén van a szíve. A regényben fény derül a múltjára, a szülei sorsára és a nevelőanyja titkára, ami hihetetlen drámai helyzetet teremt. spoiler Cohmac Vitus és Orla Jareni két egymástól különböző karakter, de nagyban hasonlítanak is egymáshoz. Mindketten valahogy megkérdőjelezik a Jedik hagyományos útjait. spoiler Remélem Cohmac-kal és Orlával is találkozhatunk még.
Számtalan kedvenc jelenet van a könyvben, ami megragadott. spoiler Nem is tudnék válogatni. A drengirek itt kerülnek elsőre bemutatásra. Van egy kis yuuzhan vongos beütésük.
Szóval ötös. Kiváló darab. Nálam a best of Star Wars listámon ott a helye.

Kada22>!
Claudia Gray: Fenyegető sötétség

FANTASZTIKUS. Gray egyszerűen hihetetlen író. Annyira érzi a SW-érzést, hogy az valami elképesztő. Korábban is az ő könyvei voltak a kedvenceim, itt pedig csak még jobb a dolog, mert az Elveszett csillagok után újra teljesen új karakterekkel dolgozik. Csak míg ott a történetet nagyban befolyásolta az eredeti trilógia, itt teljesen szabad keze van. Épp ez a legjobb dolog eddig a Köztársaság Fénykorában. Lehet izgulni, hogy adott karakterekkel mi fog történni, mert egy-két karaktertől eltekintve senkiről nem tudunk semmit. És ez nekem nagyon kellett. Azon túl persze, hogy végre megint eredeti történeteket kapunk, nem fel-, levezetéseket valamelyik mozgóképhez. Újra van súlya egy könyvben megírt történetnek, és nem spin off egy filmhez.
A Jedik fénye és a Fenyegető sötétség is rengeteg új karakterrel operál, így a sztori többnyire több nézőponton keresztül halad előre. A Jedik fénye esetében ez egy nagyon feszes hangvételű történetben csúcsosodott ki, amiben (szerintem) nem nagyon volt üresjárat. Végig pörgött. Ezzel szemben a Fenyegető sötétség teljesen más. Nagyon lassan építkezik, mégis valami hihetetlen módon képes volt beszippantani, és ott tartani. A fenyegetettség érzése végig jelen volt, végig kíváncsi voltam, mi fog történni. Alexander Freednek innen üzenném, hogy így kell izgalommal megtölteni ~400 oldalt, és nem olyan borzalmas módon, ahogy ő teszi a könyveivel.
Ami A Jedik fénye után még meglepett, hogy ez a könyv egyáltalán nem nélkülözi a humort. Sőt elég komoly, mégis működő poénok vannak benne. spoiler Ellenben Gray tudja, hogy mikor lehet és mikor nem lehet poénkodni. Nem fogja szétverni a drámát egy poénnal, mert az úgy vicces… Nem. Tudatosan építi fel, és tényleg csak annyit írt bele, ami még bőven belefér egy YA kiadványba. Ennek ellenére a könyv története sötét, baljóslatú, és helyenként rettenetesen nyomasztó, ráadásul számomra még meglepő is volt. spoiler
Karakterek. Most, hogy az első hullám minden könyvét elolvastam, bátran kijelentem, hogy hosszú idő óta a Köztársaság Fénykorában bemutatkozó karakterek a legjobbak, akiket kaphatunk. Reath, Cohmac, Orla nagyszerűen bővítik a Jedi-mitológiát, a kedvenceim közé léptek elő spoiler, de írhattam volna Affie, Leox vagy épp Geoda közül bárkit, mindegyikük nagyon jó karakter lett.
Ha már a Jedik szóba kerültek, leírom, mennyire örülök az ábrázolási módjuknak. Nagyon féltem attól, hogy ez csak marketing szöveg lesz, és nem fognak annyira különbözni a filmekben megismert társaiktól, vagy épp ellenkezőleg, visszatérnek a Legendák Old Republic-os túlzással bíró Jedijei. Rettenetesen örülök, hogy egyik állítás sem igaz a fenti mondatból. Egyértelműen nem marketing duma volt, mert ezek a Jedik tényleg máshogy vannak ábrázolva. Jó értelemben. Már most is látszódnak olyan elemek, amik a filmek ismeretében nem meglepőek spoiler, mégis az egész Renden érződik, hogy itt még eléggé erejük teljében vannak. A Tanács teljesen máshogy működik, mint a filmes párja, sokkal szimpatikusabb a szervezet. Különösen tetszik az új Erő-képességek behozása, jól oldották meg a feladatot, a képességek mégsem hatnak erőltetettnek, mint a TOR-könyvekben. Emellett nekem az is nagyon tetszik, hogy minden Jedi másban jó, mindegyikük máshogy közelíti meg az Erőt. Avar szimfóniaként hallja, Orla megérzéseket kap általa, de nagyon meglepő filozófiai okfejtések is jelen voltak ebben a könyvben, amik többségét Cohmac szállította.

