Afterlife ​– Az életen is túl (Evernight 4.) 190 csillagozás

Claudia Gray: Afterlife – Az életen is túl

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Biancát ​és Lucast várja végzete…

Ők ketten mindig úgy hitték, mindent kibírnak, hogy együtt lehessenek. Amikor a sors fintoraként nemcsak Bianca változik lidérccé, hanem Lucas is vámpírrá – épp olyan teremtménnyé, amelyet egész életében üldözött-, megfordul velük a világ.
Lucas erős gyilkos ösztöne által hajtva az egyetlen helyhez fordul, amely segíthet: az Evernight Akadémiához. Bianca eltökélten mellette marad. De az Evernight vámpír vezetője háborút indít a lidércek ellen, így Bianca korábbi otthona a legveszélyesebb hellyé válik számára, annak ellenére, hogy kísérteties átalakulása új erőkkel ruházta fel. Csata dúl a lidércek és a vámpírok között, Bianca és Lucas pedig iszonyatos igazsággal néznek szembe. Minden akadályt legyőztek, amelyet az élet kettőjük elé állított, de vajon elég erős a szerelmük, hogy túléljék az élet utáni kihívásokat?

Minden rendben lesz, Lucas – gondoltam, akarva, hogy meghalljon engem a világ és a másvilág… (tovább)

Eredeti mű: Claudia Gray: Afterlife

Eredeti megjelenés éve: 2011

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2011
342 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632454184 · Fordította: Gazdag Tímea

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Balthazar More · Lucas Ross · Bianca Olivier · Charity More · Skye Tierney · Patrice Deveraux · Vic Woodson


Kedvencelte 30

Most olvassa 17

Várólistára tette 64

Kívánságlistára tette 54

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
diamondfox P
Claudia Gray: Afterlife – Az életen is túl

Elértem hát ehhez a pillanathoz is: egy újabb vámpíros sorozatot zárhatok le – legalábbis ami a fő szálat illeti. Mondanám, hogy ne higgyetek a százaléknak, de az utolsó kötetre őszintén mondom, hogy elfogyott a szufla. Amiért hatalmas kár, mert szerintem az alapötlet zseniális, kicsit új a sok vámpíros rengeteg között, amit még anno a Twilight farvizén lovagoltak meg annyira sokan, de sajnos a kivitelezés nem lett a legjobb.

Először is: Lucas. Mi a fenének kellett a spoiler
Másodszor: Balthazar. Én ezt a srácot úúúúgy, de úúúúgy sajnálom. Nagyon remélem, hogy a külön kötete megéri az olvasást, mert Őt szerettem meg a legjobban.
Harmadszor: Az igazgatónő. A vele kapcsolatos dolgokra elég hamar rájöttem – ez később pedig bizonyítást nyert, ami azért plusz pont – de kicsit összecsapottnak érzem a dolgot a korábbi higgadtsághoz képest. Mintha Gray annyira be akarta volna már fejezni ezt a történetet, hogy inkább összecsapta az egészet 300 oldalban.

A többi karakter és történés eléggé elhanyagolható volt, Vic és Ranulf párosa a legjobb pont az egész sorozatban. Egyébként örülök, hogy végül elolvastam és be is ruháztam rá, bár ezzel az egy borítóval nem vagyok kibékülve, de szépen mutat az egész sorozat a polcon :)

5 hozzászólás
>!
BubbleTea
Claudia Gray: Afterlife – Az életen is túl

Elérkeztem a sorozat utolsó kötetéhez, aminek nagyon örülök! Igazából nem mondanám, hogy rossz sorozat, egyszer elolvasható. Az első kötet volt az, ami nekem nagyon nem tetszett, aztán szép fokozatosan építette fel az írónő az izgalmakat és a cselekményeket.

Nagy bajom, hogy a párbeszédek kivétel nélkül elég gyengére sikerültek, illetve a kötetekben mindig vannak nagyon lapos részek. Sokszor voltak töltelék fejezetek, ami nem baj, ha megfelelő mennyiségben van, de mindegyik résznél túlontúl sok volt, míg az izgalmas harcokat egy-két fejezetben letudta. Nekem ez volt a legnagyobb problémám, és emiatt hosszú is lett. Szerintem egy trilógia formájában sokkal jobb lett volna.

spoiler

>!
ancsee
Claudia Gray: Afterlife – Az életen is túl

Ez a rész tetszett a legjobban, bár magamban sikítottam Bianca döntései miatt. A mindenevő vámpírrajongóknak ajánlott, de aki csak barátkozik a témával, annak nem ezt a sorozatot ajánlom elsőre (nem biztos, hogy utána olthatatlan vágyat érez további próbálkozásokra). :)

>!
Rémálom
Claudia Gray: Afterlife – Az életen is túl

Kedves Claudia Gray!
Mint ember, én nagyon szeretlek téged, főleg az Aliasos utalás miatt. De mint író még gyakorolnod kell. Összességében jobban vámpíros volt ez a kötet, mint az előző három. Kérdem én, eddig miért nem lehetett ezt így ábrázolni?
Tetszett, hogy a történet vége nem egy nyál minden boldog, és örökké élünk, és értem én, mit akartál elmondani nekem, mint olvasónak.
Őszintén sajnálom, hogy 3 csillagot kellett erre adnom, de kérlek, legközelebb, ha könyvet írsz, próbálj körmönfontabb utalásokat használni. Az egész így hatott, mintha a szájába akarnád rágni az embereknek a tanulságot, amiről ez a mese szól. Szép lenne az alapgondolat: győzzük le a félelmeinket és az előítéleteinket, és ez a mai világban igenis fontos. (Lásd homoszexualitás, etc.) Nagyon sajnálom, hogy a karakterizálás és a történetvezetés miatt ez a sorozatod nem tetszett. Remélem, a következő könyved jobb lesz.
Olvasód.

18 hozzászólás
>!
Fummie
Claudia Gray: Afterlife – Az életen is túl

Én tényleg szerettem ennek a sorozatnak az első két részét. Pont a vámpírimádat közepén jött ez is, amikor még nagyon sok vámpírost olvastam, és bár sok egyediség nem volt benne, nekem tetszett. Leginkább az első részben azok a csavarok, amikre nem számítottam. De a harmadik rész mélyrepülés volt, az nagyon nem volt jó, szabályosan szenvedtem rajta.
Hát ez folytatja a mélyrepülést. Bianka vinnyogásától idegbajt kaptam, Lucas meg olyan nyálas volt, hogy külön vödröt kellett volna magánál hordania, és óránként üríteni belőle az összegyűlt nyálat. És egy egész könyvön keresztül ment a sírás, hogy „szeretlek, de nem lehetek veled” meg „jaj de rossz nekem”. Igazából ez a sorozat jó is lehetett volna. Oké, inkább egy átlagos tinivámpírkönyv, amivel elvagy meg jól elszórakozol. De a szórakozás átment szenvedésbe, ez pedig kicsit sem szórakoztató.
Az alapkoncepció is tök jó volt még az elején, erre a részre meg mindenféle összevisszaság volt a lidércekkel meg a vámpírokkal, aminek semmi értele nem volt.
Sajnálom, hogy ez ilyen lett, pedig tényleg szeretném szeretni.

>!
szymba23
Claudia Gray: Afterlife – Az életen is túl

Végre VÉGE, else hiszem!!!!
Annyira unalmas volt és nem bírtam gyorsabban haladni mert nem érdekelt. Ez a negyedik rész egy borzalom, azért kap egy csillagot mégis mert Lucas benne volt és még mindig szimpatikus volt, de azon kívül semmit nem ért ez a rész.
1. Nagyon idegesítő volt Bianca mártírízmusa, ami már a harmadik részben is feltűnt.
2. Ez a lidérces dolog annyira túl volt bonyolítva, hogy már nem is érdekelt, nem volt lényege az egésznek,
Egyszerűen unalmas és egy agyrém volt, soha többé nem akarom látni ezt a könyvet!!!!

7 hozzászólás
>!
SteamGirl
Claudia Gray: Afterlife – Az életen is túl

Hát ez valami förtelem. Eddig is untam már ezt a szánalmas huzavonát ami Bianca és Lucas kapcsolatával volt, de ez már sok nekem. És még a végén sem lehetne ám lezárni. Nem, véletlenül sem. A könyv élvezetes részei mindössze a nagyon-lidérces részek voltak, és természetesen a kedvenc szereplőm, Balthazar pillanatai. Azok jók voltak, de slussz. Melegen ajánlom az írónőnek, hogy eszébe ne jusson folytatni, mert én ha elkezdek egy sorozatot, akkor végigolvasom, de több kalandot nem szeretnék se Biancáról, se Lucasról…

>!
Alessana
Claudia Gray: Afterlife – Az életen is túl

Egy szó: HIHETETLEN!
Le nem tehető könyv, és még a legnemsírósabb egyének is könnyre fakadnak a végén. :')
Imádtam!♥