Összességében eddig nagyon elégedett vagyok az új érával, nagyon erős kezdés volt, és ahogy olvasni, a folytatás is elég komoly lesz. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan ezt a könyvet is újra fogom olvasni, mert a legjobb dolgok között van, amivel eddig SW fronton találkoztam. Van kapcsolódási pont a korábbi regényhez, de önállóan is megállja a helyét, a teljesség kedvéért azonban A Jedik fényét is érdemes előtte átpörgetni. Mindenképp előtte, mert bár a Fenyegető Sötétség korábban kezdődik, az ott történtek itt is meghatározóak lesznek.

Star Wars novellák (köztük A Köztársaság Fénykora novellák) fordításáért látogass el a https://kadafordit.blog.hu oldalra.

5 hozzászólás
Nevox>!
Claudia Gray: Fenyegető sötétség

A maga kategóriájában ez remek könyv, Claudia Gray megmutatta, hogy nagyon tud Star Wars regényt írni. A történet maga egy elhagyatott űrállomáson játszódik, ahová 4 Jedi a Legacy Run felrobbanása miatt kerül sok más hajóval együtt és találnak valami sötét oldallal telített jelenséget. Tetszett a főhős, Silas padawan, aki bevallottan sokkal inkább tudós, mint harcos és a young adult címkéhez mérten jellemfejlődésen megy keresztül a könyv végére, de a többi szereplővel is lehet azonosulni. A fináléra nagyon ügyesen összetereli a különféle csoportokat Gray, kellemesen izgalmas befejezést kerekített ki.
Kezdetben bizalmatlan voltam a High Republic alcímel, mivel a kánona regények közül sok nem hozta a Legendákbeli szintet, igaz azok között is voltak elvetél ötletek. A sorozatot megalapozó Jedik Fénye kiválóra sikeredett és rengeteg karaktert mozgatva alapozta meg az új-régi érát, míg a Fenyegető sötétség egy mellékkaland ami utal a főcselekményszálra, és a Jedik Fényében is utalnak rá, sőt bizonyos események mindkettőben szerepelnek, csak más szemszögből. Talán azért lehet jobb, mint sok kánonbeli regény, mivel itt nem érzed azt, hogy a történet egy teljesen mellékes szálat mesél el, hanem magát a fő cselekményszálat és az olyan kiváló kötetek kiegészítik azt, mint a Fenyegető sötétség. Izgalmas és jól megírt könyv, bátran tudom ajánlani!

Csokky>!
Claudia Gray: Fenyegető sötétség

Nagyon kellemes csalódás volt. Valahol azt olvastam, hogy ez egy young adult regény, és emiatt eléggé egyszerű sztorira számítottam. Nagy csavarok nem voltak benne, de A Jedik fényével elkezdett történetet érdekesen egészítette ki, behozva a Nihil mellett egy másik fenyegetést is. Kíváncsi vagyok, hogyan fognak ezek a szálak összeérni.

Coruscant_Citizen>!
Claudia Gray: Fenyegető sötétség

A New Yorki írónőnek, Claudia Graynek már korábban is megjelentek Csillagok Háborúja könyvei. Neki köszönhetjük: A mester és tanítvány, Vérvonal, Elveszett csillagok és a Leia, az Alderaan hercegnője című köteteket.

A Fenyegető sötétség egyfajta kiegészítése a Köztársaság Fénykora első kötetének, a Jedik fényének. A kötetben a pluszt a második történet száll, két Jedi huszonöt évvel korábbi visszaemlékezései adják. A múlt kezdetben hasonlít a jelen konfliktus helyzetére, de aztán sajnos az összefüggések alábbhagynak. Így azt mondanám, hogy ezek a kitekintések inkább Orla Jareni és Cohmac Vitus megismerésére szolgálnak. Mindeközben a jelen folyamában, nagyon hamar a már jól ismert szituációban találtuk magunkat: a Legacy Run katasztrófájának idején.

A történet főszereplője ezúttal azonban Reath Silas Jedi-padavan, aki a kalandokat inkább a Jedi Templom könyvtára nyújtotta biztonságból szereti megélni imádott könyveit forgatva. Arról ábrándozik, hogy egy szép napon a Jedi Rend egyik legnagyobb tudósa lesz. Ám mestere, a köztiszteletben álló Jora Malli más tervet forgat a fejében.

Meg kell mondjam a Reath padawan karaktere már az első oldalaktól kezdve megtetszett. Együtt tudtam vele érezni, mivel kicsit magamra találtam benne. Karakterfejlődését Claudia Gray szépen végig vezette, ugyanis az ifjúnak hamar rá kell döbbennie, hogy a Jedik útja a szolgálat, ami bizony azzal jár, hogy sűrűn kikerül a komfortzónájából.

Az is tetszett még a könyv kapcsán, hogy betekintést adott a Jedik gondolatvilágába. Ráadásul olyan érzékeny témákat is érintett, mint a gyász feldolgozása, a mester és padawan közötti kapcsolat. Illetve a kötődés kérdését több aspektusból is körbejárta Claudia Grey, ami a Jedik kapcsán mindig bonyolult.

Összességében kaptunk egy kiegészítő történetet a Jedik fényéhez, ami önmagában is képes megállni a helyét. Engem továbbra is magával tudott ragadni ez az új korszak és már kíváncsian várom, hogy a következő rész, a Viharfellegek mit tartogat a számomra.

A teljes véleményemet ezen a linken olvashatod el: https://coruscantcitizen.wordpress.com/2022/02/06/claud…

Admiral_Thrawn>!
Claudia Gray: Fenyegető sötétség

Folytatódik a High Republic korszaka, és a második könyv is kiváló, akárcsak az első. Stílusban viszont attól egy merőben eltérő regényt kaptunk. Míg a Jedik Fénye egy sokszereplős, grandiózus történet, a Fenyegető Sötétség kisebb szereplőgárdára koncentrál, és a cselekményt lassabban építi fel. Szerencsére ez is jól működik. Mivel nem olvasgattam kritikákat a regény elolvasása előtt, ezért fogalmam sem volt róla, hogy mire számíthatok, és egy idő után fejezetről fejezetre felkaptam a fejem az eseményekre. A legerősebb része a történetnek mégis az, amikor először megérkeznek a rejtélyes állomásra, és ott felfedezik a baljós jeleket. Ott egy olyan vészjósló hangulatot teremtett Claudia Gray, amitől kezdve a könyv letehetetlenné válik. Elhagyatott ősi állomás, amit beleng a Sötét Oldal, baljóslatú szobrok, elfeledett ősi gonosz – ez az a hangulat, ami az új kánon földhözragadt regényeiből sokszor hiányzott nekem. A szereplőgárda nem volt olyan erős, mint a Jedik Fényében, de a négy fő jedit hamar megkedveltem. A csempészes mellékszál kicsit érdektelen volt, de nem annyira, hogy ez elvegyen a könyv értékéből. Egyedüli negatívumként a néhol Star Wars-idegen párbeszédeket tudnám kiemelni. Aki olvasta a könyvet, az tudni fogja, hogy mire gondolok.

Szilvia0322>!
Claudia Gray: Fenyegető sötétség

Az ürállomáson észlelt idegen fajok még a jediket is probára tették,volt,hogy a gonosz győzedelmeskedett ,de erőfeszitéseiket siker kisérte.Nagyon tetszett.Talán a jedik nek mégis érezniük kéne?? Inkább a jedikre-a jedi létre fókuszál,sok uj dolgot meglehet látni róluk e könyvben.Claudya Gray újabb nagyszerű könyve a Mester és tanítványa után.A Jedik fénye jobban tetszett,bár ez nemis 2. rész szerintem hanem egy kiegészítő történet.


Népszerű idézetek

Razor P>!

[…] Ha kérdéseket teszel fel magadnak a saját tetteiddel kapcsolatban, az erőt ad. Csak ne ragadj le a múltnál annyira, hogy megfeledkezz a jelenről!

117. oldal, Nyolcadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Dez Rydan
Kada22>!

És ekkor megint hallani vélte Jora mester hangját: az ellenség megölése sosem jelenti az igazság győzelmét. A gyilkolás sosem lehet igazi diadal. A legjobb esetben is csak annyit szabad érezned, hogy megtetted, amit meg kellett tenned.

311. oldal

Kada22>!