>!
abstractelf
Claudia Gray: Afterlife – Az életen is túl

Az agyam eldobom ettől a könyvtől… jó messzire (ez a finomított verziója annak, amire először gondoltam a végén).
Igazából két dolog ismétlődött benne olyan szinten, hogy ivós játékot játszhattam volna:
1. Lucason mindenki segíthet, csak én nem (mert véletlenül más is mert segíteni az ő Lucasának).
2. Balthazar, te szemét, utolsó… a te hibád minden.
Na, amikor épp nem ez a két dolog történedett, akkor volt itt eggyé válás, kirepülés a sztratoszférába…. szóval minden, aminek nem sok köze volt a főszálhoz. Ja, hogy főszál is volt! Igen, egyébként és neeeem is volt teljesen elhanyagolva, meg teljesen összecsapott. Pöppenetet sem.
Bár azon a szuper tetőponton, amin majdnem röhögőgörcsöt kaptam meghatódás helyett már minden mindegy volt.
Kedvenc jelenetem emellett extázishullámon kívül Charity ügyének elrendezése volt. Komolyan. Komolyan? Ez annyira OOC volt, hogy csak fogtam a fejem rajta.
Egyedüli értékelhető dolog Vic és Ranulf voltak – őket nagyon bírtam, szimpatikus karakterek.

>!
clyme
Claudia Gray: Afterlife – Az életen is túl

Az eddigi részek közül ez volt a lefélvezhetőbb, bár ugyanúgy nem volt sok értelme. A cselekményt el tudnám mondani két mondatban. Nem tudtunk meg sokkal több információt mint eddig spoiler, de ez is körbe volt kerítve a sok semmivel. Számomra óriási csalódás még mindig.


Népszerű idézetek

>!
Aranymag

    – A Fekete Kereszt iránti elkötelezettsége abban a pillanatban fordult át gyűlöletbe. Mindig képesek vagyunk gyűlölni, amit valaha szerettünk, és ugyanazzal a tűzzel tesszük ezt, amellyel egykor a szeretetünk lángolt.

232. oldal, Tizenhatodik Fejezet (Könyvmolyképző, 2011)

>!
Brigi1994

Egy kísértetet küldeni, hogy találja meg a kísértetcsapdákat, az kicsit olyan volt, mint egy vámpír a karógyárban.

265. oldal, Tizennyolcadik Fejezet (Könyvmolyképző, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Bianca Olivier
>!
clyme

– Megint bízni fog benned. Csak beletelik egy kis időbe.
– Én mikor fogok megbízni magamban?

>!
Brigi1994

    – Oké, kicsit gáz, amikor a legjobb barátod talál neked nőt – ismerte be. – De sokkal gázabb, ha a barátnőd.

268. oldal, Tizennyolcadik Fejezet (Könyvmolyképző, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Vic Woodson
>!
Alessana

    – Oké elkísérlek. Senki nem fog meglátni. Lehet, hogy halott vagyok, de ettől még shoppingolhatok.
    Patrice felélénkült.
    – Hűűűű, kéne nekünk ilyen feliratú póló!

124. oldal, Kilencedik Fejezet (Könyvmolyképző, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Bianca Olivier · Patrice Deveraux
>!
Brigi1994

    – Tudod, olyan vagy, mint valami egyszemélyes kommandó. Ki gondolná, hogy az embert ilyen sokszor kell megmenteni egy középiskolában?

238. oldal, Tizenhatodik Fejezet (Könyvmolyképző, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Skye Tierney
>!
Sheila_7

    – Ha engem kérdezel, nem számít, hogy mikor kezdesz el szeretni valakit. Csak az számít, hogy szereted.

244. oldal, Tizenhatodik Fejezet (Könyvmolyképző, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Bianca Olivier
>!
Anitasz13

Jobb dolgok is vannak az evésnél és az ivásnál.

35. oldal, harmadik fejezet

>!
Anitasz13

– A halál mindent megváltoztat.

39. oldal, harmadik fejezet

>!
Alessana

    Miközben Balthazar figyelte őket, kiürült körülötte a tér, mintha a többi vámpír elkerülné. Mellé rebbentem, és azt suttogtam:
    – Mit gondolsz, hogy fogadta?
    Ugrott egyett.
    – Megijesztettél – sziszegte.
    – Mostantól számíts rá, hogy itt leszek!
    – Még a zuhany alatt is?
    – Csak szeretnéd.

67. oldal, Ötödik Fejezet (Könyvmolyképző, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Balthazar More · Bianca Olivier

A sorozat következő kötete

Evernight sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Chloe Neill: Ha eljön a péntek
Meg Cabot: Virradat
Franziska Gehm: Egy zabálnivaló barátnő
Kiera Cass: A szirén
Joss Stirling: Lélektársak – Crystal
Nalini Singh: Angyalvér
Melissa Marr: Veszélyes álmok
Melissa de la Cruz: Leleplezés
Rick Riordan: Athéné jele
Jodi Picoult – Samantha van Leer: Lapról lapra