– Azzal, hogy megkerestél, tanúbizonyságát adtad a kezdeményezőkészségednek. És mert mester nélkül maradtál, új utakon kell tovább haladnod. Most pedig nekem kell megmutatnom a bátorságomat, és nyíltan kell beszélnem veled – mondta Cohmac, azzal megállt, Reath felé fordult, és szemébe nézve folytatta: – Az utóbbi hetek eseményei miatt feltámadtak bennem bizonyos kételyek. Nem vagyok biztos, hogy a Jedi Tanács által kijelölt utak feltétlenül a legjobbak.
Reath nem hitt a fülének. A mester tényleg ezt mondta? Nem létezik…
– Hogy érted ezt, mester? – kérdezte tétován.
Cohmac sóhajtott egyet, és belekezdett a magyarázatba:
– A sötét oldal ugyanúgy része az Erőnek, mint a világos. Mi, Jedik azt gondoljuk, hogy szépen kettévághatjuk az Erőt, mintha az életből fakadó, ősi energia egy olyan valami lenne, amit ügyesen felszeletelhetnénk és felszolgálhatnánk.
[…]
– Nem attól vagyunk biztonságban, hogy elválasztjuk egymástól a sötét és a világos oldalt?
– Ettől lennénk biztonságban? – kérdezett vissza Cohmac mester. – Vagy lehetséges, hogy az Erő felosztásával csak még sötétebbé, még veszélyesebbé tesszük a sötét oldalt annál, mint amilyen a természetes állapotában lenne?

370-371. oldal

Kada22>!

Jora mester mindig azt mondta: „ha felhasználod a vereségedet arra, hogy megtaláld a győzelemhez vezető utat, akkor az nem is volt vereség.”

143. oldal

Darth_Revan>!

A régi idők Jedijei három típusba osztották az Erő-tárgyakat…Vannak tárgyak, melyek régi Erő-használók bizonyos emlékeit tartalmazzák, netán a személyiségük egyes vonásait, vagy valamilyen formában magát az Erőt. Vannak tárgyak, melyek felerősítik az Erőhöz fűződő képességeket. És léteznek tárgyak, amelyek gátolják, vagy összezavarják azokat a képességeket. Erő-tompítók, talán így nevezhetjük őket.

173. oldal

sinnovea>!

– Figyelj rám – kérte halkan és barátságosan –, az Erő az egyensúlyról szól, igaz? Elméletileg az lenne a jó, ha minden Jedi megtalálná az egyensúlyt. De ez nem ugyanaz, mint a Jedi Renden belüli egyensúly, ami legalább annyira fontos. Szükségünk van társakra, akik áhítoznak a kalandra, és olyanokra is, akik nem keresik szántszándékkal. Mindenki a maga módján járul hozzá a Rend működéséhez. A mi dolgunk az, hogy méltányoljuk mindenki munkáját, köztük a magunkét is.

130. oldal, 9. fejezet (Szukits, 2021)

Kapcsolódó szócikkek: Dez Rydan
Kada22>!

Remek – dohogott magában Reath, miután a többiek után ballagott. – Nemcsak elutazom a galaxis végébe, de egy szikladarab feladata, hogy átjuttasson minket a hiperűrön. Hát, igen, az Erőnek néha nagyon furcsa a humora.

27. oldal

Kada22>!

– …mi a spirituális létezéshez fordulunk, és lemondunk a másokhoz való kötődésről annak érdekében, hogy teljes mértékben a nagy célokra összpontosíthassunk.
Affie elgondolkodva rágott még pár pillanatig, majd kijelentette:
– Ami azt jelenti, hogy semmi szex.
Reath azon töprengett, előadja-e a lánynak Jora mester teljes beszédét arról, mi a különbség a test önmegtartóztatása és a szív teljes tisztasága között. Az nagyon hosszú beszéd volt, és úgy döntött, inkább kihagyja.
– Lényegében, igen – felelte egyszerűen.

36. oldal

Kada22>!

– Pillanatnyilag nem tudunk más tárgyakról – magyarázott Cohmac mester –, amik elég erősek ahhoz, hogy visszatartsák a sötét oldalt. Úgyhogy betöréses lopást kell elkövetnünk.
Reath tétovázott pár pillanatig, majd kimondta azt, amire gondolt.
– Te most vicceltél…
– Néha előfordul – válaszolta Cohmac mester, immár teljes komolysággal.

252. oldal

Near >!

Mindenkinek jogában áll, hogy a saját életben maradását tartsa a legfontosabbnak.


A sorozat következő kötete

Star Wars: A Köztársaság Fénykora - A Jedik fénye sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Pierce Brown: Hajnalcsillag
Ernest Cline: Ready Player One
Orson Scott Card: Ender árnyéka
Ransom Riggs: Lelkek könyvtára
Patrick Ness: Soha nincs vége
James Frey – Nils Johnson-Shelton: Endgame – Sky Key
Isaac Asimov: Az Űrvándor / Az aszteroidák kalózai
Alexandra Bracken: Sötét örökség
Joe Schreiber: The Mandalorian
Marisha Pessl: Örök ébredés